Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-15 / 20. szám

AMeRIKA! Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.0, of. N.Y., N Y. Vol. XXIII. No. 20. Thursday, May 15, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th S?., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. AZ ABM “HASZNAVEHETETLEN ÉS FELESLEGES” Edward M. Kennedy, Massachussetts demokrata szenáto­ra megbízásából az ország legkiválóbb tudósai és akadémi­kusai tüzetes tanulmány tárgyává tették a Nixon elnök és Laird hadügyminiszter által javasolt és a Nixon-kormány által támogatott ABM Rakéta-Elháritó Rendszert. A 344 oldalnyi tanulmányt dr. Jerome B. Wiesner, Ken­nedy és Johnson elnökök tudományos tanácsadója és Abram Chayes, a Harvard Egyetem professzora, a külügyminiszté­rium jogtanácsosa hozta nyilvánosságra. Első megállapítása a tanulmánynak, hogy az ABM "hasz­navehetetlen". A jelentés részletesen leírja, hogy egy masszív (nagytömegű) rakéta-támadás esetén a Rakéta Elhárító Rend­szer komputerje képtelen volna a támadást elhárítani. A második megállapítás természetszerűleg követi az el­sőt: "felesleges." Ha a rendszer nem tud eleget tenni eredeti célkitűzésének, miért kell rá 6, vagy 60 milliárd dollárt elpo­csékolni? De a jelentés legfontosabb és legmérvadóbb pontja, hogy az ABM Rakéta Elhárító Rendszer felállítása "nem növelné, hanem csökkentené a nemzet biztonságát." Tudósok és akadémikusok szerint az ABM rendszer fel­állítása "megbontaná a jelenleg fennálló egyensúlyt" az U.S. és a Szovjetunió között és a két ország közti fegyverkezési verseny uj, az eddiginél is magasabb fokra hágna, ami veszé­lyeztetné mindkét ország biztonságát és az egész emberiséget. Nixon elnök időről időre kijelenti: minden rendelkezé­semre álló erővel harcolok az ABM Rakéta Elhárító Rendszer felállításáért. Az amerikai nép válasza erre csupán ez lehet: "minden lehetőt elkövetünk, hogy lehetetlenné tegyük az ABM rend­szer feláliitását, mert az 'hasznavehetetlen és felesleges'." VIGYÁZAT, VESZÉLYES! Gaylord Nelson, Wisconsin demokrata szenátora javasol­ta, hogy a kormány tiltsa be mindazokat a gyártmányokat, amelyek a "cyclamate" nevű mesterséges édesítőt tartalmaz­zák. Nelson szenátor orvoskutatók jelentésére alapozza javas­latát. A kutatók ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy a "cyclamate" édesitő vegyszer magas vérnyomást, májbeteg­séget és bőrgyulladást okozhat. Attól tartunk, hogy a szenátor javaslatát nem fogadják el, mert az ellentétben áll a szent profittal. Ezért felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy nézzék meg és olvassák el a különböző élelmiszerek kis betűs címkéjét és ha a felhasznált anyagok között ott látják a "cyclamates" megne­vezést, hagyják az élelmiszert az üzletben. “KELLEMETLEN ÉS TŰRHETETLEN” Békét javasol az N.F.F. — az U.S. kiterjeszti a háborút Javíts szenátor éles szavakkal ostorozza Nixon vietnami politikáját PÁRIZS. — Tran Buu Kiem, a Nemzeti Felszabadító Front szószólója tiz pontos békeja­vaslatot terjesztett be a viet­nami háború felszámolására, a béke megteremtésére. (A tiz pontos programot lapunk leg­közelebbi számában közöljük.) Kiem ideiglenes koalíciós kormány felállítását javasolta, melyben Dél-Vietnam minden hazafias rétege képviselve lenne. Ismételten ragaszkodnak az amerikai és csatlós csapatok feltétel nélküli kivonásához. Észak-vietnami csapatok kivo­nása á vietnamiak közti tár­gyalások eredményeként jö­het létre. A hadifoglyok kicserélését is javasolja a Felszabadító Front dokumentuma. Az NFF javaslata villámcsa­pásként hatott az amerikai és a délvietnami tárgyalókra, de kénytelenek voltak kijelente­ni, hogy noha a tiz pont közül több elfogadhatatlan részük­re, a javaslat bizonyltja, hogy mind a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, mind a Nem­zeti Felszabadító Front kép­viselői komoly tárgyalásokba óhajtanak lépni a háború fel­számolására. Kiterjesztik a háborút A Nixon-kormány a háború kiterjesztésével válaszolt a Nemzeti Felszabaditó Front békejavaslatára. A javaslatot követő napon a Nixon-kormánvzat uralomra jutása óta először amerikai B-52-es bombázók a bombák tonnáit zúdították Kambódia területére, ahol sejtelmük sze­rint a Nemzeti Felszabaditó Front fegyvertárai vannak. Állítólag Kambódia nem til­takozott területi épségének és függetlenségének megsértése ellen. Javíts ostorozza a Nixon-kormányt . Jacob Javíts, New York re­publikánus szenátora San Fran ciscoban, a Commonwealth Club ülésén tartott beszédé­ben mondotta: "Minden jel arra mutat, hogy a Nixon-kormány ugyan­azon mende-monda, önámitás és koholmányok áldozata, mint a Johnson-kormány volt.” “Úgy vélem, hogy a Nixon- kormány tárgyalásain ugyan­olyan magatartást tanúsít, mint a Johnson-kormány, ami nem vezetett sikerre.” Javíts szenátor beszédében arra serkentette Nixon elnö­köt, hogy reálisabb álláspont­ra helyezkedjen, mert csak igy kerülhetjük el a vietnami háború okozta ellentétek újabb kirobbanását. Concord, N. H. — Loughlin biró 30 napi börtönre és 100 dollár pénzbírságra Ítélt 45 Dartmouth College-hallgatót, mert megszegték a bírói tiltóparancsot, mely elrendelte az ál­taluk elfoglalt egyetemi épület elhagyását. A biró ragaszko­dott ahoz, hogy az Ítéletet azonnal hajtsák végre. Ilyan drákói szigorral óhajtják elfojtani az egyetemi diákok mozgalmát. • Basel. — Az Egyesült Államok, Kanada, Anglia. Francia- ország, a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Hollandia, Olaszország, Japán és Svájc pénzügyi szakértői azon szorgos- kodnak, hogy elhárítsák a “szabad világ” gazdaságát fenye­gető pénzügyi válságot. A Kiesinger-kormány úgy döntött, hogy nem emeli fel a márka értékét és ez a döntés “örökké” tart. De Gaulle francia elnök lemondása óta ötmilliárd dollár értékű német márkát vásároltak fel, remélve a német márka értéke emelkedését. • Meridian, Miss. — 1966 januárjában felrobbantották Ver­non F. Dahmer otthonát, aki a feketék egyenjogúságáért foly­tatott harcban aktiv részt vett. A robbanás által okozott se­bekbe Dahmer belehalt. Tiz Ku-Klux-Klan-tagot letartóztattak és vád alá helyeztek. Tárgyalásuk most ért véget. A fehérek­ből összeállított esküdtszék felmentett 3 KKK-tagot és a má­sik hét vádlott ügyében uj tárgyaláson döntenek. "Az amerikai nép milliói képtelenek családjukat kellő­képpen táplálni." "Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy több millió amerikai éhezik és nyomorog." "Hogy olyan országban, mint a miénk, milliók éhezzenek és nyomorogjanak — kellemetlen és tűrhetetlen." Mindezeket nem mi mondjuk. Mindezeket a Fehér Ház lakója, Nixon elnök mondta a kongresszushoz intézett átira­tában, melyben az éhség elleni javaslatokat a törvényhozók elé tárja. Miután az elnök elismeri, hogy milliók éheznek e dús­gazdag országban, siet hozzátenni: "Ez nagyon komplikált probléma, amit nem lehet EGYSZERŰEN ÉS GYORSAN MEGOLDANI." Az elnök fizetését villámgyorsan felemelték 100,000 dol­lárról 200,000 dollárra. A szenátorók és képviselők fizetését ugyancsak villámgyorsan felemelték. Ez egyszerű volt és igy gyorsan megoldható. A baj csak az, hogy Nixon nincs az éhezők sorában. Ha tudná és érezné, mit jelent az, amikor az anya a gyermekeit üres gyomorral kénytelen napról napra aludni küldeni, akkor kétségtelenül egyszerű problémává válna az éhség elleni harc, amit gyorsan meg lehet oldani. Nixon mézes-mázos szavai teljes ellentétben állnak javas­*★★*****★***★+★★*★*★★**★★*★*+*★****■*■★*+**★★*★★*★★*★★**★**★*★★***★*★****★★•* 12,000 ROKONSZENVEZŐ TÁMOGATJA A SZTRÁJKOLÓ KÓRHÁZI MUNKÁSOKAT CHARLESTON, S. C. — A State Medical College Kórház márc. 20-a óta sztrájkoló 500 alkalmazottjának támogatásá­ra 12,000 fekete és fehér munkás, polgár vasgyürüként fogta körül a kórház épüle­tét, a tömegpiketelést tiltó pa­rancs ellenére az elmúlt va­sárnap. Március 28-án a Charleston Megyei Kórház 100 alkalma­zottja csatlakozott a sztrájko- lókhoz és azóta az ötszáz mun­kás folytatja a harcot szakszer­vezete elismeréséért és a $1.30 órabér felemeléséért. A sztrájk folyamán 700 sztájkolót és velük rokonszen- vezőt tartóztattak le és ve­tettek börtönbe. A tömegpiketelés előtt tö- meggyülés volt, ahol Walter Reuther, a szervezett autómun kások országos elnöke, 10,000 dolláros adományt nyújtott át a sztrájkolóknak és Ígérte, hogy a küzdelem tartamára hetenként 500 dollár támoga­tást ad a harc sikerre vitelére. A felvonulók között volt William F. Ryan és Edwin I. Koch, New York Manhattan kerületének, valamint Allard K. Lowenstein, Nassau kerü­let demokrata képviselője; ugyancsak dr. Ralph D. Aber­nathy, az SCLC elnöke és Co- retta King, dr. Rev. Martin Luther King Jr. özvegye is. *★★*****+****★★*★*★+**★***++★★*★*★★*-*★★★*★★★★*★•** Az az egyén, akinek havi jövedelme pl: 31 dollár, nem jogos ingyen élelmiszerjegyre. Nixon elnök szerint tehát a havi 31 dollár jövedelemmel rendelkező egyén nem tartozik az éhezők közé. Nixon elnök kellemetlenül érzi magát, mert ország, vi­lág tudja, hogy milliók éheznek az Egyesült Államokban. Az éhező millióknak és a velük rokonszenvező amerikaiaknak kell követelniök, hogy a Nixon-kormány haladéktalanul intéz­kedjen hazánk e szégyenfoltjának megszüntetésére. ÁRA 20 CENT

Next

/
Thumbnails
Contents