Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-08-28 / 33. szám

Vol. XXIII. No. 33. Thursday, August 28, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. LABOR DAY TRIES ELNÖK CSATLÓSAT HELYEZI Az ország szervezett munkássága minden évben, szep­tember első hétfőjén, Labor Day-kor, seregszemlét tart és visszatekint az elmúlt harcokra és eredményekre, felméri a jelen helyzetet és terveket sző a jövőre. A DÉLVIETNAMI KORMÁNY ÉLÉRE Az amerikai hadvezetöség politikája érvényesül Vietnamban A szervezett munkásság nagy eredményeket ért el: a negyven órás munkahetet (sok iparban 35 órás, egyes iparok­ban 30 órás a munkahét), a szervezkedési jogot, a fizetett ün­nepnapokat és szabadságot, a betegsegélybiztositást, nyug­dijat. A munkások helyzete mindennek ellenére viszonylag nem kielégítő. Az infláció és a magas adók lehetetlenné te­szik az életszínvonal emelkedését. Amíg a múlt és jelen há­borúi, valamint az uj háborúra való készülődés évente 100 milliárd dollárt emészt fel, addig nem várhatunk lényeges javulást sem a munkások gazdasági helyzetében, sem társa­dalmunk sok alapvető problémájának megoldásában. Ezért az 1969. évi Labor Day alkalmával kötelességünk­nek tartjuk kihangsúlyozni: az AFL-CIO-ba szervezett 13 mil­liónyi munkás közül azok, akik George Meany vezetését kö­vetik, bűnt követnek el, amikor nem szállnak sikra és nem követelik az erkölcstelen vietnami háború felszámolását és a hadi kiadások lényeges csökkentését. Meany és társai elárulják az amerikai munkásság — az amerikai nép legelemibb érdekeit, amikor támogatják Nixon bel- és külpolitikáját. Amikor tehát az 1969-es Labor Day alkalmával sereg­szemlét tartunk, nemcsak a szervezetlen milliók megszerve­zéséért, a heti 35 órás munkahétért, a fekete nép millióinak szakképézéséért és a szakszervezetekbe való felvételéért, a szövetségi nyugdij lényeges felemeléséért, hanem főleg és elsősorban a háború felszámolásáért, a katonai-ipari kom­plexum erejének és befolyásának korlátozásáért kell sikra szállnunk. MÉG MEANY URIS... George Meanyt, az AFL-CIO országos elnökét nem lehet a haladó szellemű egyének közé sorozni. Érdekes tehát, hogy még ez a nagyfizetésü szakszervezeti bürokrata is kénytelen volt felszólalni Clement F. Hayns- worth, Jr. kinevezése ellen a Legfelsőbb Bíróságba. "Haynsworth — mondja Meany — a munkások és a fe­kete nép ellensége." Az AFL-CIO csatlakozott a polgárjogokért harcoló szer­vezetekhez Nixon elnök ezen legújabb reakciós törekvésének meggátlására. A szenátus feladata, hogy leszavazza Nixon jelöltjét és ezzel az elnök tudomására adja, hogy nem engedik a törté­nelem kerekét visszaforditani. SOK HŰHÓ - SEMMIÉRT Az amerikai iapok, a rádió és a televízió azt próbálják elhitetni az amerikai néppel, hogy Prágában augusztus 20- és 21-én nagy zavargások voltak, melyek szükségessé tették a rendőrség és katonaság közbelépését. Az újságokban kinyomtatott hírek, a televízión és rádión elhangzott hírmagyarázatok hamlokegyenesen ellentétben áll­tak a televízión látható képekkel. Ezeken nem láttunk sem tömegeket, sem harcot rendőrök és tömegek között. Az egyszerű tény az, hogy az amerikai városok nyomorta­nyái lakosainak elkeseredéséből fakadó harcokban többen vettek részt és ezek több áldozatot követeltek, mint ameny- nyien résztvettek Prágában a szovjet-ellenes tüntetésben, me­lyet a CIA ügynökei próbáltak szítani mesterségesen. Az amerikai sajtó, rádió és televízió nagy hűhót csap semmiért. Jeruzsálem. — Az arab vi­lág milliói, abban a hitben, hogy az A1 Aksa imaházat az izraeliek gyújtották fel ‘'szent háborút” hirdetnek Izrael el­len. Abba Eban, Izrael külügy­minisztere, tagadta az arabok vádját. Az izraeli hatóságok letartóztatták Michael Denis William Rohan 27 éves auszt­ráliai polgárt. Őt vádolják az imaház felgyujtásával. SAIGON. — Nguyen Van Thieu elnök kebelbarátját, Tran Thien Khiem tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek. Khiem kinevezése azt jelenti, hogy az ország három legfon­tosabb tisztsége, az elnöki, az alelnöki és a miniszterelnöki a katonaság kezében van, vagyis a kormány most már látszatra sem polgári; a katonai dikta­túra teljes egészében valóság­gá vált. Nixon elnök az uj minisz­terelnök kinevezésével egy időben kinyilvánitotta, hogy az amerikai csapatok további kivonását elhalasztja. Ezt azzal indokolja, hogy a Nemzeti Felszabadító Front csapatai támadásokat intéztek az utolsó két hét folyamán. A tény természetesen az, hogy augusztus végéig 25,000 amerikai katonát kellett volna kivonni Vietnamból. E sorok írásáig hivatalos jelentések szerint csak 3,000 amerikai katonát vontak ki, de több, mint kétszer annyit küldtek oda. Danangtól 30 mérföldre dél­re a 196. amerikai zászlóalj és a Nemzeti Felszabadító Front csapatai között már második hete véres harc folyik. Az amerikaiak az NFF ütegei ál­tal lelőtt helikopterhez akar­tak eljutni. Minden jel arra mutatott, hogy a lelőtt heli­kopter nyolc tagú személyze­te halálát lelte, amikor a gép lezuhant. Semmi értelme nem volt tehát amerikai fiatalok életét feláldozni azért, hogy a helikopterhez érjenek. A had­vezetőség azonban ragaszko­dott eredeti elhatározásához. Amikor egy heti véres harc után a lelőtt helikoptert meg­találták, annak 8 tagú személy zete már nem élt. A Danangba való visszaté­rés újabb áldozatokkal jár majd a 196. zászlóalj tagjai részére. A jelek szerint Vietnamban nem a washingtoni külügymi­nisztérium, vagy Nixon elnök hanem az amerikai hadsereg vezetői, illetve a Thieu-kor- mány határozza meg az ame­rikai kormány politikáját.-tMMHMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMAAMMMMMMMMAJMMMMMMMMMMMM “Nem megyünk!” "Sajnálattal jelentem: az 'A' század katonái megtagadták a parancsot — nem hajlandók elhagyni védő sáncaikat és elő­revonulni" — hangzik Eugene Shurtz, Jr. hadnagy telefon­jelentése. "Menj vissza és beszélj velük. Mondd meg nekik, hogy az ellenséget már semlegesítettük. Nincs már veszély. É» fi­gyelmeztesd őket, mit jelent a parancs megszegése a harcté­ren" — utasítja Shurtzot Robert C. Bacon alezredes. "Nem megyünk — válaszolták ismét, alezredes ur — folytatja Shurtz hadnagy a jelentést. — Azt mondják: torkig vagyunk a hőséggel, a meleg ételek nélkülözésével, az eszte­len gyilkolással. NEM MEGYÜNK!! Élve akarunk hazajutni." A zászlóalj központból Okey Blankenship őrmestert küld­ték ki, aki a következő hazugsággal próbálta rávenni az "A" század katonáit a parancs teljesitésére: "Egy másik század el­vesztette minden emberét, csak 15-en maradtak, de ők nem tagadták meg a parancsot." Az "A" század katonái azonban megismételték: "Már ele­get szenvedtünk. Már túl sokat szenvedtünk. S ne hidd, hogy gyávák vagyunk" — kiáltotta az egyik Gl és ökölbe szoritott kézzel szaladt az őrmester felé. Az őrmester hátat fordított és mint egy megvert kutya elballagott. Mindez történt Danangtól 31 mérföldre délre, Dél-Viet- namban, 1969 augusztus 25-én. HIVATALOS JELENTÉS A MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZTI MEGÁLLAPODÁSRÓL ‘‘A kormány tájékoztatási hivatalát a következők köz­lésére hatalmazták fel: A Budapesten folytatott magyar —amerikai tárgyalások eredményeként levélváltásra ke­rült sor. A levelekben rögzítették a következő kérdések­ben létrejött megállapodásokat: Magyar kereskedelmi alkirendeltség létesítése New Yorkban, a Második Világháborút követően vásárolt amerikai cikkekért fennálló tartozások visszafizetésének módja, a budapesti Amerikai Nagykövetség és a wash­ingtoni Magyar Nagykövetség létszáma. Megállapodás jött létre arra vonatkozólag is, hogy az Egyesült Államok megkezdi a nyugdijak folyósítását magyar igényjogosul­tak részére. A levélváltással kapcsolatosan Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és Alfred Puhán amerikai nagy­követ folytatott megbeszéléseket.” Történelem és propaganda Nagy Frigyes mondta: ha egy országot meghódít, történészei bebizonyítják, hogy az őt il­leti. Akié a hatalom, azé a tör­ténelem. Ezt mutatja a “nagy” jelző is: Frigyes nagy szellem volt, de erkölcsileg nem volt nagy és politikájának végzetes következményei lettek. A legtöbb állam úgy alakult, hogy az erősebb meghódítot­ta a gyengét, néha kiirtotta, igy Ausztráliában, az Antillá­kon, az U.S.-ban. Kevés állam vádolhatja a többit tiszta lel­kiismerettel; s a területi vi­tákban csak olyan elvekre és — igaz vagy hamis — tények­re hivatkoznak ,melyek érde­küket szolgálják. Elzászt a né­metek és a franciák, Kelet- Németországot a németek és a lengyelek a történelemre hivatkozva tekintették a ma­gukénak. Mindenki a másikat vádolja a hódítással. A Nyu­gat a Szovjetuniót, mert visz- szacsatolta a Balti államokat; Kínát, hogy visszaállította ural mát Tibetben. Eisenhower sze rint az U.S. mit sem szerzett győzelmével, holott megszáll­ta a Csendes-óceán stratégiai szigeteit. Az U.S. minden hó­dítással szerzett, angoloktól, franci áktól, spanyoloktól, Mexikótól, Kubától, Japántól, Hawaii-tói, az indiánoktól. (Folytatás a 6-ik oldalon) ÁRA 20 CEHIT / Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y.

Next

/
Thumbnails
Contents