Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-11-06 / 43. szám
ÁRA 20 GENT Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIII. No. 43. Thursday, November 6, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORDING:, éTCO E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. 52 ÉVES A SZOVJETUNIÓ Nagy évfordulót ünnepelnek november 7-én a szocialista országok népei és szerte a világon a haladó szellemű emberek milliói: a történelem első szocialista állama, a Szovjetunió létrejöttének 52. évfordulóját. A Szovjetunió megalakulása olyan kolosszális horderejű történelmi esemény, hogy jelentőségének felmérése, értékelése próbára teszi az ember szellemi képességét. A Lenin vezette novemberi forradalom, amely a szülés szerepét töltötte be e nagy történelmi aktusban, teljesen uj irányt, uj méreteket adott minden társadalom további fejlődésének. Ott, ahol a szocializmus létrejött, uj világ köszöntött be a népeknek; de a világ minden más országában is megváltozott a dolgozók helyzete, szerepe, harci módszere, célkitűzéseinek minősége, fejlődésének menetrendje. A világ egyhatodán, később a világ egyharmadán szocialista társadalom jött létre, amelynek puszta létezése féket vetett — legalább is bizonyos méretekig — a tőkés kormányzatok legkirívóbb túlkapásainak, másrészt pedig inspirációt nyújtott és nyújt az eleddig gyarmati, vagy félgyarmati sorban senyvedő népek millióinak saját függetlenségük kivivására, közgazdaságuk szocialista alapon való újjáépítésére, kifejlesztésére. A szocialista közgazdaság fejlődése döntő jelentőségű fejlemény az egész emberiség részére. A Szovjetunióban első Ízben bizonyult be, hogy a dolgozók képesek egy ország közgazdaságát maguk építeni, vezetni, tervezni, nincs szükségük tőkésekre. A Szovjetunió népe az emberiség történelmében párját ritkító gyorsasággal alakított át egy óriási, elmaradt, nagyrészt földművelést űző államot a világ egyik legfejlettebb nagyipari, technológiai államává, példát nyújtva, s lehetővé téve más országok népeinek, köztük az emberiség egynegyedét kitevő kinai népnek is, a szocialista közgazdaság és társadalom építését. E ragyogó példa-adásnak tudható be, hogy az elmúlt év folyamán a szocialista államok ipari termelése a világ ipari termelésének 39 százalékát, tehát csaknem kétötödét tette ki. Hegy ez milyen óriási teljesítmény, azt csak úgy tudjuk teljes nagyságában értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy e fejlődés olyan országokban történt, amelyek kezdetleges, elmaradt, jelentéktelen iparral rendelkeztek és amelyekben az első 10—12 év épitőmunkáját a náci imperialista banditák a második világháborúban javarészt elpusztították! A Szovjetunió ipari termelése ma már 70 százaléka az Egyesült Államok ipari termelésének. (Jusson eszünkbe Herbert Hoover ama hírhedt kijelentése, hogy a Szovjetunió sohasem lesz képes egyetlen tüt, egyetlen egyszerű iparcikket sem gyártani.) A földművelés terén a Szovjetunió ma az Egyesült Államok termelésének 85 százalékát nyújtja. Szén, vas és cementtermelésben, vasúti felszerelés, mozdony, gyapjú, cukorgyártásban felülmúlja az Egyesült Államokat, miként felülmúlja a nemzeti jövedelem, az ipari és agrártermés növekedésének rátájában is. Hogy technológiailag milyen magas színvonalra jutott, annak az elmúlt hetekben véghezvitt bámulatos hármas űrhajózás volt világraszóló bizonyítéka. De a fentiek "csak" anyagi megfontolások. Szocialista emberek természetesen fontosnak tartják az anyagiakat, mert az élet nem létezhet anyagi tételek nélkül és emberi jólét sem képzelhető el nélkülük. De a Szovjetunió barátai nemcsak a bámulatos gazdasági, technológiai fejlődés miatt tekintenek büszkeséggel és tisztelettel a világ első szocialista államára, hanem azért is, mert e gazdasági fejlődést elválaszthatatlanul összekapcsolta saját népének szellemi felemelésével, a tudomány, közoktatás, művészeteknek a társadalom alapvető feltételeivé emelésével. És e humanista belpolitikai irányvonalat hiven visszatükrözve, külpolitikáját következetesen a béke biztosítására, minden más nép boldogulásának előmozdítására szentelte. Ez az a pont, amelyet egyrészt a szocializmus tudatos ellenségei, vagy a félrevezetett emberek következetesen tagadnak, vagy eltorzítanak. Vannak szűklátókörű emberek, akik magúkat szocialista meggyőződésűnek, vagy legalább is haladó szelleműnek tartották, de akiknek szocialista meggyőződése csak addig tartott, amig a Szovjetunió politikája olyan mederben haladt, amelyet ők helybenhagytak. így sokan elítélték a Szovjetuniót, amikor 1939-ben meg-nem-támadási egyez- (Folytatás a 12-ik oldalon) Nixon változatlanul folytatja a bűnös vietnami háborút Nagy lendületet ad az elnök beszéde a november 13—15-i “Halál Elleni Menet”-nek WASHINGTON, D. C. — Elhangzott a három héttel ezelőtt nagy hűhóval beharangozott elnöki beszéd a vietnami helyzetről — a békére vágyó amerikai nép legnagyobb kiábrándulására. Nixon 35 perces beszédében ismét az amerikai nép elé tárta azt, amit Fehér Házba jutása óta számtalanszor elmondott: “Támogatjuk a sai- goni kormányt mindaddig, amig az nem képes saját magát fenntartani.” A New York Times, az ország legtekintélyesebb napilapja vezércikkben rámutat arra, hogy az utolsó tizenöt esztendő története nem nyújt nagy reményt arra, hogy a saigoni kormány valaha is képes lesz megállni a maga lábán. Ez azt jelenti, hogy Nixon időtlen időkig próbálja a bábkormányt amerikai szuronyokkal alátámasztani és amerikai ifjak vérét ontani a korrupt csoport uralmon tartásáért. “Nem a háború vietnamizá- lására — írja a Times —, hanem a béke vietnamizálására van szükség.” Nixon beszédében nyilvánosságra hozta Ho Chi Minh- hez intézett levelét (jul. 15), annak bizonyítására, mintha ő a béke hive volna és békére törekszik. Nixon e levélben azonban egyetlen javaslatot nem tett, mely a béke ügyét szolgálta volna. Ho Chi Minh válaszában kérte Nixont: ha valóban békére törekszik, vessen véget az agressziónak és vonja ki csapatait Vietnamból. Nagy lendületet kapott a washingtoni béketüntetés Ron Young, a november 13—15-i washingtoni tüntetés egyik szervezője mondta: (Folytatás a 8-ik oldalon) WASHINGTON, D. C. — A Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntéssel utasította az ország Iskola Kerületeit: minden késedelem nélkül, azonnal integrálni kell az iskolákat. Ez a döntés főleg a déli államokat és elsősorban Mississippi állam 33 Iskola Kerületét érinti. A Nixon-kormány felhatalmazta Mississippi állam Iskola Kerületeit, hogy elhalaszthatják az iskolák integrálását. A Legfelsőbb Bíróság e döntése megsemmisíti a Nixon- kormány határozatát. 13 MILLIÓ SZERVEZETT MUNKÁS TÁMOGATJA A G.E. SZTRÁJKOLÓIT A sztrájkolok nem engedik munkába az irodai alkalmazottakat. A bíróság bűnösnek találta a vállalatot WASHINGTON, D. C. — Az American Federation of Labor és a Congress of Industrial Organization Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy minden anyagi támogatást megad a 150,000 sztrájkolónak, akik harcban állnak a General Electric vállalattal magasabb munkabérért és hogy a vállalatot a két fél közti érdemleges tárgyalásokra kényszeritsék. A határozat kivitelezésére háromtagú bizottságot neveztek ki. A sztrájkolok lezárták a termelést a vállalat minden üzemében és a sztrájkőrségek minden alkalmazottat, az irodai tisztviselőket is, az üzemeken kivül tartják. Teszik ezt azért, mert a vállalat visszautasította azt a javaslatot, hogy a fehér- galléros alkalmazottakat nem használhatják sztrájktörő munkára. A munkások az első évben 35, a második és harmadik évben 30, illetve 25 centes órabéremelést jövetelnek. Törvényt szeg a vállalat NEW YORK, N. Y. — A Szövetségi Fellebbezési Bíróság 2:1 szavazattal bűnösnek találta a General Electric vállalatot s alátámasztotta a szakszervezetek azon vádját, hogy a vállalat nem folytat érdemleges tárgyalást a munkások képviselőivel, hanem azok feje fölött közvetlenül az alkalmazottakhoz szól, azzal a kimondott céllal, hogy aláássa a szakszervezetek tekm- télyét és befolyását. A szakszervezetek kilenc évig pereskedtek e bírói döntésért és a Géneral Electric azonnal kijelentette, hogy az tá volról sem végleges, mert a Legfelsőbb Bírósághoz folyamodnak. Ez ismét több évi huzavonát jelent és közben a GE a leg- arcátlanabbul folytatja törvényellenes magatartását, ami a (Folytatás a 8-ik oldalon) »★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★♦★★★★•fr***************'****************** TITKOS HÁBORÚT FOLYTAT LAOSBAN A “PENTAGON” A KONGRESSZUS TUOTA ÉS BELEEGYEZÉSE NÉLKÜL WASHINGTON, D. C. — J. W. Fulbrigh, a szenátus külügyi bizottságának elnöke sajtónyilatkozatban éles szavakkal elitélte a Pentagont és azzal vádolta, hogy titkos háborút folytat Laosban a kongresszus tudta és beleegyezése nélkül. “Ez a helyzet tarthatatlan és megengedhetetlen”, mondotta az arkansas-i szenátor. “Újabb vietnami helyzetbe kerülhetünk.” Fulbright e kijelentését a külügyi bizottság tüzetes vizsgálata után tette. Zárt gyűléseken a CIA és a kormány egyéb közegeinek képviselői tanúskodtak. Fulbright Johnson és Nixon elnökökre hárítja a felelősséget a helyzetért.
