Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-20 / 12. szám

Thursday, March 20, 1969.

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

13

Ki gondolná, hogy a lassan elnéptelenedő magyar falvak közt még van egyetlen egy, amelyből nem kívánkoznak el a fiatalok. Ahol virul a határ, uj házak épülnek évről-évre, s gondot okoz a városból kiköltözik helyhezjuttatása.

Pedig van ilyen falu, Labdad a neve. Az ország- uti helyjelző táblán még ott ékesedik ez a felírás is: sportközség. Aki észak felöl érkezik a faluba, rögtön látja, nem érdemtelenül. Itt emelkedik a régi marharét helyén a Labdadi Stadion. Díszes lelátói gondozott gyepszőnyege a labdaiak sport- szeretetéről tanúskodik.

Néhány éve emelték, szinte fillérnyi állami támogatás nélkül. Ennél az építkezésnél nem kellett munkabért számítani. A tervezéstől az utolsó kocka lerakásáig minden társadalmi munkában történt.

Az öregasszonyok igy imádkoztak vasárnaponként a templomban: Adj Uram esőt! S ha teljesült kívánságuk, roskatag derékkal sem voltak restek kimenni az erdőbe gombát, gyümölcsöt szedni, úttörő unokáikkal versenyre kelni. így segített, ki keze munkájával már nem vehetett részt az építkezésben.

Súlyos titok, de talán nem halálos bűn, a templomi persely tartalma is hosszú ideig a Stadion építését szolgálta. Ha ez kitudódna egyszer, nem is csodálkozna rajta senki a faluban. Hisz Röjtöki tiszteletes ur nemcsak a leglelkesebb sportbarát Labdádon, de a három helybeli labdarugócsapat edzője is egyszemélyben. Úgy mint a felnőttnek, az ifinak és az úttörőnek.

Kicsit fura látvány, amint repdeső reverendával futkos a pálya szélén, vadul sípol az edzésen, veszekszik, üvölt, ágál, dehát, megszokták a labdadi- ak, hisz fiatalabb korában maga is erőssége volt a helybeli csapatnak. Legendás támadójátékos, kapusok, hátvédek ördöge.

A Stadionon kivül persze Labdad-szerte folyik a játék. Kisiskolások és korosodó szövetkezeti gazdák, bakfisok és csuzos öregasszonyok rúgják, dobják, ütik a labdát. Bizony még az öregasszonyok is.

Ha idegen vetődik a faluba, joggal vélheti, edzőtáborba jutott. Árok mentén és libalegelőn, patak partján, erdő szélén, futó lábak, izzadtságtól fénylő testek látványa tárul eléje. Labdádon a labda az ur.

Hát még a vasárnap! A bajnoki idény!

Ha Röjtöki tiszteletes ur kicsit hosszabbra nyújtja a vasárnapi misét, gyanús mocorgás támad rögtön az ajtó felől. Tisztes térd- és fejhajtással megkezdődik az öregasszonyok kihátrálása, mert a mérkőzést lekésni a legnagyobb bűn, azon köteles pontosan megjelenni a falu apraja-nagyja, méltó módon buzdítani a hazai csapatot. Hanem ilyenkor az istentisztelet is bűnös gyorsasággal befejeződik a Julis néni, az öreg templom-takarító szerint, Röjtöki páter nem egyszer palástot, stólát a sekrestye padlóján széthányva rohan el a mérkőzésre.

Talán soha nem tudódik ki, ha nem veszi meg a művelődési ház a televíziót, hogy él Labdádon egy ember,, aki utálja a futballt.

Borvendég tanító ur megélt már negyven évet, de asszonyt nem vitt még a házhoz. Amolyan magának való agglegény, nem mulat, nem cimborá- zik, egyetlen szenvedélye az olvasás, a jó könyvek. Bódog bácsi, az öreg tsz-csősz, aki nyári éjszakákon dobbal riasztja el a vaddisznókat a kukoricásból, hordja ki neki a könyveket a járási könyvtárból. Azokkal aztán kiül a kertbe alkonyaiig, a szobában meg sokszor hajnalig elédesedik rajtuk. Egy szobája van a tanítónak, azt se festette már évek óta. Igaz szükség sincs rá, kitapétázta fel a mennyezetig könyvekkel, már maga sem tudja milyen színe volt a falnak. így teltek magányban, csendes olvasgatással a tanítói évek, mig meg nem jelent a faluban az első televízió.

A raüvelődési ház hozatta. Megbámulta becsü- . lettel az egész falu. Hanem a tanítónak annyira megtetszett, el sem' mozdult mellőle adáskor. Még tisztsége ia támadt,' ő- kapcsolta, zárta, óvta az avatatlan kezektől a készüléket. ;

Az.egyikvji^cnap történt a .baj! Nagy ünnepség volt az http -a Taluban a hagyományos 1»b- dadi karnevál. A i 'iz^ltózenekar pirkadattól fújta a jófajta spo rtfr; d « lókat frissítőnek. Tíz óra tájban aztán ^ a menet.rElőlegy ílHmázsás

nmrdpánmázas; labdát- vittek, Köcsög! labdadi

▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼

BANÁNHÉJ

Irta: ÁTÁNYI HORVÁTH LÁSZLÓ

cukrász remekét. Utánuk legszebb szerelékében a három hivatalos helybeli csapat.

Körbejárták a falut, illően kitombolták magukat. Megnézték a kiserdőben ácsolt színpadon a helyi táncegyüttes labdatáncát, aztán jöhetett a sportcsemege, a megyei uttörőbajnokság döntője. S hogy ezúttal a labdadiak nyerték, igen magasra szökött a hangulat. Az öregasszonyok még a fiuk öltözőjét is teledobálták virággal, leírhatatlan örömükben. Délutánra már megfáradtak a kedélyek, de azért a falu apraja-nagyja ott szorongott a művelődési házban, az FTC—Vasas örökrangadót lesve a készüléken. Eljött a tanácselnök, a tsz-vezetőség, a pap, a párttitkár és az iskolaigazgató, szóval aki csak számit valamit is egy ilyen, faluban.

Szokás szerint, Borvendég tanító ur indította a masinát, aztán mivel haszontalan mulatságnak tartotta a mérkőzést lesni, elidőzött az ablaknál. A kertek nyár végi érett csendjét figyelte, kilépve gondolatlan a benti fulladt izgalomból.

A mérkőzés legdrámaibb pillanatában a tanácselnök nyakán legördült egy kövér izzadtságcsepp. Ahogy hátranyult letörölni, meglátta a tanitót.

— Borvendéget nem érdekli a mérkőzés — hasított bele a tudatába — érthetetlen!

Megpróbált újra a képernyőre figyelni, de tekintetét vonzotta a kigörbedő test látványa. Rossz kedve támadt.

—- A legérdekesebb küzdelmet láthatná, ő meg kibámul az ablakon. Máks.zemnyi érdeklődés sincs benne.

Szép kis tanitó az ilyen!

Este az elnök megkérdezte otthon a fiát:

— Mond Laji! Elmaradnál egy tizesért a vasárnapi meccsről?

— Nem én édesapám! — felelte önérzetesen a gyerek.

Akkor az elnök szivébe nagy nyugalom költözött, a métely még nem ütötte fel a fejét az ő otthonában.

Hanem a dolog nem hagyta nyugodni. Másnap csak megkérdezte borotválkozás közben az öreg borbélyt:

— Hallja-e Jani bácsi! Milyen ember ez a Borvendég ?

S hogy ne legyen kétséges a válasz, az elnök egyre több embernek adta fel a kérdést, nem feledve hozzáfűzni a saját véleményét.

Borvendég tanitó ur egy nap arra ébredt, hogy megváltozott körülötte a világ. Sokan megbámulják, mintha aznap jött volna a faluba, mások kikerülik, mintha rühes lenne. Az öregasszonyok összesúgnak, ha meglátják. Még a kutyák is másként ugatnak rá.

Érthetetlen volt számára a dolog, de nem izgatta. Előbb-utóbb fény derül a rejtélyre, gondolta.

Végezte dolgát rendületlenül. Ugyanúgy zizeggSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSg!

SOBEL

OVERSEAS CORP.

I fKKA FŐÜGYNÖKSÉG, ü. S. A. 1

I 210 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 I

í (Second és Third Avenuek között)

)! Telefon: 212-535-6490.

Vámmentes küldemények és gyógyszerek \

MAGYARORSZÁG RÁ 1 CSEHSZLOVÁKIÁBA

IKKA-TUZEX

IBUSZ hivatalos képviselet*

SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK. VÍZUMOK MEGSZERZÉSE f LÁTOGATOK KIHOZATALA

tette az osztálykönyv lapjait, s mosolya se változott, amint a fura helybeli nevű tanulókat: Labdátokét, Hátvédet, Kapust vagy a többit kiszóli- totta. Ebben a faluban még a nevek is a labdarúgáshoz kapcsolódtak, megszokta. Hanem a gyerekek megváltoztak, zárkózottak, gunyorosak, tiszte letlenek lettek.

