Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-05 / 10. szám

V 4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 5, 1970. I SÍRJUNK, vagy nevessünk? J . Az ötszemélyből álló National Labor Relations Board feladata, hogy érvényesítse a munkások és munkáltatók közti kapcsolatokat érintő törvénye­ket. A bizottság eddig két munkásból, két munkál­tatóból és egy úgynevezett semleges egyénből állt. Nixon elnök Edward B. Miller chicagói ügyvé­det nevezte ki a bizottság elnöki tisztségébe. Mil­ler 1953 óta, vagyis az utolsó 17 esztendőben a nagy vállalatok érdekét szolgálta a munkáltatók és a munkások közti viszályokban. Müller ügyvé­det e szerepe után csupán Nixon elnök tekintheti “semleges”-nek. George Meany, az AFL-CIO elnö­ke felszólította a szenátorokat, hogy ellenezzék Miller kinevezését. Nathan M. Voloshen amerikai polgár minden bizonnyal jó barátja a képviselőház elnökének, John W. McCormacknak. Erre enged következtet­ni az a tény, hogy Voloshen számos konferenciát tartott McCormack washingtoni irodájában egy baltimore-i vállalat, a H. B. Hirsh & Sons titkárá­val, Ronald B. Hirsh-el. Egy alkalommal be is mu­tatta Hirsh-et a képviselőház elnökének. Ezzel Voloshen azt a benyomást keltette a Hirsh vállalat tulajdonosaiban, hogy puszipajtása befo­lyásos politikusoknak és ezáltal sokat tehet a vál­lalat érdekében. Örömmel fogadták Hirshék a hirt, hogy nagy esély van egy 775,000 dolláros rendelésre a Hadi­flottától (Navy) függőágyak vásárlására. Gyerekjáték volt Voleshennek 10,000 dolláros előleget kapni a Hirsh vállalattól közvetítői dij fejében. * Ez múlt év júniusában történt. Az idő múlt és a várva várt rendelés nem érke­zett meg. Hirshék gyanút fogtak, feljelentették Voloshent. A Szövetségi Esküdtszék kivizsgálta Voloshen ténykedését és ennek alapján a megté­vesztés vádját emelte ellene. A legérdekesebb az ügyben az, hogy mikor meg­kérdezték McCormack-ot, hogy mit tud az ügyről, azt válaszolta, hogy SEMMIT. Már ez is elegendő ok volna arra, hogy a 78 éves képviselőházi elnököt egy fiatalabb személy- lyel váltsák fel. • Érdekes fejlemény szemtanúi vagyunk a Fülöp- szigeteken. Az állami pénztár üres, az ország kivi­tele hanyatlik, a péso értéke napról napra csök­ken. A szegények és gazdagok közti ür egyre mé­lyül. A szigetország lakói elvesztették bizalmukat Ferdinánd E. Marcos elnökben. Az állami hivatal­nokok megvesztegetése korlátlanul folyik. A hely­zettel elégedetlenek a munkások, a kisiparosok, a kiskereskedők, az egyetemi hallgatók, a földmun­kások. Ez az elégedetlenség tömegtüntetésben robbant ki két héttel ezelőtt. A tüntető tömeg az amerikai követség elé vonult, ahol kövekkel és égő gyapjú­val dobálták az épületet, majd behatoltak a föld­szinti termekbe és mindent összetörtek. A tün­tetők azt kiáltották, hogy “Yankee menj haza!” Minden jel azt sejteti, hogy a szigetország népe alapvető változtatásokat követel és a tarthatatlan helyzetért nemcsak a helyi korrupt politikusokat, hanem az amerikai pénzkirályokat is felelősnek tartja. » Marsall Maslin 75 éves nyugalomba vonult új­ságíró visszaküldte a California Egyetemen szer­zett diplomáját. “Szégyellem, hogy ilyen egyetemen nyertem el diplomámat, Igazgató Tanácsának tagjai üres fe­csegéssel takarják szégyenteljes cselekedetüket. Reagan kormányzó ezen bábjai felemelték a diá­kok tandiját, de megtagadták Lindsay polgármes­tertől a tiszteletbeli doktorátust.” • George P. Schultz, a Nixon-kormány munkaügyi minisztere az AFL-CIO Végrehajtó Bizottsági ülé­sén kijelentette: “A Nixon-kormány minden lehe­MARXISTA IFJÚSÁGI SZERVEZET JÖTT LÉTRE Chicagóban történelmi fontosságú esemény ment végbe február első hetében. A dolgozó és diák if­júság képviselői az egész országból összegyűltek és három napos konvención megalapították a Young Workers Liberation League ifjúsági szer­vezetet, kimondottan marxista programmal. Külö­nösen nagy jelentőségű az a körülmény, hogy a konvención megjelent 400 delegátus és kiküldött megfigyelő, többsége a munkás ifjúságból került ki. Az uj szervezet munkás többségű jellegét ki­emelte az is, hogy 35 tagú vezetőségébe 19 mun­kás ifjút választottak. 14 fekete, 2 portorikói és 1 chicano ifjú is a Központi Bizottság tagja lett. Azzal a meggondolással választották meg a ve­zetőséget, hogy munkások vezessék a munkás tö­megeket; hogy lehetetlen a fehér felsőbbrendűség ellen tiszta fehér vezetőséggel harcolni; hogy le­hetetlen a munkásellenes propagandát munkások nélkül legyőzni. Ezért választottak munkás- és ki­sebbségi fiatalokat a Központi Bizottságba, hogy ezek vezessék Amerika ifjúságát a szocializmus felé. A Young Workers Liberation League program­ja magában foglalja elsősorban a munkás ifjúság megszervezését. Második legfontosabb tennivalója a középiskolás ifjúság politikai felvilágosítása és megszervezése. A fajgyűlölet és megkülönböztetés elleni harc is egyike a legfontosabb programpon­toknak. Mivel a fekete lakosok 96 százaléka a mun­kásosztályból kerül ki, rendkívül fontos a fekete függetlenségi mozgalom védelme és támogatása. A fekete szabadságharcról szóló határozat kimond­ja: “A fajgyűlölet, bűntársával, a kommunista- ellenességgel együtt szolgáltatja azt az elméletet, mely által létrejöhet a fasiszta állam.” Ezért a Y'oung Workers Liberation League minden erejé­vel a fekete nép teljes politikai és gazdasági egyen­lőségéért fog dolgozni. Programjukba foglalták a nők egyenjogúságá­ért folytatott harcot. Ennek a kérdésnek a meg­vitatása folyamán a hozzászólók kiemelték, hogy nem a férjek, vagy más férfiak az elnyomók; az­ért, hogy egy nő egész életét a konyhában kényte­len eltölteni, az egész gazdasági, társadalmi rend­szer a felelős. Nem a férj a feleség kizsákmányoló* ja, hanem a kapitalista rendszer. Fontos, hogy ezt a női függetlenségi mozgalom megértse. A férfi felsőbbrendűség hamis elve ellen éppúgy kell küz­deni, mint a fehér felsőbbrendűség fogalma ellen. Mindezek arra szolgálnak, hogy megosszák s egy­más ellen uszítsák a dolgozókat, ahelyett, hogy az igazi ellenség, a kizsákmányoló rendszer ellen for­dulnának. Számos üdvözlet érkezett a konvencióra a világ ifjúsági szervezeteitől. Többek között Hanoi-ból a Vietnami Munkás Ifjúsági Egyesület küldött meleg üdvözletei, amelyben különös köszönetét mondott az amerikai kommunista és más haladó ifjúsági szervezeteknek azért a segítségért, amelyet az amerikai agresszív háború elleni harcukban nyúj­tottak. A konvenció egyik megindító jelenete volt, ami­kor a Szovjetunió ifjúsági szervezete által kül­dött, Lenin képével díszített vörös zászlót kibon­tották. Az egész gyülekezet állva üdvözölte ezt a lelkesítő eseményt. Hasonlóképpen lelkesen üdvö­zölték Vladimir Makarov-ot, aki a Szovjet Fiatal Kommunisták Szövetsége nevében üdvözölte a je­lenlevőket és meghívta a YWLL küldöttségét a Szovjetunióba, vegyen részt ott a nyáron tartandó 100 éves Lenin-évforduló ünnepségeken. Lenin születésének századik évfordulója nagyon alkalmas év a Young Workers Liberation League megalakulására. Ezért az uj szervezet fogadalmat tett, hogy a fiatal amerikai generációt Lenin élő elveinek elfogadására igyekszik meggyőzni. tőt elkövet a munkanélküliség csökkentésére, ha az nagy méreteket ölt.” Közben a kormány minden cselekedete a nem­zetgazdaság leépítésére irányul, ami elkerülhetet­lenül a munkanélküliség emelkedését vonja maga után. • Már második hónapja folyik 1,700 sirásó sztrájk­ja New Yorkban. Több ezer holttest vár a teme­tőkben eltemetésre. Mig a temetkezési vállalatok HÍREK AZ AUTÓVÁROSBÓL Dearborn, Mich.-ben minden fajgyűlölő, reak­ciós szervezet gyűlést tarthat. A fehér süveges, lepedős Klansmanok gyűlése ellen 700-an tüntet­tek. 2,000 meghívót küldtek ki, újságírót nem hív­tak meg. Négyszázan yoltak a gyűlésen, jelen volt 50 dearborni rendőr, civil rezervisták és külön­böző rendfenntartó közegek is kéznél voltak, de senkit sem tartóztattak le. A Ku-Klux-Klan az egész országban szervezkedik. A város tulajdoná­ban levő Youth Center-ben tartották a gyűlést. Ugyanazon a napon Roger Craig dearborni demok­rata szenátor és több más szónok kinn az utcán beszélt. Az ő számukra megtagadták a termet, mert gyűlésüket az Interfaith Center for Racial Justice nyugati csoportja rendezte. Az ICRJ alel- nöke, James Hirsch elmondotta a hallgatóknak, hogy a városi vezetőség nekik nem adta ki a ter­met. Követelik, hogy Hubbard polgármester ne engedje meg, hogy a város tulajdonát képező épü­letekben a Klánnak helyiséget kiadjanak. • A tanárok sztrájkolnak, mert múlt évi fizetés- javításukat az áremelkedések felemésztették. Jo­got követelnek a tanfolyamok megválasztásában, mert ők jobban értik, hogy mi kell a mai gyerme­keknek. • A University of Detroit diákjai ülősztrájkot tar­tottak a toborzás ellen a tengerészet részére. 17 diákot letartóztattak. Az ügyük tárgyalása most kezdődött volna, de oly sokan tüntettek a tárgya­lás ellen, hogy az egyetem elnöke kijelentette, el­ejti a vádat. • Michigan államban $1.45 a minimális órabér. Ennyit keresnek, akik kisüzletekben, műhelyek­ben, mosodákban, étkezdékben, hotelekben, kórhá­zakban a legrosszabbul fizetett munkát végzik. De a földmunkásokra ez sem vonatkozik, azok most $1.30-at kapnak óránként. Csak vasárnapi mun­káért kapnak még 15 centet 1971 február elsejé­től. Az autó- és alkatrészgyárakból elbocsátott mun­kások ezrével állnak sorba munkanélküli javadal­mazásért. • Sokan panaszkodnak, hogy az ingatlanügynöksé­gek ijesztgetik a fehér magánháztulajdonosokat és azok kiköltöznek a peremvárosokba, a belvárosa ból pedig fekete gettót csinálnak. Több eljárást indítottak az ingatlanosok ellen. Már a fehér ház- tulajdonosok is mondják, hogy a városból, ahol minden közel van, nem akarnak kiköltözni. A fe­keték pedig szeretnék, ha a fehérek nem szalad­nának el, hanem ott maradnának és igy jobban megismerhetnék egymást. A törvény szerint minden fekete ott vásárolhat házat, ahol akar, ha meg tudja azt fizetni. Az in­gatlanosok amiatt panaszkodnak, hogy mivel nem hirdethetnek fehér vagy fekete feleknek, megcsap­pant az üzlet. A már vegyes lakosú utcák lakói védik az egyenlő jogot és meg vannak elégedve szomszédaikkal. Rose Pavloff Emelik a telefondíjat NEW YORK, N. Y. — A Public Service Commis­sion jóváhagyta a telefondíj 8 százalékos emelését. Ez évente 136.7 millió dollár többletkiadást je­lent a telefonhasználók részére. nagy profitot húznak a temetkezésekből, addig a sirásó munkások $126.50 heti bérből kell, hogy eltartsák családjaikat. A munkások heti 32 dolláros béremelést köve­telnek, a munkáltatók 11 dollárt javasolnak. Közben napról napra több és több hulla halmo­zódik fel a temetőkben, veszélyeztetve a környék lakóinak egészségét. | De az mit sem számit. Csupán a profit a mér* vadó. _

Next

/
Thumbnails
Contents