Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-26 / 26. szám

2

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, June 26, 1969

HÁBORUELLENES BESZÉD A YALE ZÁRÓÜNNEPÉLYÉN

A Yale Egyetem hagyományaival ellenkezően, 1894 óta először történt, hogy a vizsgázó diákok egyike mondott beszédet a diplomakiosztási záróünnepélyen. A méltóságteljesen megrendezett ünnepély hangulatát az egyetem lelkésze, Rev. William Sloane Coffin, Jr., a háboruellenes mozgalom egyik vezetője adta meg, aki a következő fohásszal imádkozott a vizsgázó diákokért:

“Isten, adj nekünk erőt, hogy a rosszat helyrehozzuk, de soha meg ne bosszuljuk; hogy küzdjünk és meghaljunk a békéért, de sohase öljünk érte; hogy úgy szabadítsuk föl a Föld nyomorultjait, hogy azok is, akik nyomorúságukat okozzák felszabaduljanak.”

Pár percei utána William Mcilwain Thompson Jr., a vizsgázó évosztályból emelkedett szóra és a 12 ezer főnyi vizsgázó diákság, szülők és fakultás előtt mondotta:

“Azt mondják nekünk, hogy egy ország önérzete forog kockán. Az önérzet feládozható, de az emberi élet nem. Az év folyamán egyesek közülünk meg fognak halni, mások nyomorékká válnak, olyan háborúban, amelyről kijelentik, hogy tévedés volt. És mégis, egyre tovább tart.

“A diploma elnyerése hagyományosan örömteljes esemény és nagy reményteli ünneplésre ad alkalmat”, mondotta Mr. Thompson, aki a múlt évben a republikánus konvención segédkezett és Nixonra szavazott. “De a kétségbeesés súlyosabb a reménynél; a gyász súlyosabb az örömnél. Ez nem hagyományos vizsga-ünnepség, nem is lehet. Válságos időkben a hagyományokat is meg kell szegni.

“Haladéktalan, drámai akcióra van szükség, hogy megszabaduljunk a katasztrófától. Azonnal véget kell vetni a háborúnak és el kell kezdeni a küzdelmet városainkért, az országért, népünkért.”

Beszéde végén a diákok, a tanárok és a szülők felállva tapsoltak. Beszéde alatt két nagy vásznat feszítettek ki, melyen ez állt: “Nem Megyünk!” A fiatal szónok azt is mondotta, hogy az elmúlt hónapban a vizsgázó évfolyam diákjainak 77 százaléka, 731 diák irta alá a kérvényt, amelyben a háboruellenes beszédét támogatták, 143-an egy másik kérvényben kijelentették, hogy ha sorozás előtt állnak, nem lesznek hajlandók bevonulni. Szembenéznek a börtönbüntetéssel és a karrierjüket ebből fenyegető veszéllyel. A vizsgázók többsége Ígéretet tett, hogy hozzájárulnak a sorozás ellenállóinak ügyvédi költségeihez. Ezekből 8—10 ezer dollárra számíthatnak.

Mr. Thompson a beszédében még ezeket is mondotta:

“A legutolsó négy évben vezetőink a béke ígéretével igyekeztek elcsititani bennünket. Már elegünk volt a szónoklatokból — az ígéretekből, tettek nélkül, a kockázat vállalásából, melyben semmit nem kockáztatnak. Hamis szónoklásokat nem fogadunk el.” Arra célozva, hogy Nixon 25 ezer amerikai katona visszahívását jelentette be, ezt mondta: “A jelképes akciót mint kisszámú csapat kivonását, a harci tevékenységek lefokozása nélkül, sem fogadhatjuk másképpen, mint csalódottan. Nem hagyjuk elcsitittatni magunkat rosszmájú kísérletekkel a háború nyilvános elítélésének elhallgatására.”

A KEDVELT, DÉDELGETETT HÁZIÁLLATOKRÓL

Volt idő, valamikor régen, amikor dédelgetett háziállatokról beszélve, ösztönösen kutyára, vagy macskára gondoltunk.

De ez már régen volt.

A mai világban találunk még kutya-imádókat, de a kutya-étel ára oly magasra szökött, hogy sokan kénytelenek megválni szeretett, dédelgetett kutyájuktól, vagy macskájuktól.

Vannak azonban a társadalom magasabb gazdasági létráján olyanok is, akiknek annyi pénzük van, hogy nem tudják, mire költsék.

Ezek között elterjedt az a szeszély, hogy kutyák és macskák helyett vidrákat, denevéreket, kígyókat, párduc-macskákat, sárkány-gyikokat, farkasokat, sasokat, tigriseket, versenyegereket, prérifar- kasokat és természetesen majmokat tartanak dédelgetett háziállatokként.

Kérdezheti a kedves olvasó, milyen az a versenyegér? A versenyegér latin neve Gerbillus, de miután nem tartozom a gazdasági létra azon fokán lévők közé, akik a fent említett dédelgetett háziállatok bármelyikét is megvásárolhatnák, nem tudok részletesebb felvilágosítást adni.

Azt azonban tudom, hogy azok, akik párducmacskára vágynak, hogy legyen kivel, vagy mivel játszaniok szabad idejükben, csekély 250—300 dollárért hozzájuthatnak. De ha valakinek egy kis tigrisre fáj a foga, azt 3,000, igen, háromezer dollárért veheti csak meg magának.

Természetesen van olyan eset, hogy a kedvenc, dédelgetett állat nem nagyon kedveli “játszótársát.” Ez történt pl. Will Tracey, Oregon állam Boring nevű városkájának lakosával, akit kedvenc párduca, noha kölyökkora óta nevelte, néhányszor karján harapott és a harapás szemüveg nélkül is látható volt.

Staten Island egyik szeszélyes gazdag lakosa azonban nagy elismeréssel beszél dédelgetett Boa- kigyójáról:

“Nagyon barátságos... és könnyű etetni. Megelégszik egy egérrel hetenként. Ha szabadságra megyünk, két-három egér életben tartja és egy egeret vehetünk 50 centért a sarki ‘pet shop’-ban.”

Szereti a farkast

Orin C. Benson, Wisconsin állam Eagle városának lakója, nem tudja eléggé dicsérni a farkasait, dédelgetett háziállalatait.

“Már húsz éve trenírozok állatokat, de még sohasem találtam olyan kutyát, amelyik olyan okos lett volna, mint egy farkas.”

“Mondja, tisztelt Benson ur, miben mutatkozik a farkas intelligenciája?”

“Nos, húsz perccel feleségem hazaérkezte előtt, idegeskedni kezd. Akkor tudom, hogy feleségem húsz perc múlva itthon lesz. Egy téli napon a farkasom úgy viselkedett, mint máskor, feleségem hazaérkezte előtt. Eltelt a húsz perc, de a feleségem nem érkezett meg. Múlt az idő, a farkas továbbra is ideges volt. Kitűnt, hogy feleségem autója elakadt és ezért volt a késés.”

Nem tudjuk, miért mondta el ezt az esetet Benson ur. Talán azért, hogy felhívja azon férjek figyelmét, akik nem szeretik, ha feleségük csak úgy váratlanul betoppan? Megoldás: vegyenek egy okos farkast.

Mrs. Harry Cisinn, long-islandi háziasszony nem tudja eléggé feldicsérni párduc-macskáját.

“Ilyen gyönyörű macskát még sohasem láttam. Ha százszor nézel rá, mindig másnak látod. A párduc-macska inkább hasonlít a kutyához, mint a macskához, de sokkal okosabb, mint a kutya.”

Hogy olvasóink fogalmat alkothassanak arról, mennyien tartanak kígyót, majmot, párduc-macskát dédelgetett háziállatként, itt közöljük, hogy

1967-ben 74,000 majmot, stb. hoztak be az országba, de a múlt évben számuk már 140,000-re emelkedett.

Lám, ebben a “bőségben dúskáló” (affluent) társadalomban vannak jónéhányan, akiknek semmi gondjuk arra, hogy mit aprítsanak a tejbe és szabad idejüket párduc-macskák dédelgetésével tölWashington, D. C. — Nixon elnök kívánságát teljesítette a képviselőház bizottsága, amikor jóváhagyta a pótadó további fenntartását. Hat hónapra a teljes tiz, a második félévre (1970 jan. tói júniusig) 5 százalékban állapították meg az adót.

•

Oakland, Cal. — A Trans-World légivállalat Boeing 707-es gépjének pilótáját a 87 utas egyike arra kényszeritette, hogy eredeti rendeltetési helye, New York helyett, Havannába vigye a gépet.

•

New York, N. Y. — Törvénybe iktatták, hogy minden 65 éven felüli háztulajdonos adója 50 százalékát kell, hogy fizesse, ha évi jövedelme nem haladja meg a háromezer dollárt. Kevés ilyen háziúr él New Yorkban!

12346577789012345677891234567891234567891234578901234

A SZÁMOK BESZÉLNEK

írja: Eörsi Béla

12346577789012345677891234567891234567891234578901234

A Nixon-kormányzat 100 napja

Nixon elnök művésze a várakozásnak és tud is várni. 1960 és 1962. évi bukásai után ki tudta várni a Johnson-kormány hibáiból folyó eredményeket, a három jelölt versengését és végre kisebbségi szavazat révén bekerült a Fehér Házba. Mint “Uj Gazdag” százezrekbe kerülő palotát akar vásárolni és jövendő múzeumának helyét kiválasztani. Közben semmi nem történik.

A vietnami háborút Nixon nem tudja és nem is akarja befejezni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szennyes háborút meg lehet nyerni. De ő vár az 1972. évi választásig, hogy akkor milyen lesz a hangulat? Ha a választás előtti hangulat általánosan háboruellenes lesz, akkor valami uj esemény várható. Jelek vannak erre, mert nemcsak a radikális ifjúság és színes kisebbség ellenzi a háborút. A Wall Street és a tőzsde, amely minden békehírre jól reagált, a Nagy Tőke, amelynek külföldi érdekeltségei vannak, a technokraták, a Nobel- dijas tudósok, az ország legfőbb hírszolgálatai (tv és az újságok) egy ideig helyeselték a háborút, de ma mind úgy érzik, hogy a tábornokok és a kommunista mumusból élő polgári szóvivők hajszolták keresztül a háború helyeslését. Ma már látják, hogy a vérengzés túl sokba kerül, gyors győzelemmel nem kecsegtet és likvidálni lehetne.

Nixon infláció-ellenes harca nem sikerült. Az árak állandóan emelkednek (évi 6 százalékkal). Az iparbárók újabb hatalmas befektetésre készülnek. Hiába emelték fel a kamatlábat, az nem segít. A lapokban közölt óriási “Nagy Üzlet”-i haszon (profit) még jobban ösztökéli őket a további terjeszkedésre.

A bűnözés ellen hirdetett harcot az ifjúság és színes kisebbség mozgalmának vérbefojtására használják fel. A Cosa Nostra (szervezett bűnözés) elleni harc csak komédia. A Kaliforniai Egyetem professzora (Cressey) bebizonyította, hogy a politikai választások folyton emelkedő költségeit 16 százalékban a Cosa Nostra fizeti. Az állami, sőt országos politikusok rászorulnak erre a támogatásra, igy komoly harcra nincs kilátás.

Pedig segíthetnének ezen. A “törvénytelen” lóverseny-fogadások 20 milliárd dollárba kerülnek az országnak, de ha törvényesítenék, mint Angliában, azt a Cosa Nostra nem szeretné. Ez áll a kábítószerek elleni törvényekre is.

Ha az áldozatokat nem gonosztevőkként, hanem betegekként kezelnék, a nagy haszon elmaradna. A Cosa Nostra pénzeli a politikusokat, tehát biztosak abban, hogy minden marad a régiben. Szomorú, de való, hogy nem várhatunk semmi jót ettől a kormányzattól.

Jeruzsálem. — A Jordan—Izrael határnál az arabok ágyutüze megölte Shirley Anderson 26 éves Rochester, N. Y.-i lakost, aki látogatóban járt Izraelben.

Washington, D. C. — Clark Clifford, a Johnson- kormány hadügyminisztere javasolta a vietnami hadműveletek csökkentését és az amerikai csapatok tervszerű kivonását. Véleménye szerint 100 ezer amerikai katonát azonnal, a többit a jövő év végéig ki kell vonni Vietnamból.

—UHU—gBaMAMIIIII Ilii—BO«mM3B—Kn- ^ A M GR S KAI

Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc.

130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.

Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY.

Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5250. Minden más külföldi ország- x84

ba egy evre 12 dollar, felevre $6