S egy nap kipattant a rejtély. Megtudta, hogyan vélekednek róla a labdadiak. A tanácselnökkel nagyon összeszólalkoztak akkor. Az érdeklődésről vitáztak. A tanitó azokat szidta, akiket csak a sport, az elnök, akiket még a sport se érdekel.

Azontúl a tanitóról sok minden kiderült. Mindenekelőtt szakmai felkészültsége és ideológiai fejlettsége bizonyult elégtelennek. Már-már olyan hangok is hallatszottak, vajon jósziwel rábizhat- juk-e egy ilyen emberre az ifjúság nevelését. A tanitó lába alatt megforrósodott a talaj, beadta áthelyezési kérelmét.

Ennek nem volt akadálya, megkapta. Postára adta töménytelen mennyiségű könyvét, s szerény ruházatát egy kis bőröndbe csomagolva elindult, hogy örökre itthagyja megtapodtatásának színhelyét.

Forró vasárnap volt. A falu üres mindenki kiment a mérkőzésre. Ahogy az állomásra ballagott, eszébe ötlött, nem búcsúzott még el egyetlen cimborájától. így nem mehetett el. Telt az idejéből, s úgy határozott, kimegy a pályára megkeresni a cimborát, elutazni ráér a következő vonattal is.

Hogy megtalálta melléje ült a lelátón, gombolyítani még utoljára a beszéd fonalát. A hazai csapat azonban vesztésre állt, égig csapott az izgalom és harag, okolván természetesen a birót a helyzetért. A cimbora is vörösödött, esze ágában sem volt a búcsúzéra figyelni.

Szép melegen tűzött a nap. Borvendég tanitó ur csodára megszomjazott, s elővette utikulacsát, hogy húzzon egy jót belőle. Ebben a pillanatban feltámadt a tenger. A biró ismét a labdadiak ellen ítélt. Épp alattuk történt a dolog. Borvendég tanitó ur a biró gyöngyöző fejebubjára látott. A biró sipol, magához kéri a labdát. A közönség tombol, s egy emberként szökik talpra. A tanitó szája még a kulacson, leemeli, megtörölné a száját. Ebben a pillanatban hatalmas taszítást érez, kirepül kezéből a kulacs, egyenesen a játékvezető tar fejére. A biró fejéhez kap, s hangtalanul ösz- szecsuklik.

A közönség egy pillanatra megdermedt. Aztán az igazságszolgáltatás és a labdadi patrionizmus nemes példájának vélve a tettet, felüvöltött egy hatalmas hang:

— Éljen Borvendég tanitó ur!

Mátyás királlyá választásakor nem lehetett nagyobb az éljenzés, lelkesebb, ünnepibb a hangulat. A vállukon vitték be a faluba a tanitót.

Dehogy is engedték el őt.

FEGYVERES AKCIÓK KAMBODZSA ELLEN

A kambodzsai kormány jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok kormányához és a saigoni hatóságokhoz, amelyben erélyesen tiltakozik az amerikai—saigoni csapatok március 2-re virradó éjszaka elkövetett provokációja miatt. Ezen az éjszakán Svay Rieng tartomány területén mintegy hatvan felfegyverzett személy hatolt be Kambodzsába és tüzet nyitott egy határmenti falura. A provokációnak halálos áldozatai is voltak. A kambodzsai kormány erélyesen tiltakozott amiatt is, hogy február utolsó hetében az amerikai—saigoni légierő repülőgépei és helikopterei több Ízben meg sértették az ország légiterét és lakott településekre tüzeltek.

•

New York, N. Y. — Több mint négyezer középiskolai tanuló tüntetett Rockefeller kormányzó ne wy or ki hivatala előtt. Tiltakoztak Rockefeller által a közoktatási célokra előirányzott összeg öt százalékos csökkentése ellen.

. “Évek. óta prédikálják nekünk — mondta egy 16 éves tanuló —, hogy csak'akkor tudunk érvényesülni, ha jó oktatásban részesülünk. Folytatni akarják' tanulmányainkat, egyetemre akarunk járni, de ha Rockefeller javaslatát elfogadják, az egyetemek nem. vesznek fel bennünket.”