Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-20 / 12. szám
Thursday. March 20. 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Március Idusa és Sajtóbankett ZV. ÍV Ünnepi szónok: REV. GROSS A. LÁSZLÓ. — 1969 március 23-án, vasárnap délután 1 órakor, az Irving Plaza Hallban (15th Street és Irving Place). Részvételi dij: $2.50. Kitűnő ebéd. Szórakoztató miisor. WVWUVMAnA(WWVW>MWIAMVtAnA/l/WVWUWArMAnmW/mM/WUMAMWMA<VVU\n/UVVWVVWVIAMVWVWUVVV^^ I mi HáTHÉ ROUTft | “50 éve” Visszaemlékezések Március 21-én lesz 50 éve, hogy Magyarország dolgozóinak pártjai, a Szociáldemokrata és a Kommunista Pártok egyesültek a Magyarországi Szocialista Párt neve alatt és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Ezzel a Szovjetunió létrejötte után másodiknak alapitottak szocialista társadalmi rendszert. Ezt a történelmi eseményt kiáltványban hozták a magyar nép tudomására. Nemcsak azt jelentették be, hogy “Magyarország dolgozói a mai nappal kezükbe veszik a hatalmat,” de azt is leszögezték, hogy ez nem csak üres Ígéret; az ideiglenes Kormánytanács kimondta a nagybirtokok, üzemek, bányák, bankok, közlekedési vállalatok szocializálását és azt is, hogy vasfegyelmet követel; halál- büntetéssel sújt le az ellenforradalmárokra és a fosztogatókra. Bejelentette, hogy hatalmas hadsereget szervez, mellyel megvédi a munkás- és paraszt-diktatúrát úgy a magyar kapitalisták es nagy- birtokosok, mint a román bojárok és a cSeh bür- zs'öá imperialisták ellen. A Kormánytanáés Oroszország népének is fegyveres szövetséget ajánlott. Néhány nap múlva a hivatalos lap közölté a Kormáriytanács névsorát, melynek hivatása a termelés megindítása, az uj társadalmi rendszer megszervezése és a benyomuló román és cseh hadsereg megállítása. Ehhez a hatalmas munkához hihetetlen energiával fogtak hozzá. Rendeletekkel megszüntette á burzsoázia kiváltságait s kezdte építeni a dolgozók uj társadalmát. Ár előzmények Az Októberi Forradalom Magyarországon a legnagyobb meglepetést a Nemzeti Tanácsba tömörült baloldali pártok vezetőinek okozta. Hiába omlott össze a Habsburg-birodalom és vele a magyar úri rendszer, az urak mégis a királytól várták a kormányba való meghívást. Csak az Őszirózsás forradalom után kérték fel Károlyit a kormányalakításra és az uj kormány — a nép legnagyobb felháborodására — József főherceg kezébe tette le a hüségesküt. A kormány a budapesti munkástömegek nagy nyomására kérte a királytól a hüségeskü alóli felmentést és ugyanilyen nyomásra volt hajlandó a köztársaság kikiáltására. Ezek igazolják, hogy nemcsak Károlyiék, de a szocialista vezérek is fáztak a forradalmi lépésektől, a győztes Ententetól, a Wilson-i pontoktól várva segítséget. Ez a segítség nagyon furcsa formában jelentkezett, amikor az uj határokat kijelölték, teljesen megfosztva az országot fontos élelem-termelő és nyersanyag területeitől. A nagytőke szabotálta a termelést, a munkanélküliek nagy tömegeit szaporították a leszerelt katonák tízezrei, a megszállt területekről menekült köztisztviselők és az ottani sorozás elől megszökött fiatalság, A kormány hallgatott a földbirtokok felosztásáról, de bejelentette, hogy kártalanítani akarja a volt földbirtokosokat. Ebben az időben ezrével jöttek vissza orosz földről a hadifoglyok, akik nemcsak szemlélői, hanem aktiv részvevői is voltak az orosz forradalomnak és elmondották, hogyan intézték a földosztást Oroszországban. Ott szó sem volt kártérítésről; a löldesurak örültek, ha a bőrüket menthették. Ä- magyar szegény parasztok hamar meglátták, hogy az ő sorsuk is hasonló, igy a megoldás sem léhét más. Számtalan helyen megkezdték a földosztást, azonkívül a földesurakat kiszolgáló szolgabirók' és jegyzők talpára is útilaput kötöttek. Megérkeztek a hadifogságból azok is, akik már' otthon is' szervezett munkások voltak és vezet#1 szerepet játszottak a munkásmozgalomban. Kun Bélával az élükön hatalmas agitációba kezdtek és Victor Perlő: OLAJ ÉS POLITIKA KÉT VILÁGRÉSZEN (Befejező közlemény) "Haladó szellemü"-e a Junta? Sok puccs volt már Peru történelme folyamán, de ez az első eset, hogy bármely perui kormány erélyes lépéseket tett a külföldi kezekben levő vállalatok ellen. Mi változott meg? A katonaság a különböző osztály-erők egyesüléséből áll. A hagyományos földbirtokos osztályon kívül egyre nagyobb számban vannak benne képviselve a kispolgárság és más társadalmi rétegek tagjai. A munkásosztály növekvőben van Latin- Amerikában, ugyanígy a kommunista vezetés alatt álló munkásság is. A parasztság Peruban különösen erős küzdelmet folytatott a földek megszerzéséért. A munkásosztály egyre nagyobb mértékben lépett versenybe a régi uralkodó osztállyal a középosztály támogatásának megszerzéséért, beleértve a katonaságban levő középosztálybelieket is. Frederick B. Pike, a Notre Dame Egyetem professzora, a perui történelem szakértője, múlt májusban azt irta, hogy a perui katonaság “sok részlege meglepően előrehaladottnak és társadalmilag öntudatosnak bizonyult.” Tíz évvel ezelőtt a kubai forradalom az amerikai imperializmus pozícióját egész Latin-Amerika területén megrázta. Kuba életbenmaradása és fejlődése azóta is erősiti az anti-imperialista erőket. Az U.S. imperializmus véres bűnei és vele szemben a vietnami nép hősies küzdelmei napjaiflkbán mindenütt mélységes benyomást keltettek: ^H. J. Mái- denberg éwégi összefoglaló cikkében, melynek-'di- me: “A latinok mondják ki az utolsó szót a befektetésekben”, ezeket írja: “A latin-amerikai katonatisztek újabban tudomásul vették, hogy a jól felszerelt U.S. erők nem képesek megbirkózni a vietnami felkelőkkel és ezért, a hadgyakorlatok mellett egyre inkább a társadalmi problémák tanulmányozására fordítják idejüket.” Végül egy másik, rendkívül fontos tényező a szocialista országok növekvő gazdasági ereje és készsége, hogy együttműködjenek azokkal az országokkal, amelyek gazdaságüag függetleníteni akarják magukat és a haladás útjára léptek. A latin-amerikai kormányok és népek látják, hogy a; szovjet és más szocialista országok segítsége meghiúsítja az U.S. Kuba-elleni zárlatát, látják a szovjet-épített vízmüveket és azt, hogy Indiát is ezek az országok látják el a nehézipar kifejlesztéséhez szükséges felszerelésekkel. Napról napra egyre több latin-amerikai ország szegi meg az U.S. által diktált zárlatot a szocialista országokkal szemben és veszi fel velük a diplomáciai kapcsolatot. A mexikói kereskedelmi flotta Azteca nevű hajóját lengyel hajógyárban, 1968-ban készítették. Szovjet trolleybuszok szolgáltatják az első tisztességes közlekedést Bogota munkásnegyedeiben. Venezuela sokmillió dolláros kereskedelmi egyezményt kötött Romániával. Chile iparosítását a Szovjetunió és Csehszlovákia segíti. Ecuador nagymennyiségű banánt szállít a szocialista országokba. Az első perui kereskedelmi küldöttség 1968 nyarán látogatott el a szocialista országokba, 'kereskedelmi egyezmények kidolgozására,. mellyel kapcsolatban a perui halászati és bánya-ipár fej-, les zt ősére tőlük segítséget kapnak. A látogatásokat ' a szocialista országok viszonozták, Peru5külön bizottságot nevezett ki a kelet—nyugati kereskedelem előmozdítására. Az együttműködés biztosítása megerősítette a hazafias peruiak eltökéltségét, hogy ellenálljanak az U.S. gazdasági és pénzügyi zsarolásainak. A puccs óta Peru első ízben már négy szocialista országgal létesített diplomáciai kapcsolatot. Az amerikaiak szerepe A Peru jövőjéért folyó küzdelem még nem ért véget. A Standard Oil és az U.S. imperialisták nagy hatalommal rendelkeznek és erős szövetségeseik vannak a perui reakciósok között. Habár a junta eddig még nem tett elnyomó intézkedéseket a tömegek ellen, ilyen rendszer nem lehet megbízható helyettesitője a valóságos demokratikus munkás-paraszt kormánynak. Bárhogyan dől is el a jelenlegi küzdelem,, any- nyit máris elért, hogy magas fokra szította az ellenállást az U.S. imperializmussal szemben Déli Amerika nyugati partjain. Ennek a küzdelemnek az erői egyre hatalmasabbak lesznek, amint a világ erőinek egyensúlya egyre inkább a szocializmus javára dől el az imperializmussal szemben. Jelenleg az amerikai munkások ezrei tüntetnek a nemzetközi'olajtrösztök ellen. Minden autótulajdonos kénytelen megfizetni a rendkívül magas olajárakat. Az olajtröszt és monopólium' egyformán rabolja ki az amerikai és a perui népét. Az U.S. kormány, mely itthon gyakran leplezi kapitalistákat-védő' álláspontját, külföldön ebből nem csinál titkot. Peru számára minden “külföldi segélyért .leállított. Peru pénzügyminisztere, Ahgei Valvida generális mondotta, hogy nemzetközi bank- érdekeltségek nyomást gyakorolnak Perura, hogy kedvező módon egyezzen ki a Jersey Standard Oil-al. Az International Monetary Fund vezetői pedig azt mondották, hogy “ha az International Petroleum problémáit nem oldják meg, akkor felfüggesztik” Peru törvényes jogát, hogy az I.M;EV alapjaiból kölcsönt vehessen és a Perunak nemrég kiutalt, készenlétben álló 75 millió dolláros kölcsönt is visszavonják. A perui miniszter azt is, mondta, hogy az U.S. Agency for International Development, az U.S. dominálása alatt álló World Bank és az Inter-American Development Bank, mind nyomást gyakorolt a kormányra. Továbbá, ha Peru áprilisig nem adja be a derekát, az U.S. azzal fenyeget, hogy felfüggeszti a perui cukorkvótát, mely évente 65 millió dollár bevételt jelent az államnak. ... Az olajvállalatok támogatói Washingtonban fegyveres beavatkozásra is készen állnak Peru ellen, ha mással nem érnek eredményt és ha azt hiszik, hogy ezt zavarok nélkül megússzák. Még most is makacsul ragaszkodnak Dél-Vietnamhoz, hogy meg védjék a Standard Oil és a Chase Manhattan ottani befektetéseit, nembeszélve a két nagy olajkoncesszióról, amelyet a haldokló saigoni bábkormány nemrégen, meg-nem-nevezett amerikai cégeknek adott. Az amerikai nép nem akar Vietnamot Látin- Amerikában. Ezt köztudomásra is kell. hozniuk. Követeljék: El a Kezeket Perutól! Tiltakozzanak a Peruval szembeni gazdasági szankciók elleni Követeljék a normális gazdasági és diplomáciái viszony helyreállítását Kubával! Legyen vége az U.S. katoriai misszióknak és bázisoknak Latin-Ameriká* ban! Adja fel a kormány a privát külföldi befek-í tetők támogatásának elvét! • - ' * ■«'.V ’ w. P..'-!. .... --------UK. nagy munkástömegeket értek el A munkásokat í? ték. A rendőri brutalitás feletti felháborodásukban^ érdekelték oroszországi , események. *agy?tqpiegek csatlakoztak a KpmmunM? PáíJhoz^ A munkásság két részre:’ oszlotU^egyre élesjtfjitjv * -> Ekkofr jött "-az un. “Vyx” jegyzék,' amely-kijelenj lett a helyzet. A kommunisták és a rendőrség kög; tette Magyarország végleges feldarabolását, amit ti fegyveres összecsapás Után a kormány elfogatta a' Kárölyi-kormány visszautasított' majd lemondott, a Kommunista Párt vezetőségét: Közben a rend- A Szociáldemokrata Párt nem, volt hajlandójegye- éirök a fogházbán Kun • mr ngvoüvőr-'- 'Folytatás a 16-ik oldalon) ____5_
