Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-10-02 / 38. szám
Thursday, October 2, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Ml TókTéNII(4z ÓhAíAbAN U IKARUS KAROSSZÉRIA- ÉS JÁRMA R Az IKARUS név napjainkban már elismert magyar márkát fémjelez a világpiacon. A budapesti IKARUS Karosszéria- és Járműgyár ugyanis ösz- termelésének körülbelül 85 százalékát külföldi megrendelésekre készíti. Kevés magyar iparág adhat számot olyan rendkívül nagy fejlődésről, mint az autóbusz-gyártás, pedig a magyar ipar általános termelési színvonala a felszabadulás előttihez. képest több mint* ötszörösére növekedett. Az IKARUS-gyár “ősét” 1906-ban alapították, de a gyár fejlesztése csak 1948 után indult meg. A felszabadulás után az első 1,000 darab autóbusz elkészítéséhez három és fél esztendőre volt szükség, ezt követően viszont* hat és fél év volt elegendő ahhoz, hogy elérjék a 10,000. darabot. Az autó- buszgyártás nagyarányú fejlesztésével 1965-ben már 2,700 darab korszerű autóbusz hagyta el Magyarország legnagyobb gép járműgyártó üzemét. Az autóbuszgyártási program meggyorsítása érdekében a, harmadik ötéves terv folyamán (1966—1970) nagyarányú rekonstrukciót hajtanak végre az IKARUS-gyárban. Erre a munkára mintegy 800 millió forintos beruházást biztosítottak azzal a céllal, hogy az 1965. évi 2,700 autóbusszal szemben 1970-ben már legalább 7,000 autóbuszt. gyártsanak az IKARUS-ban. Korszerű gyártási szalagokat helyeztek, illetve helyeznek üzembe, szalagszerüen végzik a jármüvek fényezését*; a modem nagyüzemet minden olyan felszereléssel ellátják, amelyet egy világszínvonalon álló autóbuszgyár megkívánhat. A modern szalag munkáját, ütemét elektronikus vezérlésű berendezés irányítja majd; a műszak elején egyetlen gombnyomással kapcsolják be a vezérlőberendezést, amely az előre kapott utasításoknak megfelelően minden művelet után automatikusan továbbítja a kocsikat a következő állomásra. Ennek a fejlesztési munkának jelentős része már befejeződött, s kedvező hatása a termelésben is érezhető. Az elmúlt évben már mintegy 3,400 autóbuszt gyártott az IKARUS. A rekonstrukció 1968-ban újabb jelentős fejlődést hoz a termelést illetően: a program szerint az idén már 4,200 autóbuszt bocsájt ki az üzem. Az IKARUS-gyár dolgozóinak létszáma öt év alatt — beleértve a székesfehérvári leányvállalatot is — az 1966. évi több mint 6,000 főről körülbelül 12,000-re növekszik. A létszám tehát öt esztendő során megkétszereződik, de ugyanez idő alatt a termelési érték körülbelül három és félszeresére növekszik. Mindezt a nagy és viszonylag igen rövid idő alatt megvalósuló termelési felfutást figyelembe véve az IKARUS, amely már jelenleg is Európa első három autóbuszgyára között foglal helyet, 1970-re várhatóan a kontinens legnagyobb autóbuszgyára lesz. Ez a fejlesztés azonban még nem jelenti a végső cél megvalósitását, hiszen a belső és a mindinkább növekvő exportigényeket igy is csak részben tudják kielégíteni. Nem irreális tehát az a további elképzelés, hogy 1980-ig — az üzem újabb nagy egységeinek kialakításával — elérik a 16—18 ezer darabos évi kapacitást. Az IKARUS-autóbuszok ez idő szerint már több mint 30 országban közlekednek, s Európán kívül csaknem az összes felszabadult afrikai országban megtalálhatók a magyar buszok, de közlekednek Ázsia több országában, például Indonéziában Ceylonban, Burmában, sőt Dél-Ameriká- ban is. Legutóbb Kuwait rendelt az IKARUS- gyártól több mint 100 autóbuszt. Tény azonban, hogy a magyar autóbuszok legjelentősebb vásárlói a szocialista országok. A Német Demokratikus Köztársaság városi és város- közi autóbusz-forgalmának túlnyomó részét IKA- RUS-buszok bonyolítják le, s az NDK útvonalain több magyar busz közlekedik, mint* Magyarországon. Az NDK egyébként évről-évre körülbelül 1,000 darab autóbuszt vásárol a magyar jármüveket exportáló vállalattól a MOGÜRT-től. Az IKARUS-buszok másik két nagy vásárlója Lengyelország és a Szovjetunió. A szovjet közlekedés fejlesztésében különösen jelentős szerepet jászának majd a következő években a magyar autóbuszok. A már aláirt hosszúlejáratú megállapodás értelmében egyedül a Szovjetunió legalább 4,000 darab IKARUS-buszt vásárol már 1970- ben a magyar külkereskedelemtől, s a munkamegosztás jegyében a magyar autóbuszgyártásnak a későbbiekben hasonló megrendelési kilátásai vannak szovjet partnerétől. A szovjet megrendelés és az egyéb exportigények szabják meg tehát a magyar autóbuszgyártás fejlesztésének alapjait, s már ebben az évben az előállított 4,200 autóbuszból 3,300 darabot exportmegrendelésekre készítenek. A fejlesztés üteme is az export arányait veszi figyelembe, hiszen az 1970-re tervezett mintegy 7,000 darab autóbuszból máris körülbelül 5,700-at exportra kötöttek le. A magyar autóbuszgyártás nagy rekonstrukciója, világszínvonalra emelése tehát nemcsak a magyar ipar fejlesztése, hanem a magyar külkereskedelem bővítése szempontjából is igen jelentős szerepet tölt be az elkövetkezendő években. : Diszkard-kiállitás a Budai Várban Rendezik, szépítik a budai Várhegy bástyasétányán a Hadtörténeti Muzeum környékét, ahol egymás mellett tucatjával sorakoznak a két-há- romszáz éves ágyuk, ágyucsövek. Köztük látható például az a 350 mázsás, hatalmas, bronzágyu, amelyet a várvédő törökök Buda ostromakor, 1686-ban elástak, de később a magyarok megtaláltak. A muzeum mintegy 120,000 hadtörténeti emléktárgyát most újra rendezik, bár mindent nem lehet bemutatni a kiállításon. Az idei kiállítási idény egyik újdonsága lesz a különböző korokból származó diszkardok páratlan gyűjteménye. A muzeum szakemberei már most készülődnek a jövő évi nagyszabású, uj hadtörténeti kiállításra, amely majd térképek, fegyverek, zászlók, katonai viseletek felvonultatásával érzékelteti Magyarország felszabadulásának legfontosabb mozzanatait. Lakodalom baranyai módra “Hetedhét országra” szóló lakodalmat ültek az elmúlt napokban a baranyai dombok között. Olasz község két, köztiszteletben álló szövetkezeti gazdájának gyermekei: a 21 éves Schönberger Mária és a 23 éves Bognár Béla esküdött örök hűséget egymásnak. A lakodalmon hét faluból hétszáz vendég vett részt, s körülbelül 60,000 forint értékű nászajándékkal örvendeztették meg az ifjú párt. Az ünnepi lakoma vendégei, miközben a talpalávalót három zenekar húzta, egy 750 kilós bika, 8 hízott sertés, 200 tyuk húsát fogyasztották el és megettek 300 tortát. Étvágygerjesztőül 50 liter pálinkát ittak és étkezés után 1,500 liter borral öblítették le torkukat. Az első magyar könyvnyomda Karai László Óbudái prépost, Mátyás király unokaöccse és több ízben követe, Rómából 1470-ben Magyarországra hozta a Szt. Özséb kolostor egyik nyomdászát, Hess Andrást, aki 1472-ben állította fel Budán az első magyar Könyvnyomtató Műhelyt, egy évvel előbb, mint Angliában és kilenc évvel korábban, mint Bécsben. Egyes kútfők szerint ez a nyomda Mátyás király budai palotája mellett, illetve a Vár egy másik helyén, mások szerint pártfogójának működési területén, Óbudán volt, bizonyára a “királynői vár” egyik megfelelő termében, amit a vár akkori úrnője, Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet biztosított kedvelt rokonának. Lehetséges azonban, hogy Karai prépost saját óbudai úri palotájában adott szállást Hess Andrásnak és műhelyének, mert Mátyás királyt csak a kézzel írott könyvek, a Corvinák érdekelték, és nem az uj találmány. Valószínűsíti az utóbbi működési helyet Borcimke többezer példányban A szakmájával rokon hobbynak hódol Bakonyi József, az Abaujszántói Állami Gazdaság Kossuth-dijas igazgatója, kiváló kertészeti és borászati szakember. Néhány évtizede gyűjti a magyar és külföldi borcimké- ket, többezer értékes címke van birtokában. — Képünkön: A kiállításra rendezett címkéket tablókra ragasztja fr*************************************** az az ajánlás is, amit Hess András irt a legelső magyarországi nyomtatott könyv elé, amely latin nyelven 1473 pünkösd előestéjén jelent meg. Az ajánlás Kara Lászlónak szól eképpen: “...a Te meghívásodra jöttem ar dicső Magyarországra. Itt nem kevés ideig foglalkozás nélkül voltam, mig végre hosszú időt igénylő munkába, Magyarország történetének kinyomtatásához fogtam. .. Mikor arról elmélkedtem és tépelődtem, hogy fáradozásomnak néhány nap előtt befejezett első eredményét kinek ajánljam, mást nem találtam, mint Téged, tisztelt Uram.” Érdekes, hogy ebben a nyomdában nyomták 1477-ben azt a háborús kiáltványt, amelyben Mátyás király hadat üzent Frigyes császárnak s amit Bécs terein kifüggesztettek. A háremhölgyek ijedelme Meglepő huszárcsinyt követtek el a török Budát 1602-ben ostromolni készülő császári seregben harcoló hetyke, magyar legények. A vár megvívása — többszöri próbálkozás után — most sem vezetett eredményre, bár Pest városába a keresztény sereg egy ideig befészkelődött. A piciny Pest unalmas volt a magyar katonáknak, akikben a virtus erősen buzgott. Egy kis csapat Lehner százados vezetésével az erősen befagyott Dunán átvágtatott Budára. Egyenesen a förök előkelők fürdőjébe, a zöldoszlopos, Musztafa pasa fürdőbe (a mai Rudas fürdőbe) törtek be, ahol a háremhölgyek minden felügyelet nélkül (az eunuchoknak nem volt szabad ide elkísérni őket) fürödtek, társalogtak, mulatoztak, mert ez volt az egyetlen hely, ami számukra a társadalmi érintkezést lehetővé tette. A keleti szépségek csupaszon, megbabonázva álltak a daliás magyar katonák előtt. Mintha kísérteties álmot látnának, úgy meredtek a huszárokra, majd sikongatva, ruha nélkül, lepedőbe burkolózva, mezítláb, jajveszékelve rohantak haza, a városba. Képzelhető, hogy a nagy ijedtség után, a nyugalmas időkben mennyi pletyka formálódott e nevezetes jelenetről. Nyolc és félezer orvos vigyáz a budapesti egészségre — ez derül ki többek között a magyar főváros egészségügyének első félévi alakulásáról készült összesítő jelentésből. Az év első hat hónapjában több mint 150-el gyarapodott a budapesti orvosok száma. A körzetekben 754 orvos működik, akik fél esztendő alatt több mint félmillió esetben keresték fel betegjeiket otthonukban. A körzeti rendelőkben több mint négymillió esetben foglalkoztak a gondjaikra bízott felnőtt lakossággal. A szakorvosi rendelőintézetek orvosai fél év alatt mintegy 10 millió beteget vizsgáltak meg. A budapesti kórházak egyidejűleg mintegy 27,000 fekvőbeteget fogadhatnak be. • Magyar paradicsomfajták ''vizsgája" Észak-Af- rikában — Kecskeméten a Duna—Tisza-közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet idén 12 paradicsomfajta magját szaporította a hazai kertészek részére és exportra. A kecskeméti paradicsomfajták egy részét egy holland cég Észak-Afrika országaiban próbálja meghonosítani.
