Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-20 / 12. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 20, 1969. SPORTHÍREK WVy/VUWUUWWUVVn>V/VnVUWVWVVUVVV/VVVVAnAAAnMVVVUVmW)AAAM<VWVVVVA/UUUVIAnAAnAAMVW\M\M Nehezen nyert a Vasas, szétzúzta a Rába az Egyetértést A labdarugó-bajnokság- első fordulójának “sza­bályos” eredményei után a folytatás elég megle­pően alakult, A Vasas diósgyőri győzelme után első hazai mérkőzésén alaposan megizzadt, és csak az utolsó tiz percben sikerült elnyernie so­vány l:0-lal a két pontot az ügyes Salgótarján ellen. Igaz, hogy a Rába már a nyitányon is igen jól szerepelt, mig az Egyetértés kikapott, a győriek 6:0 arányú győzelme idegenben mégis feltűnést keltő teljesítmény. A Rábának, amely tavaly egyszer sem győzött idegenben, most már négy pontja van, s két hét alatt tiz gólt rúgott! Az Egyetértés viszont hátul kullog: két mérkőzés után 0 pont, 0:8 gólarány. Vasas-Salgólarján 1:0 (0:0) A grazi és diósgyőri szép sikerek után gólokat remélt a nagyszerű időben és a jól előkészített pályán nagy számban helyet foglaló tízezres Va­sas-szurkolótábor a Fáy utcában. A gólok azon­ban elmaradtak, sőt mi több, a jól játszó salgó­tarjáni gárda 80 percig kétségessé tette a piros­kékek győzelmét és nem sokon múlott, hogy a bányászcsapat nem csípett el egy pontot a fővá­rosi együttestől. Igaz, a piros-kékeket váratlanul érintette, hogy Mathesz már a 20. percben sérülés miatt kivált a csapatból és a helyére beállt Nell inkább csak hátramozditója volt az amúgy is akadozó Vasas- támadásoknak. Ebben az időszakban a fekete-fe­hérek védelme szilárdan állt a lábán, a mezőnyben pedig Szalai, Zöldi és Kriskó ügyes adogatások­kal gyakran zavarba hozta a Vasas védőit. Az el­ső lehetőség is a vidéki csapat előtt adódott, ami­kor Szalai zugó kapufája után a labda Zöldi elé pattant, de a csatár közeli fejesét Kenderesi bra­vúrral mentette. “Kérem Rev. Gross könyvét a következő címekre küldeni” A következő levelet kaptuk egyik olvasónktól: Igen Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szó feb. 20-i számában olvasom, hogy könyvalakban fogják kiadni Rev. Gross A. László 1945—1968 között megjelent Írásait. Tudom, hogy kevés magyar akad, aki ha olvasta, vagy ojvassa Rev. Gross Írásait, ne élvezné azokat. S éppén ezért mellékelten küldök 25 dollárt és öt példányt rendelek. Tudom, hogy a könyv nem két és fél, hanem öt dollárnál is többet ér. Kérem a könyveket az itt megadott címekre elküldeni. Bacsó János, Los Angeles, Cal. Amint már előzőleg megírtuk, a könyvet postára adjuk minden olvasónak e hó végén, vagy április elején. Azok, akik barátaiknak, ismerőseiknek, ro­konaiknak meg akarják rendelni a könyvet, tudas­sák erről a kiadóhivatalt, mely szívesen eleget tesz kérésüknek. Minden jel arra mutat, hogy Rev. Gross könyvét épp oly szeretettel és élvezettel fogadják majd az olvasóink, mint “Hétvégi Leveleit.” Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is hozzá akarok járulni Rev. Gross köny­ve kiadásának fedezéséhez. Név: .................................................................. Cím: ................................................................ Város: ..................................Állam:................ Összeg: ................... Szünet után negyedóráig még egyforma erők küzdöttek a pályán, aztán a Vasas nagy rohamok­ba kezdett. Három szöglet, majd egy kitűnő Mé- szöly-fejes és még szebb kapusbravúr fokozta az izgalmakat. A'bányászcsapat az eredmény tartá­sára teljesen védelembe vonult, s ez lett a vesz­te. Az egész Vasas-gárda — Menczel és Ihász ki­vételével — a tarjáni térfélen tanyázott és a 80. percben a sok támadás végén eldőlt a mérkőzés. Az előretörő Mészöly Fistert futtatta, a beadást Müller lőtte kapura és a labda a kapu közelében tanyázó Mészöly combjáról jutott a hálóba (1:0). A salgótarjániak vitatták a gól érvényességét, mivel szerintük Mészöly kézzel ért a labdához. A találkozón a Vasas a vártnál gyengébben ját­szott és hogy a nagy mezőnyfölény ellenére is csak keservesen nyert, elsősorban a csatársor gyengeségében kereshető. A bányászcsapat mind­végig egyenrangú ellenfél volt. VASAS: Kenderesi — Bakos, Mészöly, Mathesz (Nell, 20. p.), Ihász — Müller, Menczel — Molnár, Puskás, Fister, Farkas. SALGÓTARJÁN: Magyar — Baranyai, Ferenc, Vertip — Szalai, Kmetty — Kriskó, Horváth, Répás, Zöldi (Básti 76. p.) Jack. Rába-Egyetértés 6:0 (3:0) — Korsós és Varsányi a győriek két kulcsjáté­kosa, őket próbáljátok kikapcsolni — mondotta a soroksári mérkőzés előtt az Egyetértés öltözőjé­ben Mátrai Sándor, a sokszoros válogatott, aki sérülése miatt még nem állhat csapata rendelke­zésére. — Idegenben is támadunk, de ügyeljetek arra, dűl vállalni a kormányzatot A vezetők megjelentek a fogházban, hol tárgyalási alapul márc. 20-án el­fogadták a Kun Béla által adott programot, mely az orosz szovjet programján alapult. A megegye­zést Nagy-Budapest Munkástanácsa nagy lelkese­déssel jóváhagyta. De csak papíron állt helyre az egység, mert máris jelentkeztek az ellentétek, melyek rányom­ták bélyegüket a diktatúra történetére. Meg kell állapítani, hogy habár elvi kérdésben a kommunista álláspontot fogadták el, a végrehaj­tó szervezet, a Kormányzó Tanács vezető népbiz­tosai, Kun Béla kivételével —mind a 13-an — szociáldemokraták voltak. A kommunisták csak helyettes pozíciókba kerültek, mert még nem volt idejük vezető gárda kinevelésére. Ipari munká­sokból nagy káder állt a szocdemek rendelkezésé­re. De a szakszervezetek vezetői és a jobboldali szociáldemokraták — Garami, Buchinger, Weltner — nem vállaltak megbízatást. Pár napon belül jelentkeztek az ellentétek a hadügyi és az élelmezési népbiztosságokban, egye­sek lemondtak, a helyettesek intézményét meg­szüntették. A legnagyobb bajokat az okozta, hogy elmulasz­tották az igazi munkás és paraszt hadsereg felépí­tését és az előző rendszerből átvett katonaság képtelen volt szembeszállni az előnyomuló román és cseh hadsereggel, melyek sokszor puskalövés nélkül fontos stratégiai pontokat foglaltak el. Olyan rossz volt a helyzet, hogy hamis jelentése­ken alapuló, mesterségesen előidézett pánik kö­vetkeztében a Kormányzó Tanács április utolsó napjaiban Bőhm főparancsnok jelentésére már le­mondásról tárgyalt és a budapesti Munkás Tanács elé vitte a kérdést, hajlandók-e megvédeni a vá­rost a románokkal szemben, vagy pedig feladják a diktatúrát. Bőhm jelentése szerint a románok átlépték a Tiszát és Budapest ellen indultak; nemcsak a ro­mánok, hanem a franciák is. Én csak annyit tud­tam, hogy a második Vörös Hadosztály rendület­lenül tartotta jól kiépített állásait, a románok átke­lési kísérleteit fölényesen visszaverte és Szolnokon hogy az Egyetértés védői jól fejelnek, ezért lapos labdákkal játszanak — adta utravalónak a győ­riek öltözőjében Mészáros József, a vidékiek ed­zője. Ötezer néző előtt már az első percekben a győ­riek két gyors összekötője szinte teljesen szétzi­lálta a vendéglátóipariak védelmét, hamarosan megszerezték a vezetést. A félidő legfontosabb eseményei: 6. perc: Varsányi átadásából Korsós a lest vita­tó Egyetértésvédök és a kapuból kiinduló Varga L. mellett a labdát a jobb sarokba lőtte. 1:0. 10. perc: Keglovich szabadrúgása után Stolcz 8 méterről védhetetlenül lőtt a kapuba 2:0. 26. perc: Varsányi—Somogyi akció végén a kö­zépcsatár góljával 3:0. 45. perc: Somogyi és Németh L. összeakasz­kodott — Magyar játékvezető mindkettőjüket ki- állitotta. Mintha lekopirozták volna a csapatok az első félidőt, a második játékrész is hasonló képet mu­tatott. A fürge győri csatárok ide-oda cikáztak az “ólomlábakon” mozgó Egyetértés-védők között és újabb gólokkal tették még fölényesebbé győ­zelmüket. 58. perc: Stolcz kiugrott és Varga Gy. kisérete mellett lőtte a negyedik gólt. 68. perc: Stolcz—Korsós támadás végén már 5:0 volt az eredmény. 82. perc: Stolcz egyéni játék után csapata hato­dik gólját lőtte. 6:0. A látottak alapján ez az eredmény is reális. Ko- morettó Bélának, az Egyetértés edzőjének viszont bizonyára fő a feje, hogy miért érte csapatát sa­ját otthonában ilyen súlyos vereség. RÁBA: Tóth dr. (Földes, 85. p.) — Keglovich, Orbán, Izsáki — Nagy, Kiss — Stolcz, Varsányi, Somogyi, Korsós, Magyar. EGYETÉRTÉS: Varga L. — Sátori, Józsa, Var­ga Gy. — Galambos, Sóvári — Mohácsik, Ku- harszky (Halápi, 61. p.), Németh L., Pál, Karába. és Cegléden egyetlen román katona sem volt. így tehát a főparancsnok jelentése hamis volt. Ezt an­nál inkább állíthatom, mert ezt a 8 ezer emberből álló II. Vörös Hadosztályt a Kormányzó Tanács parancsára én szerveztem meg és én voltam a hadosztály politikai biztosa. Május elseje éjszakáján autón bejártam a hosz- szu vonalat, megvizsgáltam az őrségeket, parancs­nokságokat s mindenütt a legnagyobb fegyelmet találtam. A szép májusi ünnepségek utáni napon meglepődve láttam, hogy a hadosztály parancs­nokságon megjelentek Rákosi és Dorcsák népbiz­tosok és katonának jelentkeztek. Elmondták, hogy a Kormányzó Tanács gyűlésén elhatározták, hogy a hivatalokból minden második ember a frontra megy s igy kerültek hozzám. Rögtön ajánlottam, menjünk ki a frontra, hadd lássák, milyen hazug és félrevezető a hadügyminisztert jelentés. Meg­győződtek arról, hogy a román fronton semmi baj nincs és egyetlen román katona sem lépte át a Tiszát. Ezt jelentettem a főparancsnokságnak és Kun Bélának is. Közben Budapest munkássága talpra állt. A gyá­rakból ezrével özönlöttek a dolgozók a laktanyák­ba. Az igy megalakult munkás-ezredek elindultak a cseh frontra, miután az első hadtest hadosztá­lyai biztonságosan álltak őrt a román, szerb fron­tokon, ahol teljes nyugalom veit. Ezzel megindult a Magyar Tanácsköztársaság legszebb korszaka, amikor Budapest és környéke munkásezredei nemcsak megállították az előnyo­muló cseh hadsereget, de meg is verték és meg­állás nélkül kergették őket maguk előtt a határ felé. örömmel csatlakoztak a budapesti ezredek- hez a felszabadult városok, Salgótarján, Eperjes, Miskolc, Győr, stb. lakosai és részt vettek a mene­külő csehek üldözésében. De mintha csak egy központból rendezték volna, hogy megzavarják a csehek elleni offenzivát, a dunántúli falvakban egymás után törtek ki kisebb- nagyobb ellenforradalmi megmozdulások, fegyve­res felkelések, amiket természetesen fegyveresen kellett leverni és amire a volt jobboldali szocde­mek kezdtek nagy siránkozásba. — Folytatjuk — Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szót terjeszted! PAÁL MflTHÉ ROVATA (Folytatás az 5-ik oldalról) 16

Next

/
Thumbnails
Contents