Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-08-07 / 30. szám

Vol. XXIII. No. 30. Thursday, August 7, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. “A VILÁG NÉPE BÉKÉT AKAR” Nixon elnök visszatérve világkörüli útjáról ki jelentette: "A világ népe békét akar." Az elnök időt, energiát és pénzt pocsékolt, ha körútié­ból csak ezt tanulta. Ezt tudhatta volna a körút előtt és anél­kül is. Amikor olvassuk Romániában tartott beszédeit, azt hihetjük, hogy nincs nála méltóbb apostola a béke ügyének. Ha azonban a Saigonban elmondott beszédét olvassuk, ahol az amerikai elnök többek között azt mondta, hogy "a vietnami háború hazánk egyik legdicsőbb órája" és "mi minden lehető engedményt megadtunk és a béke kérdése most már Hanoi­tól függ," vagy amikor az ámuló világ tudomására adta, hogy "Thieu (Dél-Vietnam elnöke) a világ öt legkiválóbb áltamfér- fiának egyike", akkor az igazi Nixon tárul a békeszerető em­beriség szeme elé. Nem zavarja Nixon elnököt az a tény, hogy a kijelenté­sét követő napon Dél-Vietnam titkos rendőrsége letartózta­tott és börtönbe vetett ötven vezető személyiséget, köztük Thieu tanácsadóját, kémkedéssel vádolva őket, noha egyet­len "bünük" az, hogy véget akarnak vetni az erkölcstelen háborúnak. Nem véletlen az sem, hogy Nixon elnök hazaérkeztekor a newyorki St. John the Divine Székesegyházban az egyház vezetőinek közreműködésével és jóváhagyásával felolvasták azoknak a katonáknak a nevét, kik a kongregációhoz tartoztak és életüket vesztették Vietnamban. Az Episzkopális Béke Szer­vezet (Episcopal Peace Fellowship) röplapokat osztogatott a hívők között, melyen többi közt a következőket olvashatjuk: "Székesegyházunkba jöttünk, hogy a leghathatósabban tiltakozzunk hazánk ázsiai politikája ellen. A világ felfigyelt, amikor borzalmas cselekedetet követtünk el és atombombát dobtunk Hiroshima és Nagaszaki lakosságára negyed évszá­zaddal ezelőtt." "Ma is folytatjuk ugyanazt a politikát, amikor ragaszko­dunk az erkölcstelen vietnami háború folytatásához, falvak bombázásához, a termény elpusztításához, a 'teljes nyomás' stratégiájához." Nem véletlen az sem, hogy a New York Times augusztus ’ 4-i számának 3. oldalán idézi egy Vietnamban élő amerikai katona véleményét: "Csak azért harcolok, hogy életben maradjak. Alig vá­rom, hogy hazamehessek és csatlakozhassak a békéért har­colókhoz." Az episzkopálisok és az idézett közkatona véleménye meg­egyezik az amerikai nép többségének véleményével. Nem szavakra, nem semmitmondó békeszólamokra van szükség, hanem TETTEKRE. Csupán az amerikai csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonása bizonyítaná Nixon béketörekvését. Minden más csak arra mutat, hogy Nixon kiérdemelte a "Tricky Dick" elneve­zést. EMLÉKEZZÜNK NAGASZAKIRA! 24 évvel ezelőtt az emberi lángész által feltalált atom­bomba az emberi agy által diktált őrültség következtében Nagaszaki japán város lakóira hullott és felperzselte anyák, gyermekek, nők, férfiak és öregek tízezreit. 1969 augusztus 9-én, szombaton délután New York la­kosai felemelik tiltakozó szavukat a 24 évvel ezelőtt elköve­tett tömegmészárlás ellen. A 41. utca és Broadway sarkán gyülekeznek 1.30-kor és onnan a Central Park Malihoz (72. Sf.) vonulnak, ahol tömeggyülésen követelik, hogy legyen vé­ge az ártatlan vietnami nép gyilkolásának, mentsük meg az amerikai ifjak életét, vonjuk ki csapatainkat Vietnamból azon­nal és minden feltétel nélkül. Legyünk mindannyian ezen a fontos tömeggyülésen aug. 9-én. Jó JELEK Herman Badillo, New York Bronx kerületének elnöke, aki a júniusi előválasztásokon 215,291 szavazatot kapott és aki a progresszív demokraták egyik kimagasló vezetője, in- dorszáfta John V. Lindsay polgármester újraválasztását. A 36,000 taggal rendelkező Közlekedési Munkások Szak- szervezete is felsorakozott Lindsay mellett. Egyre többen látják, hogy sem Mario Procaccino, demok­rata jelölt, sem J. Marchi, republikánus jelölt nem rendelke­AZ U.S. ACÉLVÁLLALAT FÖLEMELI TERMÉKEI ÁRÁT 4.8 SZÁZALÉKKAL Nagy áremelkedés várható az egész vonalon Egyre drágul a megélhetés PITTSBURGH, Pa. — Az ország legnagyobb acélvállala­ta, az United States Steel Co. kijelentette, hogy augusztus elsejétől kezdve termékeinek árát 4.8 százalékkal felemeli. Ez azt jelenti, hogy az autók­tól a hajtiiig, a gázkályháktól a gombostűig mindennek fel­megy az ára a következő pár hónapban. ! Minden jel arra mutat, hogy | az ország többi acélvállalata követi az U.S. Steel példáját. A Nixon-kormány “harca” az infláció ellen újabb veresé­get szenvedett. Amikor Spiro Agnew, az or­szág