Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-09-25 / 37. szám
Thursday, Sept. 25, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 HéTVéGl £€VéC Megérdemelt kitüntetés Az emberi igazságszolgáltatás bölcseletének !gyik legrégibb — és kétségtelenül legsarkalato- abb — elve azt tartja, hogy inkább száz vétkes naradjon büntetlenül, semhogy egyetlen bünte- en egyén ártatlanul szenvedjen. Ennek az univerzális és erkölcsi szempontból megtámadhatat- an elvnek a mintájára fogalmaztam meg a következő, szintén igazságszolgáltatási jellegű elvet, ímelyet legalább olyan helytállónak tartok, mint tz előbbi tételt: “Inkább száz érdemtelen, vagy :sekélyérdemü egyén részesüljön elismerésben és utalómban, semhogy egyetlen igazán érdemes :gyén mellőzést szenvedjen.” E magamfaragta igazságszolgáltatási elvnek a fo- ;antatására az a végtelenül jóleső értesülés adott nspirációt, hogy dr. Rácz Lászlót, a “Porszem a 'iharban” kiváló szerzőjét, lapunknak hosszú éveken át ragyogó tollú, nagyrabecsült cikkíróját, íarcos és szenvedésteljes életének 80-ik esztende- éberi, az Elnöki Tanács a minap magas kitünte- ;ésben részesítette. Az Elnöki Tanács adományozó okirata, amely ‘a Tanács Köztársaság emlékére alapított érdemrendjét kisérte és 1969 március 21-ét, tehát a magyar proletár diktatúra ötvenéves jubileumának a Játumát viseli, elsősorban a kitüntetettnek a ta- íácsuralom alatt kifejtett értékes tevékenységét íangsulyozta, mi azonban, akik ismerjük dr. Rácz iák a forradalom előtti és a forradalom utáni fá- ■adhatatlan, hathatós, sok kockázattal és szenve- iéssel járó munkásságát, úgy tekintünk erre a nagas érdemrendre, mint egy hosszú élet tánto- űthatatlan elvhüségével, lankadatlan ügybuzgósá- ?ával, maradéktalan odaadásával és — nem utolsó sorban °redménvekben gazdag tanitószolgálatá- val sokszorosan kiérdemelt jutalmára. Mert úgy véljük, hogy dr. Rácz bátor kiállásának a tanácsuralomban végzett néhányhónapi — bár kétségtelenül értékes — munkája csupán egy jelentékeny stációja volt, de ez nem homályositja el azokat a bokros érdemeit, amelyeket a Tanács Köztársaság letűnése után, a Nemzetközi Munkás Segély megszervezése terén, számos országban folytatott, ha- ;ékony agitációs akciói révén, valamint kiterjedt, öbbnyelvü antifasiszta hirlapirói és tudósitói te- /ékenykedésével szerzett magának — töbszöbrös >ebörtönöztetése és megkinzatása között... Az érdemrend átadása azért késett, mert Mexikónak, ahol dr. Rácz, hűséges élet- és harcostársával: Margittal él 1937 óta, nincs diplomáciai ösz- ;zeköttetése szülőhazánkkal és igy várni kellett, rúg egy külön e célból megbízott magyar diploma- a — egy kis meghitt ünnepség keretében — át- lyujthatta a kitüntetést és az Elnöki Tanács ado- nányozó okiratát az ünnepeltnek. A megbízott élő- zóval kiemelte, hogy tekintettel a még életben évő régi harcosok elenyésző számára, ez az érdemrend csak igen korlátolt számban kerül kiosztásra. \mihez mi hozzátehetjük, hogy az ötven év előtti "»agy történelmi esemény tanúi és aktiv részvevői közül valóban keveseknek adatott meg, hogy töretlen eszmehüségben, viszonylagos jóegészségben és párját ritkító szellemi frissességben érje meg az ötvenéves jubileumot, ahogy azt dr. Rácz — mindnyájunk legnagyobb örömére — megérte... Jólesik látnunk — és ezt az Elnöki Tanács bölcsességének a javára Írjuk —, hogy az uj generáció nem felejtkezett meg dr. Rácz Lászlónak több mint félévszázados, sokoldalú mozgalmi munkájáról és a dolgozó társadalom igaz ügyéért elszenvedett súlyos megpróbáltatásairól. Úgy érezzük, ez az érdemrend az Elnöki Tanács által képviselt magyar nép kollektiv hálájának a jelképe — egy harcos, áldozatos és eredményes életműért, egyszersmind ^biztatás, hogy ez az életmű még sokáig folytatódjék mai megnyilvánulási formájában: harcos lapunk hasábjait díszítő, oktató, felvilágosító és útmutató Írásokon keresztül. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ez a lap — a szerkesztőséget, ügyvezető bizottságot és főképpen az olvasótábort is beleértve —, mely magáéFrank Church szenátor. — A végzetesen romló U.S.-l a t i n amerikai kapcsolatok megkövetelik, hogy azonnal beszüntessük az ottani országok katonai és kétoldali gazdasági segélyezését. (A szenátor szerint a segítséget nemzetközi szervezeteken át kell adni.) A katonai diktatúrák szaporodása mutatja, hogy a “Szövetség a haladásért”, aminek a dél-amerikai demokráciát kellett volna fejlesztenie, megbukott. (1961 óta katonai diktátorok vették át a hatalmat Argentínában, Peruban, Bolíviában, Ecuadorban, Panamában, Salvadorban és Dominikában. Ott a U.S. sajtó nem köve telte a “humánus ábrázatot”, csak Csehszlovákiában.) “Hívjuk vissza katonai misszióinkat és CIA különítményeinket 17 latin-amerikai országból”, mondta még a szenátor. Bemard Shaw mondta. — Az angolokat és az amerikaikat semmi sem választja el egymástól, csak a közös nyelv. (Más-más angolsággal beszélnek.) New York Times. — Nixont azon ígéretért választották meg, hogy uj emberek uj módszerrel véget vetnek a háborúnak — de a régi embereknek a régi mocsárban taposnak — Lodge, Bunker, Westmoreland, Abrams — s ő Johnson régi politikáját folytatja. Max Frankel (N.Y. Times.) —Indonézia az U.S. diplomácia nagy diadala, megmentette magát a kommunizmustól. Nixon ázsiai utján örömmel hallotta Indonézia nagy gazdasági sikereit; ez a szimbóluma az U.S. diplomáciai ügyességének. Hogy Mitől mentette meg magát Iindonézia, az majd kiderül, egyelőre — miután legalább egy millió embert a kommunizmus vádjával meggyilkoltak, a nyomor nagyobb ott, mint valaha. De a liberális Times tovább ujjong, ott nem hiányolja az “emberi arcot”, mint Csehszlovákiában.) Vezércikkek. — Áhítattal nézték a new yorkiak egy uj világ meghódítását, de nemrég az U.S. is uj világ volt, amig hulladékával nem mocskolta be az eget, a földet és a vizet. Folyóink latrinák, városaink slum-ok; a lakosok 300 rövid év alatt belepiszkoltak fészkükbe. (N. Y. Times) Kurt Vonnegut iró. — Oly tiszta kék, piros és gyöngyfehér a Föld a képen, amit a NASA küldött nekem. Nem látni rajta az éhes, dühös földlakókat, a füstöt, ürüléket, szemetet, túlfejlesztett fegyvereket. Egy brit mükritikus. — Erzsébet királynő gyűjteményéből kiállították Leonardo da Vinci rajzait. Átfogó szellemiségük, ragyogó tudományosságuk azt mutatja: ezek a rajzok készítették elő a Hold-utazást. World Council of Churches (protestáns egyházak világtanácsa). — A keresztény egyházak fehér hívői a történelem folyamán annyi bűnt követtek el a feketék és más színesek ellen, hogy mi keresztény istenhivők tartozunk meghallgatni, mit követelnek tőlünk. A lelki, szellemi és testi távolság,amely a fehér hívőket a gettók lakóitól elválasztja, a növekvő szakadás a “liberálisok” és a néger-mozgalmak közt, a fehér fajgyűlölet folytonos megnyilvánulása súlyos kötelességet ró Krisztus papjaira. A tábornokok hangja. — A Szovjetunió mindig a védelemre fegyverkezett, ezért légvédelme erősebb, mint mindenki másé és először csinált anti- ballisztikus (védelmi) rakétákat. De ha folytatják törekvésüket népük életének megmentésére, ezzel akadályozzák, hogy az U.S. elpusztítsa a Szovjetuniót, feleletül egy váratlan támadásra. (Azok a gonosz kommunisták! Egyébként kizárólag az U.S.-ban követeltek meglepejésszerü támadást a Szovjetunió, ellen — ott ilyet nem mondtak, erre nem készültek.) Daily World. — Izrael Egyiptom — elleni támadá sait“büntető expedíciónak” nevezni; miért bünteti Egyiptom munkásait és parasztjait? Mert 1967-ben váratlan támadással megölt 11,500 egyiptomit? Mert azok elejét akarják venni hasonló támadásnak? Mert nem ismerik el, hogy a Sinai-félsziget Izraelé? Mert a bombázott egyiptomi városokból 300,000 lakót ki kellett telepíteni ? Mert az egyiptomiak elfogadták az ENSZ határozatát — mig Izrael nem fogadta el ? így intés az U.S. is “büntető expedíciókat” Vietnam népa ellen. Polgári jogok portorikói szövetsége. — Nagybaj van az olyan rendőrségen, ahol előállított portorikói fiuk egymás után lesznek öngyilkosok. Portorikóban ilyesmi nem fordult elő. Bertrand Russell Tribunal (hires Írók, tudósok háborús bűnöket vizsgáló bizottsága). — Annál nagyobb gyalázat az U.S.-filmet bemutatni a “Green Berets”-ről, a náci rohamcsapatok ez utánzóiról és őket mint a szabadság védőit dicsőíteni, de elhallgatni az U.S. borzalmas bűneit Vietnamban, mert éppen Párisban folynak a kéfc fél közt a fegyverszüneti megbeszélések. Dr. Niebuhr (az U.S. leghíresebb protestáns teológusai.) — Milyen csodálatos, hogy a Zsidó Theologiai Szeminárium elnöke szerint az Úristen kijelölte Nixont, bölcsességet, látnoki erőt adott neki a civilizáció és az emberiség megmentésére! Hogyan tudja elaltatni egy meghívás a Fehér Házba egy ember kritikai képességét! Kenneth Bulding egyetemi tanár. — A Kongresszus öreg tagjai, a 74 éves Rivers képviselő, a 70 éves Russell szenátor és a sorozóhivatal vezetője, a 75 éves Hershey tábornok szerint mindén fiatalt be kellene sorozni. Militarista öregek terrorja alatt él társadalmunk. És öreg veteránok kiabálják: ha mi szolgáltunk, szolgáljatok ti is! Ez a legrettenetesebb erő, amely a sorozás és a háború szellemét ébren tartja. Ralph Izard. — Korea nekünk 54,000 életbe került; Vietnam már többe. A harctéren amputálással mentik meg az életeket, katonai kórházaink tele vannak amputáltakkal, akik a monopolprofitot garantálták Vietnamban. (Daily World.) Ho Chi Minh. — Mindig a régi kérdés, hogyan őrizheti meg az U.S. a tekintélyét. De hiszen az ajtó nyitva van, bármikor távozhatnak, mindent megteszünk, hogy segítsünk nekik, a vörösszőnyeget is kiterítjük alájuk. Wernher von Braun (az űrutazások legfőbb — náci — tervezője). — Az Apollo 11 utazás biztosította az embereknek a halhatatlanságot. New Statesman (London). — Nixon szerint a Hold-utazás a Teremtés óta a világ legdicsőbb hete. Az Apollót körülvevő vásári propagandában mi mást mondhatott volna, mint ilyen primitív banalitást ? Kurt Vonnegut. — Az emberek rögtön elfelejtik a Hold-krátereket, a Jupiter elektromos hullámait; amit a tv-n igazán szeretnek, az emberek megölése. nak vallhatja dr. Rácz Lászlót és páratlan tollát, őszinte örömmel osztozik abban a felemelő érzésben, amely kitüntetett cikkírójának jutott osztályrészül, hiszen ez az elismerés — ha közvetve is — lapunk súlyát és tekintélyét öregbiti, nemcsak odahaza, hanem ezen a kontinensen is, ahol igyekszik, dr. Rácz és mások buzgó segítségével, a haladás és béke ügyét szolgálni. / ★ Az Amerikai Magyar Szó szerkesztősége, Ügyvezető Bizottsága, a lap olvasótábora örömmel vette tudomásul, hogy lapunk kiváló munkatársát, dr. Rácz Lászlót a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetésben részesítette. Dr. Rácz egész életét az emberiség boldogságának előmozdítására szentelte. E kitüntetés kétségtelenül megelégedéssel tölti el, mert azoknak, akik a közösség érdekében dolgoznak, munkálkodásuk elismerése az egyetlen érdemleges honorárium. Üdvözöljük dr. Rácz László munkatársunkat ezen örömteljes esemény alkalmából. Szívből kívánjuk neki, hogy az emberiség érdekében kifejtett tevékenységét még sok éven át folytathassa. Mondták és Írták
