Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-10 / 15. szám
Vol. XXIII. No. 15. Thursday, April 10, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. SZÍVTELENSÉG ALBANYBAN (A N. Y. Times március 31-i vezércikke) Az amerikai demokrácia három főoszlopának egyike, Eisenhower volt elnök "tántorithatatlanul" hitt az "emberi méltóságban" — élt benne a meggyőződés, hogy a szívvel és lelkiismerettel működő kormányzatnak minden egyént szolgálnia kell, hogy mindent megtehessen az egyénért, amit önmaga nem képes megtenni. Ugyanazon a weckenden, amelyen az ország népe e lég- lobban szeretett polgárát gyászolja, az állami törvényhozó testületet uraló republikánusok megtagadják Eisenhower néppel együttérző politikáját azáltal, hogy szivtelenül keresztülhajtják a legnyomoruságosabb sorsban lévő newyorki polgárok megélhetését és egészségi ellátását redukáló törvényeket. SZÁZEZREK KÖVETELIK ORSZÁGSZERTE A VIETNAMI HÁBORÚ FELSZÁMOLÁSÁT NEW YORK, N. Y. — New Yorkban és az ország 42 különböző városában százezrek tüntettek és követelték, hogy a Nixon-kormány haladéktalanul számolja fel az erkölcstelen vietnami háborút. New Yorkban, az esős idő ellenére több mint százezren vonultak fel a 37. utca és Hatodik Avenue-tól, a Central Park 72. utcai stádiumához. A béketüntetés legfontosabb mozzanata volt, hogy a menet élén haladt az amerikai hadsereg szabadságon lévő több száz tagja, polgári ruhában. Chicago, Los Angeles, San Francisco, Philadelphia, Atlanta és több nagy városban hasonló tüntetések zajlottak le. A Rév. Martin Luther King, Jr. emlékünnepélyeken megjelent tizezrek ugyancsak méltatták a feketék egyenjogúságáért harcoló meggyilkolt vezér háboruellenes ténykedését. Akkor, amikor az infláció a dollár értékét napról napra sorvasztja és az ország gazdaságának minden ágában a dolgozók 6—10 százalékos béremelést kapnak, a törvényhozók a város segélyen lévő millióinak eddigi szűk élelmiszer-kiutalásait egyharmadával csökkentik. Ez csak egyike volt azoknak ! a kegyetlenségeknek és megalázásoknak, amelyeket itt és az állam más részein a szegények kénytelenek elszenvedni a tör-1 vény megcsúfolásával, a GOP nyomására hozott intézkedések következtében. Senki sem fogja megtudni, milyen színfalak mögötti, kéz-kezet-mos kiegyezésekkel szerezték meg a szükséges szavazatokat, de annyi biztos, hogy a 22 oldalas költségvetési- és adójavaslatot úgy osztották ki a törvényhozóknak, hogy azokat senki más nem tudta áttanulmányozni, csakis azok, akik az egészet összekotyvasztották. Az is világos, hogy amit igy megszavaztak, annak mindenképpen a gazdasági létra legalsó fokán levők esnek áldozatául. A revideált közsegély és Medicaid előírások redukálják a nincsteleneknek és a dolgozó legszegényebbeknek nyújtott segítséget (jobbára oly alapon, mely nemcsak az anyagilag szűkölködő városok állami segélyét, hanem a szövetségi segítséget is lefokozza). A költségvetés kiegyenlítésére tervezett még nagyobb forgalmi adó is aránytalanul nagy terhet ró a szegényekre és a középosztályra. Ez még megtetézi az évtized egyre fokozottabban fordított irányú adóztatási rendszerét. Érthetetlen, hogy Rockefeller kormányzó teljes szívvel azonosítani tudja magát olyan programmal, amely meghazudtolja mindazokat az elveket, amelyek őt a haladó szellemű republikánusok országos szószólójává tették. Ahelyett, hogy a szegények kárára egyenlítette volna ki a mérleget, jobban tette volna a kormányzó és a törvényhozó testület, ha a demok ráták egyes életképesebb adó-revideálási javaslatait karolták volna fel. Jó lett volna, ha testületileg jelentek volna meg Washingtonban s kifejezték volna drámai módon, hogy milyen sürgős a kongresszus intézkedése az országos népjólét érdekében, hogy ezzel a nagyipari központú államokat megmentsék a morális és financiális csődtől. New York állam székhelyén e héten véghezvitt felelőtlenségek óriási mértékben növelik a városi gettó-zendülések veszélyét. De még ha a mostohán kezelt szegények nyugodt beletörődéssel fogadják is ezeket az újabb sérelmeket, ennek az árát az elnyomoritott életű gyermekek fizetik meg, akik a nincstelenség és reménytelenség mérgezett légkörében nőnek fel. NIXON NÉPSZERŰSÉGE Olvassuk a Republikánus Párt hivatalos lapjának, "The Republican"-nak márc. 17-i számában: "Nixon elnök nagy népszerűséggel kezdte kormányzatát a Gallup Közvélemény Kutató Intézmény február 9-i jelentése szerint. A lakosság 59 százaléka támogatja a Nixon-kormány lépéseit." A helyzet azóta megváltozott. Wisconsin állam 17. választási kerületében Walter J. I Chilsen, a Republikánus Párt jelöltje pályázott a képviselői tisztségre, melyet az utolsó 16 esztendőben Melvin R. Laird töltött be. Laird Nixon elnök hadügyminisztere. A kerület szavazóinak kellett most eldönteni, ki képviselje őket a washingtoni képviselőházban. Chilsen a választási kampányban kijelentette: "Ti valójában nem reám, vagy ellenfelemre szavaztok, hanem Nixon elnök népszerűségére." Hogy választási trükk volt-e ez, vagy sem, azt nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy a 17. kerület szavazói Chilsen ellenfelét választották meg, 62,901 szavazattal 56,292 ellenében. AZ ELFOGLALT TERÜLETEK BEKEBELEZÉSÉT AJÁNLJA DAYAN, IZRAEL HADÜGYMINISZTERE JERUZSÁLEM. — “Uj térképet kell készítenünk Izraelről. Be kell kebeleznünk az 1967-es háborút követően elfoglalt területeket. így bizto-1 Aviv közelében lévő közösség sithatjuk csupán Izrael bizton-, gyűlésén. Hasonló kijelentést tett Yi- ságát” - mondotta Moshe I gal Allon> helyettes miniszter. Dayan hadügyminiszter a Tel-! elnök is. EREDMÉNYTELEN A PÁRIZSI BÉKETÁRGYALÁS HANOI. — A párizsi béketárgyalás 11. ülésén egy lépéssel sem jutott előbbre a béke ügye. Nhan Dán. hanoi-i újság az amerikaiakat okolja, “mert nem hajlandók tárgyalni az amerikai hadak kivonulásáról Vietnamból.” Ezzel szemben a Fehér Házból azt a hirt terjesztik országszerte, hogy “titkos tárgyalásokon bizonyos részletj eredmények észlelhetők.” Közben véres összeütközésekről jön jelentés Dél-Viet- nam, Laosz és Kambódia határán, Saigon környékén és a ! demilitarizált térségben. YORTY, VAGY BRADLEY LESZ LOS ANGELES POLGÁRMESTERE? LOS ANGELES, Cal. — “A ‘csavargó’ nem kap többet, mint a szavazatok húsz százalékát,” mondotta Sámuel W. Yorty, a város polgármestere, aki ismét pályázik e tisztségre. ‘Csavargó’ jelzéssel fő el! lenfelét Thomas Bradley város atyát illette. A tizennégy jelölt közül Bradley (fekete) jelölt kapta a legtöbb szavazatot: az össz-szavazatok 42 százalékát, mig Yorty polgármester 100,000 szavazattal KEVESEBBET kapott. A Bradleyra adott szavazatok száma 293,- 753, Yortyra 183,334. Tekintettel arra, hogy Bradley nem kapta meg a szavazatok ötven százalékát, a város szavazói május 27-én döntik el, ki lesz Los Angeles polgármestere. f Megölték drága 9 Egy magyar család kálváriája — Lusztig Imre riportja — A Carteret,' N. J.-i Szent Erzsébet egyház Női Osztályának aktiv tagja, Mrs. Steve Bodák szokásához hiven szorgoskodott vasárnap, március 2-án a templom termében. Ő rendezte az egyház “kínai árverésiét. Ez az este azonban különbözött más estétől. Az előző péntek este 10 órakor búcsúzott el fiától, Dennistől, aki alapkiképzését akkor fejezte be Fort Dix gyakorlótelepén, ahonnan többedmagával El Paso, Texasba vitték. Bucsuzáskor Dennis megígérte anyjának, hogy mihelyt El Pasoba érkezik, felhívja és tudatja hogylétéről. Bodákné szigorú utasítást Dennis Bodák adott férjének, hogy maradjon a telefon közelében és ha Dennis telefonál, akár el van foglalva, akár nem, azonnal hívja őt a telefonhoz. Az órák teltek, de nem jött a várva várt telefonhívás. Az anya nyugtalansága nőttön nőtt. Végre .megszólalt a telefon. A hívás Texasból jött. Mrs. Bodák a telefonfülkéhez rohant, abban a hitben, hogy szeretett fiának a hangját fogja hallani. De egy idegen férfi szólalt meg. — Mrs. Bodák? — Igen. — S a j nálattal tudatom, hogy fia, Dennis Bodák közkatona, a William Beaumont kórházban, El Paso, Tex.-ban vasárnap délelőtt 10.40-kor elhunyt. Nem tudom — mondta Mrs. Bodák e sorok írójának — mit mondott még az illető. Minden elfeketedett előttem, mintha a világ végére jutottam volna; ha férjem (Folytatás a 4-ik oldalon) ►**¥********»-*♦***¥******♦**♦******+************* Ez volt az első eset ebben az évszázadban, hogy e kerület demokrata képviselőt küld Washingtonba. Nixon elnök népszerűsége valóban rövid ideig tartott. ÁRA 20 CENT Ént, as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y.
