Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-09-04 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 4, 1989. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Visszautasítja a katonai szolgálatot ELSINORE, Cal. — A Riverside, Cal.-ban megje­lenő Enterprise c. liberális magazinban olvastam az alábbi levelet, melyet Allen Randall 19 éves -fiatalember irt a szerkesztőhöz. Gondolom, hogy olvasóinkat is érdekelni fogja. íme itt a levél. “Most kaptam kézhez egy levelet, melyben a Selective Service System felszólít, hogy jelentkez­zem katonai szolgálatra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy életem nagy változások előtt áll az eljövendő 4—5 évben. Jelenleg 19 éves vagyok és meg kell .vallanom, hogy tetőtől talpig pacifista. Ugyanis határozottan meg vagyok győződve arról, hogy so­hasem lennék képes és soha nem kívánnék részt- venni semmiféle háborúban. Elhatározásom erős és megállapodott. Az én fogadalmam és filozófiám az erőszak-mentesség (non-violence). A megértés s testvériség fogalma mély gyökeret vert bennem az utóbbi években. Tudtommal az Egyesült Államok hatalmas hadi erővel rendelkezik, nem is szólva a nukleáris kész­letünkről, az idegölő gázokról; ezek olyan nagy mennyiségben vannak felhalmozva, hogy pillana­tok alatt képesek vagyunk elpusztítani minden fér­fit, nőt és gyermeket ezen a földkerekségen. Én a magam részéről egyedül keveset tehetek a köz érdekében, de saját részemre nyitva áll az ut, vá­laszthatok: módomban van nem adni alkalmat a háboru-csinálóknak, hogy testemet, lelkemet fel­használhassák ágyutölteléknek; módomban áll — ha ezt a módszert túl egyszerűnek találom — ki­vándorolni Kanadába. Egyébként felfogásom azt diktálja, hogy ezt a rendszert meg kell változtatni, de nem erőszakos módszerekkel. Az általános békének kell eljönnie és el is fog jönni abban a pillanatban, amikor a világ népei egyesülnek és együtt haladnak az iga­zi testvériesség felé. Nehogy félreértsenek, nem vagyok álmodozó kedvemben, ezt be fogom bizo­nyítani augusztus 26-án, amikor a katonai behívó­mat vissza fogom utasítani.” J. Schubert Jegyzetek Magyarországról LOS ANGELES, Cal. — 1962-ban voltam először Magyarországon, ekkor már a közlekedés úgy az országban, mint a fővárosban teljesen helyreállt. Mégis a pesti útvonalon csak itt-ott lehetett látni egy-egy teher, vagy magánautót. 1966-ban már nagy volt a változás, a villamosított vonatok perc­nyi pontossággal 10 km-es sebességgel közlekedtek és a pesti nagyobb útkereszteződéseknél szakérte­lemmel irányították a rend őrei a nagy forgalmat. Az emberek vidámabbak és jól öltözöttek voltak. Ez év júniusában ismét húsz napot töltöttem a szülőhazámban. Az utóbbi félévszázad viszontagsá­gai. ellenére Budapest kezd magához térni. A város környékén gombamódra szaporodnak a 8—10 emeletes modern lakóházak és Pesten nagy­szabású szállók épülnek mindenfelé. Kompetens körökben hallottam, hogy munkáshiány van; bár­merre megy az ember, mindenütt építkezési állvá­nyok, uj vagy régi épületek javításához. Este szé­pek a kivilágított hidak, a Halászbástya, a Mátyás templom, a Gellérthegy, stb. Még meg kell jegyeznem, hogy mind a három utamon a vámhatóságok a ki- és beutazásnál na­gyon udvariasak, jóindulatnak és elnézők voltak. Rokonaim kieszközöltek részemre egy félórás látogatást Medgyaszay Vüma nagy művésznőnél. A megjelölt napon és órában Benczúr utcai ottho­nában fogadott. Nagy tágas szalon, tele trofeumok- kal és a sarokban Pleyel zongora. Az asztal virág­gal diszitett. Nekem, talán véletlenül, vagy akarat­tal az asztalfő jutott, ahonnan a szomszéd szobá­ból a művésznő életnagyságu portréja nézett rám a tizes, vagy huszas évekből, amikor ő volt János vitéz Iluskája. Sokszor láttam a művésznőt abban az időben a Király Színházban, de most közelről volt alkalmam látni, hogy méltó Iluskája volt János vitéznek, mert még ma is megérdemli a szép jelzőt. Végtele­GEQRGE WALD AZ ABM-RiL (Folytatás az első oldalról) De bármily borzalmas és gyalázatos ez a háború, ez csak egy mozzanata egy sokkal súlyosabb hely­zetnek. Diákjaim a háború után születtek és az­óta uj, abnormális jelenségek torzítják az amerikai életet. Azt hittük, ezek ideiglenes tévelygések, majd minden rendbe jön. De mindez állandósult és ezek a diákok nem is ismertek mást; azt hiszik ez a normális az U.S.-ban: hogy mindig volt Penta­gon, hatalmas hadsereg, sorozás. Pedig ezek újak az U.S. életében, összeférhetetlenek azzal, amit a nemzet korábban jelentett. A hidegháború hatása alatt először állítottunk nagy hadsereget a békében és intézményesítettük azt. A történelem legnagyobb hivatalát, a Penta­gont, építettük és azt állandóvá tettük. De nem élhetünk mindig ekkora haderővel, 80 milliárdos hadi költségvetéssel —, vagy nem őrizhetjük meg az U.S. múltjából, amit megtartani érdemes. Egy kormány egyetlen feladata lehet őrizni és fejlesz­teni az életet, mig a mi kormányunk csak a halál­ra gondol; arra, hogy gyilkol vagy őt megölik, az úgynevezett “honvédelem” a költségvetés 60%-át, a nemzeti termelés 12%-át felemészti. Folyik a vita, csináljunk-e ABM-et (antiballisz- tik misszil). Bár a szakértők túlnyomó része ellen­zi a Sentinelt (az ABM-et alkalmazó rendszert) egyesek hangzatos jelszavakkal homályositják el a kérdést. Azt mondják: ezek az Élet tényei. De nem, ezek a halál tényei, nem szabad őket elfogadni, bár úgy akarnak minket befolyásolni, hogy ezek már befejezett tények, innen induljunk ki. De in­nen nem lehet elindulni. Azt mondják, az U.S. és a Szovjetunió által felhalmozott robbanó erő 15 tonna TNT-t jelent a Föld minden egyes lako­sára, de most csináljunk többet! Azt mondják, le akarunk szerelni, de éppen azért hadügyminiszte­rünk nukleáris fegyvertárunkat növelni akarja, hogy mint erősebbek kezdjük meg a tárgyaláso­kat. De tudjuk, nukleáris támadás ellen nincs véde­lem. Sokkal könnyebb és olcsóbb a védelmet le­küzdeni, mint a védőrendszert felállítani. Ez bo­londság. Ugyanakkor, amikor ABM-et akarunk, építjük a MIRV-et, melynek célja az ABM-et le­küzdeni. Pedig a legalacsonyabb becslés szerint, ha minden jól megy, ha minden eszközzel védeke­nül kedves, közvetlen és szellemi frissesége kifo­gástalan. Biztos vagyok, hogy még mindig megáll­ná a helyét a színpadon, de minden ajánlatot visz- szautasit. Arra kért, hogy mondjak el néhány részletet 49 éves külföldi életemből. Miért mentem el a szülő­hazából? Miért mentem tovább Franciaországból? Miért Mexikóból és Guatemalából? Mondjak vala­mit Californiáról, stb. Dióhéjba próbáltam össze­foglalni mondókámat, mégis a félórából, két és félóra lett. Kértem a művésznőt, adjon elő valamit a János vitézből. Vonakodott, de végül kisérve ma­gát a zongorán, felcsendült az “Egy rózsaszál szeb­ben beszél” dallama. Gondolataim messze kalan­doztak. Elmondta a művésznő, hogy nincs hiánya semmi­ben, mert a magyar hatóságoktól szép nyugdijat kap, ami teljesen kielégítő. Mégis, mit szeretne Californiából? — kérdeztem. Azt kívánom, hogy mielőbb jöjjön vissza, hogy folytassuk a félbesza­kított érdekes társalgást. Sötét este volt, mikor búcsút mondtam az aranyos művésznőnek. zünk, 50 millió amerikai pusztulna el. Érzéketle­nek lettünk e borzalmas statisztikákkal szemben, azt gondoljuk, egy reggel felébredünk és olvassuk: 50 millió meghalt. De nem igy van. Amikor kezdetleges atombom­báinkkal megöltünk 250,000 japánt, ugyanannyi megrokkant, megvakult, megégett, megmérgező- dött, stb. Csak tovább tartott, mig meghaltak. így lenne most is. Nemcsak nagy “bumm” és 50 mil­lió temetés, hanem ugyanannyi tehetetlen beteg, sebesült rokkant és az óvóhelyek túlélői fegyver­rel kergetik el, akik ott mérgezetten ételt és vizet keresnének. Nemrég Russell szenátor azt mondta: “ha újra kell kezdeni Ádámmal, Évával, ezek ame­rikaiak legyenek, itt és nem Európában.” Ezek egy amerikai hazafias szenátor szavai; de egy Nobel- dijas tudós azt mondja, ezek egy őrült gonosztevő szavai. Mennyire reális a nukleáris háború veszélye? Nem tartom magam tudását elégségesnek e téren, kiváló szakértőket kérdeztem. Egyik hanyagul azt felelte: évente 2%-kal nagyobb lesz; eszerint 1990-ben már 50% lesz. Ilyenek őrjítik a fiatalo­kat, akik nem tudják, lesz-e még jövőjük. Az én jövőm már mögöttem van, de a diákok az én gyer­keim, itt vannak az én 7 és 9 éves gyerme­keim, életben maradnak-e? Nem jólétben, bizton­ságban — csak életben! Hogy ne pusztuljanak el, mint az apokalipszis nemzedéke. Amig ezt nem tudjuk, minden más mellékes, Nem számit, szeretettel gondozni őket, jó reggeli­vel, neveléssel, csak az: élni fognak-e? Éppen ezt nem tudjuk. De ezek nem is az ifjúság, hanem a felnőttek problémái. A fő probléma: el a nukleáris fegyverekkel! Semmi anyagi, eszmei érték, tra­díció nem éri ezt meg. Ez önmagát pusztítja el. Az atomfegyverek használhatatlanok. Egyetlen céljuk lehet, másokat visszatartani alkalmazásuk­tól. Nem véd senkit, csak a visszaütés hitvány elég­tételével kecsegtet. A terror egyensúlya is csak terror. Döntő elhatározás előtt állunk. A szén, nitrogén, oxigén, mely fizikumunk 99%-át alkotja, sok mü- üárd év alatt gyűlt össze haldokló csillagokról, amig a napot és bolygóit megalkották és három- miíliárd év előtt kezdődött a földi élet, egyetlen a naprendszerben. Kétmillió éve megjelent az Em­ber, aki alávetett magának minden más életet; az ő felelőssége az élet fenntartása. Itt arra gondol­ni, hogy versenyzőnk az oroszokkal és a kínaiak­kal, őrült tévedés. Egy faj vagyunk, egy világot őrzürík. A naprend­szer csak a földi életet ismeri s a világegyetemben csak mi vagyunk az emberek. A mi dolgunk az élet, nem a halál. Kutatnunk kell az életet a Nap­rendszerben, de elsősorban azt, mi lesz az Ember­ből, nemzetre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Ez minden embernek egyetlen világa, csak ilyen biztosíthatja továbbra is életünket. (A fenti beszéd az ABM szenátus általi jóváha­gyása előtt hangzott el.) r******************************-*-*****'***} KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! Joseph Molnár ®@@@(§)®(§)(Í)(Í)(§)(§)®®©©©(g)(§)(§)(§)(§)(§)©©(g)(§)©(g)(§)(g;!§)(§K§)©(§)@(§)(§)(§)(§)(| I SOBEL OVERSEAS CORP. 1 ® ISflfA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10023 @ ®) iiüi lOUb I IfOlidEt! - TELEFON: (212) 535-6490 _ | S UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I (§) (§ jgj SZÁLLODA FOGLALÁS v— FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ jgj LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK jg H IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába |j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents