Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-11-06 / 43. szám

Thursday, November 6, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 mi Történik^ öhAzAban Fodor Erna: Mit láttam Győrben? j Vágj7 négy évvel ezelőtt Írtam arról, hogy Egyiptomban jártam és amikor az Aswan-i nagy gát építéséhez és a Luxor-i királysírokhoz utaz­tunk egy teljesen modern, légkondicionált vonat­ban, a legnagyobb csodálkozásunkra olvastuk a szép vonat folyosóján, hogy a Győri Vagongyár­ban készült. Megfogadtam, hogy én azt a gyárat előbb utóbb meglátogatom, mert nagyon büszke voltam a magyar ipar eme termékére. Telt, múlt az idő, de valahogyan mindig máshol jártam. Mos­tanában olvastam, hogy Győrben egy uj Diesel­motor gyár épült a vagongyárhoz, igy aztán elha­tároztam, hogy nem halasztóm tovább és megné­zem ezt az ipari várost is. Igaz, könnyebb mondani, mint megtenni, mert amikor odaértem, döbbentem rá, hogy ha az egész gyárat megnézem, napok kellenek ahhoz, hogy átjárkáljak rajta, hát még ha valóban látni is szeretném a termelés folyamatát. Győrről, a városról is sokat lehetne Írni. Me­gyei székhely, a Rábaköz legnagyobb városa. Iparilag, Budapest és Miskolc után jön. Még Szent István nevezte ki Győrt a hasonlónevü me­gye székhelyévé. Püspökségét is ő alapította. A régiségeket kedvelők rengeteg érdekességre ta­lálnának a városban, ahol a római birodalom, az avarok és a morvák is hagytak emlékeket, de kő, bronz és vaskorszakbeli leletek is bizonyít­ják, hogy Győr évezredek óta lakott hely volt. Győr fejlődése A 19. század közepén 25,000 lakosa volt. 1848- ban itt épült az ország II. legnagyobb gőzmalma, majd 1851-ben olajfeldolgozó üzeme. A 19. század végén nagyipari üzemet kapott a Magyar Vagon és Gépgyárat. Az 1910-es években itt már 2,000 munkás dolgozott. Az I. Világháború előtt Győ­rött hozták létre a Magyar Ágyugyárat is. A mun­kások több ízben nagy sztrájkokat folytattak mind két üzemben, még a háború alatt is. A II. Világ­háború alatt a légi támadások bombái súlyos ká­rokat okoztak az egész városban és eléggé tönkre­tették gyárait, úgyhogy majdnem teljesen egé­szében újjá kellett mindent építeni. Ez részben természetes is volt, hiszen a németeknek gyártot­tak hadianyagokat. Meg is fizettek érte, 1944 vé­gén ami elvihető volt a gyárban, magukkal vit­ték Németországba és csak a lebombázott falakat hagyták meg szövetségeseiknek. 1945-ben aztán újból kezdődött minden, elin­dult a vagon és hidgyártás. Ez rendkívül fontos volt, hiszen az országban nem maradt épen egyet­len vasúti állomás, de egyetlen hid sem, még a legkisebb folyókon sem. A gyártás megindult és nemcsak a hazai szükségletet elégítették ki, de a világ különböző országaiba is szállították a győ­ri mozdonyokat és vagonokat, még hozzá, mint Egyiptomban láttuk, luxus kivitelben. Az 50-es években rájöttek, hogy a gőzmozdo­nyok ideje lejárt, az uj közutak Diesel-motorokat igényeltek. A gyárban jelenleg 18,500 munkás dolgozik, de 21—22,000-re lesz szükség rövidesen. Két váltásban dolgoznak. 1,200 vasúti kocsi le­szállítására van szerződésük, 5 évre, de tisztában vannak azzal, hogy a vasutak már múlófélben vannak. Könnyebb, gyorsabb szállítási lehetősé­geket igényel a mai világkereskedelem és megér­ik ezt Magyarországon és alkalmazkodnak hozzá. Az uj Diesel-motor gjár, a Rába Motor gyártása Az uj közutak autóbuszokra, teherautókra és kamionokra épülnek. Ezek bonyolítják le ma a íemzetközi kereskedelmi szolgálatokat. Ezek ten­gelyeit, kormányozószerveit, motorjait itt készi- ik. Igaz külföldi licenzeket is vettek hozzá, hi­szen igjr egyszerűbb a 200 lóerős Diesel-motor gyártása. Mind a nehéz jármüvek részére készül­nek egészen 38—40 tonnáig. Akik a múlt tavasszal a Budapesti Nemzetközi Vásáron jártak, már látták a Rába gépgyár uj tí­pusú teherautóját. Ebben a vezetőfülke gombnyo­másra felbillen és a motor azonnal hozzáférhető lesz, ami rendkívüli előny bármilyen javítás ese­tén. A NEHÉZ JÁRMÜVEK HÁTSÓTENGELYEI (hidjai) MAGYAR FELFEDEZÉSEK. Európa legmodernebb motorgyára Gyönyörű tiszta, majdnem zajtalan, hatalmas uj üzemben találtuk az uj Diesel-motorok üzemét, amely 1969. julius 17-én kezdte meg üzemelteté­sét. Az autóbusz és a teherforgalmi gyártási rész­leg 6 milliárd forint beruházást igényelt. Az uj Diesel-motort gyártó részleg 2 milliárd forintba került. Itt minden automata. Nehéz fizikai mun­kát senki sem végez. Talán a munkavezetőket ki­véve, akik a terem nagysága miatt bicikliken közlekednek egyik végéből a másikba. Ha a mun­kásnak valami alkatrészre van szüksége, egysze­rűen leemeli az előtte forgó raktárokról. Bella József a gyár vezetője vitt körül bennün­ket, 20 éve dolgozik a gyárban. Természetesen a vagongyárban dolgozott, mint szakmunkás, köz­ben technológus lett s most az uj gyár vezetője. Jelenleg e részben 480 munkás dolgozik s szerelik a futószalagot, mert itt is azon állítják össze a motorokat, s a kész motort automatikusan kap­csolják a konveyerhez, amely magasba emelve, átviszi a próbaterembe, ahol a próbaüzemelés fo­lyik. Évenként 13,000 motort készítenek, de szük­ségszerűen emelhetik a kapacitást. A gyár teljes termelése két évre már lefoglalt. A váci daru­gyárral együtt készítenek komoly ipari berende­zéseket. Több nemzet szakmunkásai az üzemben Katona György, a Protokoll osztálly vezetője kisért el bennünket a gyár úgyszólván minden részlegébe. Egyes helyeken még most szerelték fel az uj gépeket. Több helyről, illetve országból jöttek mindjárt szakemberek, akik betanítják a magyar munkásokat. így találkoztunk pl. Tscho- banian francia munkással, aki már 18 hónapja van a győri gjArban és elég szépen beszél magya­rul. “Három-négy havonként hazautazom Páris- ba, de nagyon szeretek Magyarországon”, mond­ta. Találkoztunk még nyugat-német, kelet-német és cseh szakmunkásokkal is e gyárban, sőt Bison Sakkar hindu munkással is, akivel angolul beszél­gettünk. A nyugat-német M. A. N. nagy üzem Nürbergi gyárából jött Magyarországba a MAN gépekkel és bár nehezen megy, igyekszik magya­rul tanulni ő is. Női szakmunkások a gj árban A férfiak narancsszínű overallban, a nők ugyan­olyan szinü ruhában dolgoznak. Mindegyiken nagybetűkkel hímezve a gyár neve. Kimondottan csinosan néznek ki. Női munkásokat láttunk szép számmal az esztergapadok mellett. Igaz, hogy nem mind szakmunkás, van aki csupán egy mű­veletet végez, igy a préselők is, de a szakmunkád sok férfi, vagy nő, ugyanolyan munkabért kap­nak. Kezdőfizetés havi 1,200 forint, a szakmun­kás 3,000 forintot keres, de vannak, akik darab­számos munkával elérik a havi 4—5 ezer forintos munkabért is. A munkások lakáskörülményeit nem ismerhet­tem meg, mert nem jutott idő lakásaikba elláto­gatni, azt azonban láttuk, hogy Dél-Nádorváro- son egy teljesen uj városrész épült fel és Győrött házgyárral folyik az építkezés, amely éventé’ 12 ezer lakást ad a város lakosságának. Minden gyárrészlegnek saját orvosi ellátása van A gyár könyvtára előtt elhaladva egy magas férfival találkoztunk, akit vezetőnk bemutatott, mint a gyár sportklubjának elnökét. Pálközi Gyu­la büszkén adta értésünkre, hogy gyáruknak van az országban- a legnagyobb vidéki sportklubja, 63-ban bajnoki címet nyertek, majd 65-ben 3-ik helyen álltak az Európa-i versenyben, természe­tesen a footballban. Megverték az olasz, holland és portugál csapatokat. A footballon kivül még 14 más sportágban vesznek részt. 1,500-an vesz­nek részt a különböző sportversenyekben a gyár dolgozói, de 3,000-en vannak a sportoló klubok­ban. Nagyn jók a kézilabda, úszás, tennisz terén, de sokan sakkoznak is. Négy nagy részlege van a győri vasutmüvek- nek, minden részleg külön, saját orvos-ellátással. Időnkből csupán a mqtorrészleg látogatására tel­lett, de amit láttunk, szinte hihetetlen volt. 25 orvos teljesít szolgálatot a gyárrészleg eme ren­delőiben. Dr. Nagy Ernő főorvos szemmel látható büszkeséggel vezetett bennünket körül birodal­mán. Valóságos kisebbméretü kórházat találtunk. Munkájuk főképpen a betegség megelőzését szol­gálja. 18 ágy és több terem várja kórmegállapi- tásra a pacienseket. Láttunk is néhányat. Előt­tünk vettek éppen egy Electrocardiogramot egy európai hirü Siemens gépen. A hatalmas Roent­gen gép viszont már magyar gyártmányú volt. 14 külön szakrendelőt jártunk végig e rendelő- intézetben. Ideggyógyászat, sebészet, fogszakor­vosi, női speciálista, kardiológusi, stb. Az egyet­len, ami hiányzott, a gyermek szakorvosi, minden más ott volt szemünk előtt. Még a fizikoterápia sem hiányzott. Még súlyfürdőt, iszap, rádiumos kezelésre alkalmas berendezést is találtunk a ren­delőintézetben. Két mentőkocsi tartozik az inté­zethez, hogy balesetnél, ha helyileg nem tudná­nak segíteni, azonnal a megyei kórházba szállít­hassák a sérültet. Sétánk közben találkoztunk dr. Fejes Istvánnal, Győr-Sopron megye üzemi főor­vosával, aki Vas megyéből került Győrbe, viszont dr. Nagy győri születésű. Győr lakosságának túlnyomó többsége ipari munkás. Nehézipara mellett a könnyűipar is igen jelentős. Itt van az ország nagyságra második textilipara is. Fonodák, pamutszövő, gyapjufonó és szövő, keztyügj7ár és mübőrgyár, lenszövőgjrár. Van itt keksz és ostyagyár és az ország egyik legnagyobb szeszgyára. Ezenkívül festék, lakk­gyártás, téglagyár, bútorgyár, malomipar, hús és tejfeldolgozó üzemek, sertés és baromfihizlaló és gázgyár. Hajóállomása, bel és nemzetközi te­herkikötővel. Egyiptom magyar ménökökkel készítteti el a leg­újabb kairói hid, a Fontana terveit. VUUVtfVtnfVUWUUVWUWUViUWUVVVVVt/VVVUVWVWI KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE! i SOBEL OVERSEAS CORP. 1 % % (S) 11/1/ ft 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (§) ® IltltA rOUblROIUMcu - telefon: 535-6490 - ® 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I © ® ^ SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS @ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába f|

Next

/
Thumbnails
Contents