Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-07-04 / 27. szám

Thursday, July 4, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 : APRÓSÁGOK i > Kovács Erzsi rovata < i -»--a Már megint tévedtek a tudósok A Magyar Szóban olvasom azt a fontos hirt, hogy “KIKET IS SZERETNEK A SZÚNYOGOK?” Előbb nem tudtam elképzelni, miért érdekli a tudósokat ez a dolog? Hogy engem érdekel, annak megvan az oka. Engem szeretnek a szúnyogok. Ezt azonban a tudósok nem tudják, engem nem kér­dezték még. Amint aztán látom a cikkből, azt az egynéhány tudóst a szunyogcsipési-szerek gyártá­sával foglalkozó gyárak fogadták fel. Hát bizony kár volt a sok pénzért, amit fizetni kellett érte és kár volt a sok időért, amit erre pocsékoltak el az igen tisztelt tudósok. Hosszú vizsgálatok, kísérletek után megállapí­tották ezen barátaink, hogy: “A szúnyogok elsősorban a fiatalabb, egészséges és mozgékony személyeket kedvelik. A lesült bőr, a sötét ruha, az erős parfüm és a hajmosó szerek illata különösképpen vonzza őket.” Hát itt van a tévedés. Engem például rendkivül szeretnek a szúnyogok. Ezt onnan tudom, hogy hol itt, hol ott belém harapdálnak, amit aztán vakar- gathatok napokig. Na mármost: Én, kéremszépen, akár tetszik nekem, akár nem, már nem vagyok nagyon fiatal, a legegészségesebbnek sem lehet mondani. Hogy mozgékony lennék? Hát az már réges-régen elmúlt. A lesült bőr, meg a sötét ruha —- mondjuk — megvan. De már parfümről, meg más szagos holmiról szó sincs. Ugylátszik, hogy a tudósok, amikor bezárkóztak a szúnyogokkal a laboratóriumba, nem ilyen én korombeli, hogy is mondjam, idősebb hölgyeket vittek be magukhoz vizsgálgatni, hanem "FIATA­LABB, EGÉSZSÉGES, MOZGÉKONY” lánykákat. De nekem ne mondják, hogy a szúnyogoknak ugyanaz az Ízlésük, mint a professzoroknak. Miután nem hiszek a tudósoknak, ezután is, ha nyáron kiülök a kertbe, bekenem magam vala­mi jó erős szunyogirtó szerrel, esténként meg há­rom-négy citronella gyertyát gyújtok magam kö­rül és igy védekezem ezek ellen a vérszivó kis ál­latkák ellen, akiket csak azért szeretek — mától kezdvé —, mert azt hiszik rólam, hogy én is “fia­tal, egészséges, mozgékony” vagyok. Ha ilyen jó­kat gondolnak rólam, nem bánom, ha egy kicsit meg is csipkédnek. KOSYGIN MINISZTERELNÖK LEFEGYVERZÉSI JAVASLATA MOSZKVA. — Aleksei N. Kosygin szovjet mi­niszterelnök az atomsoropó-szerződés aláirása al­kalmával a következő javaslatokat tette a nagyha­talmak lefegyverzésére: 1. Meg kell tiltani az atomfegyverek gyártását és csökkenteni kell a meglévő készletet. 2. Korlátozni és később redukálni kell a rakéta- lövegek, bombázók és tengeralattjárók gyártását. 3. Meg kell szüntetni a földalatti atomrobbantá­sokat. 4. Be kell tiltani a vegyi és bakteriológiai fegy­verek használatát. 5. Fel kell számolni a külföldi hadtámaszpon­tokat. 6. Meg kell határozni azokat a területeket, me­lyeken tilos atomfegyvereket tartani. 7. A nemzetközi vizeken nem szabad a tenger fenekét hadi célokra felhasználni. Az emberiség nagy érdeklődéssel és reménnyel tekint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közöt­ti tárgyalások elé, melyek nagy lépést jelentenek a világbéke elérése irányában. New York, N. Y. — Az ország történelmében a legnagypbb mennyiségű heroin kábítószert koboz­ták el a szövetségi hatóságok New Yorkban, a French Line kikötőjében, melyet egy Citroen autó falaiban elrejtve hajón csempésztek be. Az ügyet két hónapig titokban tartották abban a reményben, hogy a heroin amerikai átvevőjét és árusítóját is elfogják, de ez nem sikerült. Victor Perlő: A nukleáris háború veszélye* erejű nukleáris alkalmazási eszközei legyenák; csakis úgy lehet a technológiai erő-egyensulyt fenntartani; csakis ha készen állunk a harmadik világháborúra, tudjuk azt elkerülni.” ■ Baldwin nagyon sajnálja, hogy eddig nem vet­ték tekintetbe azt az ajánlatot, hogy emberi erő helyett nukleáris fegyvereket alkalmazzanak. V^K namban. Ebben rejlik Baldwin cikkének leggopo- szabb sugalmazása. Nemcsak a jelen háborúhoz jad tanácsot, hanem a jövőbeli háborúkhoz is. Ugyan­ilyen fenyegető célzás van Westmoreland búcsúbe­szédében. Az amerikai támadók már most is nagy­mértékben elpusztították az országot konvencioná­lis fegyverekkel és vegyszerekkel. A még ennéj is nagyobb, az ország számára “kibírhatatlan” pusztu­lás nukleáris fegyvereket jelent. j Johnson béke-manőverezése arra irányul, hogy lelassítsa a háboruellenes mozgalmat az Egyesült Államokban és az eszkaláció e következő stádiu­mát politikailag lehetővé tegye. Amint Baldwin is bevallja, z U.S. nukleáris felsőbbrendűsége hanyat­lóban van. A Szovjetunió felelősségteljes szószólói figyelmeztettek, hogy ha Amerika nukleáris fegy­vereket használ Vietnamban, az a harmadik világ­háború kitörésére vezet. A szovjetellenes propaganda és az amerikai Kommunista Pártot a szélső jobbról és a szélső balról érő támadás annak az ékverő taktikának a belpolitikai alkalmazása, amelyről Baldwin beszél. A béke amerikai barátainak vissza kell utasítaniuk ezt a propagandát, meg kell erősiteniök maguk kö­zött az egységet, hogy hathatósabb tevékenységet fejthessenek ki Amerika vietnami inváziójának megszüntetésére. A békebarátok ujult erővel ve­zessenek kampányt az atomfegyverkezés megszün­tetésére, az atomfegyverek elpusztítására, az ENSZ atomsorompó-egyezmény nyomán. Hanson W. Baldwin, 38 év óta a New York Times-ban a hadügyek rovatirója, karrierjének hosszú évei alatt elismerten a legtöbb téves jós­lást tette. Ahhoz, hogy valaki bármely háború ki­menetelében a fogadást megnyerje, jó, ha a Bald­win szerinti vesztest választja. De ő mégis ponto­san fejezi ki a Pentagon, a CIA és a katonai-ipari komplexum stratégiai irányvonalát, ezért komo­lyan kell venni azt a fontos cikket, amit a New York Times Magazine-ben junius 9-én irt; cime: “Vietnam után — mi legyen a katonai stratégia a Távol-Keleten?” Baldwin helyesnek és elkerülhetetlennek tartja, hogy az U.S. iparkodjon Nagybritannia helyét el­foglalni, mint Ázsia imperialista hatalma, és meg­védi Amerika abbeli ’’jogát,” hogy a “kommuniz­mus ellen” bármely országba behatolhasson. Mind­azonáltal beismeri, hogy a világ jelenlegi hatalmi egyensúlya megakadályozza az U.S. távolkeleti uralmát, ha ellenzői egységben vannak. Ezt ü-ja: "Moszkva és Peking szilárd szövetsége a kommu­nizmus hatalmát — politikailag, ha nem is katonai­lag — biztosítaná a Távol-Keleten... Japánnak a két. kommunista hatalommal való szövetsége köny- nyen azt jelenthetné, hogy az Egyesült Államok kénytelen lenne védelmi vonalát Hawaii, vagy Gu­am területére visszavonni.” Borzasztó még elképzelni is, hogy meg kellene elégednünk a saját területünkkel! Ezt a nagy sze­rencsétlenséget el kell kerülni. Ezt Írja: “Épp ez­ért az U.S. diplomáciájának mindent meg kell ten­ni, hogy elmélyítse az orosz-kinai szakadást.” Az Egyesült Államok természetesen már évek óta mindent megtett, hogy ezt a szakadást elmé­lyítse-, enélkül sohasem merészelt volna Vietnamba behatolni és ezt a politikát tovább folytatni. A Wall Street Journal a párizsi béketárgyalásokra vonatkozóan ezeket tekinti Johnson legfőbb célki­tűzéseinek: •.. "A kommunistát között szakadásokat okozni és lelohasztanL a győzelem iránti buzgóságukat. Már most kiviláglik az a tény, hogy csupán a tárgyalá­sok folytatásával az U.S. nagy szakadékot teremtett Hanoi és Peking között; az utóbbi elitéli a tárgya­lásokat.,. Még az a távoli lehetőség is fennáll, hogy a kínaiak fanatizmusa egyszer majd megál­lítja az élelmiszer s muníció szállítását, mellyel ed­dig a vietnami háborút segítik.” Washingtonban is hasonlóképpen azon spekulálnak, hogy Csehszlová­kiával szemben mutatott több jóindulattal talán rávehetik a Dubcek-kormányt, hogy szüntesse be az Észak-Vietnamnak nyújtott segítséget. A világ kommunista mozgalmának megoszlását véve alapul, Baldwin azt mondja, hogy az U.S. ka­tonai stratégiájának túlerőben levő tengerészeti és légierőből kell kiindulnia, mely a meglévő távol­keleti bázisokból működne és az újakból, melyeket az Indiai-óceánon állítanának fel. De beismeri azt is, hogy egy országot egyedül tengeri és légi erő­vel nem lehet meghódítani, ehhez gyalogság szük­séges. Ezért fel kell készülnünk invázióra, hirtelen, nagyméretű támadás formájában, mely sokkal gyorsabb és kíméletlenebb lenne, mint Vietnam­ban. Nem engedhetjük meg mégegyszer, hogy any- nyi veszteséget szenvedjünk és annyi emberi erőt vessünk be, mint ott. így hát, ha az Egyesült Álla­mok 100,000 embernél kevesebbel nem képes meg­hódítani egy országot, “akkor csak két választás előtt áll: vagy abbahagyja az egészet, vagy pedig technológiailag és nem emberi erővel kiterjeszti a háborút. A kínai kommunista gyalogosok tömegei­vel való bármely összeütközés Ázsia területén kell, hogy a háború azonnali technológiai kiterjesztését vonja maga után.” A “technológiai kiterjesztés” alatt Baldwin ter­mészetesen — nukleáris fegyvereket ért. Minden amerikai bázist nukleáris fegyverekkel és ezek al­kalmazási eszközeivel kell ellátni, hogy készenlét­ben álljanak “ellenséges támadással szembeni azonnali alkalmazásra.” “Kis” és “védelmi” nuk­leáris fegyvereket emleget, de Baldwin jól tudja, hogy az atomfegyverek természetüknél fogva nép- irtó, agresszív jellegűek és katasztrofális következ­ményekkel járnak: “Amerika ázsiai politikai vagy katonai működé­sének elengedhetetlen feltétele, hogy túlnyomó ^“Jcírsadafornliztoóitáó ( KÉRDÉS: Önkalmazott vagyok, elmúltam 65 éves, 1967-ben 5,000 dollárnál többet kerestem, feleségem is 65 éven felül van. Betegségem miatt csak keveset dolgoztam februárban. Szeretném tudni, jár-e nekem nyugdíj erre a hónapra? FELELET: Ön is, felesége is kaphat javadalma­zást februárra. Habár egész év alatt többet kere­sett a megengedett legnagyobb összegnél, úgy ön, mint felesége jogosultak nyugdíjra februárban a következő alapon: “Bármennyit keres egy évben, társadalombiztosítási javadalmazás jár minden olyan hónapra, amelyben nem keresett 125 dollár­nál többet, mint alkalmazott, vagy saját üzletében nem végzett számottevő munkát.” ) KÉRDÉS: Egy nő tudni szeretné, mennyi ideig kell dolgoznia, hogy nyugdijjárulékot kapjon. Nem említi, mikor született. FELELET: Hogy jogosult-e nyugdíjra, az attól függ, mikor született. Minél idősebb, annál keve­sebb évre van szüksége, amit a társadalombizto­sítás kötelékében dolgozott. Egy 1929-ben, vjagy később született nőnek tiz ilyen munkaévre ,van szüksége, hogy nyugdij-járulékot kaphasson. Akik 1929 előtt születtek, azoknak a társadalombizfosi- tás keretében annyi ledolgozott évre van szüksé­gük, amennyi az 1950-es év és a 62-ik születésnap­juk közötti időszak egynegyede. Az 1897 előtt (szü­letett nők másfél évi ilyen munka után jogosultak. Ezek számára minden 1936 után társadalombizto­sításban ledolgozott munkaidő számításba jöhet. KÉRDÉS: Nemrég autótöltő állomást nyitottam és egy alkalmazottam van. Egyik barátom azt mon­dotta, nem hiszi, hogy fizetését a társadalombizto­sítási hivatalban be kell jelentenem. Mi a helyzet? FELELET: Nincs igaza a barátjának. Nincs az alkalmazottak számához kötve, hogy az alkalmazó a fizetést bejelentse. Háztartásbeli és mezőgazda- sági alkalmazók részére a szabály valamennyire más. v 1 Palermo, Olaszország. — Az esküdtszék felmen­tett 17 alvilági bűnözőt, akiket kábítószer- és va- lütacsempészessel vádoltak. A 17 közül heten 'az £ áinérikai Cosa Nostra alvilági szervezet tagjai, r

Next

/
Thumbnails
Contents