alelnöke tudomást szer­zett az acél árának emelésé­ről, ezt mondotta: “Ez csak még szükségesebbé teszi a pót­adó érvényben tartását.”" Az acélbárók magasabb árak­kal és a Nixon-kormány súlyo­sabb adóteherrel rabolja az amerikai népet. NEW YORK. N. Y.. — Az ország réztermelői csatlakoz­tak az acélbárókhoz: ők is fel­emelték a réz árát fontonként 48 centre. Ez a harmadik al­kalom ez évben, hogy emelik a réz árát. Az acél és réz árának emel­kedése maga után vonja úgy­szólván minden közszükségle­ti cikk árának emelkedését, nem beszélve arról, hogy az uj házak épitési költsége is­mét magasabbra szökken. Noel, Mo. — Egy Kansas Cityből Shreveport, La. felé haladó tehervonat egyik ko­csija Ozark térségben, a kis falu közelében felrobbant. A robbanás következtében a sze­relvények és a kocsik alkat­részei a levegőbe röpültek és mint bombák hullottak a vá­roska házaira. Egy lakos meg­halt, sokan megsebesültek. A városka legtöbb háza romok­ban hever. A robbanás oka: ismeretlen. • Belfast. — Észak-Irország fővárosában a református és katolikus lakosság között is­mét véres összecsapásra ke­rült a sor. A lázongásban ti­zenöt rendőr is megsérült. • Saigon. — A Nemzeti Fel­szabadító Front csapatai fel­robbantották a fővárostól 40 mérföldre délkeleti irányban, a 15-ös főúton lévő 210 láb hosszú összekötő hidat. Magyarországot is meghívták a genfi tárgyalásokra A genfi leszerelési értekez­let plenáris ülésén a két társ­elnök hivatalos nyilatkozatot terjesztett elő a bizottság ki­bővítéséről. A társelnökök közölték: kor­mányaik megállapodásra ju­tottak arról, hogy a bizottsá­got pótlólag a következő or- ! szágokkal egészítik ki: Argen- | tina, Hollandia, Jugoszlávia, | Magyarország, Marokkó és Pakisztán. A társelnökök cél­szerűnek tartják, hogy ezeket az országokat felkérjék a bi­zottság munkájában való rész- vételre.­Mint ismeretessé vált, a le­szerelési bizottság tagjainak többsége kedvezően fogadta a társelnökök javaslatát. Jeruzsálem. — Izrael veze­tői kijelentették, hogy beke­belezik a Golán-Felvidéket, a Gaza-Térséget és a Sinai fél­sziget nagy részét. Izrael e ki­jelentése akadályozza a közel- keleti békét. Boston, Mass. — Edmund Dinis kerületi ügyész kéri James A. Boyle birót, hogy rendelje el Mary Jo Ko- pechne halálával kapcsolatban a birói vizsgálatot. Miss Kopechne a vizbe ful­ladt julius 18-án, amikor Ken­nedy szenátor autója, mely­ben a fiatal nő utazott, a Chappaquiddick sziget köze­lében egy rozoga hídról az öbölbe zuhant. • Washington, D. C. — Mind a szenátus, mind a képviselő­ház jóváhagyta a szövetségi pótadó érvényben tartását de­cember 31-ig. 8IHEPR8ITAS Arany János nem ujjongott a nemzettel együtt a Margit- hid felavatásakor. Hanem meg­írta a “Hidavatás”-t, ezt az irtózatos víziót azokról a sze­rencsétlenekről, akik a híd­ról a Dunába vetik majd ma­gukat. Most nem csak egy vá­ros, nem is csak egy ország, hanem a világ nagyrésze uj­jong az emberi tudomány és technika legnagyobb teljesít­ményén. De voltak a múltban is teljesítmények, amelyek a maguk korában nem voltak kevéssé jelentősek, amelyek előbbre vitték az emberi tu­dást és tudományt, amelyek­nek a hatását azonban nem lehet mindenképpen áldásos­nak mondani — legyen sza­bad egy halk hangnak a büsz­ke diadalmaskodás példátlan kórusában szerényen és félén­ken megszólalni. Micsoda szenzáció volt, ami kor — állítólag Schwartz Ber- thold — feltalálta a lőport; ez megváltoztatta a világtör­ténelmet, mindenki eldönthe­ti, jó vagy rossz irányban. És amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát (nyilván már előtte is jártak itt az óvilágból), ez­zel hallatlanul kiterjesztette a világgazdaság területét, lehe­tőséget adott a legnagyobb gyarmatbirodalmak, majd a leghatalmasabb, leggazdagabb állam megalakulására — egy­ben egész kultúrák, nemzetek, fajok legkegyetlenebb kiirtá­sára, a megmaradottaknak mind a mai napig való gonosz elnyomására és kizsákmányo­lására. (Folytatás a 12-ik oldalon) zik olyan programmal, amely megoldást nyújtana a város lakosainak problémáira. Lindsay számos baklövést követett el négy éves polgár- mestersége idején, de ő az egyetlen jelölt, akinek eshetősége van a megválasztásra, aki élesen rámutat arra, hogy a közle­kedés problémája, a lakások, iskolák, kórházak építése, a köz- biztonság kérdése nem oldható meg a szövetségi kormány hathatós támogatása nélkül. Lindsay időről időre felszólal és követeli a vietnami háború felszámolását, ugyancsak ellenzi az ABM felállítását. r' * Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y.

Next

/
Thumbnails
Contents