Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-11-13 / 44. szám

Thursday, November 13, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Ml TókTcWt(«z ÓhAíAbAN A SZÁZ ÉVES IGNOTUS Egy évszázaddal ezelőtt, 1869 november 2-án született és két évtizeddel ezelőtt, 1949 augusz­tus 3-án halt meg a kiváló költő-iró, a bátor iro­dalompolitikus és csalhatatlan Ízlésű kritikus, aki az egész hivatalos Magyarországgal szembeszállt az uj magyar irodalom érvényesüléséért. Ignotus, családi nevén Veigelsberg Hugó, a Pester Lloyd főszerkesztőjének fia, kora egyik legműveltebb em­bere, legkiválóbb esztikusa és az uj jelenség egyik legmegértőbb bírálója volt. Ady Endre az uj iro­dalom “literátus vezérének”, Schöpflin Aladár “a megújulás szellemi irányítójának”, Babits Mi­hály pedig kimagasló költőnek és novellairónak vallotta. Még az “ellenség”, a reakció nagyhatal­mú képviselői is elismerték kivételes tehetségét. Pedig Ady után őt támadták a legtöbben. Ignotus egész fiatalon a Hét cimü haladó fo­lyóirat és az ellenzéki Magyar Hírlap munkatár­sa lett. Jogi tanulmányainak befejezése után, mint riporter, beutazta Németországot, a Baj- kánt, eljutott Törökországba és Amerikába is. Huszonkét éves korában megjelent verses regé­nyéről, a “Slemil keserveidről a legtekintélye­sebb kritikus, Gyulai Pál is elismerő kritikát irt. A modern nagyvárosi ember hangulatait és ér­zelmeit kifejező versei és lírai elbeszélései ugyan­csak nagy feltűnést keltettek. Ignotus legfőbb ér­téke mégis esszéiben, szubjektív hangú bírálatai­ban s szenvedélyes hangú irodalmi vitáiban mutat­koztak meg. Eellépésekor, a XIX. század végén a magyar irodalomban elburjánzott az epigonizmus és az uj tehetséget guzsbakötő, túlhajtott “népi-nemzeti” irányzat. A félfeudális ország urai és irodalmi kiszolgálóik nem akarták tudomásul venni, hogy a társadalom összetétele megváltozott, s a polgár­sággal és az öntudatra ébredt ipari proletáriátus- sal egyidejűleg uj irónemzedék is született, amely az ő életformájukat kívánta kifejezni. Ignotus az elsők között állt az egyéni módon kibontakozó, nemzetietlennek és kozmopolitának bélyegzett fiatalok mellé, és kifejtette, hogy ere­detiségük nem megtagadása, csupán kitágítása a magyar irodalom régi kereteinek. A témaválasz­tás és a kifejezési mód, a formák megválasztásá­nak teljes szabadságát követelte számukra. Szí­vósan és következetesen harcolt az irói szabad­ság és a városi költészet elismeréséért. 1906-ban, hogy teret biztosítson az uj hangú fiataloknak, megalapította Szerda cimü, rövidéletü folyóira­tát, amelynek célkitűzései megegyeztek az uj iro­dalom másik nagy harcosának, Qsvát Ernőnek egy évvel előbb megszűnt Figyelő-jével. Az anyagi körülmények és a közönség közönye miatt 1908-ig kellett várni, amig hosszas előké­születek után végre megjelenhetett a fiatalok leg­tekintélyesebb irodalmi folyóirata, a Nyugat, amelynek szerkesztője Osvát Ernő és Fenyő Mik­sa, főszerkesztője pedig a nagy tekintélynek ör­vendő Ignotus lett. A nagyszerű irodalompoliti­kus itt folytatta másfél évtizede elkezdett harcait a szabad, európai szinvonalu, uj magyar irodalom elismeréséért. Ez a sokoldalú irodalmi vezető Ka­zinczy Ferenc nyomdokain haladva, szenvedélye­sen küzdött tovább a Nyugat által képviselt uj- hangu, merész irodalomért, amelynek létjogosult­ságát az elsők között ismerte fel. Az irodalom harcos, de magát a napi politikától távoltartani igyekvő vezére a háború borzalmai közepette nyíl­tan háború-ellenes lett. Bár nem a szocializmus, hanem az őszinte liberalizmus és a polgári forra­dalom eszményeinek megvalósulásáért küzdött, 1919-ben, az ellenforradalom győzelme után el­hagyva hazáját, az önkéntes emigrációt válasz­totta. Neve csak Osvát tragikus halála után, 1929-ben került le a Nyugat-ról, de ő maga csak felszabadulás után, 1949 végén, nagybetegen tért vissza Magyarországra. A magyar irodalommal való kapcsolata azonban bécsi, berlini és — a hit- lerizmus idején — amerikai emigrációja idején sem-szakadt meg. Mindvégig figyelemmel kisérte az uj irodalmat, és megmaradt az uj tehetségek nagy felfedezőjének. József Attilára már a “Tisz­ta szívvel” cimü versének megjelenése után fel­hívta a figyelmet, és ő fedezte fel a még kifor­ratlan Radnóti Miklós költői tehetségét is. Emig­rációban jelent meg “Olvasás közben” cimü müve, válogatott verseinek és novelláinak egy-egy kö­tete és “A Nyugat útja” cimü vitairata is. Magyarország házai - száz holdon — Falumúzeumot építenek Szentendrén — Különös építkezés folyik a festői Duna-kanyar egyik legszebb pontján, Budapesttől 30 kilomé­terre északra, Szentendre határában: olyan épü­letek kerülnek tető alá, amilyeneket 50 vagy 100 esztendeje — eldugott falvakban — építettek a magyar paraszt emberek. A munka is olyan apró­lékos, ősi módszerekkel történik, ahogyan azt ré­gen faluhelyen tették. Készül Magyarország falu­múzeuma. Stockholmban 1891-ben létesítették az első európai szabadtéri múzeumot, a skanzent, amely Svédország állat- és növényvilágát, jellegzetes épületeit és néprajzi érdekességeit egy helyre tö­mörítve, festői környezetben mutatja be. Európa számos országában van már skanzen, Magyaror­szágon is régóta tervezik létesítését. Most meg­kezdődtek a munkálatok és a mintegy 80—100 holdnyi területen kibontakoznak a magyar falu­múzeum körvonalai. A helyi kiválasztása igen szerencsés, mert a folyó menti, hegyvidéki, a földi kultúrákat egyaránt hiteles környezetben lehet itt bemutatni. Az or­szág 24 tájegységének legjellegzetesebb épületeit, a parasztházak berendezéseit, udvarait, mellék- épületeit, falusi műhelyeit telepitik ide. Olyan ér­dekességek is helyet kapnak, mint például kék- festőmühely vagy szélmalom és vízimalom — ezeket a közeli kis szigeten állítják fel, halászati múzeummal egybekötve —, amelyeket a mai élet­ben már hiába keresünk. A tervek szerint körülbelül 200 lakóház, gaz­dasági és egyéb falusi épület illusztrálja majd a magyar nép építészeti kultúráját, berendezési tárgyait, s vele együtt régi életformáját. A magyar skanzen egyik érdekessége lesz a régi, úgynevezett “faluközpont” kialakítása — biróházzal, falusi iskolával stb. —, sőt, a magyar falvak jellegzetes temetkezését is bemutatják majd sírokkal, faragott fejfákkal. A falumúzeumot 1972-en nyitják meg, de teljes egészében csak 1975-re lesz készen. Törzsvendégeknek saját fapohár Debrecenben évszázadokkal ezelőtti hangulatot árasztó boltíves, vöröskő mennyezetével az Óbester borozó. Lopóban szolgálják fel a bort, s hordószé­ken, hordóasztalok mellett ülhetnek a vendégek. Az Óbester borozó újdonsággal lepte meg a törzs­vendégeket: mindenki kapott egy körtefából ké­szített poharat. A pohárra a törzsvenaég foglal­kozásának megfelelő címert festették, és azt régi rigmusokkal díszítették. Törzsvendégek mindig a különleges pohárban kapják kedvenc italukat. Je­lenleg ,70 törzsvendég pohara disziti a borozó vitrinjét. MÁTRAI LAKODALOM Svőke Ilona és Bencsik László mátraszentimrei lako­sok nemrégiben esküdtek örök hűséget egymásnak. Az ősi hagyományok szerint megtartott lakodalom külsőségeiben ugyancsak különbözött a néhány évti­zeddel ezelőttiektől. A jegyespár feldíszített Wartburg autóval érkezett a Tanácsházára, majd a templomba. A modern ruhákba öltözött násznép is a mai kor ké­pét tükrözte. A kedves eseményt és a lakodalomban énekelt 'da­lokat Sergio Liberovici olasz zeneszerző, népzeneku­tató, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendége hangszalagra rögzítette. Ott volt a vendégek között Borsai Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia nép­zene csoportjának tudományos munkatársa is. Képünkön: A régi szokás szerint kikérik a meny­asszonyt. EGYHÁZI KRÓNIKA — Az európai katolikus püspöki karok a svájci Churban rendezték meg idei szimpóziumukat. A magyar püspöki kart Ijjas József kalocsai érsek és Brezanóczy Pál egri érsek képviselte. — Az esztergomi szeminárium 1969/70-es tan­évét Szabó Imre püspök, apostoli kormányzó nyi­totta meg. ' — Budapest egyik legnépszerűbb kegyhelye a Krisztina-városi Havas-Boldogasszony plébánia templom. Valamikor Kéményseprő templomnak nevezték, mert Francia Péter krisztinavárosi ké­ményseprőmester alapította hálából, hogy háza- táját elkerülte a pestis. A templomot 1797-ben szentelték fel, s híressé vált, hogy sok díszes es­küvőt tartottak falai között. Itt volt Széchenyi István és Semmelweis Ignác esküvője is. Az idei búcsút különösen meleg részvétellel rendezték meg, mert befejeződött a nevezetes templom több éve tartó restaurálása, szépítése. — A katolikus egyház gyásza: Pölöskey Kornél Gáspár cisztercita vasmisés áldozópap 92, Szebe- rényi László volt sümegi plébános 84, Kis György székesegyházi kanonok, a veszprémi szkesegy- ház plébánosa 79 éves korában elhunyt. — A csongrádi Nagyboldogasszony katolikus plébánia hívei nagy érdeklődés mellett ünnepel­ték meg templomuk fennállásának kétszázadik évfordulóját. Az ünnepi misét Bánk József váci megyéspüspök mutatta be. — “Az egyház a korai középkorban” címmel jelent meg a budapesti Szent István Társulat kia­dásában Félegyházy Józsefnek, a Központi Hittu­dományi Akadémia professzorának ötszáz oldalas tanulmánya. “LAPODAT SEGÍTED, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATOD!" §)®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®(f ®®®®®®®®®©® 1 SOBEL OVERSEAS CORP. 1 D ® a IS/Sfl 210 east 86th street, new york, n. y. 10028 © i SfUlfl rOUuTROlidEU - TELEFON: (212) 535-6490 - ® I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I 6 ® SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS @ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ I IKK A Magyarországra — TLJZEX Csehszlovákiába ^ íi®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents