Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-13 / 7. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 13, 1969. tAJudbarmxuuj os tachnikxx MfVW\/VV/VVV\nfVVVVVU\AAAAAnMVUVVUV\Af\AnAA/VVVVV\A/Vt/yVWVVUWV/VVVVVAfWVVV\A>VAAAAA/VVV A dohány mérgező hatása Több mint 300 éve annak, hogy a dohány Európában meghonosodott. Eleinte a dohányzást nemcsak ártalmasnak nem tartották, hanem annak bizonyos gyógyitó hatást is tulajdonitottak. Azt terjesztették felőle, hogy csillapitóan hat az idegekre, javitja az emésztést, élénkiti a szellemi munkát. Csakhamar azonban rájöttek arra, hogy a dohánynövényben igen erős méreg van, amely károsítja az idegrendszert és a vérkeringés szerveit. A nikotin a dohánylevelekben mint azok alkaloidja fordul elő. A száraz, nyers dohánygyártmányok és levelek kb. 0.6—8 százalékig tartalmazzák a nikotint. Érdekes megemlíteni, hogy a legtöbb nikotin az olcsó dohányfajtákban, mig a legkevesebb a legjobb és legfinomabb dohánynemüekben van. Már 4 centigramm nikotin a légzőközpont bénulása folytán halált okoz. A nikotin mérgező hatása főképpen a szív részéről megnyilvánuló tünetekkel: szívdobogással, szivtáji nyomással, a bal karba kisugárzó fájdalmakkal jár. A dohányzás hatására nagyobb meny- nyiségben kerül adrenalin a vérkeringésbe. Az adrenalin érszűkületet okoz, emiatt megnehezedik a szív munkája. A vérnyomás emelkedik. Kimutatható a vércukor mennyiségének emelkedése és csökkenése is. Tudományosan bizonyított, hogy a súlyos következményekkel, esetleg a láb amputá- ciójával járó érszükületi betegség kialakulása kapcsolatos a dohányzással. Hiba volna azonban, ha a vérkeringési szervek megbetegedésének gyakoribb előfordulását és az ebből származó magasabb halálozási arányszámokat pusztán csak a dohányzás számlájára írnánk. Az ember évszázadok óta dohányzik. A mérgező adaghoz szerencsére előbb utóbb hozzászokik a szervezet. Bár az emberek ismerik a dohányzás ártalmait, mégsem tudnak lemondani róla. Hivatkoznak arra, hogy az orvosok legtöbbje is erős dohányos. Vannak magas életkort elért emberek, akik egész életükön át erős dohányosok voltak és mégsem lettek betegek. Arra a kérdésre, hogy kinek árt a dohányzás és kinek nem, nehéz egyértelmű választ adni. Talán semmiről sem Írtak annyit, mint a dohányzásról. Jót és rosszat egyaránt. A dohányzásnak ma már egész könyvtárat kitevő irodalma van. A világ két táborra oszlott: dohányzók és nemdohányzók táborára. A dohányzók jóval többen vannak, mint a nemdohányzók. Egy bizonyos: könnyelműség volna azt állítani, hogy a dohányzás ártalmatlan. Egyetlen fiatal sem dohányzik azért, mintha jólesne neki. Eleinte utálja és csak legénykedésből gyújt rá. A fiatalembert utánzási ösztöne, a tilalom ihgerlő hatása azonban a dohányzás ismételt megkísérlésére bírja. A heveny nikotinmérgezés tünetei senkinél sem tapasztalhatók olyan pregnánsan, mint a fejlődésben lévő fiatal szervezetnél. Ezek: hányás, hasmenés, nyáladzás, fejfájás, szívdobogás, gyomor- bélgörcsök, erős sápadtság. Ezek a tünetek komoly figyelmeztetés a fiatalok számára. A krónikus nikotin mérgezést magunkon is tapasztalhatjuk, amikor a megszokottnál többet szivünk. Tünetei: fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés és köhögés. A nők ma már kiterjedten hódolnak a dohány!■■■■ ÚJBÓL KAPHATO f ORSZÁGH LÁSZLÓ *I Angol-magyar • magyar-angol I I ZSEBSZÓTÁR I í| KÉT KÖTETBEN | Ára kötetenként $2.50 jfl és 25 cent posta- és csomagolási költség |p Megrendelhető S» I A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN jS 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 jí? AL 4-0397 ■■■■■■■■ zás szenvedélyének. Sokkal szenvedélyesebben dohányoznak, mint a férfiak. Ezt már Schweitzer, a dzsungel nemrég elhalt világhírű orvosa is megállapította — benszülött vonatkozásban. Wintz professzor tapasztalata szerint a dohányzó nők bőre sokkal petyhüdtebb, fakóbb és öregesebb, mint a nemdohányzóké. Németországban újabban azt is kiderítették, hogy nőknél nem egyseer a meddőség az erős dohányzás következménye. Terhes nők pedig vétkeznek születendő gyermekeik ellen, ha a terhesség ideje alatt dohányoznak. A nagy vitát: szívjunk, ne szívjunk eldönteni nem lehet. Akinek a szervezete érzékenyen reagál a dohányzás hatására, az feltétlenül szokjon le róla. Ehhez nagy akaraterőre van szükség. A dohány zást egyébként csökkenteni nem lehet, a dohányzást abba kell hagyni. A dohányzás ellenzői egyben megegyeznek egymással: óvják a dohányost attól, hogy reggel éhgyomorra rágyújtson. Az első szippantás szertartását a reggelizés utánra kell áttenni. Vámossy professzor szerint nem a nikotin kedvéért dohányzunk, hanem mint cselekvést, gesztust kívánjuk unos-untalan, amivel valami mozgásban vagy gondolatban támadt ürességet, hézagot szoktunk kitölteni. Ezen a kis történeten derül a világ: Egy férfi elment az orvoshoz és panaszkodott, hogy fáj a bokája. Az orvos alapos vizsgálat után megkérdezte: — Mióta vannak fájdalmai? — Két hete — válaszolt a beteg. — Ember! Magának eltört a bokája. Miért nem jött hamarább? — Tudja doktor ur, a feleségem miatt nem mertem szólni. Mindig, amikor fáj valamim, azt mondja nekem: Benedek, most aztán éppen a legfőbb ideje, hogy leszokj a dohányzásról! Marék Antal dr. AZ ÉVSZÁZAD LEGNAGYOBB VÁNDORMADÁRPUSZTULÁSA Skandináv ornitológusok szerint 1968 tavaszán az időjárás hirtelen újból hidegre fordulása az évszázad legnagyobb vándormadár pusztulását okozta. A dán, a svéd és a norvég partokon a megfagyott vagy éhen veszett szalonkák, fecskék, seregélyek, kócsagok és bíbicek ezreit találták. Nagy madárrajok gyülekeztek, hogy ismét visszarepüljenek a déli vidékekre, számos délről jött és az ut fáradalmai következtében legyengült madár azonban képtelen volt pihenés és eleség nélkül újra nekiindulni a több száz kilométeres útnak. Úgy látszik, a gólyák — amelyek amúgy is mindinkább elkerülik Észak-Európát — megérezték az idő járás változást, mert a Rajnától nyugatra és a Majna vonalától délre hirtelenül ismét déli irányba kanyarodó gólyarajokat figyeltek meg. Az afrikai rezervátumokban megállapították, hogy néhány év óta a gólyák kétharmada lemondott az északividékekre való vándorlásról. Két köbcenti viz egy literben! A viz képlete meglehetősen közismert: H20. Ez a képlet azt állítja, hogy egy molekula viz két hidrogén- és egy oxigénatomból áll. A klasszikus meghatározás szerinti képletnek azonban csak kevés molekula felel meg: egy liter desztillált vízben összesen körülbelül 2 köbcentiméter térfogatot foglalnak el. Miből áll a fennmaradó 998 köbcentiméter viz ? Polimerizált molekulák alkotják, vagyis több H20 további nagyobb mole kulákká egyesül. (Nagy mennyiségű hidrogénatompárt tartalmaznak, megfelelő számú oxigénatommal vegyülve.) Igaz, tudtuk, hogy a Föld ivóvizforrásai soványak, de vegyész szemével nézve, a polimerizálódott óriásmolekulákhoz képest, mondhatni, semmivé válnak... ORVOSI 10ZAIK A baktériumok által okozott nagy járványok visszaszorítása után egyre nagyobb jelentőségüek- nek mutatkoznak a vírusok által okozott fertőző betegségek. A történelem folyamán ismerünk olyan himlő járvány okát, amelyek országrészeket tettek néptelenné. Az első világháború után a vírusos influenza járvány több embert pusztított el, mint amennyi a háborúban elesett. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek többségét a jelenben már nem a baktériumok, hanem a vírusok okozzák. Ismeretesebbek: a nátha, influenza, vírusos agyhártyagyulladás, agy- velőgyulladás, bárányhimlő, fertőző májgyulladás, járványos gyermekbénulás, herpesz, himlő, kanyaró, mumpsz, rubeola, veszettség stb. A virus szó magyarul mérget jelent. Ez az elnevezés még abból az időből származik, amikor a kisebb, mikroszkóppal nem látható kórokozókat még nem ismerték. A millimikronos nagyságú vírusok megfigyelését ma már az elektromikroszkóp lehetővé teszi. így tudjuk, hogy a vírusok az élő és élettelen világ határán állnak. Az is kiderült, hogy szaporodásukhoz élő sejtre van szükségük, az élő sejtbe kerülve azok anyagcseréjét saját hasznukra állítják át, amivel az élő sejt pusztulását okozzák. A sejtekbe jutott virus típusától függően 20 perctől 2 óráig él a sejtben. Ezután a sejt szétesik s belőle néhány ezer virus részecske kerül ki, amelyek rövidesen alkalmasak uj sejtek megfertőzésére. A vírusok többsége nem rendelkezik speciális tulajdonsággal, de vannak olyanók, amelyek az idegrendszert, az emésztőrendszert, a légzési szerveket támadják meg. A megtámadott szervezet a vírusok ellen ellenanyagot termel, amely megakadályozhatja a vírusok behatolását és esetleges elszaporodását a sejtben, vagy feloldja a vírust, más esetben pedig kö- zömbösiti. A virusbetegségek átvészelése egyes esetekben évtizedes, más esetekben végleges védettséget hoz létre, mint pl. a himlőnél, bárányhimlőnél és kanyarónál. A nátha, az influenza átvészelése azonban csak egészen rövid ideig tartó védettséggel jár. Nos, ismerkedjünk meg közelebbről egy olyan virusos megbetegedéssel, amelyről napjainkban egyre gyakrabban hallunk: A Pfeifer féle mirigylázzal. Ez a betegség lázzal, a nyirokmirigyek megduzzadásával, torokgyulladással, gyakran hányással, a lép, sokszor a máj megnagyobbodásával jár. Lappangási ideje 1—2 hét, néha több. Leggyakoribb volt eddig a gyermekkorban, de az utóbbi években a felnőttkorban sem ritka. Fertőző képessége nem nagy, a megbetegedett családjában ritkán kapja meg a hozzátartozó. A lázas szak általában 1—3 hétig tart, majd a tünetek csökkennek, de bizonyos idő után a láz újra felléphet. A beteg közérzete általában néhány nap múlva megjavul, étvágya visszatér. A betegség általában kb. hat hétig tart, olykor azonban ennél is tovább. Prognózisa általában jó. A szövődményekkel járó esetek a legtöbbször meggyógyulnak. Tapasztalat szerint az antibiotikumok a betegség lefolyását nem változtatják meg. Ezért kezelése főleg tüneti: ágynyugalom, lázcsillapitás. Ha szövődményként tüszős mandulagyulladás lép fel, penicillin adására javulás mutatkozik. Befejezésül még annyit, hogy a vírusok laboratóriumi diagnosztikája jóval nehezebb, mint a bakteriális diagnosztika. A szerologiai próbák elvégzése bonyolult és időigényes. A virus-megbe- tegedésekkel szemben hatékony oltóanyaggal az esetek többségében nem rendelkeznek. Egészségügyi számítóközpont Moszkvában számítóközpontot létesítenek az egészségügyi szolgálat számára. A központ összegyűjti majd a születésekkel és a betegségekkel kapcsolatos adatokat, összehangolja a klinikák, a gyógyszergyárak és a kutatóintézetek különféle tevékenységeit. Egyúttal az elsősegélynyújtásban betölti majd a diszpécser szerepét is. A mentők jármüveit menetközben értesíti a kórházak rendelkezésre álló fekvőhelyeiről és a betegszállítás legrövidebb útjáról.
