Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-09-11 / 35. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 11, 1969. SPORTHÍREK U. Dézsa-Vasas 6:1 (1:1) Népstadion, 12,000 néző. A váratlan salgótarjáni és kispesti eredmény nemcsak az újpesti szurkolókat derítette jó hangulatra (már a mérkőzés előtt szavalókórusokban “esküdtek” csapatuk győzelmére), hanem a játékosok között is általános volt a vélemény: itt a nagy lehetőség, hogy megszilárdítsák az első helyet. Mindez már a 2. percben sikerülhetett volna, amikor Dunai II. ügyes testcsellel teljesen tiszta helyzetbe hozta Benét, de a középcsatár egy pillanatra tétovázott, és aztán már a védők gyűrűjében nem tudta megcélozni a kaput. A folytatás a Vasasé s ekkor az is kitűnt, hogy Puskás, Farkas egv-egy húzása nyomán könnyen FALUSZÉLEN (Folytatás a 9-ik oldalról) — Szeretsz itt kint lenni velük? — Elvagyok. . . de jobban szeretem reggel-este hajtani. Legjobb estére hazafelé hajtani. Némelyik olyan, mint egy pók. Magasabban van a hasa, mint a dereka. Meg van itt egy kis pici lány a faluvégen, ugv hivják, hogy Zsuzsi, van vagy három esztendős, az már este a kapuban vár, aztán mindig azt kiabálja: “jön a csorda, tejet ád, vajat ád!” Azt nagyon szeretem, ha estére vár, aztán kiabálja! — Hát jövőre? — Itt maradok Gusztival. — Aztán? — Azután is. .. — Később? Nem gondolod, hogy másképp is lehetne? — Majd meglátom — mondja, aztán megint elmosolyodik —, szeretem én a jószágot. .. elvagyok vele. Gusztinak van egy bornyuja, az ott, az a kis szürke. Guszti azt mondta, lehet, jövőre nekem is lesz. De én inkább tarkát szeretnék. .. — Hát este, ha hazamégy? Hogy telik az idő? —Telik az! Én este inkább felmegyek a faluba. . . mert kicsi a ház, kevés a hely, nem szeretek láb alatt lenni. Ott fent mindig van valami. Mindig akarnak nekem venni egy pohár sört. De nem kell, mert keserű. — A moziba is híjnak. Azt mondják, menjek, vesznek nekem jegyet. Jegy nem kell! Beengednek éngem jegy nélkül. Mire hazajövök Gusztiék már alusznak. Az éjszaka meg semmi. Úgy eltelik, mire lefekszek, már majdcsak kelni kell. Mindig korán hajtunk! Úgy árad belőle a beszéd, mint a vízfolyás. Kérdezni se kell, egyre csak mondja: — A múltkor a juhászok ki akartak heréim. Hívtak, menjek oda hozzájuk, adnak kenyeret, szalonnát, oda is mentem. Majdnem lefogtak, hogy kiherélnek. Meg be akartak oltani... bekenni tehénganéval. Azóta arra se megyek, mindig bolondoznak. Azt mondták, a múltkor az erdőben taralvas kigvót fogtak, megszedték a tara- lvát, aztán a kigvó meg kukorékolt. Létezik ilyen ? Azt mondták, bolond vagyok, ha nem hiszem, de különb dolgok is vannak. Hallgatnám is én minden délben, de félek tőlük. Hárman-négven vannak. . . még elkapnának, ha megint közibéjük megyek! — Ügyes fiú vagy, te Jóska! Valami mást kellene neked csinálni. A tehenet meg hadd őrizze Kása Guszti, neki fizetnek érte! Vagy őrizhetnéd te is, de akkor legalább neked fizetnének! így nem jól van! — Jól van az! Maga nem ismer éngem! Akkor honnan tudja, hogy nincs jól? Azt mondja, csak ritkán jön haza! Nem szólok rá semmit. Miért is mondjam meg neki, hogy csakugyan nem ismerem Jóskát. Azt hittem, nincs is. És lám, találkoztam vele, itt eteti a csordát a kert alatt, a szőlő végében. Ha ritkán jár haza az ember, lassan elfelejti a falut. Aztán a végén el se hiszi, hogy imitt-amott még ilyen Jóskákkal is találkozhat. zavarba jön az újpesti védelem. A mezőnyfölény rövid időre a piros-kékek mellett szólt, de aztán az újpestiek tiz perces csatárakciói máris megváltoztatták a játék menetét. Előbb a 7. percben váratlan ellentámadás (Dózsa-specialitás!), villámgyorsan cikázott a labda egészen Fazekasig. A szélső a vetődő Mészárosba bombázott. Nem sokkal később egy újabb Dunai II — Bene akció, amelyet még 11-es gyanúsan meg tudtak állítani Mészölyök, majd Göröcs a kapufát találta el, s aztán a 17. percben Fazekas átadásából a szemfüles Bene, mielőtt még Mészöly közbe tudott volna avatkozni, bal lábbal a jobb sarokba rúgta a labdát (1:0). Változatos, érdekes volt a játék, s az eddig is nagy lendülettel játszó Puskás érdeme, hogy “kikaparta a gesztenyét”, megszerezte a Vasas számára az egyenlítést. A 19. percben járt az óramutató, amikor az újpesti 16-oson Noskó és Puskás összecsapott, a labda a Vasas-csatáré maradt, aki nagyszerű lövéssel bombázott Szentmihályi kapujának baloldalába (1:1). A félidő utolsó perceiben az U. Dózsa szorongatott — eredménytelenül. Amennyire kiegyensúlyozott volt a játék az első háromnegyedórában, annyira megváltozott a második félidőben. Tizenkét perc leforgása alatt az újpesti csatárok szétzilálták a Vasas-védőket és nemcsak, hogy a mérkőzést nyerték meg ez idő alatt, hanem még a gólarányukat is alaposan megjavították. A 47. percben Fazekas gyenge gurulós labdáját Mészáros elnézte, (2:1), aztán Bene jutott levegőhöz, rögtön megcélozta a kaput s a labda ismét a hálóban akadt meg (3:1). Most már elemében volt az újpesti csatársor, a Vasas-védők szinte képtelenek voltak útjukat állni. Az 54. percben Fazekas szögletét Mészáros kiütötte és Nagy az “ajándcklabdát” lőtte a hálóba (4:1), majd nem sokkal később Dunai II. ügyes cselek után talált a Vasas hálójába (5:1). Az 59. percben Nagy beadását Bene ritkán látott fejessel juttatta a hálóba (6:1). Az utolsó negyedórában a Vasas dicséretesen támadott, de Puskás kapufáján kívül már említésre méltó eseményt nem tudott elérni. A mérkőzés végén vastaps jutalmazta az újpestiek győzelmét. Ritkán jegyez fel olyan esetet a krónikás, amikor egy csatársor 12 perc alatt ötször be tudja ven ni az ellenfél kapuját. Ez annál inkább meglepőbb, mert a találkozó első félidejében az újpestiek számára volt hízelgő az 1:1. Szünet utáni pazar csatárjátékra manapság csak az újpestiek képesek. Az U. Dózsa egyik legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a Népstadionban. Salgótarján-Ferencváros 2:1 (0:1) Salgótarján, 12,000 néző. Úgy látszik “rászállt” a labdarugókra az influenza. . . A mérkőzés előtt ugyanis nemcsak az derült ki, hogy Szűcs Lajos valóban nem játszhat, hanem az is. hogy — a másik csapatból — Kmetty és Zöldi vasárnap délben szintén ágynak dőlt. A 6. perc meghozta az eredményt: Németh két lépésről úgy gurított a hálóba, hogy előzőleg Szőke kapust is kicselezte (1:0). A mérkőzés remek iramban zajlott, amit Géczi szenzációs védései, Kriskó óriási kapufája és Szálai .hatalmas erejű lövése fűszerezett. De kitűnt az is, hogy Juhász nagyon szeretne játszani Prágában, mert Páncsiccsal együtt válogatott formában harmonikázott. Közben a játék ide-oda hullámzott, a Tarján valamivel többet, a Fradi veszélyesebben támadott. Fele-fele arányban maradtak ki a helyzetek is, az egyik oldalon Branikovics és Katona, a másikon Répás és Kriskó szalasztott el száz százalékos lehetőséget. A második félidő gyors tarjáni góllal indult. Uj seprű jól seper: a frissen beállt Básti a 49. percben jól használta ki az FTC-védők megingását, és egy kavarodás végén egy lépésről a hálóba sodorta a labdát (1:1). A Ferencváros rohamozott a gól után, de — eredménytelenül. Különösen feltűnő volt Branikovits játéka, aki — nem hiába mondják róla a Ferencvárosban, hogy fejébe szállt a dicsőség — ezúttal is lélektelenül küzdött. Azután újra feljött a Ferencváros, parázs tűz játékot is rendeztek a csatárok a Salgótarján k púja előtt, mégis a 90. percben megszerezte győztes gólt a hazai csapat: Básti átadását Jec közelről befejelte (2:1). Hallatlanul nagy iramú, színvonalas mérkőzése — a döntetlen valósabb eredmény lett volna. EGYÉB EREDMÉNYEK: Bp. Honvéd—Csepel 2:2 (2:1) Komló—Szombathely 1:1 (0:0) Tatabánya—Eger 4:0 (3:0) Diósgyőr—Rába 1:1 (0:0) Pécs—MTK 4:1 (3:0) 34 éves a társadalombiztosítás-\ugusztus hónapban volt 34 éve a társadalon biztosítás megindulásának. Ezt az évfordulót a egész országban különleges programokkal és k állításokkal ünnepük meg. A Baltimore melleti Woodlawn-i központi hivatalban egy szobában tői ténelmi kiálütást létesítenek. Mikor Franklin D. Roosevelt 1935 augusztu 14-én aláirta a társadalombiztosítási törvényt, k jelentette: “Ez olyan épitménynek a sarokkövt amely nem teljes, amelyet még tovább kell ép teni.” Az eredeti törvény csak a gyári és a kereskede mi dolgozóknak nyújtott öregkori nyugdijat. A évek folyamán a programot kiterjesztették ug) hogy most már majdnem mindenkinek jut belől valamilyen kedvezmény. Az első javadalmazás 1940-ben fizették ki és akkorra már módositásoka adtak hozzá, amelyek az eltartottaknak és a hátra maradottaknak is nyújtanak javadalmazást. 1965-ben orvosi biztosítást is csatoltak hozzá, d még mindig messze van attól, hogy minden dolgc zónák és családjának a válláról levegye a betegsé gi költségek és öregkori megélhetés gondjait. I társadalombiztosítást ki kell terjeszteni mindéi évkoru polgárra és költségeit nem újabb adózta tásból, hanem szövetségi alapokból kell előterem teni. REJTYÉNYPÁLYÁZIT m. A rejtvény megfejtésében részvevők a rejtvém megjelenésétől számított 14 napon belül kell, hogj válaszoljanak. Ez alkalmat ad arra, hogy az ország legtávolabbi részein élő olvasóink is résztvehesse nak a rejtvény megfejtésében. Könyvajándékot sorsolunk ki azok között, akii a rejtvényt helyesen fejtik meg. Öt nyertes jogo sült minden esetben a dijakra. Ha több, mint öl helyes válasz érkezik be, sorsolás utján döntjül el, kik a nyertesek. A sorsoló bizottság tagjai Dattler Lajos, Gross Paula és Fodor Nagy Árpád Jó szórakozást, jó fejtörést! LÓUGRÁS Arany János egyik versének utolsó szakaszából idéztünk. Az idézetet megkapjuk, hogy a bal felső mezőből kiindulva lóugrásban összeolvassuk a szótagokat. Mi a vers cime, hogy szól az idézet? Zala J. A Magyar 5 iá harcol ax igazságért, a dolgozók javáért!
