Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-29 / 22. szám

Thursday, May 29, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ÉGV az építőipar szolgálatában Ml TökTÉNIH Keila telep a Veiences-ténái A balatoni autósztráda második pályájának épí­tésekor, Pákozd határában egy maszkkal díszített bronz korongot találtak, amely az i. e. négy év­században itt élt kelta nép ízlését tükrözi. A lelet nyomán megkezdett ásatás nem várt eredménnyel járt: egy 43 méter hosszú és 12 mé­ter széles, munkahelyül szolgáló építményt tártak fel. Az épület egyik vége sziklás, pusztuló, már- gás alapba ért; ott pontosabban meg lehet figyel­ni a formát és a szerkezetet. Jól látható, hogy egy-egy nagy, hatszögletűén faragott cölöp tar­totta a tetőt. A belső berendezésből három kemencét tártak fel: az egyik agyagból tapasztott, kúpos felsőré- szü, félkör alakú “kihúzó tér”-rel; a másiknak csak az alsó része maradt meg, átégett lapján edényaljjal; legtöbbet a harmadikat használták; fekete, hamus, átégett környéke jelezte ezt. Használati tárgy viszonylag kevés maradt: edények töredékei, átfúrt agyagkorsók, korongok. Az edények legtöbbje grafittartalmu, szürke-fe­kete agyagból készült fazék volt. Találtak állat­csontokat: disznó-, marha- és vizimadármaradvá- nyokat is. Azon a területen, amely az épülő autópálya alá kerül, még két kisebb méretű ház alapját találták meg. Mindez arra utal, hogy több házból álló kel­ta település állhatott a Velencei tó partján. Ilyen nagy méretű épületet ebből a korszakból minded­dig nem ismertek Magyarország területén. Középkori német éposz-töredék Kalocsán Dr. Vizkelety András, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa a dél-magyar­országi Kalocsa Főegyházmegyei Könyvtárában középkori német szövegemlékekre bukkant. A ma­gyar könyvtáros egy ősnyomtatvány kötéstáblájá­ban a Cliges-éposz töredékét találta meg. A Cli- ges-éposz ó-francia forrás alapján a Trisztán és Izolda legenda témáját dolgozza fel, az eredetihez hasonló motívumokkal, de az eredetitől eltérően happyenddel. Az éposz létezéséről a germanisztika tudomá­nya sokáig csak a korabeli, a XIII. századbeli szerzők hivatkozásaiból tudott. Az époszból elő­ször a XIX. század végén Zürichben tűnt fel egy 60 soros töredék. A kalocsai lelet az eddig ismer­teknél lényegesen terjedelmesebb, 228 teljes, vagy többé-kevésbé kiegészíthető sort tartalmaz, s ugyanabból a töredékből való, mint a zürichi. Véglegesen eldönti a szerzőség régóta tartó iro­dalomtörténeti vitáját: Ulrich von Türheim, aki­nek az époszt a stílusjegyek alapján korábban is ;ulajdonitották, az egyik sorban megnevezi magát. “Magyar viz” Jemenben A magyar Viziigyi Tervező Vállalat az ENSZ !ejlesztési programja keretében — a FAO meg- hzásából — terveket készít Jemen vízellátási >roblémáinak megoldására. A tervmunka a Vörös-tenger partsávján — a hhama alföldön — levő Wadi Zabid folyó völgyé- lek mezőgazdasági fejlesztésére, vízellátására, alaj ja vitására vonatkozik. Ezen az országrészen ialad át a több ezeréves teve-karavánut, a mai 'ömjén ut, amely Adenből Jeruzsálembe vezet. A magyar tervezési munka értéke körülbelül élmilió dollár. Nyereségrészesedés A magyarországi vállalatok az 1968-ban vég­ett munka alapján több mint 6,8 milliárd forint vereségrészesedést fizettek ki dolgozóiknak. A iszesedési alapból egy-egy dolgozóra 1967-ben 5, 1968-ban pedig már 28 munkanapra kifizetett írnek megfelelő összeg jutott. v0 Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szót terjeszted! Konzervgyárak exportra A KOMPLEX Nagyberendezések Export-Im­port Vállalat az utóbbi években 570 komplett kon­zervgyárat, illetve zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemet szállított külföldi megrendelésre. Ez a ma­gyar vállalat a többi között még 8,850 hűtőtele­pet, 4,120 húsipari feldolgozó berendezést és 1,400 komplett tej- és sajtipari üzemet is exportált. Magasabb lesz “a Balaton fővárosa” A múlt év végén kapott városi rangot Siófok, a Balaton fővárosa. Az utóbbi elnevezést azzal ér­demelte ki, hogy ma már “a magyar tenger” leg­nagyobb települése, ott van “a balatoni Arany­part” korszerű szállodasorával; nyaranta a vendé­gek száma eléri a negyedmilliót. Tavaly 400 ágyas kórház épült a városban. A városi rang és a “főváros” elnevezés kötelez. Ennek jegyében fejlesztik Siófokot. Modern mű­velődési ház épül, amelyben 500 férőhelyes szín­házterem is lesz. Hozzáfognak uj felszíni vizmü, 16 tantermes iskola, uj 9 emeletes téli-nyári szál­loda létesítéséhez. Épülőben az uj városrész. Sió­fok nemcsak terjeszkedik, hanem magasabb is lesz, mivel a város belterületén már csak emeletes házat szabad építeni. A város bővül a Balatonnal is: mintegy 15 kilo­méter hosszúságban 30 méter szélességű partsze­gélyt hódítanak vissza a víztől. A nagystrandnál 50 méterrel szélesedik a part. A partmenti szállo­dák előtt sétányt alakítanak ki. Ezek a munkálatok már megkezdődtek. A távo­li tervek szerint a tóban miniszigetet létesítenek a romantikus hajlamú napozók, fürdőzők és csó- nakázók részére. A hajdani halászfalu méltó lesz az előlegezett bókra, valóban a “Balaton főváros”-vá fejlődik. Ä magyarok világévének előkészítése Qél-Amerikában A vártnál is nagyobb az érdeklődés az 1970-ben Budapesten megrendezendő Magyarok Világéve iránt. Becslések szerint több mint százezer honfi­társ érkezik Magyarországra. A találkozó előkészítése céljából Dél-Ameriká­ban járt dr. Eperjesi László, az IBUSZ vezérigaz­gató-helyettese. Utazási és légiforgalmi vállala­tokkal folytatott tárgyalásokat. Az elképzelések szerint a Brazil Légiforgalmi Társaság (VARIG), amelynek gépei berepülik egész Dél-Amerikát, a MALÉV-vel együttműködve charter-lánc kiala­kításával hozná a délamerikai látogatókat Buda­pestre. A tárgyalások folytatására Budapestre ér­kezik A. Triqueros, a VARIG kereskedelmi igaz­gatója. Kutatásban és fejlesztésben az elsők között A kutatásokra és a műszaki fejlesztésre fordí­tott kiadások arányával — a bruttó nemzeti ter­mékhez viszonyított 1,9 százalékkal — Magyaror­szág a fejlett ipari országok ranglistáján szere­pel. (Az NSZK 1,8, Japán 1,7, Svájc 1,9, Francia- ország 2 százalék.) Egy évben több mint négy- milliárd forintot költenek erre. A ráfordítások 80 százaléka a műszaki kutatásokat és fejlesztéseket szolgálja. Megkülönböztetett fontosságú felada­tok: jármüprogram (autóbusz), az energiabázis szerkezeti megváltoztatása (szénhidrogének), a számítástechnika (számítógépek) és a fehérjeku­tatás (takarmánynyerés szintetikus utón). u0 Magyar építés/ export négy országba. — Pozsonyban kikötőt, Mongóliában 135,000 lég- köbméteres biokombinátot, Kubában pedig üveg­gyárat épit a magyar ÉMEXPORT 1969-ben. In­diai megrendelésre egy üveggyár terve készült el, amelyet 1971-ig épitenek fel. A kubai és az indiai létesítmények beruházásánál szovjet és nyugat­német vállalatok is érdekeltek. Az ÉVM Építőipari Gépesítő Vállalat látja el az ország építőipari vállalatait toronydarukkal, lánctalpas da­rukkal, építési teher- és személyfelvonókkal, árbóc- darukkal, kuszódarukkal és autódarukkal. Az 1,200 főt foglalkoztató vállalat az egész ország területén dolgczik. Az építőipari vállalatoknak ők kölcsönzik ki a darukat és ők gondoskodnak a karbantartásról és üzemeltetésről. Képünk a központi telepen készült. v0 Magvar-jugoszláv kooperáció. — A Gan.z­MÁVAG és a jugoszláv Djuro Djakovics vállalat kooperációs megállapodást irt alá, mely szerint 65 darab, 600 lóerős Diesel-tolatómozdonyt közö- sen gyárt és szállít a belgrádi Vasúti Vállalat ré- szére. A 65 mozdonyból 15 teljes egészében Ma­gyarországon készül, a többihez különböző beren­dezéseket a jugoszláv ipar szállít. • v0 Magyar—csehszlovák orvosimüszer együtt-* működés. — A magyar MEDICOR és a csehszlo­vák CHIRANA orvosi müszergyár gyártmánysza- kositási szerződést irt alá. E szerint a csehszlovákl üzem már idén kielégíti a magyar igényeket fogá- szati eszközökből, inkubátorokból és különböző más orvosi műszerekből, mig a magyar fél elek- tromyographokat, oxigénsátrakat, hordozható al­tató- és röntgenkészülékeket szállít Csehszlová­kiába. • 8,500 orvos Budapesten. — A főváros lakos­ságának egészségén már csaknem 8,500 orvos őr­ködik. A fővárosi szakorvosi rendelőintézetek ta­valy körülbelül 21 millió beteget vizsgáltak meg. A körzeti orvosok betegforgalma — a korábbi évek statisztikájához hasonlóan — mintegy tíz­millió vizsgálattal szerepel az adatok között. Mun­kájuk eredményességét bizonyítja, hogy az ellá­tott betegeknek csak mintegy tizedrészét kellett szakrendelésre küldeniük, illetve kórházba utal­niuk. A statisztika szerint a budapesti kórházak egyidejűleg 27,327 fekvőbeteget tudnak ellátni. • • Magyar és NSZK-beli cégek orvosi műszer- kooperációja,. A magyar MEDICOR Müvek és az NSZK-beli Freiburg-i Helleige-cég szerződést irt alá. Ennek értelmében a MEDICOR átadja Picos- cale nevű műszerének dokumentációit, gyártási és részleges export jogát, a német cég viszont a műszerek értékesítését vállalja. A sorozatgyár­táshoz az alkatrészeket a MEDICOR szállítja. EGYHÁZI KRÓNIKA — A református egyház gyásza. Dr. Szakács József a Budapest-józsefvárosi gyülekezet három évtizeden át volt presbitere és ügyésze 89, Kovács János, az érdi gyülekezet alapitó gondnoka 83, Orosz Pál, a barabási gyülekezet presbitere 79, G. Szabó Lajos a Miskolc-szirmai gyülekezet gond­noka 75, Csete Lajos a kunhegyesi egyházközség * presbitere 86 éves korában meghalt. C+J> — F. Schafer svájci metodista püspök, akinek körzetéhez tartozik a magyarországi metodista egyház is, Budapesten járt. Hosszabb megbeszé­lést folytatott Hecker Ádám metodista szuperin- tendessel és dr. Pálfy Miklós ökumenikus főtit­kárral. — Hetvenöt éve* 1894 januárjában kezdte meg munkásságát a magyar zsidóság kulturális életé­nek egyik jelentős intézménye, az Izraelita Ma­gyar Irodalmi Társaság (IMIT). Az évfordulóról ünnepélyesen megemlékeztek a Magyar Izraeliták Országos Képviselete lem'fóhbi ülésé” _JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents