Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-15 / 20. szám
Victor Perlő: 40 MILLIÁRDOT TESZ KI A NAGYVÁLLALATOK ADÓKIBUVÓJA Magyarország 1968-ban Közeledik a nyár és szerte az országban magyar származású amerikaiak készülnek ellátogatni a szülőhazába, ahol felkeresik a rokont, a régi barátot. Sokan már csak behorpadt sirokat látogathatnak meg a kis falusi temetőben. Egyben közös minden turista vágya: újból látni a szülőföldet és megnézni, hogyan haladt előre, boldogabb és szabadabb-e ma a magyar nép, mint a múltban, mert hiszen “megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt.'’ Minden honfitársamnak, kinek útja hazafelé visz, szivből kivánom, hogy soha el nem feledhető, boldog emlék maradjon számára ez az ut. Nem szégyellem bevallani, hogy nem kis irigységgel nézem a szárnyra kelőket, azt sem, hogy szeretem szülőföldemet, a magyar népet, hisz az ifjúkor szép emlékei s a magyar-nép jogaiért vivőit harcaim felejthetetlenné teszik előttem. Kérelem a hazautazókhoz Kérelemmel fordulok mindenkihez, aki Magyar- országra utrakel s aki e kérésemet teljesiti, annak biztos, hogy nagyon értékessé válik az utazása. Úgy menjen mindenki Magyarországra, mintha rég nem látott szülőket látogatna meg. Tiszta szivvel, elfogulatlanul nézzenek körül és magyar becsülettel lássák meg a jót is, a rosszat is, az előrehaladást éppúgy, mint a maradiságot. Arra kérem a hazautazó honfitársakat, hogy vigyék magukkal ezen cikkemet, amelyben leirom, milyen volt Magyarország helyzete 1969 első napján. Pár hete kaptam meg a Statisztikai Közlemények cimü füzet egy számát. Ez pontos képet ad, születéstől halálig, a magyar lakosság életének minden mozzanatáról. Kérdezzék meg a hazalátogatók a rokont, a barátot, hogy igazat irtam-e ezeknek az adatoknak a leirásával és ellenőrizzék minden oldalról az itt felsoroltakat. Kérem, ne sajnálják a fáradságot és tapasztalatukat nekem Írják meg. ígérem, hogy leveleikről — bármit is tartalmaznak — becsülettel beszámolok ebben a rovatban, kivánság szerint az iró nevével, vagy név említése nélkül. Az 1969 január elsejei adatok Magyarország népessége 10 millió 278 ezer, a szaporodás 39 ezer 021. Az élve születések száma 154 ezer 242, ugyanez 5 évvel előbb 130 ezer 153 volt. 1968-ban 95 ezer házasságkötés volt, öt évvel korábban 87 ezer. Az iparban dolgozók száma 1 millió 512 ezer, az 1960. évi létszám 1 millió 144 ezer volt. Egyéb munkások száma 1 millió 118 ezer. Az össz-alkal- mazottak 64%-a munkásokból áll. Az ipari termelés 1960-tól az idei januárig 79%-kal emelkedett. Egy alkalmazottra jutó átlag kereset 1960-ban 1,617 forint volt, 1968 végén 2.083 forint. A munkások átlag keresete 1,963 forint, a szövetkezeti iparban alkalmazottaké 2,040 forint. A kiskereskedelem forgalma megmutatja, hogyan emelkedett a magyar nép vásárlóképessége. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 1960-ban 21 milliárd 319 millió forintot költöttek, ugyanezekre 1968-ban 38 milliárd 258 millió forintot. Ruházkodásra és iparcikkekre 1960-ban 35 milliárd 429 millió forintot, 1968-ban 55 milliárd 914 millió forintot költöttek. — 8-ik közlemény — Az U.S. költségvetési számítása szerint a következő évben a részvénytársaságok a megszabott ráta helyett bevallott profitjuknak átlagban csak 39.5%-át fizetik adóban, beleértve az 52.8%-os pótadót is. Ezzel a szövetségi kormány 12.8 milliárd dollárt vészit. Példák az egyes vállalatokról: Standard Oil, (N. J.) ... 1967-ben 166 millió dollár adót fizetett 1,439 millió dollár profit után (adólevonás előtt), mely 11.5%-os adórátát jelent. Ez magasabb volt, mint máskor. 1962-ben $849 millió profit után csak $8 milliót, azaz 0.9% adót fizetett. Standard Oil of California... adója 1967-ben, $428 millió profit után $6 millió volt, vagyis a profit 1.4%-a. General Motors... 1967-ben 40.3%, azaz 1,257 millió dollár jövedelmi adót fizetett bevallott profitja és a vezetőinek fizetett haszonrészesedési bó- nuszok és részvények után, melyek együttvéve 3,120 millió dollárt tettek ki. A hivatalos, 48%-os adórátához képest, amenyit fizetnie kellett volna, a kincstár 240 millió dollárral károsult meg. Bethlehem Steel... a szövetségi és helyi kormányzatoknak együttvéve 21 millió dollárt fizetett adóban 1968-ban, vagyis 9.1%-ot bevallott $230 milliós profitja után. Egyedül a “tőkebefektetési visszatérítés” 20 millió dollárt tett ki, mely felére csökkentette adóját. Szövetségi és helyi adókban a Bank of America 36%-os ráta szerint 83 millió dollárt, a Morgan Guaranty Trust, hasonlóképpen 31.3%-os alapon 46 millió dollárt fizetett adóban az 1968-as költségvetési évben. Milyen módszert alkalmaznak az adó elkerülésére A valóság sokkal rosszabb, mint amit ezek a példák mutatnak. Minden nagy vállalat levon bevételéből nagy rejtett profitot, melyet nemlétező költségek címén tüntet fel. így tehát a valóságos profit sokkal több, mint amennyit bevallanak és a valóságos adóráta is kevesebb ennek megfelelően. Emellett még bizonyos részvénytársasági csoportok különleges adófizetési előnyöket élveznek, * 1960-tól 1968 végéig 16%-kal több húst, 14%- kal több tejet, 15%-kal több zsiradék és étolajat, 2%-kal több kenyeret és süteményt, 7%-kal több cukrot és édességet, 11%-kal több gyümölcs- és főzelék-félét, 18%-kal több kávét, 9%-kal több dohányárut adtak el. A szeszes italok eladása 6%- kal, a vendéglői étel-eladás 9%-kal növekedett 1960 óta. Nem luxus a csirke Mindezek a számok azt mutatják, hogy úgy az élelmiszerek fogyasztása, mint a ruházati cikkek vásárlása évről évre emelkedik. Érdekes jelenség, hogy a csü-ke és más baromfiból háromszor annyit adtak el 1968-ban, mint 1960-ban. A régi világban az volt a mondás: “Csak akkor eszik csirkét a paraszt, ha beteg, vagy'ha a csirke beteg.” Ma már valamint bizonyos fajta profitok és üzleti tételei adómentesek, vagy 100%-os visszatérítésre jogo* sultak. A kormány az óriási katonai hálózatának nagy részét az amerikai nagyvállalatok külföldi befektetéseinek védelmére fordítja, de a sokmilliárdos profitból, amit ezek a vállalatok évente bevesznek, alig jut valami jövedelmi adó formájában a kincstárnak. Állítólag a kiskereskedők terhének megkönnyítésére az első 25 ezer dollár profit után csak 22% az adó (a pótadó előtt). De a pénzügyminisztérium egyik újabb tanulmánya szerint a nagy részvény- társaságok nagy összegű adófizetést elkerülnek az által, hogy adóbevallásukban a nagy összegeket sok — néha 500 — részre osztják fel és mindegyikre az alacsonyabb rátát alkalmazzák. 1965-ben 71 milliárd dollár rejtett profit után nem fizettek adót. Rejtett profitnak számítanak, azok a milliárdok, amiket a főrészvényeseknek fizetnek ki, vezetői fizetések, bónuszok és részvények formájában. Jelenleg már több mint 5 milliárd dollárt vonnak le kimerített bányák, olajmezők címén. A pénzügyminisztérium beismeri, hogy az olaj esetében, amely a legfontosabb. “90 százalék... többet tesz ki... mint a költség” — vagyis ez egyszerűen adó-elkerülés. A nagy részvénytársaságok óriási összegeket költenek hirdetésre, amellyel áraikat és monopolista helyzetüket megerősítik. A közönség ezt háromszorosan fizeti meg: magasabb árak és rosszabb minőség formájában, a tv programjának örökös megzavarásával és a magasabb adókkal, amiket a nagyvállalatoknak kellene megfizetni, de amiket hirdetési költségek fejében levonnak. Tizenöt különféle levonás után, mely majdnem rínnden fajta normális üzleti költségre és terjesztési kiadásra vonatkozik, a végén még 155 milliárd dollár marad (!) “másféle levonások” fejében. Ebbe a gyűjtőnévbe sorozhatnak bármit, amit a részvénytársaságok jónak látnak — a sokmilliárdos költségszámla zsarolást, a bankok, biztositó társaságok “rezerva”-ként kezelt rejtett profit mil- liárdjait, stb. Számításunk szerint ebben az évben a nagyvállalatok 45 milliárd dollárral kevesebb adót fognak fizetnie, mint kellene. hétköznap is jut csirkepaprikás a magyar munkás és paraszt asztalára. De “nemcsak kenyérrel él az ember”, hanem kultúrával is. Nézzük meg, mi a helyzet kulturális téren. Elemi iskolába 1938-ban 1 millió 100 ezer gyermek, 1968-ban 1 millió 400 ezer gyermek járt. A középiskolákban 1938-ban 52 ezer, 1968-ban 378 ezer tanuló volt, vagyis hétszer több az előbbinél. Egyetemre 1938-ban 11 ezer 748-an, 1968-ban 91 ezer 644-en jártak, vagyis több mint nyolcszor annyian. Ma már nem úri kiváltság középiskolába és egyetemre járni. A munkás és paraszt gyermekeknek is minden lehetőségük megvan erre, mert az oktatás teljesen ingyenes és 8 osztály elvégzése kötelező. Kultúra és egészség A régi inasélet ma már csak rossz emlék. Most állami és gyári tanműhelyekben több mint 200 ezer növendék tanul. Az oktatók száma mutatja, hogy az oktatás ma mennyivel jobb. Az óvodákban 1938-ban 1,593, 1968-ban 10 ezer 968 tanító, volt. Az elemi iskolákban 1938-ban 20 ezren, 1968- ban 68 ezren tanítottak. 1938-ban 3,504 középiskolai tanár volt az országban, 1968-ban 12 ezer 800. Az egyetemeken 1938-ban 1,724 tanár, 1988- ban több mint 9 ezer tanár tanított. Még ide tartozik az is, hogy 1938-ban 9 millió és 1968-ban 46 millió könyvet nyomtattak. A napilapok 629 millió, a hetilapok 225 millió, a kéthetenként megjelenő lapok 20 millió és a havi folyóiratok 38 millió.példányszámban..jelennek mpg. Az (Ti.ivtatás a 12-ik oldalon) VÁMMENTES IKKA-CSOMAOOK különböző cikkek és szabad választás vagy KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra ©select MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről ____5. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 15, 1969. IPAÁL MÁTHÉ ROVATA
