Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-17 / 16. szám

Vol. XXIII. No. 16, Thursday, April 17, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., Now York, N.Y. 10003. Telephone: AL 44397. ÁRA 20 CENT Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. JIRI HAJAK Jiri Hajak, húszéves csehszlovák egyetemi hallgató az Egyesült Államok legújabb "importja." A telefonvállalat egyik gazdag főtisztviselője hozatta ki Jirit Csehszlovákiából, hogy megmutassa neki, milyen szabad­ság és jólét van az Egyesült Államokban. Jiri első útja a newyorki Liberty utcában lévő Állami Bankba vezetett, ahol több milliárd dollár értékű aranyat lá­tott. Elképzelhetjük, milyen benyomással távozott onnan. Majd a tőzsdén szemlélte, hogyan adják, veszik a rész­vényeket. Ez valóban az amerikai gazdasági élet egyik leg­fontosabb mozzanata! Onnan elment valahová — nem tudjuk, hová — csak annyit tudunk, hogy ahova ment, ott találkozott egy, a Kínai Népköztársaságból idemenekült egyénnel. Majd megnézte a modern színpad legújabb produkcióját, a "Hair"-t, amelyben meztelen színészek szerepelnek és el- ámult, hogy milyen szabadság van az Egyesült Államokban. Megtekintette a Rockefeller Plazán korcsolyázókat és el­látogatott az Egyesült Nemzetek épületébe. Láthatjuk, hogy Jiri minden perce la volt foglalva az amerikai átlagember (tőzsdeügynökök, korcsolyázók, banká­rok, stb.) életviszonyainak tanulmányozásával. Arra nem jutott ideje, hogy megtekintse, hogyan verik be a rendőrök a Harvard Egyetem hallgatóinak fejét, csupán azért, mert tiltakoztak az egyetemi vezetőség magatartása el­len — pedig az aranymilliárdok megtekintésével egyidőben történt a rendőrök véres támadása. EMELKEDIK A MUNKANÉLKÜLISÉG A Munkaügyi Hivatal jelenti, hogy márciusban emelke­dett a munkanélküliek száma, csökkent azok száma, akiket a különböző iparágakban alkalmaznak és a részidős munkán dolgozók száma 1,801,000-re emelkedett. A Hivatal nem titkolt örömmel adta ezen adatokat az or­szág lakosainak tudomására. A Nixon-kormány ugyanis a nemzetgazdaság tudatos lelassításával, a munkanélküliség cél­tudatos emelésével, a nép vásárló erejének csökkentésével óhajt gátat vetni az inflációnak. A kormány első célkitűzését elérte: a munkanélküliség emelkedett. Az inflációs folyamat lelassulását azonban még nem lát­juk. Ellenkezőleg: mindennek felmegy az ára. A Wall Street Journal április 9-i számának 3-ik oldalán a munkanélküliség emelkedéséről irt; ugyanazon lapszámban olvastunk a réz és ólom árának emelkedéséről. Köztudomású, hogy amikor ilyen nyersanyagok árát emelik, akkor mind­azoknak a gyártmányoknak az ára is emelkedik, melyek rezet, vagy ólmot tartalmaznak. íme, az amerikai nép kezdi élvezni a Nixon-korszak elő­nyeit. JELLEMZŐ New York, N. Y. — Clif­ford P. Case, New Jersey republikánus szenátora rá­dió interjúban javasolta, hogy vonjuk vissza csapata­ink nagy részét Vietnamból. E lépésünk a délvietnami hadseregre háritja a hábo­rú folytatását és közelebb hoz bennünket a békéhez. Minot, N. D. — A közép­nyugat folyói kiáradtak. Az árvíz nagy károkat okoz Min­nesota, North Dakota, South Dakota, Wisconsin, Mississip­pi, Iowa és Illinois államok­ban. • Washington D. C. — A vas- utvállalatok és a szemafor-ke­zelők képviselői közt egyez­mény jött létre vasárnap dél­után és igy a hétfő reggelre tervezett sztrájk elmaradt. A sztrájk megbénította volna az egész ország vasutközlekedé- sét. • Battipaglia. — A város rend­őrei két polgárt megöltek és másokat megsebesítettek, mi­kor terrorral akarták elfojta­ni a város 26,000 lakosának tiltakozását a reakciós város­atyák ellen A 3 szakszervezeti központ 3 órás általános sztrájkra szólította Olaszor­szág munkásait. Charleston, S. C. — A rend­őrség letartóztatott öt sztráj- kolót. A város kórházi alkal­mazottai sztrájkban állnak ma­gasabb bérekért és a szakszer­vezet elismeréséért. • Párizs. — “Lemondok azon­nal”, mondotta De Gaulle el­nök, ha a szavazók az április 27-én tartandó népszavazáson elvetik alkotmánvmódositó ja­vaslatait. Izrael elveti Hussein méltányos javaslatait “Az arab menekültek kérdése a legfontosabb” — mondja Jordán királya WASHINGTON, D. C. — Hussein, Jordán királya az Országos Sajtó Klub-ban tar­tott 40 perces beszédében vá­zolta, milyen körülmények kö­zött hajlandók az arab álla­mok a békét helyreállítani a közel-keleten. Hussein nem csak saját véleményét nyilvá­nította, hanem az Egyesült Arab Köztársaság elnökének Nassernek a véleményét is. Felsorolta az arab államok és Izrael között létrejöhető békeszerződés főbb pontjait:- 1. Beszüntetni a hadi tény­kedéseket. 2. Elismerni a térség minden államának függetlenségét, te­rületi épségét. 3. Minden államnak jogában van békében élni a saját meg­határozott területén. 4. Biztosítani a szabad hajó­zást az Aqaba-öbölben és a Szuezi-csatornán. 5. Biztosítani a térségben lévő összes államok határait, minden szükséges lépés életbe léptetésével — beleértve a semleges zónák felállítását. 6. Megoldani a palesztinai menekültek kérdését. Hussein k i h angsulyozta. hogy nem lehet felelős az iz­raeli megszálló csapatok biz­tonságáért, mert a “komman­dó csapatok működését a tart­hatatlan helyzet hozza létre és nem a kommandók teremtiK meg e helyzetet.” Alig hangzott el Hussein be­széde, az izraeli kormány szó­szólói máris elvetették javas­latait, bár azoknak lényege megegyezik az Egyesült Nem­zetek Biztonsági Tanácsa által 1967 novemberben elfogadott határozati javaslatokkal. Hussein három napos láto­gatása alkalmával többször tárgyalt Nixon elnökkel. Kö­zös nyilatkozatot adtak ki, melyben Nixon Jordán terü­leti épsége mellett foglalt ál­lást. Cleveland, O. — A Carl B. Stokes polgármester újravá­lasztását támogató ülésen Je­rome P. Cavanagh, Detroit polgármestere éles szavakkal ellenezte az ABM rakétaelhá- ritó rendszer felállítását. “Amikor az ABM felállításá­ról beszélünk, nemcsak uj ha­dieszközről, hanem országunk jövőjéről hozunk döntést” — mondta Detroit polgármestere. “Ha az ABM-re költjük a milliárdokat, nem oldjuk meg a nagyvárosok problémáit.” Nashville, Tenn. — William E. Miller, kerületi biró meg­tagadta az Illinois Central vasutvállalat kérését tiltó pa­rancs kibocsátására a sztrájko­ló munkások ellen. • ­Ottawa. — Mitchell Sharp, Kanada külügyminisztere ki­nyilvánította: Kanada és a Kínai Népköztársaság megbí­zottai tárgyalásokat kezdenek a jövő hónapban a két ország közti diplomáciai kapcsolat felvételére. Nixon elnök biztosra veszi, hogy az ország szavazói 1972- ben ismét megválasztják. Nem tudjuk, mire alapozza ezen jóhiszemű feltevését, mert eddig semmit nem tett a vietnami háború felszámolásá­ra, a nagy városok számtalan problémájának megoldására. Az elnök optimizmusát mi sem tükrözi vissza jobban, minthogy máris lépéseket tett az ország 200 éves fennállásának megün­neplésére, melyre 1976 julius 4-én kerül sor. A 200 éves jubileumi ünnepség megszervezése nagy fel­adat, sok hozzáértést kíván és nagy felelősséggel jár. Elvégre is nem minden nap történik ilyesmi. Visszatekintést igényel az ország kétszáz éves múltjára, hogyan lett a 13 kis gyar­matból a világ leghatalmasabb országa. Ezért olvastuk nagy meglepetéssel, hogy Nixon elnök Búd Wilkinsont nevezte ki az ünnepségek előkészítésére. Wil­kinson az Oklahoma Egyetem FUTBALLCSAPATÁNAK AZ EDZŐJE. MINDENKI OLVASHAT - BÁRMIT "Ha van az alkotmány első módosításának valamilyen je­lentősége, úgy az az, hogy saját otthonában mindenki azt ol­vashatja, vagy olyan filmet nézhet meg, amit akar." Az ország Legfelsőbb Bírósága egyhangúan ilyen dön- * SZTRÁJKOLNAK A HARVARD EGYETEM HALLGATÓI CAMBRIDGE, Mass. — Az ország egyik legrégibb és leg­nagyobb tekintélynek örven­dő felső iskolája, a Harvard Egyetem hallgatói három na­pos sztrájkba léptek. E lépés­sel fejezik ki elégedetlenségü­ket, mivel Nathan M. Pusey, az intézmény elnöke a rendőr­séghez folyamodott, amikor többszáz diák elfoglalta az egyetem közigazgatási épüle­tét. A kirendelt 400 városi és állami rendőr betört az elfog­lalt épületbe, agyba-főbe ver­te az egyetemi hallgatókat, fiukat és leányokat egyaránt 150 diákot letartóztattak. A rendőrbrutalitás felhábo­rította az intézmény 15,000 hallgatójának nagyrészét. A sztrájkfelhívásra a diákok 80 százaléka kedvezően reagált. A fakultás többsége is ál­lást foglalt a letartóztatott diákok szabadlábra helyezése és az ellenük felhozott vád elejtése mellett. A Students Tor a Democra­tic Society szervezet követel­te, hogy az egyetem szüntes­tést hozott a minap. Nem változtat e döntés jelentőségén az a tény, hogy az­zal kapcsolatban hozták, hogy aki otthonában pornográf fil­met nézett, nem követett el törvényszegést. se be a Tartalékos Tisztképző (R.O.T.C.) fakultást és miután követelésüket megtagadták, el­foglalták a közigazgatási épü letet. A Harvard Egyetemen az elmúlt hét folyamán lezajlott események a legújabb meg­nyilvánulásai annak a mozga­lomnak, amely az ország min­den felsőoktatási intézményé­ben megnyilvánul. A mozgalom fő célkitűzése: a vietnami háború befejezése, a Tartalékos Tisztképző fakul­tás beszüntetése, az egyete­mek és a Pentagon közti ka­pocs feloszlatása, az intézmé­nyek átszervezése és a diákok részvétele az egyetemek ügyei nek intézésében.

Next

/
Thumbnails
Contents