Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-10-09 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 9, 1969. fi Ez a különbség LOS ANGELES, Cal. — A Los Angeles Times szeptember 25-i számában beszámol kubai műtrá­gyagyárak . építéséről. Az egyik angol cég Cien- fuegos, Közép-Kubában fekvő városban 100 millió dollár értékű műtrágya-gyár felépítésére kötött szerződést a kubai kormánnyal. A munka már egy éve folyik 18 angol techni­kus vezetésével és 1,600 fiatal, kezdő építő mun­kással. A munkások egy önkéntes kommunista brigád tagjai. Társadalmi munkában, csak a leg­szükségesebb élelem és ruházat ellenében dolgoz­nak, reggel 5 órát, aztán jön 2 órai tanulás, ami után még 4 órát dolgoznak. Az L.A. Times tudósitójának ez sehogy sem ment a fejébe, de ekkor még nem volt alkalma beszélni a munkacsoport vezetőjével. Az angol cég az építést 5 évre tervezte 5,000 munkással. Az ambiciós, vágytól égő fiatal kommunista bri­gád lelkesedését még az is éleszti, hogy Fidel Castro miniszterelnök személyesen meglátogatta és megdicsérte őket példát mutató hazafiasságuk­ért. A jelenlegi kilátás az, hogy a gyárat feleannyi idő alatt és az emlitett 5,000 munkás helyett 1,600 munkással 1970 novemberében be is fogják fejez­ni. Amikor a gyár üzemképes lesz, négy fajta anya­got fog termelni. Szalmiákot, salétromot, savakat és nitrogént. Az oroszok által épülő Neuvita műtrágyagyárai, amelyik Natangasban épül és már nagyobb rész­ben működik, Kuba 60 százalékban megoldotta a saját maga által termelt műtrágya szükségletét, amely 30 millió dolláros megtakarítást jelent az országnak. A műtrágya legnagyobb részben Olasz­országból jött. Az egyik ebédidő alkalmával a tudósitó megkér­dezte a fiatal csoportvezetőt: “Hogyan birják ezt a tempót ilyen forró, páratelt éghajlat alatt?” Az is feltűnt a tudósítónak, hogy a munkásbrigád tag­jai nem lehettek idősebbek, mint 18—25 év körül és megkérdezte: “Hogyan van az?” “Egyikünk sem értett sokat az épitkezési mun­kához — kezdett beszélni a fiatal, 25 év körüli brigádvezető. — De most tanulunk. Keményen dolgozunk, mert tudjuk, miért. Az angolok pénzért dolgoznak, mi meg Kubáért, EZ A KÜLÖNBSÉG.” Cincár Gyula BSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSÄ®*««5««»* ÜNNEPRONTÁS (Folytatás a 4-ik oldalról) bér láttán, hanem igazolva látom Newton munkás­ságát, összekapcsolva látom az eget és a Földet és megszületni látom az egyetlen olyan tudományt a fizikát, amelynek kozmikusán is érvényes törvé­nyei vannak —, mondotta dr. Kulin György az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója e kérdéskörben. Mélységes igazság ez. Sok ok van amiért a Hold­ra és a távoli bolygókra kell lépnünk. Az élet egyetemes törvényeit kell megkeresnünk a koz­moszban, mert nem ismerjük még a fehérje alapú élet mechanizmusát sem és sok gyógyithatatlan betegséget szeretnénk leküzdeni még. A Holdra kellett lépni, hogy a modern, komplex techniká­nak olyan szédítő diadalát ülhessük meg, mint az APOLLO rendszerrel való távközlési összeköttetés biztosítása, melynek földi haszna régóta ismeretes. Költségek? Az APOLLO program 50 milliárd dollárt emésztett fel. Ennyibe került az ember Holdra lépése. Ez az összeg Magyarország négyévi termelésével egyenlő. Az összes ürkisérletek pedig ennek az összegnek mintegy hatszorosába 240 mil­liárd dollárba kerültek az ürnagyhatalmaknak. (Ez Magyarország húsz évi termelésével lehetne egyen­lő, ha az nagyjából azonos szinten mozogna ennyi ideig.) Magyarország kis ország, akkora áldozatot nem hozhat és ekkora áldozatra csak az ürnagv- hatalmak képesek. De Magyarországon is néztük a mesterséges égitestekről sugárzott televiziós adá­sokat az olimpiák idején, itt is és máshol is a vi­lágon kifejlesztették a miniatűr műszereket, ame­lyekre elsőbben az űrkutatásnak volt szüksége és a haszon közös, az emberiség haszna. Az volt eddig is és az lesz ezután is. Társadalmi és gazdasági, közgazdasági probléma a földi javak egyenletes elosztása. Ahol ma éhez­nek a népek, akkor is éheznének, ha nem költöt­tünk volna 240 milliárd dollárt az űrkutatásra, mert akkor sem oldották volna meg a közgazdá­szok, hogy ezt az összeget ezeknek a népeknek juttassák es ez az ami hiba. Ütött a cselekvés órája Éppen a kozmosz meghódítása fogja lehetővé tenni, hogy a Holdról vagy Marsról egy megválto­zott ember térjen vissza a Földre és képes legyen megváltoztatni az itthon maradiakat is. Most nyi- lik alkamunk visszatekinteni a Földre, most nyilik alkalmunk helyére tenni magunkat és törekvésein­ket. Soha ennyi izgalmas kérdés nem merült fel még össztársadalmi, erkölcsi és gazdasági vonat­kozásban, mint a Holdról a Földre visszatekintő ember tekintete nyomán! Ütött a cselekvés órája, amikor mindazok, akik felelősek a maguk posztján eldöntik: megbecsüljük-e ezt a Földet, mely egye­dül alkalmas otthonunk, vagy kicsinyes, gyereke­sen ostoba, embertelenül embertelen lépésekkel közelebb és közelebb juttatjuk magunkat önma­gunk elpusztításához. Az azonban, hogy ezek a kér­dések egyáltalán felmerülnek, hogy itt lebegnek felettünk ünneprontásként, az nem a tudomány, nem a tudósok hibája. Legalább mi, akik ráébred­tünk erre az ünneprontásra, legalább mi próbál­junk meg a Hidavatás irtóztató viziója helyett hinni és bízni abban, hogy a most avatott 380,000 kilométeres kozmikus hídról éppen olyan elenyé­sző kisebbség “vágyik” a mélységbe ugrani, mint amennyire elenyésző kisebbség volt mind a mai napig Arany János viziójának szereplőgárdája. Mi ne adjunk hangot az ünneprontásnak, mi ne higy- jük el I. F. Stone képtelen állítását sem, hogy “most kezdődik a verseny az első katonai bázisért a Holdon, majd a Marson”. Sem a Hold, még in­kább nem a Mars — nem alkalmas erre a célra. Kolumbusz sem felelős a mai Amerikáért I. F. Stone is tévedett az ugyancsak az augusz­tus 7-i lapszámban átvett cikkében, amikor éretlen mentalitásnak titulálta ezt a programot és azt hiszi, hogy ez fogja provokálni a szegényeket. A földi problémák gyökerét a Földön kell kutatni és ott kell rájuk tapintani, ahol vannak. Ezekért nem a Hold-utazó tudomány a felelős. Kolumbusz sem felelős a mai Amerikáért. Megitélésem szerint ép­pen az ür egyre mélyebb meghódítása mentheti meg az emberiséget jelen korának veszedelmeitől, amennyiben uj tudatot, uj szellemet, kozmikus ön­tudatot és erkölcsöt teremt majd az uj az utánunk következő generációkban. Lehet, hogy vannak, akik katonai előnyöket re­mélnek és pozíciót a kozmosztól, vannak, akik “csülagászati agymosást” szeretnének végezni, vagy végeznek, de ezek nem az emberi haladást hallatlan erőfeszítéssel elősegítő tudósok, hanem egy szűk réteg és éppen ezért hálátlan dolognak tűnik előttem, ha csak ezeknek az aspektusából értékeljük a Holdutazást. Ezekre gondoltam, ami­kor az Ünneprontás cimü írást és a lapban koráb­ban is már hasonló következtetésekkel megjelenő, a Holdutazással kapcsolatos Írásokat elolvastam. És mégegy: a Holdra AZ EMBER lépett és nem Amerika. AZ EMBER pedig a BÉKE jegyében lé­pett erre az égitestre, ezt hirdeti a tábla is, me­lyet otthagyott és ezt biztosítják azok az érvényes nemzetközi egyezmények is, amelyek a világűr és az idegen égitestek nemzetköziségét dokumentál­ják. Hiszem és remélem, hogy a meglévő nehézsé­gek ellenére is ez a kozmikus hidavatás a további­akban is méltó marad az emberhez. Ma még talán a haladó népek erőteljes harcán, de holnap már a korhoz méltó öntudatra ébredt emberiségen mú­lik, hogy hitünk igaz hit és valóság legyen. Raj­tunk múlik. ROMÁNIAI HÍREK A TÖBB MINT 30,000 KÖTETTEL rendelkező máramarosszigeti városi könyvtár ifjúsági és gyer­mekirodalmi részleggel bővül. Az ünnepélyes meg­nyitón a legfiatalabb olvasókat gonddal, szépen rendezett kiállítás várta, mely Ízelítőül bemutatta a számukra dolgozó kiadók legfrissebb könyvuj- donságait. MŰJÉGPÁLYA ÉPÜL Csíkszereda központjában. Az olimpiai méretű (60/30 m) pálya lelátóin 3800 személy foglalhat helyet. Az uj létesítményt mo­dern felszereléssel látják el, alkalmassá teszik a televiziós adásokra. • ARAD központjában megnyílt az Astoria szálló. A tízemeletes épület 2195 férőhelyes. A földszin­ten étterem, nappali bár, söröző, fodrászat és más egységek vannak. • HÁROM UJ TÖMBHÁZ építését kezdték meg az aradi Afinelor utcában. Az összesen 160 lakást magába foglaló tömbházakat az év végéig átadják a lakóknak. • MONUMENTÁLIS KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁL­LÍTÁS nyílt Temesváron. A Képzőművészeti Szö­vetség helyi fiókjának égisze alatt megrendezett kiállításon temesvári szobrászok és festők mutat­ták be emlékművek, dekorativ szobrok, dombor- müvek és freskók terveit. A kiállítás anyagának jelentős részét Jecza Péter, Victor Gaga szobrá­szok, Adalbert Luca, Molnár Zoltán festők alko­tásai teszik ki. Tudja ön, hogy ha teljesen munkaképtelen, jo­gosult lehet társadalombiztosítási javadalmazásra? A betegség hetedik hónapjától kezdve kaphatja a javadalmazást, de jó, ha idejekorán bejelenti. Ne várjon vele, hanem előbb jelentkezzen. • Moszkva. — Finnország atomerőmüvet vásárol a Szovjetuniótól, mondotta Vaeinoe Leskinen, finn iparügyi miniszter. “Finország már ma is áram­szegénységben szenved s ezt a szovjet atomerőmű felállításával óhajtjuk megoldani” — mondotta a miniszter. - , ~ jg| 8 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. ®®®(§)(D(§)®(§)®®®®(§)(Í)®(§)©(§)(D©©(D©(§)(§)(§)(D©@(D@(§)(§)@(§)(g)©©(g)(g)© | SOBEL OVERSEAS CORP. f I IKKAFoÖGYRÖKSeG”,ra | | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE 1 8 SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS f| K LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK ^ IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents