Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-11-06 / 43. szám

ÁRA 20 GENT Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIII. No. 43. Thursday, November 6, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORDING:, éTCO E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. 52 ÉVES A SZOVJETUNIÓ Nagy évfordulót ünnepelnek november 7-én a szocialista országok népei és szerte a világon a haladó szellemű embe­rek milliói: a történelem első szocialista állama, a Szovjetunió létrejöttének 52. évfordulóját. A Szovjetunió megalakulása olyan kolosszális horderejű történelmi esemény, hogy jelentőségének felmérése, értéke­lése próbára teszi az ember szellemi képességét. A Lenin ve­zette novemberi forradalom, amely a szülés szerepét töltötte be e nagy történelmi aktusban, teljesen uj irányt, uj mérete­ket adott minden társadalom további fejlődésének. Ott, ahol a szocializmus létrejött, uj világ köszöntött be a népeknek; de a világ minden más országában is megváltozott a dolgozók helyzete, szerepe, harci módszere, célkitűzéseinek minősége, fejlődésének menetrendje. A világ egyhatodán, később a világ egyharmadán szocia­lista társadalom jött létre, amelynek puszta létezése féket vetett — legalább is bizonyos méretekig — a tőkés kormány­zatok legkirívóbb túlkapásainak, másrészt pedig inspirációt nyújtott és nyújt az eleddig gyarmati, vagy félgyarmati sor­ban senyvedő népek millióinak saját függetlenségük kivivásá­ra, közgazdaságuk szocialista alapon való újjáépítésére, kifej­lesztésére. A szocialista közgazdaság fejlődése döntő jelentőségű fejlemény az egész emberiség részére. A Szovjetunióban első Ízben bizonyult be, hogy a dolgozók képesek egy ország köz­gazdaságát maguk építeni, vezetni, tervezni, nincs szükségük tőkésekre. A Szovjetunió népe az emberiség történelmében párját ritkító gyorsasággal alakított át egy óriási, elmaradt, nagyrészt földművelést űző államot a világ egyik legfejlettebb nagyipari, technológiai államává, példát nyújtva, s lehetővé téve más országok népeinek, köztük az emberiség egynegye­dét kitevő kinai népnek is, a szocialista közgazdaság és társa­dalom építését. E ragyogó példa-adásnak tudható be, hogy az elmúlt év folyamán a szocialista államok ipari termelése a világ ipari termelésének 39 százalékát, tehát csaknem kétötödét tette ki. Hegy ez milyen óriási teljesítmény, azt csak úgy tudjuk teljes nagyságában értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy e fejlő­dés olyan országokban történt, amelyek kezdetleges, elma­radt, jelentéktelen iparral rendelkeztek és amelyekben az első 10—12 év épitőmunkáját a náci imperialista banditák a máso­dik világháborúban javarészt elpusztították! A Szovjetunió ipari termelése ma már 70 százaléka az Egyesült Államok ipari termelésének. (Jusson eszünkbe Her­bert Hoover ama hírhedt kijelentése, hogy a Szovjetunió so­hasem lesz képes egyetlen tüt, egyetlen egyszerű iparcikket sem gyártani.) A földművelés terén a Szovjetunió ma az Egyesült Álla­mok termelésének 85 százalékát nyújtja. Szén, vas és cement­termelésben, vasúti felszerelés, mozdony, gyapjú, cukorgyár­tásban felülmúlja az Egyesült Államokat, miként felülmúlja a nemzeti jövedelem, az ipari és agrártermés növekedésének rátájában is. Hogy technológiailag milyen magas színvonalra jutott, annak az elmúlt hetekben véghezvitt bámulatos hár­mas űrhajózás volt világraszóló bizonyítéka. De a fentiek "csak" anyagi megfontolások. Szocialista emberek természetesen fontosnak tartják az anyagiakat, mert az élet nem létezhet anyagi tételek nélkül és emberi jólét sem képzelhető el nélkülük. De a Szovjetunió barátai nem­csak a bámulatos gazdasági, technológiai fejlődés miatt tekin­tenek büszkeséggel és tisztelettel a világ első szocialista álla­mára, hanem azért is, mert e gazdasági fejlődést elválasztha­tatlanul összekapcsolta saját népének szellemi felemelésével, a tudomány, közoktatás, művészeteknek a társadalom alapvető feltételeivé emelésével. És e humanista belpolitikai irányvo­nalat hiven visszatükrözve, külpolitikáját következetesen a béke biztosítására, minden más nép boldogulásának előmoz­dítására szentelte. Ez az a pont, amelyet egyrészt a szocializmus tudatos el­lenségei, vagy a félrevezetett emberek következetesen tagad­nak, vagy eltorzítanak. Vannak szűklátókörű emberek, akik magúkat szocialista meggyőződésűnek, vagy legalább is hala­dó szelleműnek tartották, de akiknek szocialista meggyőződé­se csak addig tartott, amig a Szovjetunió politikája olyan me­derben haladt, amelyet ők helybenhagytak. így sokan elítélték a Szovjetuniót, amikor 1939-ben meg-nem-támadási egyez- (Folytatás a 12-ik oldalon) Nixon változatlanul folytatja a bűnös vietnami háborút Nagy lendületet ad az elnök beszéde a november 13—15-i “Halál Elleni Menet”-nek WASHINGTON, D. C. — Elhangzott a három héttel ezelőtt nagy hűhóval beharan­gozott elnöki beszéd a vietna­mi helyzetről — a békére vá­gyó amerikai nép legnagyobb kiábrándulására. Nixon 35 perces beszédében ismét az amerikai nép elé tárta azt, amit Fehér Házba jutása óta számtalanszor el­mondott: “Támogatjuk a sai- goni kormányt mindaddig, amig az nem képes saját ma­gát fenntartani.” A New York Times, az or­szág legtekintélyesebb napi­lapja vezércikkben rámutat arra, hogy az utolsó tizenöt esztendő története nem nyújt nagy reményt arra, hogy a saigoni kormány valaha is ké­pes lesz megállni a maga lá­bán. Ez azt jelenti, hogy Nixon időtlen időkig próbálja a bábkormányt amerikai szu­ronyokkal alátámasztani és amerikai ifjak vérét ontani a korrupt csoport uralmon tar­tásáért. “Nem a háború vietnamizá- lására — írja a Times —, ha­nem a béke vietnamizálására van szükség.” Nixon beszédében nyilvá­nosságra hozta Ho Chi Minh- hez intézett levelét (jul. 15), annak bizonyítására, mintha ő a béke hive volna és békére törekszik. Nixon e levélben azonban egyetlen javaslatot nem tett, mely a béke ügyét szolgálta volna. Ho Chi Minh válaszában kérte Nixont: ha valóban bé­kére törekszik, vessen véget az agressziónak és vonja ki csapatait Vietnamból. Nagy lendületet kapott a washingtoni béketüntetés Ron Young, a november 13—15-i washingtoni tüntetés egyik szervezője mondta: (Folytatás a 8-ik oldalon) WASHINGTON, D. C. — A Legfelsőbb Bíróság egy­hangú döntéssel utasította az ország Iskola Kerületeit: minden késedelem nélkül, azonnal integrálni kell az iskolákat. Ez a döntés főleg a déli államokat és elsősorban Mis­sissippi állam 33 Iskola Kerületét érinti. A Nixon-kormány felhatalmazta Mississippi állam Is­kola Kerületeit, hogy elhalaszthatják az iskolák integ­rálását. A Legfelsőbb Bíróság e döntése megsemmisíti a Nixon- kormány határozatát. 13 MILLIÓ SZERVEZETT MUNKÁS TÁMOGATJA A G.E. SZTRÁJKOLÓIT A sztrájkolok nem engedik munkába az irodai alkalmazottakat. A bíróság bűnösnek találta a vállalatot WASHINGTON, D. C. — Az American Federation of Labor és a Congress of Industrial Organization Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy minden anyagi támogatást meg­ad a 150,000 sztrájkolónak, akik harcban állnak a General Electric vállalattal magasabb munkabérért és hogy a vállala­tot a két fél közti érdemleges tárgyalásokra kényszeritsék. A határozat kivitelezésére háromtagú bizottságot nevez­tek ki. A sztrájkolok lezárták a termelést a vállalat minden üze­mében és a sztrájkőrségek minden alkalmazottat, az irodai tisztviselőket is, az üzemeken kivül tartják. Teszik ezt azért, mert a vállalat visszautasította azt a javaslatot, hogy a fehér- galléros alkalmazottakat nem használhatják sztrájktörő mun­kára. A munkások az első évben 35, a második és harmadik év­ben 30, illetve 25 centes órabéremelést jövetelnek. Törvényt szeg a vállalat NEW YORK, N. Y. — A Szövetségi Fellebbezési Bíróság 2:1 szavazattal bűnösnek találta a General Electric vállalatot s alátámasztotta a szakszervezetek azon vádját, hogy a vállalat nem folytat érdemleges tárgyalást a munkások képviselőivel, hanem azok feje fölött közvetlenül az alkalmazottakhoz szól, azzal a kimondott céllal, hogy aláássa a szakszervezetek tekm- télyét és befolyását. A szakszervezetek kilenc évig pereskedtek e bírói dön­tésért és a Géneral Electric azonnal kijelentette, hogy az tá volról sem végleges, mert a Legfelsőbb Bírósághoz folyamod­nak. Ez ismét több évi huzavonát jelent és közben a GE a leg- arcátlanabbul folytatja törvényellenes magatartását, ami a (Folytatás a 8-ik oldalon) »★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★♦★★★★•fr***************'****************** TITKOS HÁBORÚT FOLYTAT LAOSBAN A “PENTAGON” A KONGRESSZUS TUOTA ÉS BELEEGYEZÉSE NÉLKÜL WASHINGTON, D. C. — J. W. Fulbrigh, a szenátus külügyi bizottságának elnöke sajtónyilatkozatban éles sza­vakkal elitélte a Pentagont és azzal vádolta, hogy titkos há­borút folytat Laosban a kong­resszus tudta és beleegyezése nélkül. “Ez a helyzet tarthatatlan és megengedhetetlen”, mon­dotta az arkansas-i szenátor. “Újabb vietnami helyzetbe ke­rülhetünk.” Fulbright e kijelentését a külügyi bizottság tüzetes vizs­gálata után tette. Zárt gyűlé­seken a CIA és a kormány egyéb közegeinek képviselői tanúskodtak. Fulbright Johnson és Nixon elnökökre hárítja a felelőssé­get a helyzetért.

Next

/
Thumbnails
Contents