Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-11-27 / 46. szám
Thursday, November 27, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Mi 7bkTe/ttt( *z ÓhAzA&AN GYULA Az utóbbi esztendőben Magyarországon egy Körös-vidéki kisváros, a keleti országhatár mentén fekvő Gyula váratlanul a kulturális és idegen- forgalmi érdeklődés élvonalába került. A “Gyulai nyár” művészeti rendezvényei évről-évre mind több látogatót vonzanak, s a település immár fesztivál-városnak számit, akárcsak Szeged vagy Agrigento. Gyula a legvárosiasabb alföldi kisváros. Egyik ismertetője a “Tiszántúl Sopronja” néven említi, külsejére, történelmi levegőjére, iskoláira, lakóinak életmódjára, életérzésére hivatkozva. 1405 óta város, s a gyulai vár Magyarország legrégibb építménye. E várat a hagyomány szerint maga Gyula vezér építette Attila hires fapalotája helyén, a valóságban azonban Róbert Károly volt az, aki 1313-ban erősséget emeltetett a Körösök mocsaraitól védett földháton. E vár körül alakult ki aztán századok során mai város. Jelenlegi városképét a török hódoltság után nyerte el. Mü- emléképitményei között épp ezért barokk Ízlésű a legtöbb, de a klasszicista és a romantikus stilus jegyeit is őrzi néhány lakóház és középület. A legfőbb városképi együtteseket parkok foglalják magukban és virágokkal, fákkal szegett széles utcák kötik össze A természeti táj élményét kelti a városon át folyó keskeny Körös-ág zöld sávja, a víztükörre hajló füzek messzire futó kettős sorával. A városcentrumhoz közel fekszik a vár, mely meglehetősen épen vészelte át a történelmi viharokat, s mint eredeti foi’májában megmai’adt síkvidéki vár, egyedülinek mondható Magyarországon. Tagolatlan, tömör tégla alapjából méltóság- teljesen emelkedik ki a vaskos öreg torony. A szíik nvilásu, széles párkányzatu falak, hosszúkás várudvart fognak körül, amely nyaranta sajátos várjátékok színhelye. A gyulai várszínház történelmi játékokat mutat be. 1969-ben Jékely Zoltán Fejedelmi vendég cimü darabja elevenedett meg a tömör várfalak közt, a klasszikus színházat pedig Lope de Vega Furfangos menyasszony cimü vigjátéka képviselte. Gyakran csendülnek fel a várszínház színpadán a Bánk bán dallamai. Legutóbb a vár közelében levő Erkel-fa szomszédságában szabadtéren is előadták, ott ahol a gyulai születésű zeneszerző 1861-ben az opera zenéjét komponálta. “Magasra szárnyalva fennségesen zengi Tiborénak fájdalmát a nagy magyar zseni” — olvashatjuk a vén fát jelző emléktáblán. Gyula másik nagy vonzóereje a gyógyhatású termálfürdő. Az úgynevezett kastélykertben — ahol az ősi váron kívül a volt Almássy-kastély barokk épülete is helyet foglal — 1958-ban 70 fokos hévvizet tártak föl. Az értékes ásványi anyagokat tartalmazó termálviz kiválóan alkalmas mozgásszervi megbetegedések és különféle női bajok gyógyításra. Gyula az elmúlt években az ország egyik legvonzóbb üdülő és gyógyhelyévé vált. A védett ősparkban 8 különböző rendeltetésű és hőfokú medence, s több ezer vendég befogadására alkalmas öltözősor épült. A hidegvizes uszoda, a langyos strandmedencék és a meleg gyógymedencék forgalma hétköznapokon eléri a 2—3 ezer főt, szombaton, vasárnap pedig a 10,000-ret is. A vendégek mégsem éreznek zsúfoltságot a nagy zöld terület szellős beépítése folytán, hiszen a fürdő parkterülete meghaladja a 60 holdat. A kastély műemléki értékű lovardáját fedett termálfürdővé alakították: az üvegtetős csarnokban a nagy úszómedencén kiviil két gyógymedence és kádfürdőrészleg fogadja télen-nyáron a fiirdőzőket. Gyula a már kétségkívül az Alföld legszebb fürdővárosa. Érthető, hogy évről-évre mind többen keresik fel közeli és távoli országrészekből is. Magyarországon először itt létesítettek úgynevezett mikróhotelt, amelynek 120 termálfütéses szobája télen is fogad vendégeket. A gyógyfürdő festői környezetében 300 személyes kemping létesült, a városerdőben vikendházakból alakult ki egy kis kedves üdülőtelep. A várral szemben befejezés előtt áll a szakszervezeti üdülő fehér toronyépülete és tervezés alatt van egy 650 személyes, 22 emeletes üdülőszálló. A környék erdőfoltokkal teleszórt, vizekkel át- szeldelt tája egyre vonzóbb hatást gyakorol a természetjárókra, vadászokra, horgászokra. Itt van az Alföld legnagyobb összefüggő tölgyese, ahol pedig a Fekete- és Fehér-Körös összefolyik, a part valóságos horgász-paradicsom. A Gyula felé vezető utakon egymást érik a hazai és külföldi autóbuszok, az uticél a barátságos hangulatú, vendégszerető kedvességü kisváros, ahol gazdag kulturális program, gyógyító erejű hévíz várja a látogatókat. Hun-kori temető - rejtéllyel A bajai Türr-István muzeum régészei Madaras község határában újra nekiláttak a legnagyobb közép-európai roxolán — hun-kori temető feltárásának. Már évek óta “vallatják” az 1,400— 1,600 éves, 40,000 négyzetméternyire becsült hatalmas sirmezőt. Az eddig feltárt több mint 200 halom- és lapossirban csak nők és gyermekek csontjaira bukkantak. Dr. Robin J. Wilson nyilatkozata: “A matematikusok hire vonzott Magyarországra” Magyarországon járt nemrégiben dr. Robin J. Wilson matematikus, Harold Wilson miniszterelnök fia. A magyar-angol kulturális és tudományos cserekapcsolatok keretében, a Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeként, hat héten át a magyarországi matematikai kutatással és felsőfokú oktatással ismerkedett, előadásokat tartott szükebb szakterületén — a kombinatorika és a számelmélet terén — folytatott kutatásáról. Magyarországi impresszióit látogatása végén a következőkben foglalta össze: — Magyarország mindig hires volt kimagasló matematikusairól: Riesz Frigyes, Fejér Lipót és, mások eredményeit az egész világon ismerik, tiszteletben tartják. Ezért akartam látni azt az országot, amely őket a világnak adta, s találkozni akartam azokkal a tudósokkal, akik munkásságukat napjainkban folytatják. Röviden: a matematikusok hire vonzott Magyarországra. — Programom gazdag volt. Részt vettem a balatonfüredi nemzetközi kombinatorikai kollokviumon, előadást is tartottam, ez a kollokvium közleményeiben is megjelenik majd. Hasznos megbeszéléseket folytattam Erdős Pállal, Rényi Al- fréddal, Túrán Pállal, Budapesten, Szegeden és Debrecenben előadásokat tartottam saját kutatásaimról. Mély hatást tett rám az az érdeklődés, amely Magyarországon a matematika iránt általában, ezen belül szükebb érdeklődési köröm iránt is megnyilvánul. A debreceni egyetemen például több mint harmincán hallgatták meg előadásomat, s ez — a téma szűk határait tekintve — tekintélyes szám. — Egyébként vendéglátóim nagyon szívélyesek voltak hozzám, megmutatták az országot, egyet-mást élő művészetéből is. Nagyon jól éreztem magam Magyarországon. Dr. Robin J. Wilson azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy — talán már jövőre — feleségével együtt visszatér Magyarországra. Korszerű zöltségtermesztés (Pest megye) A Duna—Tisza köze egyik legnagyobb termelőszövetkezete a nagykőrösi Szabadság Tsz. 675 hold kertészetének szinte minden négyzeteentiméterét öntö'zik. Korai primőrárut 13 hold fólia sátor alatt neveli. Az ehnult esztendőben tízmillió forintot forgalmazott a kertészet. — Képünkön: Szépen fejlődik a paprika az olajtüzelésű fólia alatt. wm^*****^******-*-****************#-******-Magyar származású francia író Vercors Budapesten Október végén néhány napig Budapest vendége volt Jean Vercors, a világhírű francia iró. Ezen a néven publikálta összes müveit, s ezen a néven ismerik őt mindenütt. A lexikonok azonban nyilvántartják, hogy eredeti neve Bruller János volt. Apja pozsonyi magyar volt, s még a múlt század végén gyalog indult el Budapestről Francia- országba, “a jog és egyenlőség hazájába”. Történetét később megható formában irta meg fia Ut a csillagok felé cimü regényében. Vercors maga már Párisban született 1902-ben. Francia állampolgár, de mindig büszke magyar származására. Mérnökként kezdte pályafutását, majd mint grafikus-illusztrátor került először közvetlen kapcsolatba az irodalommal. Aragon és Éluard tanácsára “ragadott tollat” és 1941-ben irta meg első regényét. A tenger csendjét, amely a háború alatti francia ellenállás klasszikus regényévé vált. Ekkor vette fel a Vercors irói álnevet, s azóta is ezen a néven publikálja müveit, amelyek közül sok megjelent magyar fordításban is. Vercors egyszer már járt Magyarországon: 1961-es ottani élményeit meg is irta, kiadására azonban még nem került sor, de — mint iró most elmondotta — remélhetőleg ez hamarosan megtörténik. Magyar építész írása német ny elven Adolf Loosról. Kubinszky Mihály, a neves magyar építész- történész könyvet irt Adolf Loos-ról, a premodern építészet egyik legkimagaslóbb művészéről. Adolf Loos Brno-ban született, s Ausztriában, Franciaországban, Csehszlovákiában dolgozott. A munkásságát tárgyaló müvet a Magyar Tudományos Akadémia kiadója német nyelven jelenteti meg. • Ajándék Franciaországból. Értékes ajándékot kapott Franciaországból az Országos Széchényi Könyvtár. Löffler Pál, a párizsi “Magyar Szó” szerkesztője két tanulmányának gépírásos másolatát ajándékozta a könyvtárnak. A két rendkívül érdekes tanulmány cime: ”A magyar emigráció Franciaországban a két világháború között” és “A franciaországi magyar baloldali irodalom történetének vázlata”. Löffler Pál ezen kivül a kolozsvári “Korunk” néhány évfolyamával is megajándékozta a könyvtárat. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©©©@©©©©©©®®®®®®®®®® 1 SOBEL OVERSEAS CORP. I ® ® (©) ll/P/ß 210 EAST 86th STREET, NEW YORK. N. Y. 10028 © ® SRIU4 rOiftu iOK^Eu - telefon: (212» 535-6490 I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ® ® ÄS SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS Jgj LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK j|j © IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ^ v©®®®®©@®®®D®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®
