Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-08-15 / 31. szám

Thursday, August 15, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: RYERSON KITŰNŐ KÖNYVE KANADA TÖRTÉNELMÉRŐL Diszkréció A CIA egy alvállalata a Citizens Service Bécsben egy magyar lapot pénzel, hogy a Pestről odautazó vásárlók ott mindjárt töményen kapják az U.S. di­csőítését és a szocialista országok, különösen Ma­gyarország, szidalmazását. így a lap rettentően diszkrét, ha az U.S.-ról van szó. Most például hosz- szu cikket közölt a (protestáns) Egyházak Világta­nácsa upsalai nagygyűléséről. Megirta, mit csinál­tak védelmükre a rendőrök, milyen miniszoknyát hordanak a svéd lányok és hasonló fontos egyházi eseményeket. Csak arról feledkeztek meg tudósí­tani, amiről az amerikai lapok oldalakat Írtak: hogy a Világtanács, az amerikai küldöttek szavaza­tával is, követelte Vietnam bombázásának azonnali beszüntetését és elitélte az U.S. egész vietnami há­borúját. Diszkrét volt a lap a Che Guevara naplójáról szóló híradásban is. Megirta, hogy egy magyar uj- ság-fényképész igyekezett a naplót amerikai kiadó részére megszerezni, s hogy Castro azzal gyanú­sította őt, hogy “az amerikai kémszolgálat embe­re.” Az igazság az, hogy nem Castro gyanúsította őt csupán, hanem az amerikai újságok — mint már sokszor azelőtt is — megirták nyíltan, hogy ő az U.S. kémszolgálat és külföldi szubverzió Central Intelligense Agency-jének az embere. Ezt a nevet azonban a bécsi lap nem ejti ki, hiszen ők is ugyan­ettől a szervezettől kapják a pénzt. Amiképp an­nakidején nem irta meg, hogy azok a magyar “de­mokraták” és “szocialisták”, akik a bécsi ifjúsági világtalálkozót igyekeztek megzavarni, ugyancsak a CIA zsoldjában állottak. Ez alkalommal megírjuk, hogy a most folyó If­júsági Világtalálkozóra Szófiában nem eresztették be a “Fiatal Szocialisták Internacionále”-ját, mivel azt is a CIA fizette e világtalálkozók megzavarásá­ra; Helsinkiben éppúgy mint Bécsben. Tízezer és tízmillió Nem tudjuk, hány cseh vonult fel Prágában til­takozni a szovjet—cseh tárgyalások ellen. Itt azt írják, tízezer; de tudjuk, akinek a felvonulás tet­szik, az többet mond, akinek nem tetszik, keveseb­bet. Tegyük fel, hogy tízezren vonultak fel; ennyi embert könnyű felvonultatni egy milliós városban, miután az ügyes propaganda a lakosság egy ré­szét vakká tette a cseheket fenyegető igazi veszé­lyekkel szemben: elsősorban a németek, főképp a tartományukat visszafoglalni akaró, bosszúra váró szudétanémetek részéről. De nemrégiben Franciaországban ezerszer annyi ember, tízmillió vonult fel a kormány ellen, ennek ellenére a választásokon a De Gaulle-kormány kap­ta a szavazatok többségét. Ha a propaganda meg­teremti az anarchiát, a kellő izgatott hangulatot, lehet több embert is felvonultatni, mint tizezret — ha a hangosak terrorizálják az óvatosakat, úgy tűn­hetik fel, hogy ez előbbieké a többség. Ez azonban nem bizonyíték. És még ha az elégedetlenkedők­nek egyben-másban igazuk is van, ez nem változtat Csehszlovákia helyzetén, amelyet nem keletről, ha­nem nyugatról fenyeget veszély. EGY KIS FÉLREÉRTÉS Köztudomású, hogy a kanadai postahivatal al­kalmazottai már negyedik hete sztrájkolnak. Mon­treal egyik postahivatala előtt ott sétáltak a sztráj­kolok, amikor a hir jött, hogy “impasse” van a tár­gyalásokban (holpontra jutottak). A piketelők ezt úgy értelmezték, hogy egyez­mény jött létre a munkások és a munkáltató kö­zött, levették vállukról a sztrájk-táblákat, levegőbe dobták azokat és hazaindultak. A “postára -éhes” polgárok pedig bementek a postahivatalba, hogy átvegyék leveleiket, csomag­jaikat. Ekkor érkezett oda a szakszervezet vezetője, aki ■— miután hallotta, mi történt — megmagyarázta, hogy az “impasse” nem egyezményt jelent, hanem azt. hogy a tárgyalások “zsákutcába”, vagy “holt­pontra” jutottak. A munkások erre visszafordultak, ismét felvet­ték a sztrájktáblákat és a “postára éhes” emberek postájuk nélkül távoztak. A ★★★★★★★★★★★★★★★★★ •k+'k'k'kirin i* A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáé' t! (Stanley Ryerson: Unequal Union. Kiadó: Progress Books, Toronto és International Pub­lishers, N. Y. C. 1968. Ara $8.50, puha kötés­ben $3.75.) Stanley Ryerson megirta Kanada történelmét 1815-től 1873-ig, amikor a függetlenségért és az ország egyesítéséért való harcok folytak. Kezdet­ben Kanada különálló angol gyarmatokból állt és később lett egységes konfederáció, mely belügyek- ben nagyjából független volt. Főleg agrár állam volt, hübér-jobbágysági uradalmakkal, amelyeket a forradalom előtti Franciaországból ültettek át. Végül a modern kapitalizmus lett a döntő erő. A könyv a függetlenségért és demokráciáért folyó levert harcokkal kezdődik és a részleges függet­lenség és demokrácia elérésével végződik, azoknak az erőknek a kibontakozásával, melyek hivatva vannak a jövőben nagyobb változásokat keresztül­vinni. Ryerson az akkori időket vázolja, ugyanakkor történelmi beállítást is ad. Szemünk előtt eleve­nednek meg az események. Nincs semmi mester­kéltség, vagy történelmi merevség a szereplők le­írásában. Az akkori politikai és társadalmi élet ki­válóságai igazi emberi alakok, akik ügyükért har­coltak. A leirt időszak még nincs nagyon messze, úgyhogy sok kérdés még ma is elkeseredett tár­sadalmi küzdelmek tárgyát képezi és igy a könyv a jelenlegi küzdelmekhez is hasznos munícióval szolgál. Ryerson határozott szemszögből ir, de nem má­sítja meg evégből a történelmet. Az ő szemszöge természetesen a marxizmus; az iró Kanada legki­válóbb marxista teoretikusa, aki megmutatja, hogy a marxista elméleti tudomány olyan gazdag, át­fogó képet ad a világról, amelyet még a legjobb idealista történészek sem tudnak megközelíteni. A marxisták azt vallják, hogy a társadalmi és gazdasági viszonylatok és a belőlük eredő osztály­harcok játszák a döntő szerepet a történelemben. Kihangsúlyozzák a dolgozó tömegek alkotó erejét, de az igazi marxisták a nemzeti érzelmeket, a nem­zeti felszabadulásért való küzdelmeket is megértik. Habár nem hősöknek, vagy gonosztevőknek tulaj­donítják a döntő szerepeket, nem tagadják, hogy egyes vezetőknek bizonyos küzdelmek kimenetelé­ben fontos szerepük van. A munkásosztály A modern munkásosztály, amely Kanadában 1815-ben jött létre, 1871-ben már a legkimondot- tabb haladó szellemű erő lett Kanadában. A kis­polgári radikálisok és demokraták vezették kezdet­ben a forradalmi felkelést a feudális-klerikális-im- perialista uralkodó osztály ellen. Végül kibonta­koznak a modern kapitalista bankárok és gyárosok, akik még hosszú generációkon keresztül vezető szerepet töltenek be. Kanada egy állammá való egyesítését főként a növekvő kapitalista osztály szükségletei hozták ma­gukkal. Az alapokmány ennek az osztálynak az uralmát szögezte le. A tulajdonjogokat az emberi jogok fölé helyezte. Engedményeket adott a volt uralkodóknak, hogy reakciós rezervaként életben tartsa a klerikális és földesúri rétegeket. Az angol­kanadaiak felsőbbségét védték, a francia nyelvű kanadaiaknak nem adtak egyenjogúságot. A Konfederáció fő iránya azonban mégis haladó szellemű volt és ebből a szempontból még a kapi­talista osztály is haladó szerepet játszott. Kanada belföldi nemzetközi problémái rendkívül bonyolultak. Kapcsolatban volt gyarmati uralkodó­jával, Angliával és erőteljes déli szomszédjaival,,az Egyesült Államokkal. Az uralkodó kizsákmányoló osztály általában alárendelte magát mindkettőnek, de egyre kimondottabban az Egyesült Államokhoz húzódott, mint az ipari tőke hatalma egyre inkább oda vándorolt. Főként a munkások, farmerok és kézművesek karolták fel a nemzeti függetlenség és ellenállás ügyét az amerikai terjeszkedéssel szemben. Ez Kanada részére állandó veszélyt jelentett. Dajkamese az amerikai történelemkönyvek azon állítása, hogy a legnagyobb béke uralkodik Kanada 3,000 mérföldnyi határai mentén. Ryerson elitéli az U.S. területi terjeszkedését, attól kezdve, hogy New Brunswick egy részét az 1830-as években ma­gához csatolta, egész addig, mig azzal fenyegető­zött, hogy a polgárháború után egész Kanadát meg­kaparintja. Ugyanakkor az U.S. Kanada belföldi piacát nagyban elárasztotta és egyre nagyobb mér­tékben vette birtokába Kanada természeti kincseit. Ryerson szerint Anglia azért állt kötélnek és tá­mogatta az ország konfederációba való egyesítését, hogy ezzel elejét vegye az U.S. uralmának. Rámutat az iró U.S. és Kanada egymáshoz váló viszonyában a pozitív tényezőkre is, mint pl. mind­két országban az abolicionisták küzdelmére a rab­szolgaság ellen. A könyv nem mentegeti a rosszat és azt sem vallja — mint a liberális történészek teszik —, hogy az embernek ember által való ki­zsákmányolása megváltozhatatlan és azért hiába­való küzdeni ellene. Ryerson megmutatja, hogy a vereségek ellenébe, a munkások, farmerek küzdelme, a demokrata és hazafias erők társadalmi haladásért és független­ségért való harca, francia kanadaiak és a Mdtis indiánok nemzetiségi jogokért való küzdelme kbn- krét engedményeket vívott ki, mely nagyban befo­lyásolta Kanada intézményeinek és belügyeiriek kialakulását. Egy emberöltőn keresztül, a nyugati világrész északi részén az emberek milliói felépí­tettek egy óriási országot, jelentős társadalmi és gazdasági eredményt értek el és előkészítették a talajt a jövő generációk számára még fontosabb, nagyobb küzdelmek és vívmányok megvalósítására. A könyvkritikusnak illene valamilyen kedvezőt­len véleményt is mondani, de akárhogyan bogará­szok, nem találok ilyet benne. Felkeltett étvágyam­mal most már egész biztosan el kell olvasnom Ryerson másik könyvét: “The Founding of Canada, Beginnings to 1815”, ugyancsak a Progress Books kiadásában. FEL A KONGRESSZUSHOZ! Jelenti a Census Bureau, hogy 1967-ben az U.S. születési arányszáma történelmének legmélyebb szintére süllyedt: 1,000 személyenként 17.9 szüle­tés volt csak. Ezt mással nem lehet magyarázni, minthogy kommunista összeesküvés ki akarja ha- latni az amerikai népet. Ez genocid! Nosza hát, vitéz Varga László és szentéletü Béky László püs­pök, fel az elnökhöz, a kongresszushoz, az UN-hez, a pápához! Magyarországon emelkedett a születési arány, az US.-ban csökkent: világos, hogy a kom­munista haditerv szerint Magyarország népességé­nek túl kell szárnyalnia Amerikát. Nem tűrhetjük, ki az utcára hazafiak, követeljétek az atombombák ledobását! VÁMMENTES INKA-CSOMAGOK megrendelőtök KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rcnddősdcct MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-röl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents