Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-20 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 20, 1969. Az iráki kivégzések Az Irákban nemrég lefolyt kémkedési pör és az ebből következő kivégzések nagy izgalmat keltet­lek világszerte, de különösen az Atlanti-óceán nyu­gati partján. Engedtessék meg, hogy erre vonat­kozólag néhány megjegyzést tegyek. Általánosan elfogadott felfogás, hogy államok, amikor függet­lenségüket és szabadságukat veszélyeztetve látják, joggal alkalmazhatnak olyan eljárásokat, melyek­kel ezt a fenyegető veszélyt elhárítani vagy meg­semmisíteni törekszenek, amennyiben ezek az el­járások nem mondanak ellent az emberiség elfo­gadott erkölcsi szabályainak. Tehát, röviden, álla­moknak éppúgy, mint egyéneknek joguk van az önvédelemre. A mai világban, amikor a nagyon gazdag és ha­talmas Egyesült Államok, a világ minden táján ka­tonai és repülő-bázisokat tart fenn és ezzel, vala­mint megvesztegetéssel, kisebb államok egész so­rát kényszeríti, vagy megkísérli kényszeríteni, hogy kívánságának és érdekeinek megfelelően ve­zessék államuk kormányzatát, érthető, hogy egyes államok, amelyek erre nem hajlandók, sokszoros aggodalommal ügyelnek országuk függetlenségé­re. Bár vitatható, hogy helyes-e, méltányos-e olyan esetben, mint a fentemlitett iráki kémkedés, a ha­lálbüntetés alkalmazása, de éppen ebben az egy kérdésben Amerikának vajmi kevés joga van szót emelni; annak az Amerikának, amely a közelmúlt­ban a Rosenberg-házaspárt olyan könyörtelen és kegyetlen módon kivégezte alaptalan vád emelésé­vel. És senkise ordította tele a világot, hogy ez “antiszemitizmus”, mert a Rosenberg-házaspár tör­ténetesen zsidó volt. (Nagyon sajnálatos, hogy a newyorki zsidó polgárság jórészben helyeselte ezt a kivégzést, talán csak azért, hogy ezzel hazafias hűségét bizonyítsa.) A kémkedésért kiszabott halálbüntetés az em­beri társadalom mai felfogása szerint jogos és el­fogadható. Mégis elítélhetjük ezt, mint barbár, középkori maradványt, mint a halálbüntetést álta­lában. Ha tehát el kell fogadnunk a kivégzéseknek mint büntetési módnak a jogosságát, csak egy ki­fogást emelhetünk és pedig azt, hogy valóban bű­nösök voltak-e a vádlottak a kémkedés vádjában? Ha nem, akkor nemcsak a zsidó vádlottak voltak ártatlanok, hanem a mohammedán vádlottak is; léhát itt nem forgott fenn antiszemitizmus, mert mindazokat ártatlanul végezték ki. Ha pedig bünö- fök voltak, mint a vádirat állította, akkor jogosan végezték ki mindannyiukat, tehát megint csak nem 'ehet antiszemitizmussal vádolni az iráki hatósá­gokat. Azok, akik tiltakoznak a kivégzések ellen, csak szidó elitéltek kivégzése ellen tiltakoztak; nem hal­lottam senkit se tiltakozni a mohammedánok ki­végzése ellen. Ez a megkülönböztetés csak akkor állhatja meg a helyét, ha elfogadjuk azt a té­telt, hogy egy zsidó nem lehet bűnös, bármilyen váddal van terhelve, csak azért mert zsidó. Ez pe­dig olyan abszurdum, hogy arról még vitázni sem (ehet. Hiszen Izraelben is vannak börtönök és ab­ban bűnösök, akiknek nagy többsége zsidó. Ha valaki bűnös vagy ártatlan, azért az, mert bűnös vagy ártatlan, nem pedig azért, mert zsidó vagy mem. Mindezek után csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a nagy felháborodást bizonyos ér­dekelt propagandaszervezetek szították és ennek nem-sokat-gondolkodó tömegek bedőltek. Továbbmenve, ugyanez vonatkozik a mostaná­ban a newyorki iskolaüggyel kapcsolatban “felme­rült” “antiszemitizmus”-ra is. Vágó Oszkár, New York Élvezettel olvassák a naptári SO. BEND, Ind. — A kalendáriumért itt küld­jük a pénzt, nagyon élvezzük mind a ketten, sok érdekes dolog van benne és sokat is tanulunk belőle. Szuppinger Vince és neje A csehszlovák helyzetről DOWNEY, Cal. — Csehszlovákiában él csalá­dom nagyrésze. Érdeklődtem öcsém vejétől, vajon beálltak-e a csatasorba a nagy zavargások alkal­mával? Válaszából idézek itt egy pár sort: Ami hazánkat illeti, nem kellett itt csatasorba állni se nekem, se másnak, mert erőnket hazánk szépítésére és népünk jobb életére igyekszünk felhasználni. Szilárdan kitartunk eszménk mellett és pártunk vezetősége alatt erősíteni akarjuk to­vábbra is az egész szocialista tábort, békében aka­runk élni a világ összes népeivel. Erről az útról nem térünk le. Már beköszöntött a tél, fehér hószőnyeg borítja a tájat, de ez sem gátolhat minket hogy ne foly­tassuk a munkát a januárban kitűzött célért, per­sze mentesítve mindattól, ami helytelen volt és fékezte előhaladásunkat. Azután kaptunk levelet a fiatalember édesapjá­tól is, melyben többek között ezeket írja: önök talán nem hiszik el, de aljasság, amit 60 rádió-adó Nyugatról még most is reánk zudit, de nem csoda, hiszen füstbe ment tervük hazánkat ki­szakítani a szocialista családból. Itt voltak nálunk megfelelő létszámmal, technikával az öt szocialista testvérország fiai, hogy megelőzzék az esetleges fegyveres incidenseket és megóvják a békét Euró­pában. Köszönet érte. Jelenleg csak a szovjet csa­patok vannak nálunk, egyes központi helyeken; ők nem avatkoznak be országunk közigazgatásába, el­látásukról ők maguk gondoskodnak, a mi kormá­nyunk nem ad ehhez semmit, közös megállapodás alapján. Vannak itt olyan fiatalok, akiket a nyugati pro­paganda eszmeileg megzavart, ezekből kerültek ki az egyes városokban a bevonuláskor azok, akik rá­lőttek a nehéz fegyverzetű tankos csapatokra. Pl. Kassán a nyugodtan vonulókra lőttek a televízió toronyból, Rozsnyón egy tanár fia a gyorsan egy­más után menő tankok elé állt, hogy megállítsa a menetet. Prágában is emeletről adtak le lövése­ket, amire az oroszok szétlőttek néhány ablakot, de csak önvédelemből. Hasonlóképpen volt több helyen, de mindig a félrevezetett egyének kezdték az ilyesmit. Természetesen voltak halottak mind­két részről, hiszen orvul a házakból lőttek. A dél­szlovákiai magyarság részéről nem történt sem­mi összetűzés. A nyugatnémet fasizmus vérfürdőt rendezett volna hazánkban. Kik ellen? Mi tudjuk. Eddig a levél. Még csak annyit, hogy hallottam a hírekből, hogy az uj prezidentünk nagyon örül a 200.000 dolláros fizetésnek. A KLAC San Diego-i állomáson valaki kritizálta, hogy nagy fizetést fog kapni az elnök, amig százaknak elárverezik a há­zát, mert képtelen a nagy adót megfizetni. Hát bizony ez elég szomorú. Mi is a 30-as években egy 5 szobás ház kulcsát adtuk a szomszédnak, hogy amikor a bankár ur küldöttei jönnek, adják át ne­kik. Egy évig megengedték, hogy havonta 15 dol­lár ellenében (ennyi volt a kamat) ott lakhattunk. Ugvlátszik, hogy lassan, de biztosan újból elkövet­kezik ez az idő. Bartháné MEGJELENT AZ 1969-ES MAGYAR NAPTÁR 159 oldalon, gyönyörű színes fedőlappal, szép képekkel, sok érdekes olvasnivalóval ÁRA CSAK 2 DOLLÁR Rendelje meg még ma a Magyar Szó Kiadóhivatalábany 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 címen Néger, vagy fekete? LOS ANGELES, Cal. — Az utóbbi időben sok szó esik az angol “Negro” szónak a magyar nyelv­ben való, a mai időknek legjobban megfelelő hasz­nálatáról. Kritikát már kaptam azért is, hogy mi­ért használtam a “fekete” kifejezést, meg azért is, miért használtam a “néger” kifejezést. Mit tehet ilyenkor az az ember, aki hébe-korba irogat? Gondoltam, a legjobb forrás az, akiről szó van. Beszéltem három szinesbőrü (még nem merem a fent említett két szó egyikét sem használni) veze­tő emberrel. Az egyik azt mondta, hogy neki mind­egy, hogy a NEGRO, vagy BLACK szót használ­ják, mindaddig, mig nem lenéző hangsúllyal ejtik azt ki. De ha valaki bármelyiket rosszakarattal és lenéző mosollyal mondja, ő mindjárt dühbe gu­rul. A másik kettő minden kertelés nélkül azt mondta, hogy szívesebben veszik a BLACK szó használatát, mert ezzel a változással az jut kifeje­zésre, hogy a Negro már nem a tiz évvel ezelőtti ember, hanem egy teljesen uj egyéniség, aki tisz­tán látja a helyét ebben a társadalomban, sőt tisz­tábban, mint a fehérek nagy többsége. Tehát a FEKETE szó használatában ennek a változásnak a kifejezését látják. így hát az én részemre eldőlt a választás, habár nem látok semmi hibát és negrok elleni sértést, ha valaki a magyarban a NÉGER szót használja, mert a magyar nyelv szabályai szerint mind a két szó egyformán használható. Pável munkástársnak McKeesport, Pa.-ban azt üzenem (ő egy hosszú levélben a naptárban meg­jelent cikkemben használt NÉGER szóért megmos­ta a fejemet), hogy mivel Amerikában élünk, az amerikai feketék óhajának akarok eleget tenni és nem ragaszkodom a magyar-angol szótárban ta­lálható néger szóhoz. így ezentúl a FEKETE szót fogom használni. Mivel az életben minden változik, úgy hiszem a nyelvtudomány sem kivétel. A haladással lépést tartó cselekedetek (nemcsak szavak) gyakorlása az igazi kifejezője minden szónak és igy, ha a “feke­te” szó minket amerikai magyarokat közelebb hoz egymáshoz és a vitát szétoszlatja, máris egy lépést tettünk ELŐRE. Cincár Gyula Miért közölték angolul? BRIDGEPORT, Conn. — Nagyon tévedett Ko- vách Ernő munkástárs, amikor azt irta, hogy az idei naptárnál nem olvasott jobbat. Mert ami a leg­jobban érdekli az öregeket: a Social Security, mi­ért nem került bele magyarul is, hiszen nagyon jól tudják, hogy az olvasók nagyrésze idős ember és nagyon sok van köztük, aki nem tud angolul és nem érti meg tökéletesen. Steve Heveri Szerk. megjegyzés: Olvasóink gyermekeit és uno­káit óhajtottuk bevonni a Naptár olvasásába. Ezért közöltük a Social Security cikket angolul. De lehet, hogy tévedtünk. Kina a disszidens diplomata kiadását kéri A kínai külügyminisztérium közölte, hogy a Kínai Népköztársaság varsói nagykövetségének ideiglenes ügyvivője az Egyesült Államok nagy­követénél, hágai nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője pedig a holland kormánynál jelentett be erélyes tiltakozást amiatt, hogy “a két ország kor­mánya összejátszva, szándékosan elősegítette Liao Ho-sunak, Kina volt hágai ideiglenes ügyvivőjé­nek disszidálását”. A kínai kormány kijelenti, hogy az Egyesült Államok és Hollandia kormányá­nak ki kell adnia Liao Ho-sut Kinának. Az amerikai külügyminisztérium visszautasí­totta a kiadásra vonatkozó kérelmet. A volt kinai diplomata a múlt héten érkezett Washingtonba. Csehszlovák—szovjet egyezmény Prágában csehszlovák-szovjet egyezményt Ír­tak alá a szovjet csapatok ideiglenes csehszlová­kiai tartózkodása nyomán felmerülő kérdésekkel kapcsolatos kölcsönös jogsegélyről.

Next

/
Thumbnails
Contents