Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-14 / 31. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 14, 1969. Munkás és szakszervezeti hirek • ' * BOYLE UR FELÉBREDT W. A Boyle, a bányászok szakszervezetének országos elnöke, egész oldalas hirdetést tett közzé a New York Times aug. 4-i számában, melyben fel- szólitja az újság olvasóit, hogy Írjanak képviselőiknek, szenátoraiknak és kérjék, szavazzanak érdemleges, a bányászok életét védő törvényre, mely a bányabárókat védelmi intézkedések szigorú betartására kényszerítené. Nem véletlen, hogy Boyle, aki az ország egyik legnagyobb és legerősebb szakszervezetének elnöke, a szervezet fennállásának hetedik évtizedében ébred rá arra, hogy ilyen védelmi törvényre van szükség. Minden hónapban számos bányász életét oltják ki a gázrobbanások, szénbeomlások által okozott szerencsétlenségek, melyeknek nagy részét kellő intézkedésekkel meg lehetne akadályozni. A west-virginiai bányászok saját kezdeményezésükre, az országos vezetők szabotálása ellenére sztrájkakcióval kényszeritették az állami törvényhozó testületet érdemleges biztonsági törvény beiktatására. Ha Boyle ur nagy fizetésének csak egy kis hányadát próbálná kiérdemelni, akkor nem a munkáltatók érdekét szolgáló politikusokra, hanem a szakszervezei tagság támogatására számítana. Ha Boyle urat valóban aggasztaná a bányászok biztonságának kérdése, a kollektiv munkaszerződésben előírná, hogy a bányászok csupán olyan bányákban hajlandók dolgozni, amelyek kellő védelmi intézkedéseket foganatosítanak. De Boyle ur a New York Times-ban és a többi napilapban sok ezer dolláros költséggel elhelyezett hirdetésekkel akarja “megoldani” a bányászok e fontos problémáját. Erre is csak azért került most sor, mert a szervezet tisztviselő választás előtt áll és igy akar por hinteni a tagság szemébe. acélvállalat munkásai, mert a vállalat nem hajlandó panaszaikat meghallgatni. Sztrájkba lép 2,000 szövömunkás NEW YORK, N. Y. — A város 30 szövő üzemében dolgozó 2,000 szövőmunkás sztrájkba lépett. Átlag órabérük $2.80. A javaslat szerint ez évben 25 centes, a jövő évben 20 centes órabéremelést kaptak volna. A munkások a Textile Workers Union tagjai elvetették a munkáltatók javaslatát. Tüntetnek a “Go-Go lányok11 CINCINNATI. O. — A város mulatóiban dolgozó “Go-Go lányok” meztelen felső testtel tüntetést rendeztek a város középpontján. A tüntetés — természetesen — percek alatt nagy közlekedési torlódást okozott. A lányok fizetésemelést követelnek. Lezárnak egy gyárat YOUNGSTOWN, O. — A Youngstown Sheet & Tube vállalat kinyüvánitotta, hogy lezárja a Stru- thers-i drótgyártó üzemét. Nem tudják fölvenni a versenyt a külföldi gyárosokkal. Sztrájkolnak Gary tűzoltói GARY, Ind. — A város 278 tűzoltója sztrájkba lépett és 2,000 dollár fizetésemelést követel. A Városi Tanács csak évi $600 béremelést szavazott meg, ami fizetésüket évi 8,000 dollárra emelné. Richard G. Hatcher polgármester büntető intézkedésekkel és Straley Thorpe bíró paranccsal próbálta a tűzoltókat munkába kényszeríteni. Mindkét kísérlet kudarcot vallott. A sztrájk következtében egy faraktár leégett és a kárt 300,000 dollárra becsülik. Sztrájkba lépett 10,000 munkás WICHITA, Kan. — A Beech repülőgépgyár 10 ezer munkása sztrájkba lépett. A vállalat 37 éves fennállása óta ez az első alkalom, hogy az alkalmazottaknak a sztrájk fegyverét kell igénybe ven- niök jogos követeléseik érvényesítésére. Május óta folynak a tárgyalások egy uj szerződés létrehozatalán. „;j,| Béremelést kapnak a hajóépítő munkások NEW YORK, N. Y. — A Todd és a Bethlehem hajógyár 8,000 munkása uj három éves munka- szerződést fogadott el, melynek értelmében $1.04 órabér- és mellékjövedelmi javítást kapnak. A legnagyobb szakképzettséggel rendelkező munkás órabére $3.47. Nem segít a béremelés a munkásoknak NEW YORK, N. Y. — Lényeges béremelés ellenére a munkások tényleges keresete nem emelkedett. Ez főleg az adó- s áremelkedéseknek tudható be. Elbocsátanak 150 munkást ROCHESTER, N. Y. — Az Eastman Kodak vállalat elbocsátott 150 alkalmazottat. A munkások elbocsátását azzal magyarázzák, hogy csökken a kormányrendé lés. Sztrájkolnak az acéimunkások PITTSBURGH, Pa. — Lejárt a Pittsburgh—Des Moines acélvállalat munkásainak szerződése. Miután a munkások és a vállalat között nem jött létre uj egyezmény, a munkások sztrájkba léptek. Ugyancsak abbahagyták a munkát a Jessop hírek az autóvarosból Egy üresen álló presbiteriánus templomba beköltözött egy fekete és egy fehér ifjúsági csoport. Ott alszanak, ott étkeznek. A fajgyűlölet elleni harcra kérik a katolikus, református, zsidó egyházak, hitközségek vezetőit, hogy jöjjenek össze velük gyűlésre és együtt tárgyalják meg ezt a fontos kérdést. Pénzt is kérnek tőlük, hogy újjá tudják építeni a gettókat. A presbiteriánus egyház adott is már 500 dollárt és elismerését fejezte ki a fiatalok igyekezetéért. Az ötszáz dollár adomány jelképezi, hogy évszázadok bűnét kívánják jóvá tenni és hogy a kérdés megoldását halasztani többé nem lehet. Egy detroiti elmegyógyintézet orvosai lemondtak, az ott fennálló tarthatatlan helyzet miatt. így tiltakoznak a betegekkel való rossz bánásmód, a kórház rossz felszerelése és a pénzhiány ellen. A kórház 500,000 dollárt visszaad az államnak, mert a pénzt nem tudták a kitűzött időre felhasználni. Az egészségügyi irányítás nem jó kezekben van. Az elmebetegeket olyan állati módon kezelik, hogy sokszor napokig kikötve tartják őket a folyosókon. Enni sem kapnak minden nap, mert nincs elég személyzet s nincs aki egy korty vizet adjon nekik. Az orvosok nem tűrik többé ezt a szörnyű helyzetet. Azt mondják, az elmebetegek ezreit állandó kezelés alatt kellene tartani; a fiatalok és gyermekek legtöbbjét és a felnőttek közül is sokat meg lehetne gyógyítani, megfelelő kezeléssel. Az öregek közül soknak inkább olcsó lakás kellene, mint intézet. Az elhagyatottságuk teszi őket beteggé. Lakóházukhoz közel kellene klinikát létesíteni és gondoskodni róluk, nem ágybanfekvő betegként kezelni. Az öregek lakóházait széles ajtókkal kellene ellátni, hogy tolószékkel is lehessen rajtuk közlekedni. Soknak évi 3,000 dollár vagy kevesebb jövedelme van, amiből nem tudnak megélni. Ro-se Pavloff Nagyon rendes embereknek tartom a tudósokat Csendes, finom emberek, akik sok türelemmé vizsgálatnak és nagyon gyakran fel is találnak valami olyasmit, amit az emberek javára lehe> forditani. E héten áldottam Edisont. Kiment a villany t házban és csak akkor tudtam meg, mennyire hiá nyozna, ha nem volna. Gyertya mellett főztem. M* kor felgyűlt a villany, akkor értékeltük igazán. Most aztán a tudósok olyan jól kiszámította* mindent, hogy sikerült három embert a Holdb; küldeni. Óriási dicsőség, nemcsak a tudósoknak akik olyan pontosan kiszámították, hogy hány ór és hány perc alatt hová menjen az űrhajó, de nag dicsőség a három űrhajósnak, akik vállalkoztál erre a feladatra. Kettő le is szállt a Holdon é ide-oda sétálgatott. Nem sok látnivaló volt, az igái Nem hiszem, hogy érdemes volt azért oda menn Kicsit messze is van. Valami 240,000 mile-ra ti lünk. Mikor jól körülnéztek, szedtek egy zacskót port — nagyon finom por fed mindent a Holdo — aztán összeszedtek egy pár követ, szikladar bot és most a tudósoknak van dolguk kivizsgálr hogy mit, azt nem tudom. Meg aztán egy kicsit költséges mulatság volt é akármilyen nagy dicsőség. Belekerült ez vagy •' milliárd dollárba. El tudják képzelni, hogy 30 m liárd mennyi? Olyan kicsinek, semminek hangi és (most kérdeztem meg az unokámat, hogy Írjam le) az 30 ezer millió. Hát ez bizony egy kic sok egy kis porért, meg egy pár kőért. Ha én becsukom a lakásomat egy hétre N Yorkban, össze lehetne ott szedni egy zacskc való port. Meg azok a kövek! Van itt minden elég kő, miért kell nekünk pont a Holdról ho valami újdonságot? Nem mondom, dicsőségi megérte, de én bizony jobb helyre is tudtam vo tenni azt a temérdek pénzt. Már a pénzt se bánnám, hiszen úgy sincs beleszólásom, hogy hová teszik az ország pén de más baj is volt. Nem tudom, hányán vették észre, hogy an az űrhajósok a Holdra léptek, itt elkezdett esn eső. De nem is csak olyan kis júliusi zápor, nem olyan jó, kiadós eső. Még most is esik, de i egész nap. Közben kicsit kijön a Nap, de vágj jel, vagy egész nap esik az eső. Nem tudom, lyen jelentősége van ennek az esőnek, de sz< tem lehetséges, hogy bár az űrhajósok nem Iá senkit, azért talán volt ott valahol elbújva pár Hold-lakó, akiknek nem nagyon tetszett, 1 idegenek mászkálnak ott és még hozzá port nek haza magukkal mutogatni, hogy nem is c rendes háztartást vezetnek a Holdon. Talán < sok esőt ők küldözgetik most ide, figyelme; sül és legközelebb majd valami sokkal gorom dolgot fognak csinálni. Azt ajánlanám, hogy — az Isten szereimé: küldjük vissza egy rakétával azt a port, me veket, amit elhoztunk onnan, hátha akkor a beliek megbékélnek velünk és eláll az es< csak nézegessük innen jó messziről a növő, fogyó holdat és ne legyünk kiváncsiak, milye rosak a holdbeliek és milyen köveken járat Aztán meg hallom, hogy zár alatt tartják gény pilótákat, hátha valami betegséget s; fel. Arra nem is gondolnak, hogy talán mi is tünk fel oda valami betegséget, hiszen itt ki tem mindenki prüszköl, vagy a torkát fájlalj Küldjük vissza nekik, amit elhoztunk és hozzuk rendbe a saját háztartásunkat. Költ azt a temérdek pénzt itthon. Ha esetleg nem tudnák ott lent Washingt hogy mire is lehetne ezt a sok pénzt itt ell csak kérdezzenek meg engem és majd meg rázom, hogy mire is költsük. Nem is kel 240,000 mile-ra menni és Ígérem, hogy nagyobb dicsőséget fogunk vele elérni. 1969. augusztus 2. mwwiaaaaaammwmuvmaaaaaaamai KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MÁS IS TANULHAT BELŐLE! I APRÓSÁGOK I Kovács Erzsi rovata
