Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-10 / 15. szám

Thursday, April 10, 1969. FILMKRITIKA JANCSÓ MIKLÓS: “Csillagosok és katonák” (The Red and the White) filmjéről E szovjet—magyar közös filmprodukciót két hét­tel ezelőtt mutatták be New Yorkban, a Fifth Avenue Cinema-ban (Fifth Ave. és 12th Street) címen. Az igazat megvallva, nagy érdeklődéssel tekin­tettem Jancsó filmje elé, több oknál fogva. Elő­ször is Jancsó ezen filmje egyike azoknak, mely­ről a kritikusok úgyszólván világszerte elismerés­sel emlékeztek meg, ugyanakkor egyike azon ma­gyar filmeknek, melyek az Egyesült Államokban is láthatók a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok révén. De talán főleg azért, mert csupán a napok­ban volt alkalmam Jancsó Miklós rendezővel sze­mélyesen beszélgetni. A film megtekintése előtt elolvastam a N. Y. Times filmkritikusának, A. H. Weilernek a márc. 27-i számban megjelent kritikáját. Weiler feldicséri a filmet és a rendezőt “A film — ír ja Weiler mindjárt az első mon­datban — tiszta emlékeztető bizonyítékot nyújt a háború esztelen bestialitásáról és a rendező, Jan­csó Miklós, kimagasló tehetségéről.” “A film — folytatja Weiler — elsőrangú propa­ganda az embernek ember iránt elkövetett kegyet­lenkedései ellen.” Az első jelenettől az utolsóig a fehérek és vö­rösök közti harcot vetíti elénk a film, élethü vo­násokban. Az egyik jelenetben a fehérek, a má­sikban a vörösök vannak fölényben. Majd akik előbb győztesek voltak, fogságba kerülnek, mig a következő jelenetben a foglyok lesznek a győzte­sek. A jelenetek'olyan kuszáltak, hogy sokszor nem tudjuk, kik a vörösök, kik a fehérek? A filmnek sok érdekes és értékes részlete van. Amikor a fehér ezredes paiancsot ad a közkato­nának a foglyok kivégzésére, látható a közkatona felháborodása, ha élesen figyeljük arcának minden mozdulatát. Vagy amikor a “szabadon engedett” foglyok menekülni akarnak a fallal körülvett kolos torból... vagy a folyóba ugranak, vagy a mezőn fut­nak az őket követő, lövésre kész katonák elől. Ez mind megannyi ábrázolása az emberi bestialistás­nak. Gyilkolást és kegyetlenkedést a fehérek és vörösök egyaránt elkövetnek. Nehéz eldönteni, hogy melyik oldal a kegyetlenebb. Jancsó Miklós nagy tehetséggel és hozzáértéssel vetíti a nézők elé saját gondolatait: 1. Amikor az ápolónő meztelenre vetkőzik a fe­hér katonák előtt, abban a hitben, hogy ezzel el­vonja figyelmüket a vörös katonáról, akit ezzel az önfeláldozó tettével meg akar menteni. 2. Amikor a vörösök a film végén a Marseilles- szel az ajkukon feláldozzák életüket a fehérek sortüzében. Szerény véleményem, hogy Jancsó képes lett volna ugyanerről a témáról olyan filmet készíteni, melyből jobban kidomborodott volna, hogy miért is harcoltak a fehérek és miért harcoltak a vörö­sök; ez nem vett volna el semmit a film művészi értékéből, sőt, magasabb művészi nívóra emelte volna. Vagyis a The Red and the White c. film gyön- gesége abban áll, hogy nem tesz minőségi különb­séget az egymás ellen küzdő két erőcsoport között. Feltehetnénk a kérdést, miért választotta Jan­csó Miklós a forradalom azon mozzanatát filmje tárgyául, mely vereséggel végződött, amikor tu­dott dolog az, hogy az orosz forradalom győzelem­mel ért véget. Kérjük olvasóinkat, nézzék meg a filmet és kö­zöljék véleményüket lapunk szerkesztőségével.----g. . e """ ---------t/Cbé. i RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-848t. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Victor Perlő: A HABOK!) KITERJESZTÉSE ÉS A NAGYOBB ADÓTEHER — Harmadik közlemény — Volt idő, amikor a dolgozókat csak közvetett adókkal terhelték meg. Ilyenek voltak a forgalmi és a luxusadók. Ezeket az adókat a dolgozók még ma is fizetik, de ma már az adóteher nagyobb ré­szét a fizetésekből levont közvetlen adók képezik — olyan pénzből, mely soha nem volt a kezükben. A rejtett $80 milliárd A legnagyobb közvetlen adót, a jövedelmi adót levonják a dolgozó fizetéséből. A kormány mélyen hallgat azokról az óriási összegekről, amelyek ezek­ből összegyűlnek. Sem az elnök költségvetési je­lentéséről szóló sajtóközlemények, sem kormány­kiadványok, dokumentumok, vagy újságcikkek nem említik, hogy milyen összegről van szó. Csak az egyéni jövedelmi adók teljes összegét adják meg. A fizetésekből levont adók teljes összege a “The Budget of the United States Government, 1970” cimü dokumentum 496-ik oldalán jelenik meg, de ezt a dokumentumot nem könnyű megkapni. A könyvesboltok nem tartják, csakis Washingtonból, a Government Printing Office-ból lehet megren­delni, melyet postán 6—8 héten belül kiküldenek. Háromszori Washingtonba való telefonálás után tiz nap múlva megkaptam. A dolgozók fizetéséből levont egyéni jövedelmi adók e félig-meddig titkos összegét 79 milliárd 800 millió dollárban állapítják meg az 1970-es költség- vetési évre. Képzeljük csak el: kb. 80 milliárd dol­lárt von le a kormány a dolgozók keresetéből! Ez ugyanolyan összeg, mint a honvédelmi miniszté­rium költségvetése. Továbbá több mint 20 milli­árd dollárt társadalombiztosításra vonnak le. Ez­zel együtt, több mint 100 milliárd dollárt vesz el közvetlenül a dolgozók fizetéséből a szövetségi kor­mány. Továbbá milliárdokat az állami és városi adíninisztrációk vesznek el. Fordított irányú adórendszerre van szükség A jövedelmi adó valamikor progresszív adó volt, aszerint, ki mennyit képes fizetni. Százhúsz évvel ezelőtt Marx és Engels sürgették ennek a beveze­tését, melyet az amerikai ujitók felkaroltak és az amerikai kapitalisták ádázul elleneztek. Mikor végre törvénnyé avatták és először alkalmazták, jövedelmi adót majdnem kizárólag csak kapitalis­ták, részvénytársaságok é's gazdagok fizettek. Csak nagyon kevés, magas fizetésű dolgozó fizetett jö­vedelmi adót. Abban az időben a dolgozók átlag kereseténél magasabb volt az adómentesség. Azonkívül a ha­szonból eredő jövedelem után liberális visszatérí­tés járt. De a második világháború óta a kapitalis­ták ezt teljesen megváltoztatták. A személyes adó- mentességet felére redukálták és az infláció növe­kedésével ennek is egyre kevesebb az értéke. Je­lenleg az adómentesség a valóságban csak egy­ötöde annak, ami a második világháború előtt volt. Megszüntették a haszonból eredő jövedelem utáni adókedvezményt és helyette osztalék jövedelmi kedvezményt és ezer más kibúvót vezettek be, me­lyek révén a tulajdonból eredő haszon nem esik adóztatás alá. Bevezették a dolgozók fizetéséből való adólevonásokat, kötelező alapon, ugyanakkor a kapitalisták “becsületből” maguk számítják ki saját adóikat és ezeket jóval később fizetik meg. Vietnam még tovább billentette az egyensúlyt A jövedelmi adóteher eltolódása a kapitalisták­ról a munkások vállára a vietnami háború alatt óriási mértékben megnövekedett. 1965-ben, mi­előtt tömegesen küldtek U.S. csapatokat Vietnam­ba, a dolgozók fizetéséből levont jövedelmi adók 36.8 milliárd dollárt tettek ki. Az 1970-es költség- tési évre kalkulált 79.8 milliárd dollár öt év alatt 117 százalékkal lett több! A kapitalisták egyéni jövedelmi adóját a “más” jövedelmi adókkal együtt számítják. Ezek a “más” adók 1965-ben összesen 16.8 milliárd dollárt tet­tek ki és előreláthatóan 23.4 miliiárdot 1970-ben. Ez 39%-os növekedés, vagyis százalékban egy- harmada annak, amivel a dolgozók adója emelke- • dik. A nagyvállalati bruttó adók, az 1965. évihez képest, a jövő évre 50 százalék emelkedést mutat­nak. Ráadásul még a Budget Bureau rendszerint alá­becsüli a dolgozók jövedelmi adóját, viszont a ka­pitalistáké túlbecsüli. 1965-ben a “más” megnevezésű és a vállalati jövedelmi adók együttvéve 43 milliárd dollárt tet­tek ki, 6 milliárddal többet, mint a fizetésekből levont 37 millió dollár, tehát a tőkések akkor még valamivel több adót fizettek, mint a munkások. De az 1970-es költségvetési évben a részvénytár­sasági és “más” megnevezésű jövedelmi adók együttvéve 63 milliárd dollárra rúgnak. A dolgo­zók fizetéséből visszatartott 80 milliárd dollár en­nél 17 milliárddal több. Most már átléptük azt a határt, amelyen túl a munkásosztály viseli a szö­vetségi adóteher nagyobb részét. A kapitalistáknak sikerült a jövedelmi adót for­dított irányban fokozódó (regressive) adóvá vál­toztatni, mely azokat terheli meg, akik a legke­vésbé képesek azt megfizetni. MAGYAR FILM PÁRIZSBAN A francia—magyar társaság és a "Hungarofilm" rendezésében magyar filmhetek folynak Párizs­ban. A Le Monde szerint a szocialista kelet-euró­pai országok közt a magyar filmélet a legélénkebb s a leggazdagabb. A háborút után a magyar film klasszikus korszaka következett, Bán, Radványi, Fábri, Fehér, Máriássy, Makk és Herskó rendezők és a “Valahol Európában”, “Tavasz Budapesten”, “Hannibál professzor” és “Liliomfi” évei. Azóta uj filmgeneráció lépett előtérbe, hála a kiváló filmakadémiának, amely egyesíti magában a fölényes technikát és a szociális érzést. Tagjai Gál István, Szabó István, Kosa Ferenc, Sára Sán­dor, Kardos Ferenc és mások.A “Balázs Béla stú­diódban dokumentációs rövidfilmek készülnek a magyar életről, amelyek alkalmasak a politikai gondolkodás fejlesztésére is. Bátran bírálnak min­dent, a kormányzatot, az adminisztrációt is. Külföldön Jancsó Miklós a legismertebb, már öt filmjét mutatták be kinn (Kantáta, Az én utam, A reménytelenek, Vörös és fehér, Csend és kiál­tás); legutóbb pedig Mészáros Márta keltett érdek­lődést “Kati” c. filmjével, amely egyrészt az egyén viszonyát a társadalomhoz, másrészt ennek a kap­csolatnak a kétségbeesésbe vivő hiányát tárgyalja. Egyesült Nemzetek, N. Y. — A négy nagyhata­lom: U.S., Franciaország, Anglia és a Szovjetunió megbízottai tárgyalják a közel-keleti kérdés meg­oldásának lehetőségét. Miután Izrael nem hajlandó feladni a Jeruzsá­lem feletti uralmát, ez az egyik probléma, melyre nehéz lesz megoldást találni. A*»A/WVVVVWVWVWW»Ä KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! ÉpSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSí^-SSSSS SOBEL GVFISEIS CORP. IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. 210 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490. Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA CSEHSZLOVÁKIÁBA SEUCA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE LÁTOGATÓK KIHOZATALA 1*6SSSS»SSSSSSSSSSSSSSS* SSSSSSSSSSSSSö JSil _______5_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents