Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-08-29 / 33. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 29, 1968. Munkás és szakszervezeti hirek •«- 1 - _________. _________________ LABOR DAY - 1968. Az amerikai szervezett munkások hivatalos ünnepén ez évben éppen úgy, mint az előző években, a szakszervezeti vezérek és mindkét nagy politikai párt vezetői nagyhangú szónoklatokban arról zengenek majd hozsannát, hogy milyen jó dolga van az amerikai ipari munkásnak, milyen magas bérért dolgozik és milyen magas az életszínvonala. A tény az, hogy az ipari munkások átlagos heti bére: 105 dollár (bnitto) nem elegendő a szövetségi jkormány által meghatározott életszínvonal fenntartásához. Tény az, hogy a szervezett munkások csak kis százalékát teszik ki az összmunkástábomak. /Tépy az, hogy ezt az átlagbért is csak súlyos áldozatok árán tudták a munkások kiharcolni. Tépy az, hogy az infláció és az állandóan emel- kedő adók következtében az ország ipari munkásai ma több gonddal küzdenek, mint az elmúlt években. A munkások százezreinek munkaalkalma teljesen bizonytalan, mert az automatizálás egyre több Joe Curran és Gellért Hugó Volt valamikor a ’30-as évek elején egy Joe Curran névre hallgató kereskedelmi tengerész. Joe a saját bőrén tapasztalta, hogy nem lehet 50 dolláros heti fizetésből megélni, még kevésbé családot el- tartaAi. A Saját tapasztalatából rájött arra, hogy a tengerészek csupán úgy nézhetnek szembe sikerrel a -munkaadókkal, akik túlzsúfolt, szellőzetlen, piszkos fülkékbe kényszerítik a hajók legénységét, moslékot adnak nekik tisztességes étel helyett, ha szervezetet alakítanak és közös erővel követelik a tarthatatlan helyzet felszámolását. így történt, hogy Joe-t a ’30-as évek elején azok sorában találjuk, akik a szervezetlenek megszervezésén dolgoztak. A kereskedelmi tengerészeket szervezte. Jóé többedmagával megszervezte a National Maritime Union-t, a kereskedelmi hajók legénységének szakszervezetét. < . rJóé világnézete a haladás szellemét tükrözte viasza. A szakszervezet évről évre jobb béreket, fizetett szabadságot harcolt ki a kereskedelmi tengerészek részére, megteremtette a munka, védelmét, majd nyugdijat és egyéb kedvezményeket harcolt ki részükre. -ti v Ébfcen az időben Joe fizetése csak viszonylagosan volt magas, vagyis a kereskedelmi tengerészek béréhez viszonyítva magas volt, de a többi és különösen a régi, maradi szakszervezetek vezetőinek fizetéséhez képest alacsony. Múltak az évek. Elérkezett az idő, hogy az NMU szakszervezeti palotát építtetett New Yorkban; a 13. utca és Hatodik Ave.-nál lévő palotát Joe Curran lítán nevezték el. Ez 1943-ban, a Hitler elleni háború idején történt. Gellért Hugót bizta meg Joe á palota belső falainak diszitésével. Gellért Franklin Delano Roosevelt “Négy Szabadságáét festette a falakra. (A “Négy Szabadság”: Szólásszabadság, vallásszabadság, a nélkülözéstől és a félelemtő való szabadság.) Amikor az AFL-CIO reakciós vezetői kizárták a haladó szellemben vezetett szakszervezeteket, Joe Curran ur csatlakozott George Meanyhez és társaihoz. Úgyszólván egyik napról a másikra fátyolt ’ vetett haladó múltjára és még Meanyn is túl akart tenni. Lépésről lépésre megváltoztatta a szervezet alapszabályait és ahelyett, hogy a tagság érdekeit szolgálta volna, átpártolt a munkáltatókhoz, úgyELŐZETES JELENTÉS! Tudatjuk lapunk olvasóival és barátaival, hogy a SZÜRETI MULATSÁGOT 1968 október 13-án, vasárnap tartjuk a Castle Harbor Casino, 1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y. címen. Kérjük, hogy tartsák fenn ezt a dátumot. munkást szőrit ki a termelésből minden iparágban. Napirendre kell tehát tűzni a munkaidő leszállítását, a szervezetlenek megszervezését, a munkásellenes törvények visszavonását, a különböző szakszervezetek közti szolidaritás megerősitését, a faji megkülönböztetés politikájának megszüntetését. Most, amikor az amerikai nép nagy többsége egyre bátrabban követeli a véres, erkölcstelen vietnami háború késedelem nélküli felszámolását, az AFL-CIO országos vezetői, George Meanyvel az élükön makacsul támogatják Johson vietnami politikáját. ■ •^4 « o *v 4 V 1968 ban úgy ünnepelhetjük Labor Day-t a legméltóbb módon, ha fogadalmat teszünk, heg# az ameiúkai munkásság e szégyenfoltját letöröljük az amerikai munkásmozgalom történetének lapjáról és a szervezett munkások zömét a békeharcosok csatasorába állítjuk. hogy ennek következtében a kereskedelmi tengerészek bére és munkaviszonyai már nem tartottak lépést a többi alapiparban dolgozó munkások bérével és munkaviszonyaival. Ekkor Joe kiadta a rendeletet, hogy át kell festeni Gellért Hugó müvét. Ugylátszik, hogy Roosevelt "Négy Szabadsága" bántotta a lelkiismeretét. Az utóbbi években teljes diktatúrát teremtett a szervezetben. Az alapszabályt úgy “módosította”, hogy a tagság 99 százalékát kizárta a lehetőségből, hogy az ő tisztségére pályázzon. E lépése nagy Végighallgattam szombaton a New York City rádión Csehszlovákia külügyminiszterének, Jiry Hayek-nek nagy izgalommal várt beszédét. Hogy a helyzetkép, amit a miniszter adott, helyes-e, hogy az ellenforradalom és a kívülről fütött szubverzió veszélye valóban nem sulyos-e, azzal e lap másutt foglalkozott már. Amit azonban a miniszter ezek után mondott, azt érdemes itt röviden ismertetni. Előadta, hogy pártja és kormánya a szocializmust erősíteni akarja a sajtószabadság kiterjesztésével és a kritika szerepének növelésével és hangsúlyozta, hogy a konfliktus dacára nem felejtik el, mivel tartoznak a Szovjetuniónak, amely országukat felszabadította. Tiltakozott az imperialisták és neokolonialisták ellen, akik őket szembe akarják állítani testvérországaikkal, különösen hangsúlyozván, hogy szolidárisak maradnak a Német Demokratikus Köztársasággal, amelynek ereje az ő biztonságuknak is garanciája és amelyet a nyugatnémet intrika fenyeget. Megfogadta, hogy hűek maradnak a varsói szerződéshez és a szocializmus nemzetközi ügyéhez, továbbra is támogatni fogják a gyarmatosok és kapitalisták által elnyomott népek szabadságharcát és várva-várják a napot, amikor a Szovjetunióhoz és a testvér-országokhoz való barátságukat újra nem zavarja többé semmi. Ismétlem, valószinü, hogy a miniszter alábecsülte a Csehszlovákia és az egész szocialista tábor elleni egészen hihetetlen politikai offenziva veszélyét — amit növel az, hogy egyesek a szocialista oldalról is, a helyzet félreismerésével — csatlakoztak, véleményt nyilvánítva az ellenséges propagandához. De a miniszter beszéde elsöpörte a sok hazugságot, ravaszságot, intrikát, amivel az U.S. és csatlósai a csehszlovák fejleményeket körülvették és erősítette a reményt, hogy a konfliktus hamar megoldódik (talán már meg is oldották, mig ez a cikk megjelenik) és az imperializmus a brazíliai, argentínai, guatemalai, guyanai, domi- nicai, kubai, ghanai, libanoni, jordáni, görög, iráni, felháborodást keltett a tagság soraiban és a tagok a bírósághoz fordultak. Miután Constance Baker Motley szövetségi biró betekintett az ügybe, úgy döntött, hogy az 1966-ban tartott tisztviselő választást semmisnek nyilvánítja és uj választást rendelt el, melyben az össztagság résztvehet. Itt említjük meg, hogy Joe Curran, a volt haladó szellemű munkásvezér leghübb támogatója Johnson elnök vietnami politikájának és az erkölcs télén háborúnak. Itt említjük meg azt is, hogy Joe Curran évi fizetése — költségeinek fedezésén kívül — 80,000 dollár, vagyis többet fizet sajátmagának a tagdíjakból bejött dollárokból, mint amennyit az Egyesült Államok elnöke kap. íme ez az arcképe egy volt haladó munkásvezérnek, aki a munkások árulójává vedlett. EZ IS DEMOKRÁCIA A szervezett acélmunkások konvencióján részvevő fekete delegátusok követelték, hogy válasz- Szori be a konvenció egy, vagy több néger tagot az USWA (United Steel Workers of America) Végrehajtó Bizottságába. A Végrehajtó Bizottság minden tagja fehér. A 100,000 néger tag képviselet nélkül van a szervezet legfelsőbb bizottságában. I. W. Abel, az USWA országos elnöke igy szólalt fel a konvención: Az USWA demokratikus szervezet. Minden végrehajtó bizottsági tagot a tagság választ, A.tagság a szervezet minden kerületében kerületi szervezőt választ, aki automatikusan tagjává válik a Végrehajtó Bizottságnak. A tény az, hogy a néger munkások minden kerületben kisebbségben vannak és a munkások nagy részét megfertőzte a faji megkülönböztetés mérge, így minden kerület tagságának többsége fehér jelöltre adja szavazatát és a néger munkások képviselet nélkül maradnak. I. W. Abel és társai pedig mindezt a “demokrácia” nevében teszik. koreai, vietnami és más puccsok után nem ismétli ezt még Prágában. (E sorok írásakor érkezik a moszkvai megegyezés hire!) E megegyezés még indokoltabbá teszi, hogy éberségre hívjam fel az olvasókat. Mert a csehszlovák külügyminiszter beszédét az amerikai sajtó, a rádió és a tv egyszerűen eltitkolta. Csak arty- nyit közölt belőle, hogy “tiltakozott az ország megszállása ellen” (ökölnyi betűkkel), de hogy milyen politika követése mellett tett fogadalmat, arról a New York Times sem szólt. Mert egészen kétségbeejtő mit müveinek az imperializmus és kapitalizmus (és fasizmus) információs szervei. Akiknek egy szavuk sem volt a vietnami népirtás ellen, vagy éppen — mint a brit munkáskormány — helyeselték azt, akik ujjongtak az indonéziai népirtás hallatára, azok elárasztották a papirost és a levegőt a hamis hírekkel, állítólagos cseh szabadságrádiók meséivel, és a hipokrita felháborodásnak tömegével, olyan hírekkel, amelyek még ha igazak is volnának, nem hasonlíthatók össze az U.S. es szövetségesei által nap-nap után elkövetett bűnökkel. És ez a propaganda másik célja: elterelni a figyelmet az U.S. hitlerista arányú népirtásáról Vietnamban (egyben megerősíteni a vietnami “héja”, Humphrey jelölési esélyeit és nacionalistamilitarista őrületbe kergetni az U.S. népét az elnökválasztás előtt). Itt mindenesetre újra felhívom az olvasókat, legyenek óvatosak és gyanakvók, mert a “nagy” sajtó becsapja őket szüntelenül, azzal, amit ir, és azzal amit elhallgat. R. New Yorkban a különböző hatóságok nem képesek a nem bűnöző, de gyámolitásra szoruló fiatal- koruakon segíteni. Ezek közé tartoznak 14 éves, terhes lányok, iskolakerülő, csavargó fiuk, akikkel szüleik nem képesek elbánni. Egyik hatóság a másikra hárítja a felelősséget, mert nincs pénzük az ilyen gondozásra. A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE AZ EGYESÜLT NEMZETEKBEN
