Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-12-18 / 49. szám

Thursday, December 18, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 VIETNAM "Különleges kapcsolat az atrocitásokkal". — A brit kormány és külügyminisztere nem helyesli az atrocitásokat, de éppen ezt tette, mióta az U.S. megtámadta Vietnamot. Legkevésbé a jól infor­mált brit kormány tagadhatja, hogy ezt az egész háborút az atrocitások jellemzik. A rendszeres, borzalmas bombázása a polgári lakosságnak, a ki­zárólag az emberi test ellen irányuló “antiperson­nel” fegyverek, mint a “Hound Dog,” a milliárd­nyi acéllapocskák, a halált okozó gázok, a falvak elleni repülő ágyunaszádok, a növényirtás, a föld megmérgezése: mindez ellen a brit kormány egy szóval sem tiltakozott. Tudták, hogy U.S. tisztek szemlélték a “gyanúsok” kínzását vagy részt vet­tek benne, hidegvérrel nézték hadifoglyok meg­gyilkolását, lelőttek ártatlan parasztokat — egész könyvtárnyi bizonyíték van róla. Most csak az vál­tozott, hogy akik a bestialitásban résztvettek, meg­törték hallgatásukat és az ügyek napvilágra rob­bantak. Az amerikai közvélemény már nem tartja ezt “keresztes hadjáratnak” és nem remél “győzel­met”; minél hamarabb szeretnének kikerülni a háborúból, de addig még rengeteg uj borzalomról fogunk hallani. Mind a politikai és katonai veze­tőket fogja terhelni. Mégis, a biinpalástoló csatló­sok: Wilson, Stewart, Brown még nem értik. Még letérdelnek a bemocskolt amerikai oltár elé, amely előtt már Washington sem celebrál. Még mindig' azt hiszik, valami “különleges viszony“ van a két angolnyelvü ország között és ennek az erkölcs utolsó foszlányát is feláldozzák. (New Statesman, London. A vezércikket egy rajz illusztrálja, ame­lyen Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon elé­gedetten szemlélnek egy kínjában fetrengő viet nőt.) Ki a bűnös? — A saigoni parancsnokság kom­münikéje szerint 1968 márc. 16-án Quangnai-nál 128 ellenséget öltünk meg. A riportereket megté­vesztette a propaganda. De egymillió U.S. katona jött haza a háborúból és nem lehetett a táborno­koknak eltitkolni, hogy a Pentagon és Abrams fő- parancsnok ott "szabad tüzet” mondtak ki, vagyis mindent meg lehetett ölni, ami mozgott. A B—52-esek szüntelenül bombáztak, az ágyuk ál­landóan lőttek, csak az a különbség, hogy a C szá­zad látta, kiket öltek meg. Nem a tragikus, korlá­tozott Meadlo közlegény, Calley, a keményarcu hadnagy és felettesei, akik engedték és szemlél­ték a mészárlást, viselik a fő felelősséget, hanem a rendszer, amely állandóan megölette a falvak asszonyait és gyermekeit. A közkatonák látták ezen borzalmakat az áldozatok arcán — de a parasztok egyforma végre jutottak. Mit csináljunk hát, higyjünk Agnew-nak, hogy az ilyes­minek a közlése árt a hazának és folytassuk, hogy mennél többet gyilkol valaki, annál inkább magasz­taljuk? Érdekes volna, ha az elnök és alelnöke végre felelnének e kérdésekre. (James Reston, New York Times.) Háborús bűnök. — Nixon szerint a kormány legfőbb célja boldoggá tenni a gyermekek első öt évét. S nemzetünk gépuskákkal a halálba boldo­gítja őket. Láttam azt a képet is, amelyen a fog­lyot kidobják a repülőgépből, mert nem beszél az ellenséghez. Ő hazájának a hőse, de GI nyelven csak “Uncle Nguyen, dink, gook, slope.” Nem szá­mit, gyerünk a szomszéd faluba, hogy gazdagítsuk a csecsemők életét 17 tölténnyel, az ’’American way of life” szerint. (Pete Hamill, New York Post.) Az ENSZ-hez. U.S. katonák naponta uj borzal­makról, a népirtás uj aktusairól rántják le a lep­let, ideje, hogy az ENSZ megvizsgálja az ügyet. Bertrand Russell U Thanthoz.) Vissza a barbársághoz. — A demokrácia, a hala­dás, a rend, a jog-rend nevében embereket kí­noznak és mészárolnak. Tegnap a nácik pusztítot­ták Európát., a franciák mészároltak Madagaszkár­ban, Indokínában, Algériában, de a volt angol külügyér, Brown azt mondja, az U.S. ne bánja, folytassa tovább a győzelemig. Mert az U.S.-ban sokan még mindig azt tartják, az “alsóbbrendű” fajtáért nem kár, akár “nigger” az U.S.-ban, akár “gook” Vietnamban. (Le Monde.) Saigoni diákok levelet Írtak Nixonnak: Nem akarjuk, hogy minket lőni tanítsanak, már millió vietnami halt meg hiába. Gyűlöljük a háborút és tiszteljük, akik az U.S.-ban ellene tüntetnek. Hajtsuk be a háborúba! — Ha ez sikerül, az emberek elfelejtik a türelem szót. brutalitás, a kí­méletlenség elborítja majd országunkat, megfer­tőzi a kongresszust, a bírókat, a rendőröket, az utca népét. Ezt mondta Wilson elnök 1917 ápr. 1-én. Következő nap bejelentette a háborút a Kong resszusban, mondván, fontosabb a jogot védeni, mint békében élni. (Tom Wicker, New York Times.) Ki ölt?— 300,000 civil halt meg Dél-Vietnam- ban, majdnem mindet délvietnami és amerikai ka­tonák ölték meg, 700,000 civil sebesült meg vagy lett rokkant. (Edward Kennedy, a Szenátus mene­kültügyi bizottságának elnöke.) John F. Kennedy angliai emlékművére vörös tintával felírták “Pinksville,” ahogyan a Gl-ok a falut nevezték, melynek lakóit megölték. Horog­keresztet is festettek az emlékműre. Fájdalmas kivétel. — A hadügyminiszter sze­rint ilyen mészárlásban még sosem voltak bűnö­sök amerikai katonák. A N. Y. Times emlékeztet rá, hogyan irtotta ki 1890-ben az amerikai lovas­ság a magukat megadott indiánokat South Dakotá­ban és ismételték meg a mszárlást a “Wounded Knee” prérin. 1905-ben fillipino lakosokat gyil­koltak le igy. Mennyi ideig? — Long Binh hadseregparancs­noka, Ewel tábornok szerint a háború 50, sőt 150 évig is eltarthat. Pacifikáció, vagyis megbékítés volt a feladata az “Americal” hadosztálynak. Ennek egy ezredese most azzal dicsekszik, hogy egyetlen hét alatt 13 falut égettek fel. Azt hittük, mi másfélék vagyunk, igy tanultuk az iskolában, de ez hipokrizis volt, hiszen civilizá­ciónkat az indián nemzet hulláira és a fekete rab­szolgák kényszermunkájára építettük. És ahelyett, hogy magunkba szállnánk, az elnök és környezete terrorhadjáratot indított azok ellen, akik a borzal­mak végét kívánják. Ez a politika nemzeti hiszté­riára vezet. (Anthony Lewis, N. Y. Times.) Nürnberg. — Robert Kempner amerikai ügyé­sze volt a nürnbergi nemzetközi bíróságnak, mely a német háborús bűnösök felett Ítélkezett. Most ő követeli uj nürnbergi törvényszék felállítását, hogy az amerikai háborús főbünösök felett Ítélkez­zék. ­Többet kellett volna bombázni — mondja West­moreland tábornok, a bukott hadvezér, akit jutal­mul az “Army” főparancsnokának neveztek ki — és vége lett volna győzelemmel a háborúnak. Háborús bűnök. — Ez az amerikai történelem egyik legdicsőbb fejezete lesz, mondta nemrég Nixon elnök, de a vélt dicsőség mögött a szégyen rejtőzött. A katonák kiirtották Songmy lakóit, fel­gyújtották a falut. A csecsemőket sem kímélték. De másfél évig a parancsnokság nem látott okot vizsgálat tartására. Amikor végül egy katona lelki­ismerete megszólalt, az újságok agyon akartak hallgatni az ügyet, a Pentagon pedig arra hivatko­zott, milyen jóságosak ők a vietnami bennszülöt­tekkel. Még az