Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-09-18 / 36. szám
Thursday, Sept. 18, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Mt TönTénm+z ÓhAzAban Hektáronként huszonnyolc mázsa Rekord búzatermés Magyarországén Levonultak a kombájnok a gabonaföldekről, 3,400,000 holdról levágták a termést, befejeződött a magyar mezőgazdaság történetének leggazdagabb aratása: az összesítés szerint a búza országos termésátlaga elérte a holdankinti 16.3 mázsát. Ez hektárra átszámítva 28 mázsás termésnek felel meg. A kezdet pedig nem volt biztató. Mint az utóbbi évek majd mindegyikében, most is közbeszólt az időjárás. Julius első felében sűrűn ismétlődő esőzések nehezítették a munkát, viharok döntötték a földre a dús kalászokat. 8—10 napos késéssel indultak meg a gépek, hogy azután éjt nappallá téve, megszakítás nélkül dolgozzanak. Kombájnvezetők, traktorosok, bálázók, agronómusok és felvásárlók együttes erőfeszítése hozta meg végül a nagy sikert: idejében, számottevő veszteség nélkül került le a földekről az uj kenvérnek-való. Céltudatos, jól szervezett és irányított program megvalósulása ez a gazdag termés, annak a programnak, amelynek jelszava: minden esztendőben biztonságosan termeljük meg az ország kenyerét. És fokozatosan, évről-évre közelítették a célt. A hatvanas évek második felében évente kereken egymillió tonnával több búzát termeltek Magyar- országon. mint az ötvenes évek hasonló időszakában, pedig a búza vetésterülete csökkent. Az 1951 —60 közötti évek átlagában holdankint 8.5 mázsa búzát takarítottak be, nem sokkal többet, mint a harmincas években. Öt évvel később már 25 százalékkal több termett — 1961—65 között az átlagtermés 10.7 mázsára növekedett. Most pedig majd kétszer annyit arattak, mint 15—20 évvel ezelőtt. A legjobb termővidékeken, igy Fejér, Szolnok, Baranya, Békés megyében több búzatermelő gazdaságban a holdankinti hozam elérte a 25—30 mázsát is. A sikerben sok minden és sok mindenki részes. Vannak akik a gabona fejlődésére kedvező időjárást emlegetik első helyen, holott az ideihez hasonló időjárás volt már más években is, ám ilyen búzatermés még nem. A terméskülönbségek okát tehát a feltételek összességében kell keresnünk. Első helyen: nagyüzemek nélkül a magyar mező- gazdaság nem tehette volna meg ilyen rövid idő alatt ezt az utat, a termelőszövetkezetek s állami gazdaságok 100 százalékkal jobban hasznosítanak minden búzával bevetett területet. További tényezők: a több műtrágya és más kémiai szerek, az uj, nagy termésekre képes buzafajták. A vetésterület túlnyomó részét a szilárd szalmáju, nagy termőké- pességü Bezosztája 1-es intenzív búza foglalja el. A betakarítás műszaki feltételei is kedvezőbbek. Az idei aratáshoz ezer uj kombájn érkezett a Szovjetunióból, s igy 11,500 arató-cséplőgép, többezer rendrearató, illetve kévekötő-aratógép állt csatasorba a gabonatáblákon. A búzatermelésben elért színvonal természetesen nem tekinthető a magyarországi lehetőségek felső határának. Teljesen reális az az elképzelés, hogy országos átlagban 17—18 mázsa búza teremjen egy holdon, azaz meghaladják a hektáronkinti 30 mázsás hozamot. Ez pedig már a búzatermelő országok élmezőnyét jellemzi. 80,000 hazalátogató magyar Évről évre nő az óhazába látogató külföldi magyarok száma: 1965-ben 20,000, 1968-ban pedig már 70,000 hazalátogatót jegyeztek fel. Idén — az előzetes jelzések szerint — még nagyobb “magyar idegenforgalom” várható: több mint 80,000 látogatóval számolnak. Ez azt jelenti, hogy a hazalátogató külföldi magyarok száma öt év leforgása alatt megnégyszereződik. A legtöbb rokonlátogató Nyugat-Németországból, az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkezik. Jövőre, amikor megrendezik a magyarok világ- találkozóját, újabb rekord várható: a Magyarok Vüágszövétségé 100.000 külföldi magyarra számit. Magyar bélyegek sikere külföldön A magyar bélyegeket szépségük és változatosságuk miatt az egész világon kedvelik: egy-egy újonnan kibocsájtott bélyeget hetek alatt felvásárolnak a gyűjtők. Legutóbb az Apolló-8 amerikai űrhajó visszatérése után kiadott blokk ért el nagy sikert: exportra szánt teljes mennyisége két hét alatt elfogyott. Számos utánrendelésnek már nem tudott eleget tenni a Magyar Filatélia Vállalat. A bélyeg magyar csereforgalomban sem kapható. Külföldön a fogazott blokk ára hamarosan másfél—két dollárra, a fogazatlané hat dollárra emelkedett. Többizben fordult már elő az is, hogy a Magyar Filatélia Vállalat magyar gyűjtőktől magas áron vásárolt vissza hazai kibocsájtásu bélyegeket, hogy kielégithesse a külföldi igényeket. Ez történt több 1947-ben kiadott bélyeg esetében is. A 4.40 forintos névértékben kiadott Roosevelt bélyegsort pl. 300 forintért vásárolta vissza. Az utóbbi évek jelentős bélyegsikerei közé tartoznak a magyar képeket és a budapesti Szépművészeti Muzeum külföldi műremekeit bemutató íestménysorok. Az 1967-ben kiadott első és az azt követő második festménysor néhány hét alatt elfogyott és ára a külföldi piacokon 5—6 dollárra emelkedett. A tragikus sorsú űrhajósok emlékére 1968-ban kibocsájtott “In memóriám” bélyegsor igen rövid idő alatt teljes egészében elfogyott. Nemcsak az uj, de egy régebbi kibocsájtásu magyar bélyegek is féltett darabjai a külföldi gyűjtőknek. Egy 1921-ben megjelent, úgynevezett “Fordított madonna” például 2,000 nyugatnémet márkáért cserélt gazdát tavaly egy frankfurti bélyegaukción. Ebből a bélyegből, amelynek egy ivét fordított ábrával nyomták, (s miután észrevették, bevonták) összesen 30—40 darab került forgalomba. Ugyancsak tavaly 800 svájci frankért vásárolták meg az 1933-ban kiadott Légiposta-sor négyes blokkját, amelyet Magyarországon magánforgalomban általában 1,500—1,800 forintra értékeltek. Nagy értéket képviselnek a távolabbi múltból felbukkanó, 1900 előtt kiadott “klasszikus” magyar bélyegek is. Nemrégiben például 2,000 dollárt fizettek egy 1868-as 1 krajcáros határőrvidéki hirlap-illeték bélyegért, amelyből alig néhány darabot tartanak számon. Hirek a magyar városok és falvak éleiéből 15 falu 5 könyvben. — írják az ország első járási monográfiáját; az 5 kötetes munka a kalocsai járásról szól — erről a népi hagyományokban, településtörténeti emlékekben gazdag alföldi vidékről. Ilyen átfogó és tudományos igénnyel szerkesztett járási “történelem könyv” még nem jelent meg Magyarországon, ezért modellje lehet a jövőben készülő hasonló müveknek. A hatalmas anyag feldolgozását máris elkezdték. Sok érdekességet és uj történelmi adatokat tartalmaz majd a monográfia, igy pl. kiderítették, hogy több, Kalocsa vidéki falu lakossága folyamatos az Árpád-kor óta, és hogy Fájsz község például Árpád vezér unokájának a nevét őrzi. A gazdag néprajzi anyagot — a népviselet, a nyelvjárás, néphit és a népzene —- kincseit hét tagú kollektíva rendszerezi. Feldolgozzák a legujabbkori helytörténetet is; kiemelve a vidék munkásmozgalmát és termelőszö- vetkezetének fejlődését. A kutatómunkára már felfigyeltek a hazai és külföldi tudományos körök. A Foktóról, Szakmárról s Fajszról eddig közzétett részeredményeket elismeréssel méltatta a magyar és a külföldi szakirodalom. 1848-as nyomtatványok a toronygombban. — Nem mindennapi rejtekhelyei választott az 1848- as szabadságharc kiadványainak megőrzésére egy szerencsi görögkatolikus segédlelkész. Amikor az egyébként a XVIII. század elején épült templomot renoválták, a keresztet tartó toronygombban rejtette el a Kossuth Lajos által aláirt “Magyarország népeihez” kiáltványt, amelyet 1848. december 22- én adtak ki, valamint “A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát”, mely 1849 április 9-én látott napvilágot. A szabadságharc kormányának két hivatalos dokumentumához sajátkezüleg írott visszaemlékezést is mellékelt a lelkész. Ebben megírja, hogy “1855 őszelő hava 23-án” rejtette el az iratokat a toronygombban, mert a zaklatások, kutatások miatt csak ott tudja biztonságban. Az értékes eredeti kiadványokat, és a kor hangulatát érzékeltető visszaemlékezést a torony gomb javítása során most — 114 év után — teljesen épen találták meg, és a szerencsi helytörténeti múzeumban állították ki. Csillagdát állítanak fel Pécsett. — Megvalósul Janus Pannonius 500 éves terve: Pécsett csülag- vizsgálót állítanak fel. Janus Pannóniust — aki a kopernikusi tanítások nyomán Európában az elsők között csillagdát akart építtetni a Mecsek lejtőjén — korai halála megakadályozta abban, hogy megvalósítsa a nagyszerű gondolatot Mégis az ő nevével kapcsolódik majd össze a csillagvizsgáló megnyitása. Azt tervezik: a haladó humanista költő halálának 500. évfordulója alkalmából avatják fel az intézményt. A csillagvizsgáló a természettudományos ismeretterjesztés pécsi, baranyai bázisa lesz, de bekapcsolják az idegenforgalomba is. Az épületben csillagvizsgálót és planetáriumot rendeznek be, továbbá fotólaboratórium, szakköri helység, könyvtár és klub kap helyet. Az égitestek megfigyelésére 40 cm átmérőjű Newton-távcső szolgál majd. Befejezés előtt a sárospataki vártemplom újjáépítése. — A sárospataki római katolikus vártemplom Észak-Magyarország egyik legnevezetesebb műemléke. A XV. századból származó háromhajós, gótikus templom évszázadok építészeti emlékeit mutatja be és gyakori átépítéséhez, valamint díszítéséhez olyan főúri családok nevei fűződnek, mint a Perényiek, a Pálócziak, a Dobók, a Ló- dántffyak s a Rákóqziak. Ezek a családok a templomban is temetkeztek; erről tanúskodnak a feltárt kriptákat boritó sírkövek. A budapesti Orion gyár ebben az évben már 23 ezer televíziót gyárt nyugati exportra. Az Orion tv-k sikerének magyarázata megbízhatóságuk és korszerűségűk. Augusztusban megkezdték a legújabb tipusu, 61 cm átmérőjű, teljesen sarlcos képcsővel készült televíziók exportját. A csataszögi Szebb Élet mezőgazdasági tsz 1 esztendeje gyártja a Szabó-féle görgősekét. A tsz által készített görgősekét bemutatták a Lipcsei Nemzetközi Vásáron, látható a párizsi mezőgazdasági gépek szalonjában. A közelmúltban küldtek el 3 darabot az U.S.-ba. Mintapéldányokat küldtek au NSZK, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Kuba, Svédország, Pakisztán, Olaszország, Csehszlovákia mező- gazdasági gépek iránt érdeklődő szakembereinek. A magyarországi földeken már közel 250 darab görgőseke dolgozik.. — Képünkön A sorozatban készített görgősekék szállításra várnak.
