Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-20 / 12. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 20, 1969. A VIDÉK KULTURÁLIS ÉLETE írja: Domán István (Befejező közlemény) Térjünk most ismét vissza a komoly darabokhoz. Békéscsabán magyar drámát láthatott a közönség. Modern, magyar színdarabot, amelyet regényből alakítottak át. Raffay Sarolta: Égyszál magam cimü könyve nagy sikert aratott tavaly a könyvpiacon. Egy tanítónő küzdelmét, zátonyra futott házasságát mutatja be a mai magyar tanyán. Férje, az iskola igazgatója, a karrierista szélkakas megtestesítője, aki gyorsan felismeri az uj rendszer adta lehetőségek kihasználásának a módját és vagyont igyekszik harácsolni magának. Zsarnok uralmát az iskola felett feleségére és lányára is kiterjeszti. Ugylátszik minden sikerül neki. Korlátlan uralmának csak felesége gyilkos késszurása vet véget... Kaffka Margit: Színek és évek cimü klasszikus alkotásának modem változata ez az uj nagysikerű regény. A mai magyar nő problémáit, házasságának kérdéseit veti fel, és élő, égető bajokra kutatja a választ. Lényegében a színdarab is hasonló problémákat boncol. Csak a történetét, az u. n. ‘story”-ját alakították át kissé. A színpadon is beváltotta a hozzáfűzött reményeket és ebben az évben már több vidéki színház, mint például a kaposvári is, műsorra tűzte. A zenés darabok sikerét bizonyítja, hogy három helyen is játsszák. Szolnokon Jacobi-Brody- Martos: Leány vásárját, Pécsen Békeffy-Kellér: Luxemburg grófját, Kaposváron pedig Kacsóh- Heltai: János vitézét élvezhette a közönség. De idézzünk most ismét egy komoly színmüvet. Révész Gy. István: Az első 36 óra c. drámáját Debrecenben mutatták be. Ez már nem az ősbemutató volt, mert előzőleg Kaposváron játszották. Abban a kivételes helyzetben voltam, hogy az előadás rendezője velem beszélte meg néhány kérdését. A történet ugyanis Jézusról szól, a ke- resztrefeszitése utáni másfél nap eseményeit igyekszik a szerző feldolgozni. Az akkori Judea társadalmi-politikai környezetében ágyazva keresi egv modern kérdésre a választ. Az “eszme” terjesztésének legjobb módját akarja bemutatni. Péter a “realista”, és Judás az “idealista” minden korban megtalálható jellemek. . . Nem nehéz felismerni a régi jelmezek mögött a mai, időszerű kérdéseket . ..' Nem a külsőség a lényeges itt, hanem a mondanivaló, a párbeszédek, az érvek. Kecskeméten is történelmi dráma került a közönség elé. Illyés Gyula: Dózsa cimü alkotása. Az 1514-es parasztháború vezérének, illetve, magának a parasztháború kirobbantásának a története már 1956-ban szinrekerült a pesti Nemzeti Színházban. Sorra felvonultak előttünk a kor magyar uralkodó osztályának vezető alakjai: Zápolyai János, Tomory érsek, a király. Megismerjük a nép helyzetét, a jobbágyok sanyarú körülményeit, és vezetőiket, Dózsa Györgyöt, Lőrinc papot... A 13 évvel ezelőtt bemutatott darab felújítását időszerűvé teszi, hogy a nagy parasztvezérrő.l filmet akarnak készíteni. Kovács András filmrendező filmnovelláját a Kortárs cimü irodalmi folyóiratban ismertette. A nagy vitát kiváltott vázlat sok kérdést hagyott nyitva, amelyeknek eldöntésétől függ majd a készülő film Dózsa ábrázolása. A modern amerikai dráma sem hiányozhat ma már a magyar vidéki szinházak műsorából. így Artúr Miller: Pillantás a hídról (A View from the Bridge) cimü nagysikerű alkotását Pécsen is nagy sikerrel játszották. Miller különben is kedvelt drámairója a magyar közönségnek. Csaknem minden müvét bemutatták már. Most fogják felújítani két korai Írását, amelyeket még ’47-ben, illetve a rákövetkező néhány évben játszottak New Yorkban. De az Amerikában is igen népszerű svájci Írónak, F. Dürremattnak sem hiányozhatnak a darabjai vidéki színpadjainkról. Egerben például A nagy Rom,idus c. “történelmi” darabját adták elő. Idézőjelbe tettem a történelmi szót, mert itt is korabeli jelmezbe öltöztetett emberek tárgyalnak modern, napjainkat érintő kérdéseket. A szerző igen szellemesen mutatja be, hogy a nagy, Mi TökTmK *Z ÓhAíAbAN A termelőszövetkezetek Az elmúlt év eredményei a mezőgazdaságban azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek nagy többsége jól élt a gazdasági reform, a megnövekedett önállóság, a szabad tervezés lehetőségeivel. A zárszámadási eredmények előzetes összegezése alapján ugyanis kimutatható, hogy 1968-ban a termelőszövetkezetek termelése — 1967-hez viszonyítva, folyó áron számolva — mintegy 17 százalékkal növekedett. A közös jövedelem körülbelül 6 százalékkal nőtt, az alkalmazottak bére pedig egy százalékkal csökkent. A felhalmozás és a részesedés aránya országosan körülbelül az előző évihez hasonló, a mérleghiányos termelőszövetkezetek száma és a veszteség várható összege csökkent. 1968-ban 1000,000-en nyújtottak be tag felvételi kérelmet, közülük 80,000-et fel is vettek. A szövetkezeti vezetők 57 százaléka rendelkezik közép- és felsőfokú szakmai végzettséggel, s jelenleg több mint 200 termelőszövetkezeti elnök vesz részt különböző szervezett szakmai tanfolyamokon. A mezőgazdasági nagyüzemek melléküzemágból származó bevétele 1968-ban — az előző évihez képest — mintegy 40 százalékkal növekedett, e jövedelem fele szolgáltatásból, egynegyede feldolgozásból, 17 százaléka pedig értékesít és bői ered. A termelőszövetkezetek jelenleg mintegy 1,800 árusító helyet tartanak fenn, elsősorban székhelyükön, illetve a székhelyükhöz közeli nagyobb településeken. BUDAPESTI ZENEI HETEK A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye az Erkel Színházban. Vezélyelt: Maxim Sosztakovics Milyenek a mai tizennyolc évesek Magyarországon? Erre ad választ az a felmérés, amit három különböző jellegű középiskolában végeztek 72 megkérdezett közül 68 fejtette ki nézeteit arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Magyarország külpolitikájáról. Valamennyi válasz állította, hogy szükséges és helyes a szocialista országokkal való együttműködés, s vietnami háborúval kapcsolatos állásfoglalás. “Ki az a hires ember, akivel élmény lenne találkoznod? —A Beatles együttes mellé olyan nevek kerültek, mint József Attila, Lenin, J. F. Kennedy, Picasso, Thomas Mann, Juhász Gyula, Issao Newton, Kádár János. Az utóbbihoz külön indoklás járul: “Az tetszik, hogy amikor beszél, látszik az aixán és a hangján, hogy azt tényleg ő mondja és nem más irta neki, s ä szöveg csak segédeszköz, amit nem felolvas, hanem elmond.” Egy lány azzal az asszonnyal szeretne találkozni, aki azt a “bizonyos” kérdést tette fel Johnson feleségének. Egy másik diák, az elhunyt államfőt, J. F. Kennedy-t szerette volna megismerni: “Mert az ő politikája a békeszerető emberek politikája volt.” Miért kell az emberiségnek szégyenkeznie 1969- ben? A válaszok vég nélkül áramlottak: Vietnam elleni háború, fajüldözés, nyomor, éhezés, az uj fasizmus kialakulása, a háborús büntettek elévülése és háborús bűnözők szabadlábon való léte. “Sajnos az emberek nem tanultak a két világháborúból.” “Azért kell szégyenkeznie, mert nem tudja megakadályozni azt a brutális gyilkolást, amely Vietnamban folyik. Mig naponta több ezren halnak éhen, s az emberiség kétharmada naponta egyszer sem lakik jól — a fegyverkezés és a háború milliókat emészt fel.” A jövőről pedig igy vallanak: “Leginkább tőlünk függ, milyen lesz a jövőnk. Harcoljunk azért, hogy szép legyen és akkor ^.z is lesz.” Hát, ilyenek a magyar fiatalok. • Magyar “baromfigyár” Kijevben. — Átadták rendeltetésének Kijevben azt a magyar baromfifeldolgozó gépsort, amely óránként 2,000 baromfit dolgoz fel közvetlenül konyhai felhasználásra. A berendezés csirke, tyuk, kacsa, pulyka, liba feldolgozására egyaránt alkalmas. A kombinát teljesen automatizált. Gazdaságosságát fokozza, hogy a baromfi emberi fogyasztásra alkalmatlan részeiből takarmánylisztet állít elő. sorsdöntő fordulatok idején milyen kicsinyes, egyéni, családi problémák fonódnak bele a nagy sörskérdésekbe. ,. Sok visszásságra, furcsaságra - döbbenti rá a nézőt ez a kitűnő vígjáték! Molnár Ferenc művészetét a vidéki színházak sem nélkülözik többé. így az országot járó Déryné szinház a Liliomot tűzte műsorra. Ugyancsak ezt választotta a kecskeméti szinház is. Mig Veszprémben a Hattyu-nak tapsolhatott a közönség. Ismét mai problémát, a magyar falu jelenlegi helyzetét és égető kérdéseit tárgyalja Darvas Józsefnek : A térképen nem található cimü darabja. A már emlitett Kortárs nevű folyóiratban jelent meg a szerző riportja “Magyarország felfedezése” címen. Egy Borsod megyei falu belső harcát, társadalmi átalakulását, illetve át nem alakulását ismerteti és mutatja be a cikk nyomán a dráma is, amely Miskolcon került színre. Az előadás élénk érdeklődést váltott ki a kritikusokból. Általában kedvezően fogadták az előadást. Izig-vérig mai problémát vet fel az Egerben bemutatott vígjáték is. Méhes György erdélyi iró 33 névtelen levél címen irta meg társadalmi bohózatát, amely abból pattant ki, hogy egy középiskolás lányt megbuktatnak fizikából. Ez a jelentéktelennek látszó esmény mindjárt igen jelentőssé, a bonyodalmak elindítójává válik azáltal, hogy a bukott Zsuzsika egy nagysulyu közéleti személyiség lánya. . . Nem adna hü képet a mai vidéki színjátszás színvonaláról az az irás, amely nem emlitené meg a tavasszal megrendezésre kerülő vidéki színházi fesztiválokat, amelyet Kaposváron a dunántúli, mig Békéscsabán az ország többi részének színházai számára rendeznek. Ez a most már rendszeressé vált fesztivál arra serkenti a részvevő társulatokat, hogy igyekezzenek tökéletesíteni művészi színvonalukat. Az ország határain ma már messze túljutott a felújított Szegedi Szabadtéri Játékok hire. Rendszerint július második felében kezdődnek az előadások ott a Tisza partján, a város hires Dómja előtt. Legutóbb Erkel: Bánk bánját, Csajkovszkij: Hattyúk tavát (a rigai balettegyüttes vendégjátékával), Kacsóh: János vitézét, Verdi: Aidáját és-az Állami Népi Együttes: Rapszódia cimü előadását élvezhette a világ négy tájáról összegyűlt közönség. Igyekeztem bemutatni a mai vidéki színjátszás helyzetét, problémáit, müsorpolitikáját. Nem törekedtem teljességre, mert ez csak hatalmas tanulmány keretében képzelhető el, hisz a kérdés olyan összetett, annyi mindent foglal magában, hogy nem is jelenhetne meg egy lap hasábjain. Nem beszélve arról, hogy magam sem vagyok szakember ezen a téren és csak mint műkedvelő próbáltam ismertetni a helyzetet. A vidék kulturális életének csupán egy részét alkotják a szinházak. A többi összetevőkről majd legközelebb próbálok beszámolni.
