Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-12-18 / 49. szám
Thursday, December 18, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD SZÜKSÉGBE K äanSZOHK ADALÉK AGYAGOKAT KEVERNI? A nagy szupermarketokban vásárló vevő előtt egymás után tűnnek fel a polcokon a különféle módon preparált, félig kész, kevés elkészítést igénylő ételek. “Csak fel kell verni”, “Sütésre készén”, “Csak melegíteni kell”, stb. feliratok a csomagokon tanúbizonyságai annak, hogy az amerikai közönség étkezési szokásai megváltoztak. Sokan nem akarnak időt tölteni a főzéssel, hámozás- sal, tisztítással, reszeléssel, előre elkészítve akarják kézhez kapni az ennivalót. Az ilyen elkészítési módok annyira megváltoztatják az élelmiszerek izét, színét, táperejét, hogy a gyártásnál ezeket adalék anyagokkal pótolják. Ezek lehetnek természetesen előforduló anyagok, mipt a fahéj, feldolgozott gyártmányok, mint a természetes vanília babból készített kivonat és teljeseid mesterséges készítmények. Ilyenek a szacharin és a cyclamate cukorpótlók, a mesterséges izek, az ételszinezők és tartósitók. Jelenleg 3,000 különböző adalékanyagot tesznek az élelmiszerekbe. Az általánosan használt adalékanyagokról nem tudnak eleget. Nem régen laboratóriumi tanulmány alapján a Food and Drug Administration betiltotta a cyclamate nevű anyag használatát és felhívta a figyelmet, hogy nem ajánlatos és nem szükséges a csecsemő-ételekbe MSG (monosodium glutamate) ízesítőt tenni. A csecsemő-étel gyárosok erre felfüggesztették az MSG használatát. Miért tesznek adalékanyagokat az ételekbe? Egyrészt, hogy a tartósítási eljárásban az étel elvesztett izét pótolják. Pl. a fagyasztott eperlepény annyit vészit az izéből, hogy mesterséges eper Ízesítővel pótolják. Más anyagokat azért adnak az ételekhez, hogy simább halmazállapotúvá, köny- nyebben keverhetőbbé, vagy sűrűbbé tegyék és a romlandóságot lassítsák. Egyesek azt mondják, azért kell mindezeket hozzáadni, mert “nem lakunk falun többé.” Egyre többen laknak nagy városokban és egyre nehezebb az élelmiszereket friss állapotban a közönség elé juttatni. Ez az érv nem elég meggyőző, mert az európai városokban például nem ütközik nehézségbe a friss ételeket közvetlenül a termelőtől a piacra, az üzletekbe elszállítani. Párizsban például minden nehézség nélkül lehet kapni a Földközi-tengerből fogott friss halat, de próbáljon valaki Pittsburghban az Atlanti-óceánból való friss halat találni! Az Egyesült Államokban az élelmiszerszállítás lassú és költséges, ez az egyik oka, hogy tartósító adalékanyagokat kell hozzáadni az ételekhez. Az amerikai fiatal nemzedék már úgyszólván a preparált ételeken nő fel. Vannak fiatalok, akik nem is ismerik a friss narancslé izét, sokat “nassolnak”, egész nap “hot dog”-gal vagy cellofánba csomagolt burgonya forgáccsal tömik magukat. Az ő igényük kielégítésére készítik a “TV Dinner”- eket és más előre elkészített ételeket. Időszerű, hogy az ételek elkészítését leegyszerűsítsék és a nőket felszabadítsák a konyhai munka rabszolgasága alól. Van sok főzési teendő, amit gazdaságosabban, jobban és olcsóbban lehet gyárban elkészíteni és helyes, hogy az élelmiszeripar ezzel foglalkozik. D e fontos, hogy ezt ne a közönség egészségének rovására tegyék. Ha a modern tudomány már képes az embert a Holdra eljuttatni, kell hogy képes legyen az élelmiszer ellátás problémáit is helyesen megoldani. EGY OLCSÓ, PRAKTIKUS AJÁNDÉK Sokan több bélyeget ragasztanak a levelükre, mint amennyi szükséges, ha nincs levélmérlegük. Aki sokat levelez, annak illő és praktikus ajándék lehet a Linex nevű levélmérleg, melyet 1 dollárért lehet postán rendelni a Gear for Good Living cégtől, 90 Heights Road, Darien, Conn. 06820 cimen. A Linex egyáltalán nem néz ki annak ami, hanem egy 8 inch hosszúságú levélnyitónak. Egyik oldala vonalzó, melyen számozások is vannak, igy levél nyitásra, vonalzásra is lehet használni. A késforma mérleg nyelében öt gomb van, V4, V2, IV2 és 2 ounce megjelölésekkel. A levelet ugv kell vele megmérni, hogy az egyik szélét a mérleg nyelén levő csipeszbe kell helyezni és a mérleget az egyik gombnál fogva kell fölemelni. Az utasítás megmondja, hogyan kell a levél súlyát leolvasni. A Linex megrendelésével együtt elküldik a belföldi elsőosztályu, harmadosztályú és légiposta rátát, azonkívül a különböző külföldi légiposta rátát és a hajó-postaszállitás díjazásának táblázatát is. A Consumers Union kipróbált néhány példányt ebből a levélmérlegből és úgy találta, hogy meglehetősen pontosak, a standard mérlegtől való eltérés legfeljebb csak IV2 százalék volt. A standard irodai levélmérlegek viszont sokkal többe kerülnek. C.U. a Linexet érdekes és hasznos karácsonyi vagy alkalmi ajándéknak tekinti. Szakállt növeszthetnek az autóbusz-sofőrök Egy newyorki autóbusz társaság, a Manhattan and Bronx Surface Transit Authority, egy 1963- ban kiadott utasítását akarta autóbusz-sofőrjeire rákényszeríteni, mely kimondja, hogy a sofőröknek “borotvált arccal” kell a munkában megjelenniük. A szabály megengedett “szépen nyírt bajuszt”, de megtiltotta a “beatnikszerü pofaszakáll, vagy más arcbeli hajzat viselését, mely a méltóságteljes megjelenést lerontja.” A szabály ellenére 21 sofőr mégis szakállt növesztett. Mikor ezeket a szabályra figyelmeztették, többségük leborotválta a szakállát, de 8 sofőr erre nem volt hajlandó. El akarták bocsátani őket állásukból, ezért egyeztető elé került az ügy. Theodore W. Kheel, aki már sok szakszervezeti kiegyezésben vett részt, a sofőröknek adott igazat. Dokumentumokkal bizonyította, hogy áll- és pofaszakállukkal a sofőrök jó társaságban vannak, mert a történelem legnagyobb emberei is szakállt viseltek. Azt is mondotta, hogy ez nem forradalmi újítás, hanem egy régi divat ujjáébresztése. Bizonyságul bemutatta a bibliai Ábrahám, Mózes, Jézus és a bölcsek közül Arisztotelész, Plátó képeit és olyan legendás figurák, mint Arthur király, az Idő-Atya és a Mikulás képeit. A szakállas sofőrök most nyugodtan és megelégedetten hajtják a buszokat. Tanuló segédprofesszorok a newyorki egyetemen Albert H. Bowker, a New York városi egyetem vezetője szerint, az egyetemi vezetőség azzal a gondolattal foglalkozik, hogy egyetemi végzettségű, de magasabb fokú tanulmányokban résztvevő diákokat alkalmaznának, akik kisegítő oktatásban részesítenék a tanulmányukban felkészületlen növendékeket. Ezek a segédoktatók nagyon fontos szerepet töltenének be a felsőbb iskolai oktatás magas színvonalának fenntartásában. Erre azért lenne szükség, mert, mint mondotta, a városi egyetem “nyílt felvétel” politikája lehetővé teszi, hogy minden érettségizett diákot, aki tovább akar tanulni, felvesznek az egyetemre, felvételi vizsga nélkül és tekintet nélkül arra, hogy jó vagy rossz osztályzata van. A “nyilt felvétel” bevezetését sürgetik egyre több egyetemen, mert ma már tudomásul veszik, hogy a gettók iskoláiban nem nyerhetnek olyan felkészültséget a növendékek, mint a jobbmódu környékek iskoláiban. Sok tehetséges, gettó-iskolából kikerült fiatal csupán azért nem képes az egyetemre bejutni, mert rossz iskolából került ki. Ezt a mulasztást próbálják most a diák segédprofesszorokkal helyrehozni. V V SAJÁT ÉRDEKEDBEN CSELEKSZEL, HA A MAGYAR SZÓT TERJESZTED! Meg kell változtatni az amerikai elvet: ami a legnagyobb, az a legjobb Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Egyesült Állami Bizottsága san-francisco-i gyűlésén a szakértők úgy vélekedtek, hogy Amerikának egyik legmélyebben begyökerezett elvét kell megváltoztatni, a lakosság jövőjének boldogsága érdekében. Ez az alapelv az, hogy minden csak úgy jó, ha nagy és mindennek állandóan növekedni kell. Ez természetesen az amerikai gazdasági életre vonatkozik. A szakértők kifejtették, hogy az állandó növekedésnek egyszer véget kell vetni. A Föld terjedelmének és ellátó képességének is vannak határai. Jelenleg 3.5 milliárd a Föld népessége és a nép- szaporodás jelenlegi helyzete szerint várható, hogy 35 éven belül megkétszereződik. A környezettan tudósai közül sokan azt mondják, hogy a Föld nem lesz képes ennyi embernek elég ennivalót termelni, más szükségletekről nem is beszélve. Azt mondják, a népesség szaporodását ezért mindenáron korlátozni kell s a népszaporodásra épülő üzleti növekedést is meg kell állítani. Különösen áll ez az Egyesült Államokra. “Mostantól kezdve országos előkészületeket kell tenni a nemnövekvő gazdaság megvalósítására”, mondotta Jerry MJander, egy San Francisco-i hirdetési vállalkozó. “Egyesek azt mondják, csődbe jut a gazdaság, ha egyes iparágakat lelassítunk. De én azt hiszem, hogy a gazdasági nehézségek, amelyek például abból adódnának, hogy mondjuk az U.S. Steel nem növekszik többé, csak akkor jelentenének igazi nehézséget, ha a népesség és a munkaerő növekszik és ha a társadalom nem hajlandó a meglevő tőkét szétosztani azok között, akik jelenleg szűkölködnek.” A tudósok, várostervezők és mások a gazdasági növekedés megszűnésének napját a rózsásabb napok eljövetelének tekintik. Ha a mennyiség helyett a minőség javítását tűzik ki célul, az lesz az emberiség boldog napja, mondják. A tudósok azt a fogas kérdést vitatták, hogyan lehet meggyőzni a részvénytulajdonosokat, a nagyipart, a közönséget arról, hogy az “egyhelybenálló gazdaság” jót tenne az emberiségnek. “A jelen helyzetben érzelmileg, lelkileg és technológiailag teljesen felkészületlenek vagyunk a kibontakozó valóság befogadására”, mondotta Mr. Mander, a hirdetési vállalkozó, aki általános felvilágosítási kampány megkezdését ajánlotta. Az “egyhelybenálló gazdaság” eretnekségnek látszó gondolatának kibocsátásával úgy látszik már meg is kezdte a felvilágosítási munkát. Kötve hisszük, hogy ez a kampány sikerre vezethet az amerikai vagy bármilyen más országbeli kapitalisták körében. Izrael kritizálja Rogers külügyminisztert JERUZSÁLEM. — Nagy felháborodást keltett izraeli kormánykörökben William P. Rogers, amerikai külügyminiszternek a közel-keleti problémáról tartott beszéde, melyben az ENSZ 1967 nov. 22-én elfogadott határozati javaslatában foglalt elvek alapján javasolja az arab—izraeli ellentétek megoldását. Rogers többi között kijelentette, hogy a béke helyreállítása megköveteli az izraeli csapatok visz- szavonását az 1967-es háború előtti határokra. A/VXGRIKAI ^ Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ßnt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy erre 12 dollar, felevre $6.56 2
