Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-11-27 / 46. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 27, 1969 Csak az egyik oldalon. A szocialista országok­ban mind több a békehang, a megértés a Nyugat jó- és rossz oldalai iránt. Néha túl sok is a meg­értés, amikor például magyar ujságirók, rövid amerikai tartózkodásuk alatt mintha csak a gaz­dagságot látnák itt, észre nem véve a tőlük egy blokknyira grasszáló mérhetetlen nyomort és éh­séget. Amikor tisztelettel nézik a kétségtelenül nagy teljesítő képességű General Electric üzemét, nem látván, micsoda szociális feszültség van e gazdasági bűnökért elitéit és sokszor támadott monopolisták üzemeiben, ahol most 150,000 mun­kás sztrájkol a tőke és a rendőrség együttes ha­talma ellen. De ezen az oldalon a haladók naiv reményei, hogy megértőbb, békésebb hang uralkodik el a közéleten, mindig újra meghiúsulnak. A rágalom, az uszítás megint egyre hangosabb és piszkosabb lesz, aminek elriasztó példája a lap szerkesztőjé­nek cikke a nov. 12-i számban, Budapestre látoga­tó amerikaiaknak egy hülye leveléről, amit egy reakciós képviselő érdemesnek tartott a Kong­resszus jegyzőkönyvébe betenni. Nyilvánvaló az ilyenek rosszhiszeműsége, hiszen nemcsak a kapi­talista újságok közük állandóan a szociaüsta or­szágokban látható nagy haladást, hanem a külföl­di látogatók milliói személyesen is meggyőződtek róla. így van ez a többi országokban is Európa keletén, e lap sűrűn beszámol róluk. Itt most egy barátunk mondta el, mi történt a newyorki “New School” főiskolának felnőttek számára tartott esti tanfolyamán. Egy gazdag hallgató nemrég tüntető­leg elhagyta a termet,- amikor ott a Szovjetunióról adtak elő; de azután autóján három hónapon át keresztül-kasul bejárta a Szovjetuniót és most, visszaérkezvén felállt a tanfolyamon és kijelentet­te, hogy “mindaz a rossz, amit itt a Szovjetunió­ról elmondanak és írnak, hazugság (ebben nyilván túlzott) és szégyelem magam, hogy én ezt elhit­tem. Ott is vannak bajok, de általában elismerés és bámulat illeti az ottani haladást, ahogyan az emberek jólétével és kultúrájával törődnek és a legnagyobb szimpátiát érdemli a Szovjet békesze­rető, barátságos, kultúrára éhes és az U.S. iránt is élénken érdeklődő lakossága. Meggyőződtem erről szovjet családoknál tett gyakori látogatásai­mon is.” Ez persze nem tartja vissza az uszít ókat foglal­kozásuk folytatásától. Ha a “jégretett ifjak” és Mindszenty nevével már nem izgathatnak, beleug- ranak az urán-kérdésbe, hasból kimutatják, hogy Magyarország ráfizet a szovjet külkereskedelemre, az ENSZ-hez fordulnak a magyar “népirtás” ellen és ha ez már túl nevetséges, keresnek uj blöfföt, uj témát az üvöltésre, amit mindenki tapasztalhat, ha olyan pecche van, hogy (kevés kivétellel) kül­földi magyar újság kerül a kezébe. P. NÖVEKSZIK A POLITIKAI GYILKOSSÁGOK LEHETŐSÉGE A még Johnson elnök által kinevezett National Commission on Violence (az erőszak okait vizsgáló országos bizottság) újabb jelentést adott ki vizs­gálatainak eredményéről, melyben megállapította: “A világ más országaihoz viszonyítva, a gyilkossá­gok száma az Egyesült Államokban magas színvo­nalon áll.” A bizottság, melynek dr. Milton Eisenhower a vezetője, jelentésében azt is kifejtette, hogy az ország lakossága körében mind jobban növekszik az elégedetlenség a társadalmi intézmények és a kormány közömbösségével szemben. Az elégedet­lenség okai között felsorolták a rendőrség tör­vényellenességét, az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságait és azt a körülményt, hogy a szegé­nyek nem képesek kizsákmányolásuk ellen küz­deni. A jelentés egyéni tetteknek állítja be Kennedy elnök és Robert F. Kennedy meggyilkolását és el­különíti a politikai gyilkosságoktól. De ugyanakkor olyan megállapításokat is tesz, mint: “A politi­kai erőszak az Egyesült Államokban jelenleg talán élesebb, mint valaha volt ebben a században. Ha a polgári viszálykodások tovább folynak, könnyen meglehet, hogy politikai gyilkosságok fordulnak majd elő.” A bizottság ajánlotta, hogy a rendőr­ség , a bíróság és a fegyintézetek költségvetését 5 milliárd dollárral emeljék. De a jelentés arról is beszél, hogy a szegények jogi védelmét is fokozni kell, az Office of Econo­mic Opportunity mintájára s hogy a szegények elidegenedését és törvényszegését részben a drága lakbért követelő háziurak okozzák, a faji előítéle­ten nyerészkedő ingatlanosok, a tisztességtelen ke­reskedők és a rendszer, amely megengedi, hogy ezt megtehessék. “Egyes szélsőségesek kihasznál­ják ezen elégedetlenséget... leegyszerűsített megol­dást ajánlanak és valamilyen bűnbakra mutatnak, többnyire négerekre”, mondja a jelentés, mely a probléma elevenére tapint a következőkben: “Az alsó középosztálybeli fehérek és a szegény- sorsú feketék között lappangó, néha kitörő ellen­szenvnek saját ellentmondásai is vannak, mert a két csoportnak a szükségletei gyakran közösek, mint a jobb állások, jobb iskolák, jobb rendőri védelem, jobb szórakozási-üdülési és közszolgálati lehetőségek. “Közösen többet tudnának elérni, mint egymás­tól ekülönitve.” A bizottság a jelentésben azt is ajánlotta, hogy az elnökök és elnökjelöltek kevesebbet jelenje­nek meg nyilvánosan és a kongresszus ingyenes televizió-időt engedélyezzen a jelölteknek, hogy kampányukat a tv-n folytassák le, hogy szigorítsák a kézifegyverek használatát és más biztonsági in­tézkedéseket vezessenek be. MEZTELEN FELSŐRÉSZ... VAGY ALSÓRÉSZ? Kedves olvasó, ne lepődj meg, ha már nemcsak is, amelyben Carol Doda népszerűsíti a meztelen­meztelen felsőrészt, de alsórészt is mutatnak séget, most hirtelen Condor Színházra változtatta egyes mulatóhelyeken. A hölgyek mindent levesz- a nev£t nek s teljesen pucéran mutogatják magukat a lel­A törvényhozók a fejüket vakarják. Szeretné­nek is szigorúbb törvényt hozni a pucérság ellen, hogy a konzervatív szavazatokat megnyerjék, de óvakodnak is, mert nem tudnak rá megfelelő al­kotmányos formulát találni. A jogügyi szakértők most ezt a súlyos problémát próbálják megoldani. kés férfi közönségnek s még az icike-picike vala­mit sem hagyják magukon, mint azelőtt. Ez jött most divatba, legalább is Los Angelesben, mert hát mindig valami újat kell kitalálni. A rendőröket állandó elfoglaltságban tartják a razziák, melyek rajtaütnek a vigadozó társaságon és a meztelen hölgyet letartóztatják. Arról nincs tudomásunk, hogy a hölgyeket pucéran, vagy mez­ben cipelik-e el a rendőrségre. Nagyon elszaporodtak az alsórészt is mutogató, vagyis meztelen attrakciós éjjeli mulatóhelyek az utolsó hat hónap folyamán. A felsőrész nélküli mutatványokat a California-állami legfelsőbb bí­róság határozata nyomán megtűrték, mert a bíró­ság kimondta, hogy a női mell nem szeméremsér­tő. De mikor már a hölgyek a ruhájuk alsó részét is levetették, megkezdődtek a razziák. Emiatt ret­tenetesen zsúfolt lett a bíróságok napirendje. Los Angeles városi és megyei bíróságain most 750 sze­méremsértő viselkedési eljárás torlódott fel és vár tárgyalásra. Várható, hogy a legtöbb vádlottat fel­mentik, mert a jogügyi hatóságok félnek, hogy az ellenük hozott Ítélet megszegheti a személyes sza­badság és kifejezésmód alkotmányosan garantált jogát. Több helyen filmen mutatják be a zsűri tagok­nak a pucér mutatványokat, “elrettentő például”, de ugylátszik ez nem várt hatást kelt, mert leg­több esetben felmentik a vádlottat. Azt mondják, ma már a moziban, színházban szemérmetlenebb dolgokat mutatnak, mint ezeken a vetkőző mula­tóhelyeken. A színházak ellen az állami rendelet értelmében még eljárást sem folytathatnak. így most nagyon sok felsőrész vagy alsórész nélküli táncosnőt al­kalmazó mulatóhelyeket egyszerűen színháznak nyilvánítanak. A hires san-francisco-i Condor Club NEW YORK, N. Y. — “Amint mi itt a Riverside Templom menedékében biztonságban vagyunk, amerikai ifjak vesztik el életüket Vietnamban” — mondotta dr. John A. Talbott, a Szent Lukács kórház elmeosztályának igazgatója, amint elkezdte olvasni a Vietnamban elesett katonák neveit: “Pat­rick R. Scully Jr. Chicago, 111. halott Vietnamban. James Alfred Smith, Dicksmore, ül. halott Viet­namban.” A templomot megtöltő hívek áhítattal, csendben hallgatták e neveket. Egy négy éves kis lány a második sorban sírni kezdett. New York, N. Y. — A United States hajóválla­lat elhatározta, hogy beszünteti a vállalat legna­gyobb hajójának, a “United States”-nek a jára­tát, mert az deficittel jár. A hajó üzemen kívül helyezését követően több mint ezer alkalmazott veszti el munkáját. Folytatták a nevek olvasását. Harmincötén vet­tek részt az első nap. Köztük: Lauren Bacall szí­nésznő, Leonard Bernstein zeneszerző, Charles Goodell szenátor, Leontyn Price, a Metropolitan Opera tagja, Rev. Donald S. Harrington, Leon Da­vis, a kórházi munkások elnöke. A 122. utca és Riverside Drivenál lévő templomban minden nap olvassák az elesettek nevét, mindaddig, amig a háború tart. Bankárok, szakszervezeti vezetők, üz­letemberek, színészek, orvosok, tudósok, háziasz- szonyok, egyetemi hallgatók önként jelentkeztek, részt akarnak venni a nevek olvasásában és ezzel tiltakoznak az erkölcstelen és jogtalan háború folytatása ellen. Washington, D. C. — A szenátus külügyi bizott­sága zárt ajtók mögött tart kihallgatásokat a viet­nami kérdésben. A kihallgatások során kiderült, hogy a washingtoni kormány 45 millió dollárt fi­zetett a Fülöp-szigetekről Vietnamba küldött kato­náknak és civileknek az ott végzett szolgálatokért. FORRÓSODIK A HIDEGHÁBORII OLVASSÁK AZ ELESETT AMERIKAI KATONÁK NEVÉT A “RIVERSIDE TEMPLOMRAN” /If cv ­.Jpfczg'ifczr* ozO' Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. £nt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország­_♦ TRADEsfe^lCOUNCIl # ba egy évre 12 dollar, felevre $6.50

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents