Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-08-14 / 31. szám

Thursday. August 21, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ) — HUNGARIAN WORD; Fodor Erna: Debrecenbe kéne menni... Mikor megkaptam Zrínyi munkástársunk leve­lét, fogalmam sem volt arról, milyen nagy vállal­kozásba kezdek, hogy kérésének eleget tehessek. Igaz, azt sem tudtam, hogy mennyi meglepetés­ben lesz részem, hiszen jártam már Debrecenben ezelőtt is, de hogy ilyen rövid idő alatt annyi változással találkozzam, álmomban sem gondol­tam volna. Miről is Írjak, mit hagyjak ki, Jiiszen egy egész könyvre való adat fekszik előttem. Ho­gyan is számoljak be minderről egy rövid kis cikk keretében? Megpróbálkozom vele. A Hortobágyon Jártam már a Hortobágyi Csárdánál, a kilenc- lyuku hídnál, a múzeumnál, magában az uj falu­ban, amely jelenleg is tömve volt turisták­kal, mert 21—22-én voltak a hires lovas be­mutatók, amelyek messze földről vonzzák ide a lovak kedvelőit. Most azonban végig kocsikáztam az egész Hortobágyon. Szikes “rossz” zsombékos talaja valaha csak legelőkre volt alkalmas. Ma is láthatók juhnyájak, tehéncsordák is, de hatalmas területeken rizst termesztenek és ezek mellett a rizsföldek mellett mentünk el. Bizony a Keleti Csatorna megépítése uj lehetőségeket hozott a Hortobágyra. Lassan a szikes, terméketlen föld is termést hoz népünk gazdagítására. Azért meg­marad a regényes Hortobágy is, mert védett te­rületként, nemzeti park létesül hatalmas terüle­tén, ahonnan továbbra is szállítják majd a hires méneket a világ minden részébe. Debrecen Főtere még a régihez hasonló, csak szebb és tisztább. Most a Nagy Templom, a Csonka temp­lom és a 300 éves Aranybika dominál itt. A nagy templomot restaurálták, az Aranybika is újra szép. De már közvetlenül a belvároson túl nem is­merne Debrecenre az, aki csak 15 évvel ezelőtt is járt itt. Igaz, meghagyták a régi műemlékeket. A nagy templomot, ahol Kossuth Lajos beszélt, a református kollégiumot eredeti stílusában, bár sok millió forintjába került az országnak restau­rálásuk. Kicsit fáj debrecenieknek, hogy Miskolc meg­előzte őket ipari fejlődésben bár Debrecen ma né­pességben a harmadik helyet foglalja el az or­szágban. 25 évvel ezelőtt tisztán mezőgazdasági város volt, mindössze a vasutaknak volt egy na­gyobb műhelye és voltak kisiparosok. Ez utóbbiak ma is szép számmal vannak a városban, de a nagy iparosodás kezdetét vette. Verbai Kálmán ta­nácstag szerint az uj Gördülő csapágy üzem 4,000 embert foglalkoztat és majdnem teljesen export­ra dolgoznak. Orvosi müszergyár, (Medicor mü­vek), Vegyészeti gyár, (itt készül a penicillin is), Mezőgazdasági gépgyár, Ruházati gyár 1,700 női dolgozóval, textil, bútorgyár, müanyagfeldolgozó, élelmiszeripar, konzervgyár, zöldség, gyümölcs feldolgozására, húsipar, baromfifeldolgozó, do­hány, malom és tejipara van. Erősen épül a ház­gyár, amely 1970-re lesz teljesen készen és éven­ként 2,500 lakás építésére lesz alkalmas. Ezenkí­vül több mint 130 kisebb ipari üzem és vállalat létesült. Kiépült a város csatornázása, uj vízmü­vek és a hajduszoboszlói földgáz lehetővé tette a viz- és gázhálózat kiterjesztését. Terjed a meleg­vizes táv- és földgázfütés. Á kulturváros Régen is kulturváros volt Debrecen, hiszen egyeteme régikeletü. Nyomdája is volt már a XVI. században. 1660-ban református kollégium épült. 1739-ben itt nyitották meg az ország első községi népiskoláját. Színháza is régikeletü. Mé­gis rengeteg itt a haladás a kultúra terén is. 1969-ben egy könyv jelent meg, amely leírja Deb­recen havonkénti kulturális eseményeit. Dr. Tar Károly, a városi tanács kulturfelelőse, nem győz­te elmagyarázni az uj dolgokat. Hat uj felsőokta­tási intézményt kapott a város. Kibővült a régi Kossuth Lajos tud. egyetem is. Bölcsészeti, ter­mészettudományi, orvosi fakultása mellett, agrár- tudományi, zenetudományi ágazat, felsőfokú ta­nítóképző és a tanárképző (ez utóbbi régi) is van. Felsőfokú gépésztechnikum, két hatalmas uj szárny a vegyészet, kémia részére. Sorba épültek az uj kollégiumok a bennlakó ifjak részére. 16 középiskola, 6 gimnázium, szakközépiskola és technikum épült, 52, 8 osztályos általános iskola. . (Minden nagyobb községben és járási székhelyen van középiskola is). Debrecen lakossága 150,000. Körülötte van még vagy 15,000 tanyasi lakos. Már egy tanyai kollégium is létesült, 142 bennla­kó tanuóval. Színháza nem uj, de uj az, hogy ma 200 főnyi szinészgárdája van a 700 üléses színháznak. A Csokonai Színházon kívül van Kamara Színház 400 és kisszinpad 100 férőhellyel. Nemrég itt játszották a MacBird-öt. Opera részlege is van. A Csokonai Szinház Debrecen kívül a megye tiz községben tart bérletes, tehát rendszeres előadá­sokat. Nyáron szabadtéri színpad működik. A rengeteg mozi mellett, hires művész-mozija is van, ahol csak kiváló művészeti darabokat mutat­nak be. Vannak iskolai mozik a diákok részére, sőt rendszeres vetítések már a tanyákon is foly­nak. Van szimfonikus zenekaruk Rubányi Vilmos karnagy7 vezetésével, külföldön is sokat járnak. Az “Aldföld” nevű irodalmi, művészeti folyóira­tuk mellett napló címen jelenik meg napilapjuk. Lehetetlen leirni a felét is az itteni kulturális rendezvényeknek. Kórus-versenyeikre külföldiek is beneveznek. Nemzetközi gyermekrajz pályáza­tukra 20 ezer rajz érkezett csak a szocialista or­szágokból. Itt tartják évente a virág-karnevált. Bár csak képekben mutathatnám be ezeket a rendkívüli csodálatos, művészi, leleményes, vi­rágból készült különlegességeket. Az egészségügy Jócsák Bertalan mutatja be a Nagy Erdőn épült klinikákat 1768 ággyal. 254 orvos kezeli a betegeket. Külön két épületben van a megyei kór­ház 1,023 ággyal, ebből 556 ágy a felszabadulás óta. 51 orvos végzi a körzetek munkáját külön és 21 gyermekorvos látja el a kicsinyeket. Ilyen az­előtt nem is létezett. Éjjel és ünnepnap állandó orvosi felügyelet és telefonhívásra két kocsi URH (ultra rövid hullám) perceken belül viszi az orvost a hívóhoz. 56 védőnő jár ki gyermekes csa­ládokhoz az anyák segítségére. A tanyákra is el­járnak. 3 terepjáró kocsi áll rendelkezésükre. Ezekenkivül minden gyárnak van saját üzemi rendelője, női speciálistákkal, ahol nők dolgoznak és fogszakorvosokkal. Hetenként kétszer minden tanyán is orvosi rendelés van, heyben is. Két szakrendelője is van a városnak, ahol speciálisták látják el a betegeket szükség szerint. A régi Máv- nak ma is megvan saját külön rendelője és orvosi gárdája. Szakorvos azonban itt is csak a felszaba­dulás óta működik az uj részlegben. Külön orvos látja el a 8 tanácsi bölcsödét; van­nak üzemi bölcsődék és ovodák is. Ma már figye­lik a gyermekek fogait is, külön gondozás a szív, és idegbeteg gyermekek részére. A régi magyar betegség, a TBC, még mindig akad, de annyira csökkenőben van, hogy már nem okoz nagy gon­dot. Minden beteg nyilván tartott és évente köte­lező a szűrővizsgálat. Csodálatos eredményt értek el a szemgondozás terén. Külön módszerük van a kancsalság gyó­gyítására, sebészet nélkül. Ezt a módszert csupán itt és az NDK-ban ismerik. Rengeteg az uj háztömb Az uj gyárak köré, uj negyedek épültek. Elké­szült egy szinészház 36 lakással. Épülőben van egy müvésztelep a Nagy Erdőn, festők és szobrá­szok részére. Erre van a két éve épült uj szociális Otthon az idősek részére 664 férőhellyel. Van ezeken kivül 3 klub is az időseknek, akiknek van megfelelő otthonuk és csak szórakozni, étkezni járnak a klubba. Ha szükséges, ápolónők keresik fel őket otthonukban és mindenben segítenek, még takarítanak és főznek is részükre, ha esetleg nem tudnak elmenni a klubokba. Aki emlékszik még a régen Liba kertnek neve­zett részre, uj városrész áll a helyén. 2,300 uj la­kással. Uj Élet Parknak hívják. A volt Dobozi ter­metéből áthelyezték a halottakat a köztemetőbe és helyénszintén egy uj városrész épül. A nagy állomást is kevesen ismernék meg. Környékén 1,400 uj lakás épült, köztük egy 22 emeletes ház. A diák város Az egyetem környékén uj diákszálló, kémiai, fizikai intézet 1,300 bennlakó diákkal. Arra van az Agrártud. főiskola is, hozzá 500 részére diák­szálló. A jó tanulók össztöndijat kapnak, a ke­vésbé jó tanulók szüleik jövedelme szerint lakás­kosztért kb. 200 forintot fizetnek havonta. Ifjabb Varbai Kálmán, mint kitűnő tanuló nemcsak in­gyenes szállást és ellátást, de havi 1,000 forint ösztöndíjat is kap az egyetemen. Kállai Imre agrármérnök-jelölt, mint jólkereső család fia, ha­vi 240 forintot fizet teljes ellátásért, de 250 fo­rintot kap havonta az államtól. A Tsz tagok gyer­mekei havi 100 forintot fizetnek. A nagy erdőben megnéztük még a Nemzetközi Camping tábort is. Gyönyörű kis bungalókban, vagy saját sátraikban lakhatnak, a táborozok. Európa minden országából járnak erre, magya­rázták és mutatták a felhúzott lobogókat, ame­lyek a külországból jöttékét jelzik. Termál viz áll rendelkezésükre. A Kassai úti temetővel szemben épült a Gördülő Csapágygyár. Erre is megváltozott a város képe. A volt Szent Anna utón (ma Béke ut), ami ar­ról volt nevezetes, hogy valamikor csak itt lak­hattak katolikusok a protestáns városban, s igy a katolikus templom is itt épült fel, ma is két kü­lön felekezeti középiskola van. Itt van a Svetics le ánvgimnázium, ahol ma is apácák tanítanak, de van egy református kollégium, fiú iskola és teo­lógiai iskola papok nevelésére. A tehetség Reggel 7 órakor már az utcán voltam. Az arany bika előtti téren már nagy volt a sürgés-forgás. A széles járdák tömve voltak emberekkel. A vil­lamosok sürü járata szintén a nagy tevékeny­ségre mutat. Az emberek öltözéke olyan, mint akár melyik amerikai városban. A fiatal nők mi­ni-szoknyákban, frissen és tisztán, a férfiak va­salt nadrágban, majdnem, hogy rohannak a mun­kahelyre, ahol bizony korán kezdődik a munkanap. A Nagytemplom fő ajtaja még csukva van. A jobboldali imaházban azonban már lapozgatnak a hivők az imakönyvben. Többnyire idősebb asz- szonyok ülnek a padokon. Az imakönyvek vasta­gok és látszik, hogy sokat használtak. Ki jövet egy hivővei beszélgettem. A Péterfián lakik, Deb­recenben született. Itt élt itt öregedett meg. Két fia van: egyik ügyvéd, a városházán dolgozik, a másik mérnök egy nagyüzemben. Férje nem jött vissza a fasiszták háborújából. Ez az egyedüli szomorúság mostani életében. De biztat, hogy a Miatyánkot- mégis jól mondhatták, mert még az életében “eljött a mi országunk. Mert akárhogy tetszik nézni a dolgot — mondta búcsúzóul — ez már a mi országunk.” Az Aranybika mögötti utcákban kis piactér van. Zöldségeket, húst és más élelmiszereket árulnak. Bajuszos, 70 év körüli csizmás ember fél deci barackot ivott az egyik közért pultjánál. “ízlik az áldomás?” kérdeztem. , “Hát igaz — felelte — eladtuk, amit behoz­tunk, de az csak apró-jószág volt. Inkább azért jöttünk be, mert bútort akarunk nézni, mert hát Debrecenben mégis csak nagyobb a választék. Hencidán is megvan már az embernek a jó és szép iránt az ízlése, de ami igazán jó, hogy a te­hetsége is megvan hozzá.” K Saját érdekedben cselekszel, he a Magyar Szót terjeszted! _______2-

Next

/
Thumbnails
Contents