Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-01 / 18. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 1, 1969 McGovern szenátor: — Az U.S. katonai szövet­ségei elavultak. A negyvenes években kötötték, amikor féltek “a moszkvai monolitikus és totali­tárius kommunizmustól.” Ma tudjuk, hogy ilyen kommunizmus nincs. Helder Camara, Recife érseke: — A fiatalok, ösztönszerüen szemibeszálltak a modem világ hét bűnével; ezek: fajiság, gyarmati politika, hábo­rú, önkényuralom, képmutatás, elidegenedés, fé­lelem. A fiatalok nem fogadják el az elkülöni- tést, a megkülönböztetést, a bőr színe, az orr vo­nala vagy a frizura alapján. Nem félnek a hábo­rútól, hanem gyűlölik és megvetik. Tudják, hogy az osztályharcot a gazdagok okozzák, akik azt hiszik, adományokkal, asztaluk morzsáival meg­oldhatják a bajokat. Lenézik a puritánokat, akik maguk szegik meg leginkább erkölcsi elveiket és mindenért a nemiséget támadják, de nincs ben­nük részvét, ami nélkül a puritánok aggresszivek és képmutatók. A fiatalok mélyebbre és mesz- szebbre látnak, mint a felnőttek, sajnálják, hogy szüleik, tanítóik, Íróik és politikusaik arculcsap- ják a történelmi igazságot. Ahol éhség van és a gazdagok uralkodnak, ott félelem is van a mun­kanélküliségtől, a kunyhó elvesztésétől, letartóz­tatástól, veréstől, erőszakos haláltól. Az emberek nem mernek beszélni — a világ % része. (Az ér­sek Angliában beszélt a diákoknak, de főleg a ma­ga országára, Brazíliára gondolt, az U.S. politika kedvencére.) John Kenneth Galbraith, iró, közgazdász: — A Pentagon nem csinálhatja a nemzeti politikát, csak szolgálhatja; a kormányt kell szolgálnia, nem a General Dynamics-ot. (Ez a legnagyobb hadiszállító.) ^ Hans Morgenthau, politikai iró: — Az U.S. Metternich Ausztriáját utánozza, mindenütt meg akarja fojtani a szabadságharcokat. Átka lett a Containment (körülzárás) politikája. Sámuel Arthur (Daily Word): — A gettó gyer­mekek leeszik a falak lepattogzó festékét, gyó- gyithatalanul megsértve agyukat. Mindig csak a szegények! ők égnek halálra a nyomortanyákon, >— nem a háziurak, ők halnak meg a bányákban ■— nem a tőkések, ők éheznek az Appalachia vidé­ken, ők az árvíz áldozatai, a munkanélküliek, őket bunkózzák, ha tiltakoznak, ők válnak rok­kanttá a fronton. Kizsákmányolják, ha dolgoznak, megfeszítik, ha nem . William Carson, gyalogos-tengerész ezredes: — Az U.S. felelős a vietnami háború fokozódásáért. Amikor megállította az Észak bombázását, fokoz­ta támadásait a déli felszabaditási front ellen. Pedig ez a Dél igazi nemzeti mozgalma. Dr. Hauser biológus: — Az emberiség szaporo­dásának meg kell szűnnie; egy családnak se le­gyen kettőnél több gyermeke. A Föld nem birja a rohamosan növekvő kiaknázást és mérgezést. Erik Bert: (Daily World) : — Ma már nem hal­lunk a “Népi Kapitalizmus”-ról. Ezt az illúziót eltemették, 10 év után. (Akkor az volt a propa­ganda, mindenki részvényes lesz, mindenki tőkés. De egy pár részvény még nem tesz tőkéssé; és a nagyvállalatok igazi birtokosai néhány száz csa­lád. Ma pedig már a legtöbb tőzsdecég nem is fo­gadja el kisemberek rendeléseit.) Komsomolskaya Pravda: — A cseh újságok mez télén nők képeivel akarják lekötni az emberek ér­deklődését, a pornográfiával elterelni őket a po­litikától; erre való a most bevezetett striptease is. A “dolce vita” (az édes élet) a programjuk, nem egy jobb társadalom. A “szabad sajtó” álarcában az erkölcsi szabályokat megsértik. Mindezt a mű­vészet nevében. (A nálunk is mindent betöltő por­nográfiát nem szabad összetéveszteni az egészsé­ges nemiséggel. Nyugatnémetország majdnem minden képes újságjának minden száma meztelen nőt mutat a címlapon és ezt a sajtót “Soraya-sajtó nak” hívják, mert 15 évig a sah elvált feleségé­ről szóló hazug pletykákkal töltötték meg a lapo­kat. Nézzenek meg egy nagyobb ujságstandot itt New Yorkban!) New York Times: — A Szenátus külügyi bi­zottsága meglepetéssel hallotta, hogy Henry Loo­mis, a Voice of America feje 1965-ben lemondott, mert Johnson nem engedte, hogy a vietnami há­ború elleni tiltakozásról beszámoljon. Utóda ugyanezért mondott le. (Csak a cseh szólássza­badságot féltik!) Az ázsiai kérdések 33 szakértője: — Laird had­ügyminiszter a falra festi az ördögöt, amikor Ki- *a haderejével ijesztget. Kina katonai létszáma kisebb, mint az amerikai, ők védelemre rendez­kedtek be, mi támadásra. Légi erejük elavult, flottájuk kicsi. Ha Laird ilyen tévedésekre ala­pozza az ABM-fegyvernemet, billiókat pazarlunk el, amire kétségbeejtő szükség van belső bajaink gyógyítására. Leary newyorki rendőrkapitány: — Sok rend­őr nem érti a problémákat, amikkel naponta ta­Lapzártakor érkezett a hir, hogy De Gaulle le­mondott Franciaország elnöki tisztéről, csak a kö­vetkező számban lehet az eseménnyel behatóbban foglalkozni. De, ez olyan fontos nemcsak Francia- ország, hanem egész Európa, sőt az egész világ po­litikájának szempontjából, hogy egészen röviden már most rá kell mutatni, mi teszi ilyen fontossá. Franciaország már nem áll a nagyhatalmak első sorában. A két (vagy három) főhatalmon kívül még másik három felülmúlja termelését és gazdasági erejét. Mégis, az országnak kulcspozíciója van Európa és igy az egész Föld erőviszonyaiban. Gaz­dasági erejét már az első világháború óta gyakran lebecsülték, de a legjobban kiegyensúlyozott nem­zetgazdasága van Nyugat-Európában, földrajzi helyzeténél fogva ott van Nyugat-Európa stratégiai súlypontja, földi haderejét ott csak a németeké, tengeri hatalmát csak az angoloké múlja felül, s az öt nukleáris hatalom egyike. Afrikában a volt gyarmataival fennálló szoros kapcsolata révén do­mináns pozíciója van. Bár a Szovjetuniónak nyíl­tan nem szövetségese, kialakult vele külpolitikai tengelye, amely az U.S. európai befolyásának egyetlen ellensúlya. Külpolitikai befolyása azonban elsősorban De Gaulle vezetéséhez fűződött. Ma már ritkaság, hogy egy demokratikus ország jelentőségét a vezér adja meg, de az európai or­szágok között egyiknek sincs ma ilyen nagy politi­kai múltú vezetője és hazájában senki sem közelíti meg tekintélyét. Ez tette lehetővé, hogy ő nemze­tének útját — Nyugat-Európában egyedül — füg­getlenítse Amerikáétól s ezzel egész Nyugat-Euró­pa függetlenségét szolgálja. Belpolitikáját nem kell helyeselni, de baloldali bírálói is tudják, hogy kül­politikája sokkal békésebb volt, mint előtte azoké, akik szocialista zászló alatt vettek részt az ország kormányzásában. Tiz, viszonylag nyugodt év után (ami Franciaor­szágban régóta nem volt), tavaly megrázta a válság az országot, mert annak gazdasági, társadalmi és politikai problémáit De Gaulle sem oldotta meg, miként megoldatlan az U.S. sokkal súlyosabb vál­sága is. És De Gaulle olyan demagóg módon lett úrrá felette, hogy Franciaország kommunista párt­ját okolta érte. De tudni kell, hogy ez a párt igen nehéz helyzetben volt a tavalyi válságban. Mint a francia baloldal egyetlen szervezett és céltudatos ereje, pillére kell, hogy legyen minden mozgalom­nak, amely reformmal, vagy forradalommal akarja megoldani az ország életkérdéseit. De az ország bal oldala frakciókra töredezett, amelyeknek nincs közös programjuk és többnyire csak szocialista fátyollal takarják, hogy az U.S.-nak konzervatív csatlósai. Az igazi francia demokraták nem felej­tették el, hogy De Gaulle törte le a fasiszta tisz­teknek a CIA és Izrael által támogatott puccsát és ő alatta az többé nem fenyegette az országot, mi­ként ma Itáliát fenyegeti. Nekünk pedig tudnunk kell, hogy De Gaulle több megértést tanusitott a Szovjetuniónak egy csehszlovákiai ellenforradal­lálkozik. A legtöbb fehér rendőr megőrizte fehér köéposztálybeli nevelésének merevségét és értet­lenül áll a feketékkel és portorikóiakkal szemben. Osservatore Romano (a Vatikán lapja) : — A film jövője reménytelen. Olyan lesz a filmszín­házba belépni, mintha mániákusok bordélyházába mennénk. Egy katonai szóvivő: — Az U.S. hadviselés ál­landó módszere, elpusztítani az ellenség egészség- ügyi berendezéseit és gyógyszereit. Noam Chomsky nyelvész és politikai iró: — A technika uj főpapjai nem fogadnak el ellenvetést a laikusoktól, a misszionárius hevével erőltetik rá a kisebb népekre a maguk életelveit, átírják a múltat és a jelent, hogy az ő ideológiájukat tá­mogassa. ők hajszoltak be minket a vietnami há­borúba, ők találnak rá mentséget. Nicholas Johnson, Federal Communications Commisioner (TV és rádió ügyek felügyelője): — A rádió és TV-vállalatok a szólásszabadságot csak annyiban védik, amennyiben az nekik üzleti hasznot hoz. mat megelőző politikája iránt, mint maga a fran­cia kommunista párt. így a haladó közvélemény, még ha konzervatív­nak;, sőt reakciósnak, imperialista eszméktől nem mentesnek tekinti is De Gaulle politikai koncep­cióját, tudatában van a helyzet bonyolult voltá­nak és aggódva várja a fejleményeket. A világ­reakciót az U.S. borzalmas voltának ereje bátorítja, támogatja és tartja fenn: ez oly döntő problémája a világpolitikának, mint volt a tengelypolitika a harmincas évek végén. Franciaország és Nyugat- Európa ma nem érett haladó irányú forradalomra és ilyen kísérlet (mint azt a francia kommunista párt helyesen felismerte) ott kudarcra volna Ítél­ve. Ma arra kell törekednie a haladó baloldalnak, hogy az ország ne álljon be az amerikai reakció szolgálatába, mint a NATO kebelébe visszatérő ha­talom, ál-szocialista cégér alatt, amit a szokott re­cept szerint nyilván hamar felváltana a valóságos reakció, sőt esetleg a fasizmus is. P. S. Érdemes felfigyelni... Illinois állam egyik republikánus képviselője, Findley, pár héttel ezelőtt felvétette a kongresz- szusi rekordba annak a 33,517 amerikai ifjúnak a nevét, akik életüket vesztették Vietnamban. Azóta a levelek halmaza érkezett Findley kép­viselőhöz az ország minden részéből. A legtöbben azt követelik, hogy minden további teketória nél­kül vonuljunk ki Vietnamból és hagyjuk, hogy a vietnamiak döntsék el, milyen politikai rendszer­ben akarnak élni. A haiti rendőrség rajtaütött az illegalitásban mű­ködő Haiti Kommunista Párt vezetőségének szék­helyén és meggyilkolta a párt 30 tagját. • Bomba robbant az Olimpic Airways görög légi- társaság párizsi irodája előtt. Ugyancsak a római görög nagykövetség kertjébe ismeretlen egyén pe­tárdát dobott. A robbanások kisebb anyagi káro­kat okoztak. A/V\eRjKAI ^ 1 Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollar, felevre $6.5ir Uj helyzet a világpolitikában Mondták és Írták

Next

/
Thumbnails
Contents