Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-13 / 7. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 13, 1969. tAJudbarmxuuj os tachnikxx MfVW\/VV/VVV\nfVVVVVU\AAAAAnMVUVVUV\Af\AnAA/VVVVV\A/Vt/yVWVVUWV/VVVVVAfWVVV\A>VAAAAA/VVV A dohány mérgező hatása Több mint 300 éve annak, hogy a dohány Euró­pában meghonosodott. Eleinte a dohányzást nem­csak ártalmasnak nem tartották, hanem annak bi­zonyos gyógyitó hatást is tulajdonitottak. Azt ter­jesztették felőle, hogy csillapitóan hat az idegek­re, javitja az emésztést, élénkiti a szellemi mun­kát. Csakhamar azonban rájöttek arra, hogy a do­hánynövényben igen erős méreg van, amely káro­sítja az idegrendszert és a vérkeringés szerveit. A nikotin a dohánylevelekben mint azok alka­loidja fordul elő. A száraz, nyers dohánygyártmá­nyok és levelek kb. 0.6—8 százalékig tartalmazzák a nikotint. Érdekes megemlíteni, hogy a legtöbb nikotin az olcsó dohányfajtákban, mig a legkeve­sebb a legjobb és legfinomabb dohánynemüekben van. Már 4 centigramm nikotin a légzőközpont bé­nulása folytán halált okoz. A nikotin mérgező hatása főképpen a szív ré­széről megnyilvánuló tünetekkel: szívdobogással, szivtáji nyomással, a bal karba kisugárzó fájdal­makkal jár. A dohányzás hatására nagyobb meny- nyiségben kerül adrenalin a vérkeringésbe. Az ad­renalin érszűkületet okoz, emiatt megnehezedik a szív munkája. A vérnyomás emelkedik. Kimutat­ható a vércukor mennyiségének emelkedése és csökkenése is. Tudományosan bizonyított, hogy a súlyos következményekkel, esetleg a láb amputá- ciójával járó érszükületi betegség kialakulása kap­csolatos a dohányzással. Hiba volna azonban, ha a vérkeringési szervek megbetegedésének gyakoribb előfordulását és az ebből származó magasabb halá­lozási arányszámokat pusztán csak a dohányzás számlájára írnánk. Az ember évszázadok óta dohányzik. A mérgező adaghoz szerencsére előbb utóbb hozzászokik a szervezet. Bár az emberek ismerik a dohányzás ártalmait, mégsem tudnak lemondani róla. Hivatkoznak arra, hogy az orvosok legtöbbje is erős dohányos. Van­nak magas életkort elért emberek, akik egész éle­tükön át erős dohányosok voltak és mégsem let­tek betegek. Arra a kérdésre, hogy kinek árt a dohányzás és kinek nem, nehéz egyértelmű választ adni. Talán semmiről sem Írtak annyit, mint a dohányzásról. Jót és rosszat egyaránt. A dohányzásnak ma már egész könyvtárat kitevő irodalma van. A világ két táborra oszlott: dohányzók és nemdohányzók tábo­rára. A dohányzók jóval többen vannak, mint a nemdohányzók. Egy bizonyos: könnyelműség volna azt állítani, hogy a dohányzás ártalmatlan. Egyetlen fiatal sem dohányzik azért, mintha jólesne neki. Eleinte utál­ja és csak legénykedésből gyújt rá. A fiatalembert utánzási ösztöne, a tilalom ihgerlő hatása azonban a dohányzás ismételt megkísérlésére bírja. A he­veny nikotinmérgezés tünetei senkinél sem ta­pasztalhatók olyan pregnánsan, mint a fejlődésben lévő fiatal szervezetnél. Ezek: hányás, hasmenés, nyáladzás, fejfájás, szívdobogás, gyomor- bélgör­csök, erős sápadtság. Ezek a tünetek komoly fi­gyelmeztetés a fiatalok számára. A krónikus nikotin mérgezést magunkon is ta­pasztalhatjuk, amikor a megszokottnál többet szi­vünk. Tünetei: fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés és köhögés. A nők ma már kiterjedten hódolnak a dohány­!■■■■ ÚJBÓL KAPHATO f ORSZÁGH LÁSZLÓ *I Angol-magyar • magyar-angol I I ZSEBSZÓTÁR I í| KÉT KÖTETBEN | Ára kötetenként $2.50 jfl és 25 cent posta- és csomagolási költség |p Megrendelhető S» I A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN jS 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 jí? AL 4-0397 ■■■■■■■■ zás szenvedélyének. Sokkal szenvedélyesebben do­hányoznak, mint a férfiak. Ezt már Schweitzer, a dzsungel nemrég elhalt világhírű orvosa is meg­állapította — benszülött vonatkozásban. Wintz professzor tapasztalata szerint a dohányzó nők bő­re sokkal petyhüdtebb, fakóbb és öregesebb, mint a nemdohányzóké. Németországban újabban azt is kiderítették, hogy nőknél nem egyseer a meddő­ség az erős dohányzás következménye. Terhes nők pedig vétkeznek születendő gyermekeik ellen, ha a terhesség ideje alatt dohányoznak. A nagy vitát: szívjunk, ne szívjunk eldönteni nem lehet. Akinek a szervezete érzékenyen reagál a dohányzás hatására, az feltétlenül szokjon le ró­la. Ehhez nagy akaraterőre van szükség. A dohány zást egyébként csökkenteni nem lehet, a dohány­zást abba kell hagyni. A dohányzás ellenzői egyben megegyeznek egy­mással: óvják a dohányost attól, hogy reggel éh­gyomorra rágyújtson. Az első szippantás szertar­tását a reggelizés utánra kell áttenni. Vámossy professzor szerint nem a nikotin ked­véért dohányzunk, hanem mint cselekvést, gesz­tust kívánjuk unos-untalan, amivel valami mozgás­ban vagy gondolatban támadt ürességet, hézagot szoktunk kitölteni. Ezen a kis történeten derül a világ: Egy férfi elment az orvoshoz és panaszkodott, hogy fáj a bokája. Az orvos alapos vizsgálat után megkérdezte: — Mióta vannak fájdalmai? — Két hete — válaszolt a beteg. — Ember! Magának eltört a bokája. Miért nem jött hamarább? — Tudja doktor ur, a feleségem miatt nem mertem szólni. Mindig, amikor fáj valamim, azt mondja nekem: Benedek, most aztán éppen a leg­főbb ideje, hogy leszokj a dohányzásról! Marék Antal dr. AZ ÉVSZÁZAD LEGNAGYOBB VÁNDORMADÁRPUSZTULÁSA Skandináv ornitológusok szerint 1968 tavaszán az időjárás hirtelen újból hidegre fordulása az évszázad legnagyobb vándormadár pusztulását okozta. A dán, a svéd és a norvég partokon a meg­fagyott vagy éhen veszett szalonkák, fecskék, se­regélyek, kócsagok és bíbicek ezreit találták. Nagy madárrajok gyülekeztek, hogy ismét visszarepül­jenek a déli vidékekre, számos délről jött és az ut fáradalmai következtében legyengült madár azonban képtelen volt pihenés és eleség nélkül újra nekiindulni a több száz kilométeres útnak. Úgy látszik, a gólyák — amelyek amúgy is mind­inkább elkerülik Észak-Európát — megérezték az idő járás változást, mert a Rajnától nyugatra és a Majna vonalától délre hirtelenül ismét déli irány­ba kanyarodó gólyarajokat figyeltek meg. Az afri­kai rezervátumokban megállapították, hogy né­hány év óta a gólyák kétharmada lemondott az északividékekre való vándorlásról. Két köbcenti viz egy literben! A viz képlete meglehetősen közismert: H20. Ez a képlet azt állítja, hogy egy molekula viz két hidrogén- és egy oxigénatomból áll. A klasszikus meghatározás szerinti képletnek azonban csak kevés molekula felel meg: egy liter desztillált vízben összesen körülbelül 2 köbcenti­méter térfogatot foglalnak el. Miből áll a fennmaradó 998 köbcentiméter viz ? Polimerizált molekulák alkotják, vagyis több H20 további nagyobb mole kulákká egyesül. (Nagy mennyiségű hidrogénatompárt tartalmaz­nak, megfelelő számú oxigénatommal vegyülve.) Igaz, tudtuk, hogy a Föld ivóvizforrásai soványak, de vegyész szemével nézve, a polimerizálódott óriásmolekulákhoz képest, mondhatni, semmivé válnak... ORVOSI 10ZAIK A baktériumok által okozott nagy járványok visszaszorítása után egyre nagyobb jelentőségüek- nek mutatkoznak a vírusok által okozott fertőző betegségek. A történelem folyamán ismerünk olyan himlő járvány okát, amelyek országrészeket tettek néptelenné. Az első világháború után a ví­rusos influenza járvány több embert pusztított el, mint amennyi a háborúban elesett. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek többségét a jelenben már nem a baktériumok, hanem a vírusok okozzák. Ismeretesebbek: a nát­ha, influenza, vírusos agyhártyagyulladás, agy- velőgyulladás, bárányhimlő, fertőző májgyulladás, járványos gyermekbénulás, herpesz, himlő, ka­nyaró, mumpsz, rubeola, veszettség stb. A virus szó magyarul mérget jelent. Ez az el­nevezés még abból az időből származik, amikor a kisebb, mikroszkóppal nem látható kórokozókat még nem ismerték. A millimikronos nagyságú ví­rusok megfigyelését ma már az elektromikroszkóp lehetővé teszi. így tudjuk, hogy a vírusok az élő és élettelen világ határán állnak. Az is kiderült, hogy szaporodásukhoz élő sejtre van szükségük, az élő sejtbe kerülve azok anyagcseréjét saját hasznukra állítják át, amivel az élő sejt pusztu­lását okozzák. A sejtekbe jutott virus típusától függően 20 perctől 2 óráig él a sejtben. Ezután a sejt szétesik s belőle néhány ezer virus részecske kerül ki, amelyek rövidesen alkalmasak uj sejtek megfertőzésére. A vírusok többsége nem rendel­kezik speciális tulajdonsággal, de vannak olyanók, amelyek az idegrendszert, az emésztőrendszert, a légzési szerveket támadják meg. A megtámadott szervezet a vírusok ellen ellen­anyagot termel, amely megakadályozhatja a víru­sok behatolását és esetleges elszaporodását a sejt­ben, vagy feloldja a vírust, más esetben pedig kö- zömbösiti. A virusbetegségek átvészelése egyes esetekben évtizedes, más esetekben végleges vé­dettséget hoz létre, mint pl. a himlőnél, bárány­himlőnél és kanyarónál. A nátha, az influenza át­vészelése azonban csak egészen rövid ideig tartó védettséggel jár. Nos, ismerkedjünk meg közelebbről egy olyan virusos megbetegedéssel, amelyről napjainkban egyre gyakrabban hallunk: A Pfeifer féle mirigy­lázzal. Ez a betegség lázzal, a nyirokmirigyek megduzzadásával, torokgyulladással, gyakran há­nyással, a lép, sokszor a máj megnagyobbodásá­val jár. Lappangási ideje 1—2 hét, néha több. Leggyakoribb volt eddig a gyermekkorban, de az utóbbi években a felnőttkorban sem ritka. Fertő­ző képessége nem nagy, a megbetegedett család­jában ritkán kapja meg a hozzátartozó. A lázas szak általában 1—3 hétig tart, majd a tünetek csökkennek, de bizonyos idő után a láz újra felléphet. A beteg közérzete általában né­hány nap múlva megjavul, étvágya visszatér. A betegség általában kb. hat hétig tart, olykor azon­ban ennél is tovább. Prognózisa általában jó. A szövődményekkel járó esetek a legtöbbször meggyógyulnak. Tapasztalat szerint az antibiotikumok a beteg­ség lefolyását nem változtatják meg. Ezért keze­lése főleg tüneti: ágynyugalom, lázcsillapitás. Ha szövődményként tüszős mandulagyulladás lép fel, penicillin adására javulás mutatkozik. Befejezésül még annyit, hogy a vírusok labora­tóriumi diagnosztikája jóval nehezebb, mint a bakteriális diagnosztika. A szerologiai próbák el­végzése bonyolult és időigényes. A virus-megbe- tegedésekkel szemben hatékony oltóanyaggal az esetek többségében nem rendelkeznek. Egészségügyi számítóközpont Moszkvában számítóközpontot létesítenek az egészségügyi szolgálat számára. A központ össze­gyűjti majd a születésekkel és a betegségekkel kapcsolatos adatokat, összehangolja a klinikák, a gyógyszergyárak és a kutatóintézetek különféle tevékenységeit. Egyúttal az elsősegélynyújtás­ban betölti majd a diszpécser szerepét is. A men­tők jármüveit menetközben értesíti a kórházak rendelkezésre álló fekvőhelyeiről és a betegszállí­tás legrövidebb útjáról.

Next

/
Thumbnails
Contents