U.S. csatlósai Európában is kétel­kedni kezdtek, helyes-e a háború dicsőítése. De az amerikai kormány azzal védekezett, hogy ez “egye­dülálló eset”. Csakhogy áradatszerüen jöttek uj meg uj (egyébként már régen közölt) hírek hason­ló tömeggyilkosságokról. És erőszakos fajtalanko­dásokról, a nép meggyalázásáról, rablásokról, a foglyok megöléséről, fülük levágásáról (amelyek olyan hadidiszek lettek, mint régen az indiánok skalpjai). Újra megírták, hogy sokszorta több ci­vilt, mint katonát öltek meg és az egész országot olyan mértékben pusztították, aminőre még a vi­lágháborúban sem volt példa. De a kormány, a hadsereg, a sajtó nagyrésze süketnek és vaknak letette magát. Elleplezte a “Green Beretek” ször­nyű bűneit, ahogyan most leplezni, szépíteni igyek­szik az ilyen bűnök százait. (Egy szárított VC fül ára a latrina-börzén 30 dollár, mert aki nem is volt a tüzvonalban, a girl-ök előtt igy elhenceghet hőstetteivel.) (Der Spiegel, Hamburg.) Egy zsidó szervezet eiitéli Wallace taktikáját alkalmazókat A bostoni Jewish Community Council vezetői éles szavakkal Ítélték el egy reakciós zsidó önkén­tescsoport tevékenységét, amelyben “önvédelmi” utcai őrjáratokat szerveznek meg. A két évvel ko­rábban New Yorkban megszervezett, Jewish De­fense League név alatt működő csoport arra össz­pontosítja tevékenységét, hogy a gettókban állító­lagosán “megvédje” a zsidó lakosokat az erősza­kosság és az “antiszemitizmus” ellen. A csoport elfogult, szűklátókörű tagjai, a “védelem” jelszava alatt a legreakciósabb tettektől sem riadnak vissza. A régóta fennálló zsidó szervezeteket képviselő Community Council azon a véleményen van, hogy a gyakori utcai támadások, rablások nemcsak a zsidó környékeken, hanem mindenütt előfordulnak és semmi közük sincs antiszemitizmushoz. Ezt a problémát a széles társadalom intézkedésein ke­resztül kell megoldani. A Community Council sajtókonferencián figyel­meztetett az ilyen “vigilante” taktikát alkalmazó, bosszúálló csoportok veszedelmére. Szervezetek, mint a Defense League, melyek a városok krízisei közepette az utóbbi időkben felütötték fejüket, “sem a zsidó lakosság, sem az általános lakosság ügyét nem szolgálják”, mondotta a Council nyilat­kozata. “Ezek csak további bosszúálló erőszakos­ságot váltanak ki.” Az utóbbi időben Boston zsidó környékein, mint mindenütt másutt, egyre gyakrabban támadtak meg öregkoru lakosokat, fehéreket és feketéket egyaránt. Elszedik a pénztárcájukat és sok eset­ben bántalmazzák is az áldozatokat. Itt is ugyan­azok a társadalmi körülmények járulnak hozzá a bűnözés kifejlődéséhez, mint más gettóvidékeken. “George Wallace taktikája és filozófiája nem fog­ja megszüntetni azokat az állapotokat, melyek a bűnözést létrehozzák”, mondotta a Council nyilat­kozata. “Nem helyeseljük azokat, akik rosszindu­latú híreket terjesztenek, fegyvert ragadnak és pánik hangulatot teremtenek; ehelyett azt látjuk jónak, ha a felvilágosult polgárság eltökélten cse­lekszik, a felelősségteljes rendfenntartás keretein belül értelemmel és emberi megértéssel átitatva.” London. — Mrs. Rosemay Cattrell, művészeti tanárnő pár év előtt egy képhez jutott, melyet 50 dollárra becsültek. A festmény ott függött lakásá­ban évek hosszú során át. A képet, melyet Hans Baldung, neves német festőművész festett és “Éva elcsábitásá”-t ábrázolja, egy árverésen $537,600 dollárért adták el. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rcndclcsckct MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents