Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-07-04 / 27. szám
Thursday, July 4, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 : APRÓSÁGOK i > Kovács Erzsi rovata < i -»--a Már megint tévedtek a tudósok A Magyar Szóban olvasom azt a fontos hirt, hogy “KIKET IS SZERETNEK A SZÚNYOGOK?” Előbb nem tudtam elképzelni, miért érdekli a tudósokat ez a dolog? Hogy engem érdekel, annak megvan az oka. Engem szeretnek a szúnyogok. Ezt azonban a tudósok nem tudják, engem nem kérdezték még. Amint aztán látom a cikkből, azt az egynéhány tudóst a szunyogcsipési-szerek gyártásával foglalkozó gyárak fogadták fel. Hát bizony kár volt a sok pénzért, amit fizetni kellett érte és kár volt a sok időért, amit erre pocsékoltak el az igen tisztelt tudósok. Hosszú vizsgálatok, kísérletek után megállapították ezen barátaink, hogy: “A szúnyogok elsősorban a fiatalabb, egészséges és mozgékony személyeket kedvelik. A lesült bőr, a sötét ruha, az erős parfüm és a hajmosó szerek illata különösképpen vonzza őket.” Hát itt van a tévedés. Engem például rendkivül szeretnek a szúnyogok. Ezt onnan tudom, hogy hol itt, hol ott belém harapdálnak, amit aztán vakar- gathatok napokig. Na mármost: Én, kéremszépen, akár tetszik nekem, akár nem, már nem vagyok nagyon fiatal, a legegészségesebbnek sem lehet mondani. Hogy mozgékony lennék? Hát az már réges-régen elmúlt. A lesült bőr, meg a sötét ruha —- mondjuk — megvan. De már parfümről, meg más szagos holmiról szó sincs. Ugylátszik, hogy a tudósok, amikor bezárkóztak a szúnyogokkal a laboratóriumba, nem ilyen én korombeli, hogy is mondjam, idősebb hölgyeket vittek be magukhoz vizsgálgatni, hanem "FIATALABB, EGÉSZSÉGES, MOZGÉKONY” lánykákat. De nekem ne mondják, hogy a szúnyogoknak ugyanaz az Ízlésük, mint a professzoroknak. Miután nem hiszek a tudósoknak, ezután is, ha nyáron kiülök a kertbe, bekenem magam valami jó erős szunyogirtó szerrel, esténként meg három-négy citronella gyertyát gyújtok magam körül és igy védekezem ezek ellen a vérszivó kis állatkák ellen, akiket csak azért szeretek — mától kezdvé —, mert azt hiszik rólam, hogy én is “fiatal, egészséges, mozgékony” vagyok. Ha ilyen jókat gondolnak rólam, nem bánom, ha egy kicsit meg is csipkédnek. KOSYGIN MINISZTERELNÖK LEFEGYVERZÉSI JAVASLATA MOSZKVA. — Aleksei N. Kosygin szovjet miniszterelnök az atomsoropó-szerződés aláirása alkalmával a következő javaslatokat tette a nagyhatalmak lefegyverzésére: 1. Meg kell tiltani az atomfegyverek gyártását és csökkenteni kell a meglévő készletet. 2. Korlátozni és később redukálni kell a rakéta- lövegek, bombázók és tengeralattjárók gyártását. 3. Meg kell szüntetni a földalatti atomrobbantásokat. 4. Be kell tiltani a vegyi és bakteriológiai fegyverek használatát. 5. Fel kell számolni a külföldi hadtámaszpontokat. 6. Meg kell határozni azokat a területeket, melyeken tilos atomfegyvereket tartani. 7. A nemzetközi vizeken nem szabad a tenger fenekét hadi célokra felhasználni. Az emberiség nagy érdeklődéssel és reménnyel tekint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti tárgyalások elé, melyek nagy lépést jelentenek a világbéke elérése irányában. New York, N. Y. — Az ország történelmében a legnagypbb mennyiségű heroin kábítószert kobozták el a szövetségi hatóságok New Yorkban, a French Line kikötőjében, melyet egy Citroen autó falaiban elrejtve hajón csempésztek be. Az ügyet két hónapig titokban tartották abban a reményben, hogy a heroin amerikai átvevőjét és árusítóját is elfogják, de ez nem sikerült. Victor Perlő: A nukleáris háború veszélye* erejű nukleáris alkalmazási eszközei legyenák; csakis úgy lehet a technológiai erő-egyensulyt fenntartani; csakis ha készen állunk a harmadik világháborúra, tudjuk azt elkerülni.” ■ Baldwin nagyon sajnálja, hogy eddig nem vették tekintetbe azt az ajánlatot, hogy emberi erő helyett nukleáris fegyvereket alkalmazzanak. V^K namban. Ebben rejlik Baldwin cikkének leggopo- szabb sugalmazása. Nemcsak a jelen háborúhoz jad tanácsot, hanem a jövőbeli háborúkhoz is. Ugyanilyen fenyegető célzás van Westmoreland búcsúbeszédében. Az amerikai támadók már most is nagymértékben elpusztították az országot konvencionális fegyverekkel és vegyszerekkel. A még ennéj is nagyobb, az ország számára “kibírhatatlan” pusztulás nukleáris fegyvereket jelent. j Johnson béke-manőverezése arra irányul, hogy lelassítsa a háboruellenes mozgalmat az Egyesült Államokban és az eszkaláció e következő stádiumát politikailag lehetővé tegye. Amint Baldwin is bevallja, z U.S. nukleáris felsőbbrendűsége hanyatlóban van. A Szovjetunió felelősségteljes szószólói figyelmeztettek, hogy ha Amerika nukleáris fegyvereket használ Vietnamban, az a harmadik világháború kitörésére vezet. A szovjetellenes propaganda és az amerikai Kommunista Pártot a szélső jobbról és a szélső balról érő támadás annak az ékverő taktikának a belpolitikai alkalmazása, amelyről Baldwin beszél. A béke amerikai barátainak vissza kell utasítaniuk ezt a propagandát, meg kell erősiteniök maguk között az egységet, hogy hathatósabb tevékenységet fejthessenek ki Amerika vietnami inváziójának megszüntetésére. A békebarátok ujult erővel vezessenek kampányt az atomfegyverkezés megszüntetésére, az atomfegyverek elpusztítására, az ENSZ atomsorompó-egyezmény nyomán. Hanson W. Baldwin, 38 év óta a New York Times-ban a hadügyek rovatirója, karrierjének hosszú évei alatt elismerten a legtöbb téves jóslást tette. Ahhoz, hogy valaki bármely háború kimenetelében a fogadást megnyerje, jó, ha a Baldwin szerinti vesztest választja. De ő mégis pontosan fejezi ki a Pentagon, a CIA és a katonai-ipari komplexum stratégiai irányvonalát, ezért komolyan kell venni azt a fontos cikket, amit a New York Times Magazine-ben junius 9-én irt; cime: “Vietnam után — mi legyen a katonai stratégia a Távol-Keleten?” Baldwin helyesnek és elkerülhetetlennek tartja, hogy az U.S. iparkodjon Nagybritannia helyét elfoglalni, mint Ázsia imperialista hatalma, és megvédi Amerika abbeli ’’jogát,” hogy a “kommunizmus ellen” bármely országba behatolhasson. Mindazonáltal beismeri, hogy a világ jelenlegi hatalmi egyensúlya megakadályozza az U.S. távolkeleti uralmát, ha ellenzői egységben vannak. Ezt ü-ja: "Moszkva és Peking szilárd szövetsége a kommunizmus hatalmát — politikailag, ha nem is katonailag — biztosítaná a Távol-Keleten... Japánnak a két. kommunista hatalommal való szövetsége köny- nyen azt jelenthetné, hogy az Egyesült Államok kénytelen lenne védelmi vonalát Hawaii, vagy Guam területére visszavonni.” Borzasztó még elképzelni is, hogy meg kellene elégednünk a saját területünkkel! Ezt a nagy szerencsétlenséget el kell kerülni. Ezt Írja: “Épp ezért az U.S. diplomáciájának mindent meg kell tenni, hogy elmélyítse az orosz-kinai szakadást.” Az Egyesült Államok természetesen már évek óta mindent megtett, hogy ezt a szakadást elmélyítse-, enélkül sohasem merészelt volna Vietnamba behatolni és ezt a politikát tovább folytatni. A Wall Street Journal a párizsi béketárgyalásokra vonatkozóan ezeket tekinti Johnson legfőbb célkitűzéseinek: •.. "A kommunistát között szakadásokat okozni és lelohasztanL a győzelem iránti buzgóságukat. Már most kiviláglik az a tény, hogy csupán a tárgyalások folytatásával az U.S. nagy szakadékot teremtett Hanoi és Peking között; az utóbbi elitéli a tárgyalásokat.,. Még az a távoli lehetőség is fennáll, hogy a kínaiak fanatizmusa egyszer majd megállítja az élelmiszer s muníció szállítását, mellyel eddig a vietnami háborút segítik.” Washingtonban is hasonlóképpen azon spekulálnak, hogy Csehszlovákiával szemben mutatott több jóindulattal talán rávehetik a Dubcek-kormányt, hogy szüntesse be az Észak-Vietnamnak nyújtott segítséget. A világ kommunista mozgalmának megoszlását véve alapul, Baldwin azt mondja, hogy az U.S. katonai stratégiájának túlerőben levő tengerészeti és légierőből kell kiindulnia, mely a meglévő távolkeleti bázisokból működne és az újakból, melyeket az Indiai-óceánon állítanának fel. De beismeri azt is, hogy egy országot egyedül tengeri és légi erővel nem lehet meghódítani, ehhez gyalogság szükséges. Ezért fel kell készülnünk invázióra, hirtelen, nagyméretű támadás formájában, mely sokkal gyorsabb és kíméletlenebb lenne, mint Vietnamban. Nem engedhetjük meg mégegyszer, hogy any- nyi veszteséget szenvedjünk és annyi emberi erőt vessünk be, mint ott. így hát, ha az Egyesült Államok 100,000 embernél kevesebbel nem képes meghódítani egy országot, “akkor csak két választás előtt áll: vagy abbahagyja az egészet, vagy pedig technológiailag és nem emberi erővel kiterjeszti a háborút. A kínai kommunista gyalogosok tömegeivel való bármely összeütközés Ázsia területén kell, hogy a háború azonnali technológiai kiterjesztését vonja maga után.” A “technológiai kiterjesztés” alatt Baldwin természetesen — nukleáris fegyvereket ért. Minden amerikai bázist nukleáris fegyverekkel és ezek alkalmazási eszközeivel kell ellátni, hogy készenlétben álljanak “ellenséges támadással szembeni azonnali alkalmazásra.” “Kis” és “védelmi” nukleáris fegyvereket emleget, de Baldwin jól tudja, hogy az atomfegyverek természetüknél fogva nép- irtó, agresszív jellegűek és katasztrofális következményekkel járnak: “Amerika ázsiai politikai vagy katonai működésének elengedhetetlen feltétele, hogy túlnyomó ^“Jcírsadafornliztoóitáó ( KÉRDÉS: Önkalmazott vagyok, elmúltam 65 éves, 1967-ben 5,000 dollárnál többet kerestem, feleségem is 65 éven felül van. Betegségem miatt csak keveset dolgoztam februárban. Szeretném tudni, jár-e nekem nyugdíj erre a hónapra? FELELET: Ön is, felesége is kaphat javadalmazást februárra. Habár egész év alatt többet keresett a megengedett legnagyobb összegnél, úgy ön, mint felesége jogosultak nyugdíjra februárban a következő alapon: “Bármennyit keres egy évben, társadalombiztosítási javadalmazás jár minden olyan hónapra, amelyben nem keresett 125 dollárnál többet, mint alkalmazott, vagy saját üzletében nem végzett számottevő munkát.” ) KÉRDÉS: Egy nő tudni szeretné, mennyi ideig kell dolgoznia, hogy nyugdijjárulékot kapjon. Nem említi, mikor született. FELELET: Hogy jogosult-e nyugdíjra, az attól függ, mikor született. Minél idősebb, annál kevesebb évre van szüksége, amit a társadalombiztosítás kötelékében dolgozott. Egy 1929-ben, vjagy később született nőnek tiz ilyen munkaévre ,van szüksége, hogy nyugdij-járulékot kaphasson. Akik 1929 előtt születtek, azoknak a társadalombizfosi- tás keretében annyi ledolgozott évre van szükségük, amennyi az 1950-es év és a 62-ik születésnapjuk közötti időszak egynegyede. Az 1897 előtt (született nők másfél évi ilyen munka után jogosultak. Ezek számára minden 1936 után társadalombiztosításban ledolgozott munkaidő számításba jöhet. KÉRDÉS: Nemrég autótöltő állomást nyitottam és egy alkalmazottam van. Egyik barátom azt mondotta, nem hiszi, hogy fizetését a társadalombiztosítási hivatalban be kell jelentenem. Mi a helyzet? FELELET: Nincs igaza a barátjának. Nincs az alkalmazottak számához kötve, hogy az alkalmazó a fizetést bejelentse. Háztartásbeli és mezőgazda- sági alkalmazók részére a szabály valamennyire más. v 1 Palermo, Olaszország. — Az esküdtszék felmentett 17 alvilági bűnözőt, akiket kábítószer- és va- lütacsempészessel vádoltak. A 17 közül heten 'az £ áinérikai Cosa Nostra alvilági szervezet tagjai, r