Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-08-22 / 32. szám
Fodor Erna: A dunaújvárosi Fonodában Sok szó esett már lapunkban Dunaújvárosról. Irtunk e szocialista város építkezéséről, gyors fejlődéséről, hatalmas vas- és hengerművéről. Viszont nem irtunk még arról, hogy az ifjú város (átlagos életkor 26—27 év) hogyan gondoskodik a nők foglalkoztatásáról. Ezután érdeklődve tudtuk meg, hogy a rohamosan fejlődő városban a kohászat és vasipar mellett ma már kialakulóban van egy számottevő könnyűipari részleg is. Van itt férfiruha, fehérnemű, szalma-cellulóz és textilgyár is. Miután a textiliparral ismerkedtünk meg legutóbb, itt is azt néztük meg. A csepeli Magyar Posztógyárnak van itt egy leányvállalata, ez a Dunaújvárosi Fonoda. Egyenesen oda vitt utunk. A gyár irodájában Csömör János igazgató mellett ott találtuk a csepeli gyár vezetőségének egy részét is, akik éppen látogatóban voltak, üzleti tárgyaláson, így megismerkedtünk Kovács Lajos vezérigazgatóval is. Találkoztunk Varga Lajosnéval, a csepeli gyár szakszervezeti felelősével. Jelen voltak még Horváth Lajosné és Bordás Béláné szakszervezeti felelősök. így tudtuk meg azt is, hogy a csepeli gyárban 3,200 nő dolgozik. A dunaújvárosi részleg közel 10 éves és 684-es létszámmal dolgozik, ezek közül 250-en szakmunkás képesítést nyertek. Ezek a fonók, akik legalább egy éves tanfolyamot végeztek el. A szakszervezet feladata, hogy ezeket megkülönböztessék és magasabb fizetést folyósítsanak részükre. A gyárban dolgoznak a fonókon kívül a karbantartó munkások (34-en), mint villany- szerelők, lakatosok és esztergályosok. Köztudomású, hogy Magyarországon kevés a myersanyag. Az országos költségvetésben a nyersanyagok kutatására hatalmas összeget fordítanak, ami nagyon szép eredményeket hoz. Nem nagyon régen még álmodni sem mertek arról, hogy olajat hozzanak fel a mélységből. Ma már ott tartanak, hogy az olajszükségletnek jóval több mint egyhar- madát belföldi kutak szolgáltatják. Hasonló az eset a földgázzal, amelyet a kitermelő helyekről csöveken vezetnek a városokba. Természetesen azt az egész világon tudják, hogy Európában elől állunk az aluminium termelésben, viszont nincs elegendő villamosáram, amely ezt feldolgozná. A nyersanyag-ellátás arra kényszeríti a közgazdaságot, hogy azt importból lássa el, ez pedig külföldi valutát követel. Itt kapcsolódik be a Dunaújvárosi Fonoda az országos termelésbe. A gyár tiszta gyapjufonal termelése elsőrangú, amit itt kamgárn fonalnak neveznek. Az angol “worsted” szó bizonyára jobban megérteti az amerikai olvasóval a fonal mibenlétét. Ez az üzem főképp exportra termel és a legutóbbi számok azt mutatják, hogy már meghaladta az ötmillió négyzetmétert. Az export főleg Angliába, Hollandiába, Kanadába és az arab országokba megy. Feltehető tehát, hogy a finom angol szövetből készült ruhák egy részét magyar fonalból szőtték. Az ebből bejött valutából fedezik azokat az import-költségeket, amelyeket Magyarország kénytelen fizetni. Köz- gazdasági szempontból ezzel a mércével kell a dunaújvárosi fonodát mérni, mert ez bizonyítja legjobban a fontosságát, nem becsülve semmiképp alá, hogy a fonalüzem több ezer nőmunkásnak ad lehetőséget a jobb megélhetésre. A fonóda nemcsak kamgárnt termel, de poliésztert (polyester) és más fonalakat is. Itt is szép modern ebédlőben szolgálják fel az ebédet a munkások részére, akik ezért 5 forint 50 fillért fizetnek. A gyárnak 9 forint 70 fillérjébe kerül mindenegyes ebéd. Háromféle választék van fi AMERIKAI MAGYAR SZÓ fi 130 East 16th Strast ü New York, N. Y. 10003 fi Tisztelt Kiadóhivatal! I I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve | küldök megújításra $..................-t. J Név:....................................................................... fi Cim:....................................................................... I I Város:..........................................Állam:............. ■ Zip Code:.............. .......................................... a menün. A munkások nyaraltatása a szakszervezet körébe tartozik, de azért a vállalatnak is van üdülője a Balatonon. Aki ezt igénybe veszi, napi 30 forintot fizet négyszeri étkezéssel. Van napközi otthonuk is a gyermekek részére. A gyár Ezután gyárlátogatásra indultunk. A forró nap erősen tűzött és a hőmérséklet ezekben a napokban 35 fok Celsius körül járt (95 Fahrenheit). Az üzem körüli parkban a fü már régen kiégett, mert az öntözéssel takarékoskodtak, eső pedig 6 hét óta alig volt. Egy gondolat foglalkoztat mindenkit: mikor lesz az aszálynak vége. Bent az üzemben hűvös levegő csapott meg bennünket. A légkondicionáló nagyszerűen működött és a munkások kényelmesen dolgozhattak. A nagy gépek előtt egy- egy munkásnő figyelte a fonal esetleges szabálytalanságát, vagy éppen szakadását, amely nagy ritkán fordul elő. A gépek a legmodernebbek, amiket csak kapni lehet és nem voltak olcsók, de a termelési különbözet ezt nagyon gyorsan behozza. A terem még mindig lármás a sok gép működésétől, de távolról sem olyan, mint a régebbi gépek idején. Parkettával van borítva és a gördülő szállító eszközökre golyóscsapágyakat szereltek fel, hogy zajtalanul mozoghassanak. A gépek körül nők vannak mindenütt, de a nehezebb munkát férfiak végzik. Alkalmam volt néhány munkásnővel beszélgetni. Szakképzett egyének voltak. Érdekes volt Jegyes Ágnes története. Franciaországban élt öt évet, majd hazajött. Itt nyugodtabb az élet. Jövőre lesz 55 éves, nyugalomba fog menni (55 év a nők részére a határ), a 30 esztendőt, amit a szövőgépek mellett töltött elégnek találja, de mégis azon gondolkozik, hogy mivel fogja majd idejét eltölteni? Egy másik munkásnő, kit Erzsikének szólítanak, Puklin Jánosné-nak mutatkozik be. Szép, uj automatikus gépe van és látszik rajta, hogy emberséges bánásmódban részesül. Ezt nagyon könnyen észre lehet venni jókedvű és mosolygós arcáról. A vezérigazgató Bizonyára érdekli olvasóinkat, hogy miféle egyének vezetik a vállalatokat? Bemutatjuk tehát Kovács Lajos vezérigazgatót, aki mint említettük Csepelről látogatott ide. Apja elesett az I. világháborúban. Árván maradt és géplakatos inasnak ment. “A ’3T)-as évek kínjai lázadóvá tettek” — mondta. 1935-ben a vasas szakszervezet tagja lett és a pa- mutiparba került. ’42-ben művezető lett a fésűs fonóban. Az államosítás alatt kiemelték, igazgató lett, de tanulnia kellett és nem is hagyta abba, 12 évig járt még iskolába, pedig már nem volt olyan könnyű, hiszen 1915-ben született. A minisztériumban is dolgozott. 1957-ben nevezték ki vezérigazgatónak Csepelen. Csömör János igazgató 1925-ben született, érettségizett, de 1945-ben napszámosként dolgozott az Orr cégnél. 1947-ben a Dreher Textilgyárhoz került segédmunkásként. Onnan iskolába küldték és tagja lett az ügyvezető bizottságnak. Azóta több ízben dolgozott szakszervezeti vonalon. 1958-ban lett a loden posztógyár igazgatója. 1962 óta pedig a dunaújvárosi gyárat vezeti. Édesapja fogházőr volt, de büszke arra, hogy becsületes emberként végezte munkáját és sohasem élt vissza hatalmával. Varga Lajosné, a csepeli szakszervezet titkára, 1929-ben született. ’44-ben mint szövőnő dolgozott, A felszabadulás után állandóan élmunkás volt. 14 éves korában kezdett dolgozni a gyárban. “Engem is emberré tett a felszabadulás, azért voltam hajlandó mindent beadni munkámba — mondta. — Technikumba' küldtek, ma egyetemre járok, persze este, munka után.” Horváth Jánosné férje is, apja is kisiparos, molnár volt. Bár két gyermeke volt, 1944-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Fia mérnök, leánya tanárnő. Férje vasmunkás lett. Horváthné jelenleg gondnok a gyárban, de ma is szívügye a mozgalmi munka. Bordás Béláné 1923-ban Tolna megyében született. Szülei zsellérek voltak. A felszabadulás ideién 3 hold földet kaptak. Férje villanyszerelő, ’57- ben kerültek össze. Dunaújvárosba jöttek, ahol két Kanadai magyarok népes csoportjai az óhazában Megkezdődött az idei rokonlátogatási idény; az előzetes jelentések szerint ez évben a tavalyi 75 ezernél is több külföldi magyar keresi fel a szülőföldet. Számos külföldi magyar egyesület és csoport küldött már értesítést a Magyarok Világszövetségéhez, amelyben jelzi, hogy tagjaival csoportosan keresi fel Magyarországot. A kanadai magyarság körében különösen nagy az érdeklődés az óhaza iránt, s már az eddigiek szerint körülbelül 25 nagyobb csoport és számos kisebb csoport érkezését jelentették be. A torontói Kossuth Betegsegélyző Egyesület 125 főnyi csoportja külön repülőgépen érkezik júliusban és hét hét-ig tartózkodik Magyarországon. A montreali Balaton Klub tagjai két csoportban, összesen mintegy 190-en érkeznek. Júliusban egy nagyobb református csoport látogat az óhazába, s idén először érkezik szervezetten Torontóból a Magyar Mérnökök Egyesületének 150 tagja. A torontói St. Elisabeth Credit Union 180 tagját hozza el Magyarországra. A torontói Hakoah Sportegyesület két repülőgéppel, több mint kétszáz taggal látogat haza. A Galti Magyar Egyesület eddig három, egyenként több mint száz főnyi csoport’ érkezését jelezte. Júliusban várják Budapestre a, Wellandi Református Egyesület tagjait és ezenkívül csupán Torontóból további nyolc nagyobb csoport érkezését jelezték. Számos kisebb csoportban 15—25 kinti magyar látogat* haza. Az előzetes jelzések szerint Calgaryból 6—8 magyar csoport készül Budapestre, s ugyancsak több magyar egyesület tagsága látogat a szülőföldre Vancouverből, Edmontonból, Reginából és Niagara Fallsból s hazalátogat a delhi Magyar Ház tagsága is. Restaurálták a nagybörzsönyi bányásztemplomot A nagybörzsönyi Bányásztemplom, az egyik legrégibb és legszebb magyar műemlék, újabb évszázadoknak nézhet elébe. Az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával befejeződött a templom restaurálása. Az egyszerűségében is nemes épület eredetileg egy XIII. századi, románkori kisebb templom felhasználásával a XV. század első felében épült ki, a börzsönyi ércbányászok számára. Nyugati homlokzatán ma is látható az 1417-ben elhelyezett bányászcimer; gótikus átépítéséből a szentély bordás boltozata, néhány nvilás-kőkeret, több csúcsíves ablak mindmáig ellenállt az időnek. Most a templom fehér mészvakolatot kapott, grafit szürke keretezésekkel, ajtóit és ablakait az eredeti vasalások felhasználásával, sötétre pácolt fenyőfából készítették el, csucsives ablakkereteibe pedig narancs szinü üveget vágtak be. A restaurálás során a templomdombot is rendezték, ezáltal a falu képében ismét hangsúlyt kapott. Uj lépcső vezet fel a templom kapujához, mellette háromszög alaprajzú, fából faragott uj haranglábat helyeztek el. Rövidesen belső berendezése is elkészül, a középkori műemlék hangulatához illő anyagok és fonnák megválasztásával, de természetesen a mai liturgia követelményei szerint. IMMHMHMMHHMIIHMHHHEEEraHI szoba, konyhás, összkomfortos lakást kaptak. Előző házasságából van egy 18 éves leánya, aki technikumba jár, de közben mint gyors- és gépirónő dolgozik. 1958-ba került a posztógyárba, mint fonónő dolgozott négy évig. Háromszor volt kiváló dolgozó. 1962-ben megválasztották szakszervezeti titkárként, de ez csak társadalmi munka, amiért fizetés nem jár. ö tanítja be a kezdő munkásokat ezért jár a fizetése, havi 1,600 forint. Elvitt bennünket otthonába is, hogy lássunk egy dunaújvárosi lakást. “Ez a régebbiekből való, kezdetben igy építkeztek, a maiak sokkal szebbek”, mondta. Lakása központi fütéses, melegvizes, esem pézett fürdőszobával. Házbére 96 forint havonta. Megnéztük még a ragyogóan tiszta, modern konyhát és az öltözőket. Zuhanyozók vannak két helyen is, sorban két-két oldalon és mindenegyes munkás részére külön bezárható szekrény van az öltözőkben. És igy alakul át egy mezőgazdasággal foglalkozó ország ipari országgá. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 22, 1968 J____
