Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-11-27 / 46. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 27, 1969 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Agyonetetik az embert... TORONTO, Ont. — Küldöm Rev. Gross könyvéért az öt dollárt. Nem hanyagságon mult a késés, ugyanis Magyarországon voltunk férjemmel együtt. Otthonlétünk minden pénzt megért, sok élményben volt részünk. Rokon, nem rokon, mind igaz szeretettel vett körül bennünket. Az ország gyönyörűen épül, ennivaló van bőven. Sajnos egy rossz szokásuk van a magyaroknak: agyonetetik az embert; én pl. tiz fontot híztam 6 hét alatt. De azért vannak, akik azzal jönnek vissza, hogy semmi változás nincs, az ennivaló kevés. Ez persze nem igy van. Többet is lehetne Írni, de mi azt tartjuk, hogy ki milyen szemüvegen át látja a változást. Rev. Gross könyve igazán megér minden pénzt, az a kár, hogy kevés ilyen pap van a földön, aki küzd az igazi békéért. A jó isten éltesse az emberi kor legvégső határáig, hogy még sokáig írhasson és taníthasson bennünket. Julia Varga A máfraderecskei gyógyvízről WALLACEBURG, Ont. — Unokaöcsém küldött egy ujságkivágást a Heves megyei lapból a mátra- derecskei gyógyfürdőről. Nagyon szeretném, ha közölnének ebből valamennyit a lapban, hogy felfigyelnének reá a hazalátogatók és igénybe vennék ezt a jó gyógyfürdőt. A vonat ott áll meg a fürdő előtt, az utak is jók Gyöngyös felől, a Mátrán keresztül. Eger felől, Salgótarján és Péter - vására felől öntött utak vannak. L. F. Kovács Néhány kivonat a cikkből: A Mátraderecskei Téglagyárral szemben, a domboldalon vágott strandon csodálatosan szép, kék viz hullámzik a három medencében, melyben a fürdőzők sokasága úszik, játszik és pihen. A viz a 11/A jelű kutból jön ezer méternél is mélyebbről. Ez a 38—40 C fokos, alkális hidrogénkarbonátos, kloridos, jódot, brómot, szulfidot tartalmazó szénsavas termálvíz rendkívül gazdag gyógyhatású anyagokban, mert a felsoroltakon kívül fluori- dot és bórsavat is felhoz a mélyből. A szakvélemény mondja: “Ivókúrára, fürdésre kiválóan alkalmas, jól palackozható... Az ilyen viz nagyon kedvező a reumás és idült méhgyulladásban szenvedő betegeknél... A viz sem kémiai, sem bak- terológiai szempontból nem esik kifogás alá. .. A fogszuvasodástól kezdve az izületi bántalmakig, a gyomor- és mozgásszervi betegségek gyógyítására egyaránt legalkalmasabb vizünk.” A viz bőven tör fel s ömlik három kis medencébe, melyet a falu lakosai szinte napok alatt építettek, majdnem teljesen saját pénzükből s két kezük munkájával. Azóta mintegy 60 ezren gyógyultak a medencék vizében. Az orvosok naplót vezetnek az itt gyógyultakról. Forgó Miklós, a községi tanács vb-elnöke ismertette elképzeléseit. “Gondultunk legalább egy medence befedésére — mondta —, hogy télen is jöhessenek a gyógyulni vágyók. Kabinsor is kellene, s mivel egy év alatt ‘kinőttük’ a strandot, a bővítés nagyon időszerű. Parkosítani is akarunk, üdülőteleppé fejleszteni a fürdő környékét. Jó lenne ivócsarnokot nyitni, meg súly- és kádfürdőt. Gyógyvizünk iszapjából már küldtünk mintát, az első jelek biztatóak, tehát iszapfürdőt is építhetnénk... ha lenne elegendő pénze a községnek...” HÚSZ SZÁZALÉKOS NYUGDÍJEMELÉST JAVASOL VHLBUR D. MILLS KÉPVISELŐ Hogyan nyaralnak a magyar nyugdíjasok? MIAMI, Fia. — Egy diósgyőri rokonunktól hosz- szabb levél érkezett, amiből egy részt itt küldünk, azt hisszük másokat is fog érdekelni, hogyan nyaralnak a nyugdíjasok Magyarországon. 1 V. “A szakszervezetünkön keresztül két hetet töltöttem a debreceni Nagyerdőben lévő ultra-modern üdülőben. 10 emeletes, központi fűtéssel ellátott épület, saját természetes melegvizü medencével a földszinten, gyönyörű környezetben és szemben véle a szintén természetes gyógyvizű -különböző hőfokú nagy medencékkel a strand. Olyan szép idő volt IX. 11—24-ig, hogy ezt vettük igénybe, délfelé 30 Celsius fok meleg volt, igy lehetett vígan napozni is. Nékem egyágyas külön szobám volt, nagy erkéllyel és külön fürdőszobával, naponta 4-szeri bőséges étkezéssel és minden étkezésnél háromféléből lehetett választani, úgyhogy mindennap az asztalon volt a következő napi étlap és mindenki kiilön-külön megjegyezte, hogy holnapra mit kíván enni. Ilyen üdülők az ország minden szép vidékén vannak és a szakszervezeti tagok egyszer egy évben igénybe vehetik. A szakszervezeti dij, mint nyugdíjasnak havi 3 forint = (10 cent). Az üdülés két hétre 300 forint — 10 dollár, ami a szakszervezetnek kb, személyenként 2,000 forintjába van, ami kb. 70 dollár. Nagyon kellemesen telt el az időm, ott voltam templomban is az ünnepeink alatt. Jóska." Hogy még sokáig működhessenek ... MIAMI, Fia. — Én is hozzá akarok járulni lapunk kampányához és mellékelek $10-t. Jó egészséget kívánok mindnyájuknak, hogy még sokáig működhessenek az igazságért. Hü olvasójuk maradok mindig. Majoros Matilda AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom eló'fizetése lejárt, ide mellékelve küldök megújításra $.............-t. Név: ............................................................ Cim: ............................................................ Város: ................................. Állam: ......... Zip Code:................ WASHINGTON, D. C. — Wilbur D. Mills, a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke sajtó- nyilatkozatban kijelentette: “Úgy vélem, hogy a szövetségi nyugdijat legkevesebb 20 százalékkal kell felemelni. Szei-etném, ha ötven százalékkal tudnánk többet adni, de erre nincs elég fedezet.” Többen sürgetik a képviselőket a társadalom- biztositási törvény módosítására. Lehetséges, hogy a képviselőház még ez évben dönt a kérdésben és a szenátus döntése után 1970 januártól visszamenőleg érvényesítik a nyugdíjemelést. Mind a demokrata, mind a republikánus törvényhozók többsége — a jelek szerint — ellenzi Nixon elnök tiz százalékos nyugdíjemelési javaslatát. EGY PHILADELPHIAI KÖRNYÉK PÉLDÁT MUTAT AZ INTEGRÁCIÓBAN Több helyen vannak az országban nyugodt, rendezett életű, barátságos lakóvidékek, ahol fehér és fekete szomszédok a legjobb viszonyban élnek egymás mellett, eszükbe sem jut, hogy a mellettük lakók más fajtájuak. csupán emberi szempontból ítélik meg egymást. Egyike ezeknek a Philadelphia északkeleti részén elterülő Greenbelt Knoll nevű, 13 évvel ezelőtt épített, teljesen integrált lakóvidék, mely példaképül szolgálhat az egész országnak. Köröskörül jómódú fehér lakóvidékek vannak és a Greenbelt Knoll is középosztályu lakók számára épült. A házakért eredetileg 19,000—22,500 dollárt fizettek, de mai árak szerint 26—28 ezer dollárt vagy többet is megérnek. A lakók is ennek megfelelő anyagi helyzetben vannak, nincsenek súlyos anyagi gondjaik és nem jelent küzdelmet számukra a mindennapi megélhetés. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy szinte idillikus környezetet képez ez a vidék a köröskörül vívódó ellentétek, előítéletekből eredő viszálykodások, zendülések közepette. A lakóvidék építője Morris Milgrim fehér építtető, aki maga is ott lakik. Az emberi igazságokért való meggyőződését legelőször 1934-ben nyilvánította, amikor a newyorki City College-ben bojkottot szervezett Mussolini képviselőjének megjelenése ellen az egyetemen s ezért a City Collégéből kicsapták. Utána 10 évig volt New Jerseyben a Workers’ Defense League vezetője és vezetett kampányt az ottani politikai korrupció ellen. Később apósa építési vállalkozó cégéhez csatlakozott, de azzal a feltétellel, hogy építhet integrált lakóházakat, mert mint mondotta, úgy látta, hogy “egy íratlan törvény szerint az uj, tisztességes lakásokat kizárólag csak fehéreknek építik.” Építhetett volna uj fekete lakóvidékeket is, de azzal csak újabb gettókat teremtett volna meg. Az volt a meggyőződése, hogy a különböző embereknek meg kell tanulniok egymás mellett élni, különben nagy bajok lesznek. Első kísérletként egy fekete lakóvidék közvetlen közelében épített, de ez a lakóvidék közben teljesen fekete lakosú lett. Ezért Mr. Milgrim elhatározta, hogy egy teljesen fehér, rendezett állapotban lévő környéken építi fel a következő házcsoportot. Ezekből kettőt már fel is épített Prince- tonban és ezek integráltak maradtak. A Greenbelt Knoll mindössze 19 házból áll, tízben feketék, kilencben fehérek laknak. A kilenc acre területű telep egy félkör alakú utcáról terjed ki s a lombos fák alatt, ápolt gyeppel és virágos kertekkel körülvett családi házak rendkívül kellemes benyomást keltenek. Az egyik erdős résznél, egy ezüstös pataknál közös uszodát is építettek, melyet kívül lakók is látogathatnak. Az uszoda felügyelője is fekete. A lakosokkal folytatott beszélgetésekből kitűnik, hogy ahol barátság alakul ki a szomszédok között, az nem faji alapon történik. Az is érdekes, hogy a lakók egyike-másika barátságtalannak tekinti egyes szomszédait, de kiderül, hogy ez is többnyire a hasonló színűek között fordul elő. Az egyik fekete család egy Camden-i gettóvidékről költözött oda. A szülők azt akarják, hogy gyermekeik integrált lakóvidéken nőjenek fel, hogy egészségesebben bele tudjanak illeszkedni az amerikai életbe. De a szülőknek lelkifurdalásaik is vannak, hogy otthagyták a gettót, ahol saját népüknek vezetést, irányítást adhattak s ezzel a dilemmával sok más fekete család is szembenéz. De ők is éppúgy vágyakoznak a jobb élet, a gyermekeik számára egészségesebb környezet után, mint a fehérek. A Greenbelt Knoll-on lakó fehér családok is úgy érzik, hogy az integrált környezetben felnövő gyermekeik jobban megismerhetik egymást és felnőtt korukban nagyobb megértéssel lesznek képesek a változó helyzetbe beilleszkedni. Az állami olcsó lakbérü házakban már régen egymás mellett laknak azok a fehérek és feketék, akiknek sikerült ezekben lakást kapniok. Minden gettót fel kellene számolni és integrált szövetségi, állami és városi építkezésekkel gyökerében megszüntetni a faji előítéleteket. A Greenbelt Knoll-i példa a középosztály számára is ezirányban mutatja az utat.
