Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-14 / 31. szám
Thursday. August 21, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ) — HUNGARIAN WORD; Fodor Erna: Debrecenbe kéne menni... Mikor megkaptam Zrínyi munkástársunk levelét, fogalmam sem volt arról, milyen nagy vállalkozásba kezdek, hogy kérésének eleget tehessek. Igaz, azt sem tudtam, hogy mennyi meglepetésben lesz részem, hiszen jártam már Debrecenben ezelőtt is, de hogy ilyen rövid idő alatt annyi változással találkozzam, álmomban sem gondoltam volna. Miről is Írjak, mit hagyjak ki, Jiiszen egy egész könyvre való adat fekszik előttem. Hogyan is számoljak be minderről egy rövid kis cikk keretében? Megpróbálkozom vele. A Hortobágyon Jártam már a Hortobágyi Csárdánál, a kilenc- lyuku hídnál, a múzeumnál, magában az uj faluban, amely jelenleg is tömve volt turistákkal, mert 21—22-én voltak a hires lovas bemutatók, amelyek messze földről vonzzák ide a lovak kedvelőit. Most azonban végig kocsikáztam az egész Hortobágyon. Szikes “rossz” zsombékos talaja valaha csak legelőkre volt alkalmas. Ma is láthatók juhnyájak, tehéncsordák is, de hatalmas területeken rizst termesztenek és ezek mellett a rizsföldek mellett mentünk el. Bizony a Keleti Csatorna megépítése uj lehetőségeket hozott a Hortobágyra. Lassan a szikes, terméketlen föld is termést hoz népünk gazdagítására. Azért megmarad a regényes Hortobágy is, mert védett területként, nemzeti park létesül hatalmas területén, ahonnan továbbra is szállítják majd a hires méneket a világ minden részébe. Debrecen Főtere még a régihez hasonló, csak szebb és tisztább. Most a Nagy Templom, a Csonka templom és a 300 éves Aranybika dominál itt. A nagy templomot restaurálták, az Aranybika is újra szép. De már közvetlenül a belvároson túl nem ismerne Debrecenre az, aki csak 15 évvel ezelőtt is járt itt. Igaz, meghagyták a régi műemlékeket. A nagy templomot, ahol Kossuth Lajos beszélt, a református kollégiumot eredeti stílusában, bár sok millió forintjába került az országnak restaurálásuk. Kicsit fáj debrecenieknek, hogy Miskolc megelőzte őket ipari fejlődésben bár Debrecen ma népességben a harmadik helyet foglalja el az országban. 25 évvel ezelőtt tisztán mezőgazdasági város volt, mindössze a vasutaknak volt egy nagyobb műhelye és voltak kisiparosok. Ez utóbbiak ma is szép számmal vannak a városban, de a nagy iparosodás kezdetét vette. Verbai Kálmán tanácstag szerint az uj Gördülő csapágy üzem 4,000 embert foglalkoztat és majdnem teljesen exportra dolgoznak. Orvosi müszergyár, (Medicor müvek), Vegyészeti gyár, (itt készül a penicillin is), Mezőgazdasági gépgyár, Ruházati gyár 1,700 női dolgozóval, textil, bútorgyár, müanyagfeldolgozó, élelmiszeripar, konzervgyár, zöldség, gyümölcs feldolgozására, húsipar, baromfifeldolgozó, dohány, malom és tejipara van. Erősen épül a házgyár, amely 1970-re lesz teljesen készen és évenként 2,500 lakás építésére lesz alkalmas. Ezenkívül több mint 130 kisebb ipari üzem és vállalat létesült. Kiépült a város csatornázása, uj vízmüvek és a hajduszoboszlói földgáz lehetővé tette a viz- és gázhálózat kiterjesztését. Terjed a melegvizes táv- és földgázfütés. Á kulturváros Régen is kulturváros volt Debrecen, hiszen egyeteme régikeletü. Nyomdája is volt már a XVI. században. 1660-ban református kollégium épült. 1739-ben itt nyitották meg az ország első községi népiskoláját. Színháza is régikeletü. Mégis rengeteg itt a haladás a kultúra terén is. 1969-ben egy könyv jelent meg, amely leírja Debrecen havonkénti kulturális eseményeit. Dr. Tar Károly, a városi tanács kulturfelelőse, nem győzte elmagyarázni az uj dolgokat. Hat uj felsőoktatási intézményt kapott a város. Kibővült a régi Kossuth Lajos tud. egyetem is. Bölcsészeti, természettudományi, orvosi fakultása mellett, agrár- tudományi, zenetudományi ágazat, felsőfokú tanítóképző és a tanárképző (ez utóbbi régi) is van. Felsőfokú gépésztechnikum, két hatalmas uj szárny a vegyészet, kémia részére. Sorba épültek az uj kollégiumok a bennlakó ifjak részére. 16 középiskola, 6 gimnázium, szakközépiskola és technikum épült, 52, 8 osztályos általános iskola. . (Minden nagyobb községben és járási székhelyen van középiskola is). Debrecen lakossága 150,000. Körülötte van még vagy 15,000 tanyasi lakos. Már egy tanyai kollégium is létesült, 142 bennlakó tanuóval. Színháza nem uj, de uj az, hogy ma 200 főnyi szinészgárdája van a 700 üléses színháznak. A Csokonai Színházon kívül van Kamara Színház 400 és kisszinpad 100 férőhellyel. Nemrég itt játszották a MacBird-öt. Opera részlege is van. A Csokonai Szinház Debrecen kívül a megye tiz községben tart bérletes, tehát rendszeres előadásokat. Nyáron szabadtéri színpad működik. A rengeteg mozi mellett, hires művész-mozija is van, ahol csak kiváló művészeti darabokat mutatnak be. Vannak iskolai mozik a diákok részére, sőt rendszeres vetítések már a tanyákon is folynak. Van szimfonikus zenekaruk Rubányi Vilmos karnagy7 vezetésével, külföldön is sokat járnak. Az “Aldföld” nevű irodalmi, művészeti folyóiratuk mellett napló címen jelenik meg napilapjuk. Lehetetlen leirni a felét is az itteni kulturális rendezvényeknek. Kórus-versenyeikre külföldiek is beneveznek. Nemzetközi gyermekrajz pályázatukra 20 ezer rajz érkezett csak a szocialista országokból. Itt tartják évente a virág-karnevált. Bár csak képekben mutathatnám be ezeket a rendkívüli csodálatos, művészi, leleményes, virágból készült különlegességeket. Az egészségügy Jócsák Bertalan mutatja be a Nagy Erdőn épült klinikákat 1768 ággyal. 254 orvos kezeli a betegeket. Külön két épületben van a megyei kórház 1,023 ággyal, ebből 556 ágy a felszabadulás óta. 51 orvos végzi a körzetek munkáját külön és 21 gyermekorvos látja el a kicsinyeket. Ilyen azelőtt nem is létezett. Éjjel és ünnepnap állandó orvosi felügyelet és telefonhívásra két kocsi URH (ultra rövid hullám) perceken belül viszi az orvost a hívóhoz. 56 védőnő jár ki gyermekes családokhoz az anyák segítségére. A tanyákra is eljárnak. 3 terepjáró kocsi áll rendelkezésükre. Ezekenkivül minden gyárnak van saját üzemi rendelője, női speciálistákkal, ahol nők dolgoznak és fogszakorvosokkal. Hetenként kétszer minden tanyán is orvosi rendelés van, heyben is. Két szakrendelője is van a városnak, ahol speciálisták látják el a betegeket szükség szerint. A régi Máv- nak ma is megvan saját külön rendelője és orvosi gárdája. Szakorvos azonban itt is csak a felszabadulás óta működik az uj részlegben. Külön orvos látja el a 8 tanácsi bölcsödét; vannak üzemi bölcsődék és ovodák is. Ma már figyelik a gyermekek fogait is, külön gondozás a szív, és idegbeteg gyermekek részére. A régi magyar betegség, a TBC, még mindig akad, de annyira csökkenőben van, hogy már nem okoz nagy gondot. Minden beteg nyilván tartott és évente kötelező a szűrővizsgálat. Csodálatos eredményt értek el a szemgondozás terén. Külön módszerük van a kancsalság gyógyítására, sebészet nélkül. Ezt a módszert csupán itt és az NDK-ban ismerik. Rengeteg az uj háztömb Az uj gyárak köré, uj negyedek épültek. Elkészült egy szinészház 36 lakással. Épülőben van egy müvésztelep a Nagy Erdőn, festők és szobrászok részére. Erre van a két éve épült uj szociális Otthon az idősek részére 664 férőhellyel. Van ezeken kivül 3 klub is az időseknek, akiknek van megfelelő otthonuk és csak szórakozni, étkezni járnak a klubba. Ha szükséges, ápolónők keresik fel őket otthonukban és mindenben segítenek, még takarítanak és főznek is részükre, ha esetleg nem tudnak elmenni a klubokba. Aki emlékszik még a régen Liba kertnek nevezett részre, uj városrész áll a helyén. 2,300 uj lakással. Uj Élet Parknak hívják. A volt Dobozi termetéből áthelyezték a halottakat a köztemetőbe és helyénszintén egy uj városrész épül. A nagy állomást is kevesen ismernék meg. Környékén 1,400 uj lakás épült, köztük egy 22 emeletes ház. A diák város Az egyetem környékén uj diákszálló, kémiai, fizikai intézet 1,300 bennlakó diákkal. Arra van az Agrártud. főiskola is, hozzá 500 részére diákszálló. A jó tanulók össztöndijat kapnak, a kevésbé jó tanulók szüleik jövedelme szerint lakáskosztért kb. 200 forintot fizetnek havonta. Ifjabb Varbai Kálmán, mint kitűnő tanuló nemcsak ingyenes szállást és ellátást, de havi 1,000 forint ösztöndíjat is kap az egyetemen. Kállai Imre agrármérnök-jelölt, mint jólkereső család fia, havi 240 forintot fizet teljes ellátásért, de 250 forintot kap havonta az államtól. A Tsz tagok gyermekei havi 100 forintot fizetnek. A nagy erdőben megnéztük még a Nemzetközi Camping tábort is. Gyönyörű kis bungalókban, vagy saját sátraikban lakhatnak, a táborozok. Európa minden országából járnak erre, magyarázták és mutatták a felhúzott lobogókat, amelyek a külországból jöttékét jelzik. Termál viz áll rendelkezésükre. A Kassai úti temetővel szemben épült a Gördülő Csapágygyár. Erre is megváltozott a város képe. A volt Szent Anna utón (ma Béke ut), ami arról volt nevezetes, hogy valamikor csak itt lakhattak katolikusok a protestáns városban, s igy a katolikus templom is itt épült fel, ma is két külön felekezeti középiskola van. Itt van a Svetics le ánvgimnázium, ahol ma is apácák tanítanak, de van egy református kollégium, fiú iskola és teológiai iskola papok nevelésére. A tehetség Reggel 7 órakor már az utcán voltam. Az arany bika előtti téren már nagy volt a sürgés-forgás. A széles járdák tömve voltak emberekkel. A villamosok sürü járata szintén a nagy tevékenységre mutat. Az emberek öltözéke olyan, mint akár melyik amerikai városban. A fiatal nők mini-szoknyákban, frissen és tisztán, a férfiak vasalt nadrágban, majdnem, hogy rohannak a munkahelyre, ahol bizony korán kezdődik a munkanap. A Nagytemplom fő ajtaja még csukva van. A jobboldali imaházban azonban már lapozgatnak a hivők az imakönyvben. Többnyire idősebb asz- szonyok ülnek a padokon. Az imakönyvek vastagok és látszik, hogy sokat használtak. Ki jövet egy hivővei beszélgettem. A Péterfián lakik, Debrecenben született. Itt élt itt öregedett meg. Két fia van: egyik ügyvéd, a városházán dolgozik, a másik mérnök egy nagyüzemben. Férje nem jött vissza a fasiszták háborújából. Ez az egyedüli szomorúság mostani életében. De biztat, hogy a Miatyánkot- mégis jól mondhatták, mert még az életében “eljött a mi országunk. Mert akárhogy tetszik nézni a dolgot — mondta búcsúzóul — ez már a mi országunk.” Az Aranybika mögötti utcákban kis piactér van. Zöldségeket, húst és más élelmiszereket árulnak. Bajuszos, 70 év körüli csizmás ember fél deci barackot ivott az egyik közért pultjánál. “ízlik az áldomás?” kérdeztem. , “Hát igaz — felelte — eladtuk, amit behoztunk, de az csak apró-jószág volt. Inkább azért jöttünk be, mert bútort akarunk nézni, mert hát Debrecenben mégis csak nagyobb a választék. Hencidán is megvan már az embernek a jó és szép iránt az ízlése, de ami igazán jó, hogy a tehetsége is megvan hozzá.” K Saját érdekedben cselekszel, he a Magyar Szót terjeszted! _______2-
