Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-05 / 23. szám

Thursday, June 5, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Miami $200-t, Chicago SI()0-t küldött lapunk támogatására Kudarcba fulladt Rockefeller Latin-Amerikai körútja (Folytatás az első oldalról) kénytelen volt felsorolni a panaszok sokaságát, melyek megmagyarázzák a lakosság magatartását. “Ha kapunk kölcsönt az Egyesült Államoktól — mondotta Ibarra elnök —, például útépítésre, az amerikaiak csak akkor hajlandók a kölcsönt folyó­sítani, ha beleegyezünk amerikai mérnökök alkal­mazásába, akik tízszer annyi fizetést követelnek, mint a mi mérnökeink.” A fővárosban, Quito-ban, a kirendelt rendőrség és katonaság könnygázbombákkal támadt a Rocke­feller küldöttség ellen tiltakozó diákokra és mun­kásokra. Egy tüntető életét vesztette és többen megsebesültek. Kisurran Bolíviából Rockefeller LA PAZ. — Rockefeller nagyszámú küldöttsé­gével 22 órát akart Bolíviában tölteni. Az ameri­kai nagyvállalatokat képviselő Nixon-küldött ellen olyan nagy ellenszenv mutatkozott, hogy a boliviai hatóságok, a rendőrség és a katonaság mozgósítá­sa ellenére nem tartották ajánlatosnak a városon keresztül hajtani és Rockefeller kénytelen volt a repülőtéren “tárgyalásokat folytatni” Louis Adolfo Siles Salinas elnökkel és a többi boliviai politikus­sal. Innen Port of Spain, Trinidadba repült és ott, mint villámcsapás érte az a hir, hogy venezuelai látogatása nem tanácsos. Nem csoda, hogy Rockefeller nyilatkozatában többi közt kijelentette: “Minden jel arra mutat, hogy nem vagyunk tisztában mindazokkal a problémákkal, melyek a latin-amerikai országok lakosait izgalomban tart­ják.” •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a v* A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáért! A miami-i magyar kolónia egyik legkedveltebb asszonyának, Schill Teréznek a születésnapját ün­neplők $200-t adtak össze az Amerikai Magyar Szó támogatására. “Egy haladó szellemű amerikai magyar születés­napját nem lehet méltóbban megünnepelni, mint­hogy tiszteletünket az ünnepelt iránt azzal fejez­zük ki, hogy önfeláldozóan adakozunk szeretett lapunk folyamatos fenntartására”, Írták a levél­ben, melyben mellékelték a 200 dollárt. A chicagóiak Írják: “Szeretnénk sokkal többet RÖVIDEN New York, N. Y. — A Penn—Central vasutvál- lalat egyik vonata lángra lobbant a Hudson folyó alatti alagutban. Egy kalauz meghalt és az ezer utas nagy része füst belélegzés következtében megbetegedett. • Willemstad. — A venezuelai partok közelében lévő Curacao sziget fővárosában a sztrájkoló olaj- finomitó és rakparti munkások felgyújtották az üz­letnegyed nagy részét, miután Ciro de Kroon mi­niszterelnök sztrájktörőkkel akarta leverni a ma­gasabb bért követelő olajfinomitók sztrájkját. A holland kormány repülőgépeken tengerész- gyalogosokat szállított e holland tartományba, ahol állig fölfegyverkezve terrorral akarják béklyóban tartani a fekete munkásokat. A szigeten tartózkodó több száz turistának a ha­ja szála sem görbült meg. küldeni, de a tehetősebbek mind elvándoroltak Los Angelesbe, vagy Miamiba és mi, akik itt ma­radtunk, megteszünk minden tőlünk telhetőt.” Az egyéni olvasóktól $201 jött be a kampányra. Tehát a második héten összesen $501-t adományoz­tak olvasóink a lapunk fenntartására. A kampány két hete folyamán tehát $l,009-el járultak hozzá olvasóink a lap kiadásához. A három nyári hónap folyamán a lap költsége 12 ezer dollárt tesz ki. Honolulu. — A dél-kinai vizeken a Melbourne ausztráliai repülőgéphordozó belerohant a Frank E. Evans nevű amerikai torpedóromboló hadihajóba. A szerencsétlenség 70 amerikai életét oltotta ki Vizsgálat indult meg annak felderitésére, hogy mi­ként történt az összeütközés. • Washington, D. C. — A Legfelsőbb Bíróság dön­tése alapján minden profitra dolgozó szórakozó parknak be kell fogadnia fehér és fekete vendége­ket egyaránt. • Washington, D. C. — Dirksen republikánus sze­nátor azzal vádolta szenátor társát, Edward Ken- nedyt, hogy kritikájával aláássa az amerikai kato­nák harci szellemét. • Washington, D. C. — Nixon elnök és Kiichi Aichi japán miniszterelnök tárgyalásokat folytat a Fehér Házban. A japánok követelik, hogy az U.S. adja vissza Okinawa szigetét. 25 esztendő “summa summárunT-a (Folytatás az első oldalról) Tudjuk, hogy dr. Bognár József lesz az első, aki a Kossuth Lajossal való összehasonlítást túlzásnak fogja minősíteni. De mi nem is személyi összeha­sonlítást teszünk itt, hanem történelmit, párosítva azzal a szinte hihetetlenség határán mozgó vélet- lenséggel, hogy a két előadás New Yorknak való­ban egy és ugyanazon pontján történt. Ami pedig a “Distinguished Hungarian Patriot” jelzőt illeti, az nyüvánvalóan teljes egészében rá­illik dr. Bognár Józsefre is. De a véletlenségen túl talán más szimbóluma is volt ennek az előadásnak: dr. Bognár ama több, mint évszázados nagy küzdelem sikeres befejezésé­nek gyümölcseiről számolt be, amely küzdelem első fellángolása tragikus kioltásának hamvai kö­zött Kossuth Lajos New Yorkban kezdte meg a ma­gyar főnix feltámasztásának emberfeletti mun­káját. • “Magyarországon nemcsak azt bizonyította be a szocializmus, hogy egy — európai értelemben — elmaradott gazdaságot a stagnálás állapotából a gyors, helyenként szinte viharos gazdasági növe- dekés állapotába képes átvinni, hanem azt is, hogy ezt olyan országban teszi, ahol a kapitalizmus ere­jéből erre nem futott. A szocialista iparosítás át­formálta az ország gazdasági struktúráját és uj szervezési elveket honosított meg a magyar gazda­sági életben. Fejlődésnek indult az elmúlt években a mezőgazdaság is, amely lényegesen kevesebb munkaerővel intenzivebb termelési és kiviteli szer­t/Cbé. -----------—-lü RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva vezetet alakított ki” — irta dr. Bognár József a Magyar Hírek 1967-i Kincses Kalendáriumában. Vasárnapi előadásában eme alapvető megállapítást néhány rendkívül jellemző statisztikai adattal tá­masztotta alá és tette frissé. Rámutatott igy többek között arra, hogy a nem­zeti termelés évente kb. 5%-kal nő, az export­import forgalom viszont ennek kétszeresével, azaz évi tiz százalékkal, ami fantasztikusan rohamos fej­lődésre mutat. Az évi 80,000 lakás építése messze felülmúlja aránylagosan a hatalmas és dúsgazdag Egyesült Államok ebbeli teljesítményét. Feszült érdeklődéssel hallgatta a közönség dr. Bognár elemzését a tőkés és gazdaságilag elmaradt államokban világszerte folyamatban lévő ifjúsági forrongások és eszmei, valamint kulturális áramla­toknak a magyar ifjúságra való behatásáról, a ma­gyar fiatalságnak a szocializmushoz való alapjában véve egészséges, de adott esetekben kritikai állás­pontjáról. Dr. Bognár előadását követőleg a jelenlévők a kérdések egész tömegét intézték hozzá, amelyek visszatükrözték ama érdeklődést, amellyel a new- yorki magyarok a szülőhaza fejlődésének minden részletét kisérik. Dr. Bognár a rendelkezésére álló időhöz képest igyekezett mindezekre érdemlegesen válaszolni. A 118 évvel ezelőtti Kossuth-ünnepség rendezősé­gének egyik részvevője a newyorki “Hungarian Society” volt. Akár hisszük, akár nem, 1852-ben már volt “magyar társaság” New Yorkban. 1969- ben még mindig van magyar társaság: a Magyar Társaskör, amelynek vezetősége, élén Fodor Nagy Árpáddal, aki az előadás gyülésvezetője volt, meg­érdemli minden newyorki magyar elismerését az­ért, hogy lehetővé tették számukra egy másik, egy mai, egy 20. századbeli “Distinguished Hungarian Patriot”, dr. Bognár meghallgatását. A jelenlevők között volt legalább egy valaki, aki úgy érezte, amint a teremben körülnézett, mintha a jelenlévőkön kívül mások is lennének a teremben. Azok, akik annyira szerették volna meg­érni a napot, amelyen olyan beszámolóban, olyan magyar “Summa Summárum”-ban, magyar össze­gezésben lehetett volna részük, aminőt dr. Bognár adott nekünk e napon. Egy pillanatra mintha ott láttuk volna az öreg Erdei bácsit büszkén moso­lyogni az első padsorban, amiként ott ült, amig élt, minden előadáson, amelyet a magyar ügyért tartottak akár McKeesporton, akár az acélvidéken, vagy Cleveland gyártelepein, munkásotthonaiban. Mintha ott láttam volna a mi drága Leffler Lídián­kat is, egy büszke könnyet törölni jóságos szemei­ből. Mintha ott láttam volna Báber Emmát, Varga Károlyt, Petrás Pált, Kundráth Jánost, Gross Bé­lát, Szarvasi Húst, Laczkó mamát, Hiller Sándort és a drága munkástársak más százait is, akik mind­halálig hűségesek maradtak népükhöz, feltámadá­suk, mai boldogulásuk reményéhez. És talán maga Kossuth Lajos is tapsolt volna az előadónak boldog megelégedéssel, hogy az az első Irving House-i előadás ime mégsem volt hiába­való. .. Deák Zoltán MEGJELENT Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1968) alatt megjelent válogatott írásaiból. 231 oldal Ára: $2.50 Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:..................................Állam:................ Zip Code:..............

Next

/
Thumbnails
Contents