Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-09-25 / 37. szám
Vol. XXIII. No. 37. Thursday, Sept. 25, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. SEGÍTSÉG!SEGÍTSÉG! Nixon elnök az Egyesült Nemzetek Szervezetének 24-ik Közgyűlésén tartott beszédében segítségért kiáltott. Kérte a Szovjetuniót, az Egyesült Nemzetek minden tagállamát, hogy "vessék latba diplomáciai tehetségüket s győzzük meg Hanoit, folytassa komolyan a párizsi béketárgyalásokat." Nixon elnök beszédében mondotta: "Mi tettekkel, lényeges csapatkivonással bizonyítottuk, hogy visszatükrözzük e teremben lévők érzését, kívánságát." A delegátusok magatartásából kristálytisztán látható volt, hogy Nixon elnök senkit sem győzött meg. "A delegátusok hidegen és közömbös tapssal fogadták Nixon beszédét" — irja a New York Times. Igen, Nixon elnök nem várhat segítséget senkitől. Nixon elnökön csupán ... Nixon elnök segíthet. Nixon elődei voltak azok, akik amerikai katonákat Vietnamba rendeltek. Nixon az, aki az utolsó hét hónap óta egy jottányival sem vitte előre a béke ügyét. Nixon az, aki még ma is több mint félmillió amerikai fiatalt kényszerit arra, hogy Vietnam mocsaraiban és őserdeiben életüket áldozzák csak azért, hogy korrupt, népellenes kormányt tartsunk uralmon. Igen: Nixon uron csak Nixon ur segithet. 86:0 A szenátus egyhangú szavazattal (86:0) megtiltotta, hogy amerikai katonákat harcba vigyenek Laoszban, vagy Thai Földön. Alig hangzott el a szenátusi döntés, Mississippi állam ultrareakciós szenátora kijelentette: a határozat semmit sem isleaL___ Stennis szenátor véleményét igazolta az amerikai had- veietőség, amikor aktiv támogatásban részesítette a laoszi kormánycsapatokat, a szenátus döntését követő napon. ft NAIV, ÖNÁMÍTÓ MR. NIXON Nixon elnök úgy tervezte, hogy a tanácsadóival folytatott két napos tárgyalások után nagy hűhóval bejelenti, hogy újabb csapatkivonásokat eszközöl Vietnamban. A tervet meghiúsította délvietnami csatlósa, Ky alelnök, aki a diplomáciai cécó minden szabályét mellőzve, 24 órával megelőzte Nixont s bejelentette, hogy újabb 40,500 amerikai katonát vonnak ki Vietnamból. Bumerángként hatott tehát, amikor Nixon elnök kinyilvánította, hogy 35,000 amerikai katona visszavonását rendelte el október és november hónapokban. Az elnök minden bizonnyal úgy véli, hogy e kijelentésével bebizonyíthatja az amerikai nép előtt béke-szeretetét. Csupán naiv, önmagát ámító egyén lehet ilyen véleményen, mert a letagadhatatlan tény az, hogy félmillió amerikai katona tovább folytatja az erkölcstelen tömegöldöklést Vietnamban. A szebetünő és letagadhatatlan tény az, hogy a B—52-es bombázókról a hatalmas bombák ezreit zúdítják továbbra is az ártatlan lakosságra. A szembetűnő és letagadhatatlan tény az, hogy Nixon elnök a békéről BESZÉL, de a HÁBORÚT tovább folytatja. Sem Hanoi, sem a Nemzeti Felszabadító Front, sem a vietnami, de főleg az amerikai nép sem hisz Nixon ezen "béke-lépésében". Igazat mondott Nixon elnök, amikor kijelentette, hogy "itt az ideje, hogy felszámoljuk a háborút." Nixon minden huzavona nélkül felszámolhatja a vietnami háborút, csak el kell rendelnie az amerikai csapatok azonnali, feltétel nélküli és teljes kivonását Vietnamból. Ez Hanoi, a Nemzeti Felszabadító Front, a világ közvéleménye és az amerikai nép egységes követelése. frNixon politikája a háború folytatását jelenti” — Kennedy “A háború aláássa nemzetünk gazdaságát” BOSTON, Mass. — Edward Kennedy, Massachusetts demokrata szenátora a dr. Sidney Färber tiszteletére tartott összejövetelen élesen elítélte Nixon vietnami politikáját. “Ha a saigoni korrupt és elnyomó kormány nem hajlandó engedményekre — mondotta Kennedy szenátor —, akkor mondjuk meg nyíltan: ettől fogva ez a ti háborútok — és vonjuk ki csapatainkat.” “Nixon politikája a vietnami háború tovább folytatását jelenti. A háború aláássa nemzetünk egészségét, gazdaságát és erkölcsi életét.” “Ma, 10 hónappal Észak- Vietnam eredménytelen bombázásának felhagyása után, 16 hónappal a béketárgyalások megkezdése után, félmillió amerikai ifjú harcol Dél-Viet- nam mocsaraiban és a dollárok milliárdjait pazaroljuk el elérhetetlen cél érdekében.” “Az amerikai nép várva várta az utolsó háromnegyed esztendőben, hogy uj irányban haladjon a kormány, mely a békéhez vezet. Ma már világos, hogy ez az óhaj nem teljesül. A háború tovább folyik. A tömegöldöklés tovább folyik. A nyomor itt hazánkban folytatódik. Az árak emelkednek és gazdaságunkat aláássa az amerikai nép által ellenzett háború.” “Minden jel arra mutat, hogy a nép soraiban megmutatkozó ellentét mélyül és várható az erőszak felburjánzása, amint a háború lerontja nemzeti életünk minden mozzanatát.” “Ha tekintetbe vesszük, milyen lépések volnának szükségesek a béke érdekében, akkor a Nixon elnök tessék-lás- sék csapatkivonása teljesen elégtelennek bizonyul; a harcok továbbra is nagy ember- áldozatokat követelnek.” “A Nemzeti Felszabadító Front csupán azt követeli, hogy koalíciós kormány vegye át a hatalmat. Ha a Thieu— Ky-kormány nem hajlandó erről tárgyalni és mi folytatjuk a Thieu-kormány támogatását, sohasem lesz béke.” “Itt az ideje, hogy megmondjuk a saigoni kormánynak: vagy hajlandók érdemleges kompromisszumra, még akkor is, ha ez hatalmukat veszélyezteti, vagy ha nem. akkor jelentsük ki, hogy ez az ő háborújuk, melyet egyedül, nélkülünk kell folytatniok” — mondta Kennedy szenátor. LEGÚJABB New York, N. Y. — William P. Rogers amerikai és Andrei Gromyko szovjet külügyminiszter két és fél órás megbeszélést tartott a közel-keleti kérdésben. Pénteken folytatják a tárgyalásokat. • Pittsburgh, Pa. — A város egyetemi diákjainak és tanárainak többsége támogatja a fekete munkások munkakövetelését az építőiparban. • Washington, D.C.—Az ország legnevesebb egyetemeinek, mint Harvard, Yale, M.I.T. Pennsylvania, New York Állami, legkimagaslóbb professzorai dokumentumot írtak alá, melyben támogatják a diákok azon határozatát, hogy október lóén elhagyják az egyetemek tantermeit és a lakosság felkeresésével, gyárak kapui előtt, felszólítják az amerikai polgárokat, csatlakozzanak a békemozgalomhoz és követeljék a vietnami háború azonnali felszámolását. Saigon. — A Nemzeti Felszabadító Front tüzérei lelőttek három amerikai helikoptert Danangtól délre, Tamky falu közelében. Az amerikai hadvezetőség jelentése szerint 1961 óta a Nemzeti Felszabadító Front csapatai 1,318 helikoptert lőttek le. Chicago, III. — Több mint 10,000 fehér és fekete polgár vonult a város középpontjára. Munkát követeltek a feketék részére az épitő-iparban. Az építőipari szakszervezetek 3,000 fekete polgárnak hajlandók szakmai oktatást nyújtani. Rév. Jessie Jackson, a munkát követelők szószólója elégtelennek minősítette ezt az ajánlatot. •MAGYAR RAPSZÓDIA” ÚTIM AZ ASSZ MA BANKETTJÉN Vasárnap, szeptember 28-án, bemutatásra kerül a “MAGYAR RAPSZÓDIA” cimü utifilm az Amerikai Magyar Szó bankettjén. Lusztig Imre, lapunk szerkesztője rövid beszédben vázolja majd fogadott hazánk bel- és külpolitikai helyzetét. Tóth Endre, a Magyar Népköztársaság washingtoni konzulja beszámol otthoni élményeiről. Asszonyaink jó 7-fogásos ebéddel várják lapunk barátait. LEGYÜNK OTT MINDANNYIAN IDŐBEN! SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS«SSSSSSSSSSSSSSBSS^SSSSSSSSSSS^SSS^«SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsi«s»*iÄrffSi--'iB Az Amerikai Magyar Szó Sajtó-bankettje N. Y.-ban! Vasárnap, szeptember 28-án, 1 órai kezdetlel a Palm Casino szép helyiségében, 85 East 4th St. alatt (a 3rd és 2nd Avenuek között). — Az IRT Lex. Ave Local az Astor Place álloméig, onnan rövid séta. — Ünnepi szónok: Lusztig Imre, a Magyar Szó szerkesztője. — A programon szebbnél szebb magyar utifilmek. — Finom házilag készült 7 fogásos ebéd. Részvételi dij $2.50. LEGYÜNK OTT MINDANNYIAN, hozzuk el barátainkat! ÁRft 20 CE«? f Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.
