Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-12-04 / 47. szám

Thursday, December 4, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Vietnamiak tanúskodnak: Amerikaiak egy faluban 567 fegyvertelen lakost lemészároltak Egy dél-vietnami falu életbenmaradott lakosai, amerikai tisztek jelenlétében tanúvallomást tet­tek, hogy egy kis amerikai gyalogos csapat beha­tolt falujukba 1968 márius 16-án s ott 567 békés és fegyvertelen férfit, nőt és gyermeket legyilkolt. Az amerikai tisztek, akik hallották a vallomást, nem voltak hajlandók nyilatkozni. A hadbiróság ezzel kapcsolatban gyilkossággal vádolja William Laws Calley Jr. főhadnagyot és gyilkos szándékú támadással David Mitchell káplár csapatvezetőt. A főhadnagy 26, a káplár 29 éves. A vádlottak ügy­védjei azt állitják, hogy a vádlók túlozzák az áldo­zatok számát és ügyfeleiket ártatlannak tartják, de a falubeliek egyöntetű vallomása meggyőző bi- zonyitéknak látszik az ügyben. Sokat beszéltek a dél-vietnamiak erről az atro­citásról, de mindaddig semmi sem történt az ügy­ben, mig Ronald L. Ridenhour volt katona, aki most Kaliforniában egyetemi hallgató, leveleket nem irt a hallottakról különböző kormányembe­reknek. Megirta, hogy több oldalról hallott az at­rocitásokról. Songmy falu, ahol az események történtek, ma teljesen romokban áll. Az egyik életbenmaradott lakos, Do Hoai, aki mint a többiek, rizstermelő paraszt, a többi életbenmaradott jelenlétében és helyeslése mellett mondotta el, mi történt. Ezek szerint a falubeliek reggeli 6 órakor ágyúzásra ébredtek, mely egy óra hosszat tartott. Utána, minden ellenállás nélkül bevonultak az amerikai­ak, akik a lakosokat házaikból kiparancsolták. A lakosok nem viselkedtek ellenségesen és fegyve­rük sem volt. Az amerikaiak három csoportba ve­FILMKRITIKA ÍN THE YEAR OF THE PIG, (A SERTÉS ÉVÉBEN) ez a szimbolikus cime Emile de Antonio dokumen­tum-filmének, aki végignézi megérti miért. Ugyanő csinálta a hires dokumentációt Joseph McCarthy, az uszitó szenátor bukásáról, az erkölcstelenség, álnokság és gyűlölködés megtestesítésével döbe- bentve meg a nézőket. De ez bölcsődal volt az uj filmhez képest. Gyors, végtelen sorozatban itt nemcsak a politikai ravaszság, szószegés, hazudo- zás, megtévesztés mestereit: az amerikai politiku­sokat, tábornokokat és tőkéseket mutatja be, egyetlen jelző nélkül. Csak őket halljuk és látjuk és kétségbeesünk, hogy ilyen emberek vezetik a birodalmat és tévesztik meg a közvéleményt. Itt azonban látjuk munkájuk, politikájuk eredményét: a német nácikénál semmivel sem kisebb és eny­hébb borzalmakat, egy ártatlan, az U.S.-nak mit sem vétett, azt nem is veszélyeztető nép elpusztí­tását, az U.S. hatalma alatt élőknek teljes korrum­pálását és degradálását, az U.S. áruló báb-szövet­ségeseit, akik inkább feláldozzák honfitársaik mii lióit, csak — az U.S. vállain — hatalmon marad hassanak. S a másik oldalon látjuk a történelem­ben példátlan, hihetetlen odaadást, bátorságot és lelkesedést, amely a megtámadott népet arra ké­pesíti, hogy a csatlós-hadseregek odarendelésével megerősített, példátlanul felfegyverzett milliós tá­madó-hadseregnek sikerrel ellenálljanak. Minden­kinek látnia kell ezt a filme. zényelték össze a falubelieket. A kiürített téglahá­zakat dinamittal felrobbantották, a faépületeket felgyújtották. Nem volt velük tolmács és nem be­széltek a lakosokhoz, hogy megmagyarázzák tettü­ket. A házak elpusztítása után a vietnami lakoso­kat ott, álló helyükben lelőtték. Körülbelül 20 amerikai katona vett részt a kivégzésekben, mind­egyik saját puskáját használta. Do Hoai azt mondotta, hogy úgy sikerült neki, feleségének és másoknak átvészelni a mészárlást, hogy az áldozatok holtteste alatt húzták meg ma­gukat mindaddig, amig az amerikaiak el nem tá­voztak. Anyja, bátyja és bátyjának három gyer­meke is ott pusztult el. Egy asszony mondotta, hogy 19 éves fiát is megölték. A körülálló falube­liek is mondották, hogy minden úgy történt, ahogy Do Hoai elmondta, aki még hozzátette, hogy haj­landó az Egyesült Államokba jönni, hogy a vádlot­tak ellen a katonai bíróságon tanúvallomást te­gyen. Azt mondják, azért tudták megállapítani, hogy 567 áldozat volt, mert az életbenmaradottakat már mind megtalálták s ezeknek a számát 132-t levon­ták a falu lakosságának volt létszámából. Ton That Khien ezredes, megyei kormányzó azt mondja, nem tudta, hogy milyen súlyos ügyről van szó, azért nem akart az eseményekről jelente­ni. Azonkívül nem akarta, hogy a nyilvánosságra hozott atrocitásból a Vietcong propagandát csinál­jon. Később már nem tudott a helyszínre menni, mert a Vietcong tüzelése alá került, de 30 életben- maradottat kikérdezett és mind a 30 azonos jelen­tést tett a gyilkosságokról. ROMÁNIAI HÍREK HÁROMEMELETES ÉPÜLETTÖMB építését kezdte meg a közelmúltban Zilahon a kisipari ter­melőszövetkezetek megyei szövetsége. A jövő esz­tendőben az uj épületben helyet kap a megyei szövetség székháza, valamint műhelyek és egy modern üzlethelyiség, ahol a kisipari szövetkeze­tek termékeit fogják árusítani. • OKTÓBER ELEJÉN került sor az aradi óra- gyárban arra az ünnepségre, amikor a hárommil­liomodik óra is lekerül a futószalagról. A jövő év­ben sor kerül a Fantázia elnevezésű M—9, M—10 és M—11 ébresztőórák gyártására is. Továbbá megkezdik a P—6-os falióra sorozatgyártását is, amelyet tiplex számlappal látnak el. Az óragyár jövő évi tervében 25,000, exportra szállítandó ébresztőóra gyái’tása is szerepel. • HOSSZAS KŐRÚTRÓL érkeztek haza a kolozs­vári Állami Magyar Színház művészei. Miután az elmúlt napokban Marosvásárhelyen, Csíkszere­dán, Székelyudvarhelyen illetve a három említett helység környékén vendégszerepeitek a Fergeteg- gel, a Kegyenccel, a Tündérlaki lányokkal vala­mint a Kakuk Marcival. Ezt követőleg a művész­csoport két részre oszlott, egyik részük a Zsilvöl- gyét kereste fel (Petrozsény, Lupény, Déva és Vajdahunyad), a másik csoport pedig Márama- ros és Szatmár megyében játszotta a Kakuk Mar­cit, illetve a Tündérlaki lányokat. A kolozsvári Állami Magyar Színházban javában készülődnek az 1969—1970-es évad első bemutatójára. VÁMMENTES IKIM-CSOMAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-rol APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Már november van, korábban esteledik, ami a nagy városokban, különösen New Yorkban azt je­lenti, hogy korábban kell haza sietni, korábban kell jól bezárni az ajtókat és másnap reggelig bi­zony nagyon kevesen lépnek ki a lakásból. Külö­nösen az egyedülálló emberek, az idősebbek igye­keznek a hosszú estéket valahogy otthon eltölteni. Az olvasás persze az egyik legkedvesebb, leg­fontosabb és legjobb szórakozás, de aki teheti, in­kább nappal olvas, nem rontja úgy a szemét, mint az esti, lámpánál való olvasással. Este aztán a leg­többen a televíziót nézik. Az is rontja a szemet, de hát azt még sem kell állandóan nézni. így vagyok magam is. Hosszúak az esték, kevés jó program van és leginkább kiválasztok egy filmet és azt nézem. A régi filmek jók, nem sokat jártam moziba és ne­kem majdnem mind uj. Pénzbe nem kerül, nem kell menni érte, annyit megér. A legnagyobb nosszusag a filmekkel az, hogy mikor már a felét lejátszották és tudják, hogy a közönség kiváncsi a folytatására, és tudni akarja, hogy mi is lett a vége, akkor minden öt percben egy hirdetést tesznek rá. Különösen bosszant, amikor régi, jól ismert színészek, akik millió és millió dollárt szedtek össze, még a hirdetéseket is elkaparintják a fiatal színészektől. Arthur God­frey, aki többszörös milliomos, szappanport árusít. Sok-sok más dúsgazdag színész hirdet a televízión, hátha nekik elhiszik a népek; hogy az a legjobb, amit ők használnak. Tegnap este nagyon felbosszantott az egyik hir­detés. Vagy 5—6 szép, jól öltözött fiatal nő szállt fel egy repülőgépre és azoktól búcsúzott néhány amerikai nő. Meg is mondták, hogy azok a hölgyek a Szovjetunióból voltak itt vizitben, nagyon jól érezték magukat és most búcsúznak tőlük, men- nak haza. Miikor kezet fogtak velük, akkor az egyik ame­rikai nő elkiáltotta magát: “Milyen durva keze van magának kedves. Oroszországban nincsen kéz­krém?” A szép orosz lány azt felelte, hogy nincs. Hát hogy lehet Jergens Lotion nélkül élni? — kérdezték tőlük. Mindegyik nagyon elszomoro­dott, az orosz lányok elrepültek és az amerikaiak szomorúan csóválták a fejüket, hogy szegény, sze­gény orosz nők, nincs nekik kézfinomitó krémjük. Igaz, hogy jól fel voltak öltözve, látszott rajtuk, hogy jó állásuk lehet. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunióban a tanulás ingyenes, addig tanul valaki, amig akar és amit akar. A nők előtt ter­mészetesen minden pálya nyitva van és ezer és ezer orvos, ügyvéd, tudós nő van. DE NINCS KÉZ­KRÉMJÜK! A kórház ingyenes, az orvosoknak sem kell fizetni, a gyógyszer is ingyenes. DE NINCS KÉZKRÉM! ■ • Nem akarom felsorolni, hogy mi mindent ad. nemcsak a Szovjetunió, de a sokkal fiatalabb Ma­gyarország is ingyen, de azt is tudom, hogy min­den gyárban van egy fodrász szalon (beauty parlor) ahol a dolgozó nők szépen rendbe hozathatják ma­gukat, ha nincs idejük színház, vagy koncert előtt hazamenni. A magyarországi lapokból látom a hir­detéseket, hogy mindenféle piperecikkeket árul­nak. Hát valahogy bele kell nyugodni, hogy sem a Szovjetunióban, sem Magyarországon nem árul­nak Jergens lotiont! Arckrémet, kézkrémet, haj­mosószereket, szemfestéket és tudom is én miket árulnak, de nincs Jergens lotion! Jól nézünk ki, ha már kézkrémet se tudnak hir­detni anélkül, hogy a kommunistákat ne szidnák. Beszélő újság Japánban mindinkább tért hódit a “hangos ol­vasás.” Már 14 japán újsághoz rendszeresen vagy időközönként olyan pergamentszerü anyagból ké­szült hanglemezt mellékelnek, amelyre az újság tartalmának kivonatát rögzítették. A hanglemez­ről bármely lemezjátszóval lehallgatható a szöveg. Az első “beszélő újság” három kétoldalas hangle­mezen jelent meg, 155,000 példányban. "LAPODAT SEGÍTED, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATOD!"

Next

/
Thumbnails
Contents