Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-15 / 20. szám

Victor Perlő: 40 MILLIÁRDOT TESZ KI A NAGYVÁLLALATOK ADÓKIBUVÓJA Magyarország 1968-ban Közeledik a nyár és szerte az országban magyar származású amerikaiak készülnek ellátogatni a szü­lőhazába, ahol felkeresik a rokont, a régi barátot. Sokan már csak behorpadt sirokat látogathatnak meg a kis falusi temetőben. Egyben közös minden turista vágya: újból látni a szülőföldet és megnéz­ni, hogyan haladt előre, boldogabb és szabadabb-e ma a magyar nép, mint a múltban, mert hiszen “megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt.'’ Minden honfitársamnak, kinek útja hazafelé visz, szivből kivánom, hogy soha el nem feledhető, boldog emlék maradjon számára ez az ut. Nem szégyellem bevallani, hogy nem kis irigy­séggel nézem a szárnyra kelőket, azt sem, hogy szeretem szülőföldemet, a magyar népet, hisz az ifjúkor szép emlékei s a magyar-nép jogaiért vi­vőit harcaim felejthetetlenné teszik előttem. Kérelem a hazautazókhoz Kérelemmel fordulok mindenkihez, aki Magyar- országra utrakel s aki e kérésemet teljesiti, annak biztos, hogy nagyon értékessé válik az utazása. Úgy menjen mindenki Magyarországra, mintha rég nem látott szülőket látogatna meg. Tiszta szivvel, elfogulatlanul nézzenek körül és magyar becsület­tel lássák meg a jót is, a rosszat is, az előrehala­dást éppúgy, mint a maradiságot. Arra kérem a hazautazó honfitársakat, hogy vigyék magukkal ezen cikkemet, amelyben leirom, milyen volt Ma­gyarország helyzete 1969 első napján. Pár hete kaptam meg a Statisztikai Közlemé­nyek cimü füzet egy számát. Ez pontos képet ad, születéstől halálig, a magyar lakosság életének minden mozzanatáról. Kérdezzék meg a hazaláto­gatók a rokont, a barátot, hogy igazat irtam-e ezeknek az adatoknak a leirásával és ellenőrizzék minden oldalról az itt felsoroltakat. Kérem, ne saj­nálják a fáradságot és tapasztalatukat nekem Ír­ják meg. ígérem, hogy leveleikről — bármit is tartalmaz­nak — becsülettel beszámolok ebben a rovatban, kivánság szerint az iró nevével, vagy név említése nélkül. Az 1969 január elsejei adatok Magyarország népessége 10 millió 278 ezer, a szaporodás 39 ezer 021. Az élve születések száma 154 ezer 242, ugyanez 5 évvel előbb 130 ezer 153 volt. 1968-ban 95 ezer házasságkötés volt, öt évvel korábban 87 ezer. Az iparban dolgozók száma 1 millió 512 ezer, az 1960. évi létszám 1 millió 144 ezer volt. Egyéb munkások száma 1 millió 118 ezer. Az össz-alkal- mazottak 64%-a munkásokból áll. Az ipari terme­lés 1960-tól az idei januárig 79%-kal emelkedett. Egy alkalmazottra jutó átlag kereset 1960-ban 1,617 forint volt, 1968 végén 2.083 forint. A mun­kások átlag keresete 1,963 forint, a szövetkezeti iparban alkalmazottaké 2,040 forint. A kiskereskedelem forgalma megmutatja, ho­gyan emelkedett a magyar nép vásárlóképessége. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 1960-ban 21 milliárd 319 millió forintot költöttek, ugyanezek­re 1968-ban 38 milliárd 258 millió forintot. Ruház­kodásra és iparcikkekre 1960-ban 35 milliárd 429 millió forintot, 1968-ban 55 milliárd 914 millió forintot költöttek. — 8-ik közlemény — Az U.S. költségvetési számítása szerint a kö­vetkező évben a részvénytársaságok a megszabott ráta helyett bevallott profitjuknak átlagban csak 39.5%-át fizetik adóban, beleértve az 52.8%-os pótadót is. Ezzel a szövetségi kormány 12.8 mil­liárd dollárt vészit. Példák az egyes vállalatokról: Standard Oil, (N. J.) ... 1967-ben 166 millió dol­lár adót fizetett 1,439 millió dollár profit után (adólevonás előtt), mely 11.5%-os adórátát jelent. Ez magasabb volt, mint máskor. 1962-ben $849 millió profit után csak $8 milliót, azaz 0.9% adót fizetett. Standard Oil of California... adója 1967-ben, $428 millió profit után $6 millió volt, vagyis a profit 1.4%-a. General Motors... 1967-ben 40.3%, azaz 1,257 millió dollár jövedelmi adót fizetett bevallott pro­fitja és a vezetőinek fizetett haszonrészesedési bó- nuszok és részvények után, melyek együttvéve 3,120 millió dollárt tettek ki. A hivatalos, 48%-os adórátához képest, amenyit fizetnie kellett volna, a kincstár 240 millió dollárral károsult meg. Bethlehem Steel... a szövetségi és helyi kor­mányzatoknak együttvéve 21 millió dollárt fizetett adóban 1968-ban, vagyis 9.1%-ot bevallott $230 milliós profitja után. Egyedül a “tőkebefektetési visszatérítés” 20 millió dollárt tett ki, mely felére csökkentette adóját. Szövetségi és helyi adókban a Bank of America 36%-os ráta szerint 83 millió dollárt, a Morgan Guaranty Trust, hasonlóképpen 31.3%-os alapon 46 millió dollárt fizetett adóban az 1968-as költ­ségvetési évben. Milyen módszert alkalmaznak az adó elkerülésére A valóság sokkal rosszabb, mint amit ezek a pél­dák mutatnak. Minden nagy vállalat levon bevéte­léből nagy rejtett profitot, melyet nemléte­ző költségek címén tüntet fel. így tehát a valósá­gos profit sokkal több, mint amennyit bevallanak és a valóságos adóráta is kevesebb ennek megfe­lelően. Emellett még bizonyos részvénytársasági cso­portok különleges adófizetési előnyöket élveznek, * 1960-tól 1968 végéig 16%-kal több húst, 14%- kal több tejet, 15%-kal több zsiradék és étolajat, 2%-kal több kenyeret és süteményt, 7%-kal több cukrot és édességet, 11%-kal több gyümölcs- és főzelék-félét, 18%-kal több kávét, 9%-kal több dohányárut adtak el. A szeszes italok eladása 6%- kal, a vendéglői étel-eladás 9%-kal növekedett 1960 óta. Nem luxus a csirke Mindezek a számok azt mutatják, hogy úgy az élelmiszerek fogyasztása, mint a ruházati cikkek vásárlása évről évre emelkedik. Érdekes jelenség, hogy a csü-ke és más baromfiból háromszor annyit adtak el 1968-ban, mint 1960-ban. A régi világban az volt a mondás: “Csak akkor eszik csirkét a pa­raszt, ha beteg, vagy'ha a csirke beteg.” Ma már valamint bizonyos fajta profitok és üzleti tételei adómentesek, vagy 100%-os visszatérítésre jogo* sultak. A kormány az óriási katonai hálózatának nagy részét az amerikai nagyvállalatok külföldi befek­tetéseinek védelmére fordítja, de a sokmilliárdos profitból, amit ezek a vállalatok évente bevesznek, alig jut valami jövedelmi adó formájában a kincs­tárnak. Állítólag a kiskereskedők terhének megkönnyí­tésére az első 25 ezer dollár profit után csak 22% az adó (a pótadó előtt). De a pénzügyminisztérium egyik újabb tanulmánya szerint a nagy részvény- társaságok nagy összegű adófizetést elkerülnek az által, hogy adóbevallásukban a nagy összegeket sok — néha 500 — részre osztják fel és mind­egyikre az alacsonyabb rátát alkalmazzák. 1965-ben 71 milliárd dollár rejtett profit után nem fizettek adót. Rejtett profitnak számítanak, azok a milliárdok, amiket a főrészvényeseknek fi­zetnek ki, vezetői fizetések, bónuszok és részvé­nyek formájában. Jelenleg már több mint 5 mil­liárd dollárt vonnak le kimerített bányák, olaj­mezők címén. A pénzügyminisztérium beismeri, hogy az olaj esetében, amely a legfontosabb. “90 százalék... többet tesz ki... mint a költség” — vagyis ez egyszerűen adó-elkerülés. A nagy részvénytársaságok óriási összegeket köl­tenek hirdetésre, amellyel áraikat és monopolista helyzetüket megerősítik. A közönség ezt három­szorosan fizeti meg: magasabb árak és rosszabb minőség formájában, a tv programjának örökös megzavarásával és a magasabb adókkal, amiket a nagyvállalatoknak kellene megfizetni, de amiket hirdetési költségek fejében levonnak. Tizenöt különféle levonás után, mely majdnem rínnden fajta normális üzleti költségre és terjesz­tési kiadásra vonatkozik, a végén még 155 milliárd dollár marad (!) “másféle levonások” fejében. Ebbe a gyűjtőnévbe sorozhatnak bármit, amit a részvénytársaságok jónak látnak — a sokmilliár­dos költségszámla zsarolást, a bankok, biztositó társaságok “rezerva”-ként kezelt rejtett profit mil- liárdjait, stb. Számításunk szerint ebben az évben a nagyvál­lalatok 45 milliárd dollárral kevesebb adót fognak fizetnie, mint kellene. hétköznap is jut csirkepaprikás a magyar munkás és paraszt asztalára. De “nemcsak kenyérrel él az ember”, hanem kultúrával is. Nézzük meg, mi a helyzet kulturális téren. Elemi iskolába 1938-ban 1 millió 100 ezer gyermek, 1968-ban 1 millió 400 ezer gyermek járt. A középiskolákban 1938-ban 52 ezer, 1968-ban 378 ezer tanuló volt, vagyis hétszer több az előbbinél. Egyetemre 1938-ban 11 ezer 748-an, 1968-ban 91 ezer 644-en jártak, vagyis több mint nyolcszor annyian. Ma már nem úri kiváltság középiskolába és egyetemre járni. A munkás és paraszt gyerme­keknek is minden lehetőségük megvan erre, mert az oktatás teljesen ingyenes és 8 osztály elvégzé­se kötelező. Kultúra és egészség A régi inasélet ma már csak rossz emlék. Most állami és gyári tanműhelyekben több mint 200 ezer növendék tanul. Az oktatók száma mutatja, hogy az oktatás ma mennyivel jobb. Az óvodák­ban 1938-ban 1,593, 1968-ban 10 ezer 968 tanító, volt. Az elemi iskolákban 1938-ban 20 ezren, 1968- ban 68 ezren tanítottak. 1938-ban 3,504 középis­kolai tanár volt az országban, 1968-ban 12 ezer 800. Az egyetemeken 1938-ban 1,724 tanár, 1988- ban több mint 9 ezer tanár tanított. Még ide tartozik az is, hogy 1938-ban 9 millió és 1968-ban 46 millió könyvet nyomtattak. A napi­lapok 629 millió, a hetilapok 225 millió, a kéthe­tenként megjelenő lapok 20 millió és a havi folyó­iratok 38 millió.példányszámban..jelennek mpg. Az (Ti.ivtatás a 12-ik oldalon) VÁMMENTES IKKA-CSOMAOOK különböző cikkek és szabad választás vagy KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra ©select MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről ____5. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 15, 1969. IPAÁL MÁTHÉ ROVATA

Next

/
Thumbnails
Contents