Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-08-01 / 29. szám
Vol. XXII. No. 29. Thursday, August 1, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. FQRTAS, JAYSTS ÉS O’DWYER Johnson elnök Warren főbíró lemondását követően A Fortast jelölte erre a fontos tisztségre. Fortas jelölése amint már jelentettük — nagy felháborodást keltett a déli államok reakciós, fajgyűlölő, munkásellenes szenátorai között. James O. Eastland, Mississippi demokrata és Storm Thurmond, So. Carolina republikánus si«.. ''vetésével megindult a hajsza Abe Fortas kinevezése ellen. A szenátorok tücsköt-bogarat összehordtak, hogy .. dályozzák Abe Fortas kinevezésének jóváhagyását a bízón - ság által. Figyelemmel kisérve a szenátusi bizottság ülését, meggyőződhetünk arról, hogy az amerikai demokrácia eme hü támogatói főleg azért ellenzik a kinevezést, mert Abe Fortas zsidó. Ha a szenátus Fortas kinevezését jóváhagyja, ő lesz az első zsidó főbiró az Egyesült Államok történetében. Nem lepett meg bennünket Eastland, Thurmond és a hozzájuk hasonló reakciós szenátorok magatartása, mert ők munkás- és négergyülölők és antiszemiták. De nézzük csak meg, hogyan reagált Jacob K. Javíts, New York állam republikánus szenátora, aki ugyancsak zsidó. Ócsárolta Abe Fortas kinevezését és — mint mondta — "úgy vélem, nem egyéb ez, mint a 'haverszellem' megnyilvánulása." E kijelentésével óhajtotta Javits ur elnyerni az ultrareakciósok elismerését és támogatását. De nem volna Javits hü önmagához, ha nem tette volna hozzá a következőket: "Úgy vélem, hogy Fortas főbírói kinevezése jogos volt Johnson elnök részéről." Ezt vetette oda New York állam zsidó polgárainak, akiknek szavazatára számit a novemberi választásokon. Szája egyik sarkából jobboldali, másik sarkából "haladó szellemű" kijelentéseket tesz a szavazók megtévesztésére. Érdekes jelenség, hogy Paul O'Dwyer, az ir katolikus volt az, aki nevén nevezte a gyereket, amikor ezt mondta: "A reakciós szenátorok handabandázása Abe Fortas kinevezésével kapcsolatban nem más, mint burkolt antiszemitizmus." Paul O'Dwyer szakította le az álarcot Jacob Javitsrőí, rámutatva kétszínűségére. Ne feledjük ezt el, amikor nov. 5-én a szavazófülkébe lépünk. Szavazzunk Paul O'Dwyerra, a Demokrata Párt szenátorjelöltjére. “Véget kell vetni a vietnami vérengzésnek” mondja McCarthy szenátor iskolákat, kórházakat és játszótereket kell építenünk. **lom a hadikiadások csökkentését” A CSEHSZLOVÁK ESEMÉNYEKRŐL A New York Times-tól az Amerikai Magyar Népszaváig a lapok nap-nap után hasábokat, oldalakat szentelnek a csehszlovák eseményeknek. Ez indokolt. Ez események kimenetele kihat nemcsak Csehszlovákia 14 millió népére, nemcsak a szomszéd Magyarország 11 millió lakosára, de az egész szocialista rendszerre, az egész emberiségre. Ez a magyarázata annak, hogy lapunk e számában megkezdjük az öt európai szocialista ország kommunista pártjainak, a csehszlovák párthoz intézett levele közlését. Azért tesszük ezt, hogy olvasóink e levélből tájékozódjanak e nagy horderejű eseményekről. A New York Times, az Amerikai Magyar Népszava és más, hasonló szellemű lapok nagy örömmel tekintenek a Csehszlovákiában felbukkant reakciós erők próbálkozásaira.! Mi azonban hisszük, tudjuk, hogy e harcban a haladó erők kerülnek felül és füstbe megy azoknak a terve, akik a történelem kerekét próbálják visszairányitani, akik Csehszlovákiát le akarják téríteni a szocializmus útjáról. DETROIT, in. amerikai nép félre rm. tő módon tudomására hozu. Demokrata Párt vezetőinek, j hogy véget kell vetni a vietnami vérengzésnek. A szegények gyermekeit küldik a vietnami harctérre. A szegények viselik a háborús terheket, ők azok, akik magas adót fizetnek és méregdrágán vásárolják a napi szükségleteket” — mondta Eugene McCarthy szenátor Detroitban tartott beszé-í dében. Lakásokat kell építeni A Demokrata Párt elnökje- 1 ö 1 tségére pályázó McCarthy a Liberális Párt newyorki gyűlésén részletesen vázolta,! hogy miként óhajtja megolda-i ni a nagyvárosok problémáit. “Lakásokat, kórházakat, iskolákat és játszótereket kell épitenünk. A terv keresztülvitelére milliárdokat kell elő-J irányozni. Be kell fejeznünk aj vietnami háborút és az erre költött évi 30 ezer millió dől! lárt a nagyvárosok nyomortanyáinak felszámolására kell! forditanu nk.” Csökkenteni kell a hadikiadásokat “Tudomásom szerint — mondotta McCarthy—sem Humphrey, sem Rockefeller nem javasolja a hadikiadások csökkentését, pedig enélkül lehetetlen a nagyvárosok égető problémáinak megoldása.” “A helyzet az, hogy egyik nyomortanyától a másikig, egyik gettótól a másikig gyönyörű utak vezetnek. A helyzet megköveteli, hogy kevesebbet költsünk utak építésére, a holdutazásra, a hadifelszerelésekre és többet lakások, kórségre.” Ottinger a hatodik New York állami képviselő, aki felsorakozott McCarthy támogatására. u«zum" lami sok, úgy it Humphrey támogatói, in- gu szavazattal javaslatot fogadtak el a vietnami kérdésben, mely többek között felszólítja a saigoni kormányt, hogy tegyen lépéseket bázisa kiterjesztésére, hogy hatásosabban tudjon szembeszállni a Nemzeti Felszabadító Fronttal. Paul O’Dwyer elitélte a Mc Carthyt támogató delegátusokat, akik erre a javaslatra szavaztak. “Ez nem kompromisszum — mondotta O’Dwyer —, hanem ellentétben áll a Demokrata Párt tagságának mandátumával. Nem lehet békét teremteni Vietnamban a Nemzeti Fel- szabaditó Front aktiv közreműködése nélkül.” ’■ iskolák és játszóterek Han«,.. McCarthy szt,. gáttá New York Harlem, negyedét, ahol a fekete és poi torikói lakosok képviselőivel gyülésezett. Alig kezdődött el a gyűlés, amikor az a hir terjedt el, hogy bomba van az épületben. A titkos rendőrök kiürítették az épületet. Elhagyva a termet, McCarthy a 125. utca és Lenox Ave. sarkán folytatta beszélgetését. Hamarosan kis tömeg verődött ösz- sze és a körülötte állók nagy tetszéssel fogadták a szenátor válaszait a hozzá intézett kérdésekre. Ottinger támogatja McCarthyt Richard,. L. Ottinger, Westchester megye egyik legnépszerűbb vezére, a Demokrata Párt washingtoni képviselője, kijelentette: “Minden erőmmel azon szorgoskodom, hogy a Dem^k^áta Párt Eugene Mc- Carthyt jelölje az elnöki tisztRóma. — VI. Pál pápa körlevélben elrendelte: Mindén mesterséges eszköz, módszer a gyermekfogamzás meggátlásá- ra tilos. A rendelet ellen nagy a felháborodás egyes katolikus egyházkörökben. • Los Angeles, Cal. — George McGovern, South Dakota demokrata szenátora sajtónyilatkozatban kijelentette: “Semmi körülmények között nem támogatom Humphrey jelölését.” Pittsburgh, Pa. — David McDonald, a szervezett acélmiin- kások volt országos elnöke, támogatja Richard Nixon jelölését. Ez sok ezer acélmunkás szavazatának elvesztését jelenti, mért McDonald nem közkedvelt az acélmunkások soraiban. • New York, N. Y. — A Bedford-Stuyvesant nyomornegyed egyik háza lángba borult. Egy lakásban apa, anya és négy gyermek lelte halálát. “SIRALMAS A HELYZET VIETNAMBAN” "Siralmas a helyzet Vietnamban" — mondotta Mike Mansfield, Montana demokrata szenátora, a szenátus demokrata vezetője, azzal kapcsolatban, hogy egy katonai bíróság1 öt évi börtönre Ítélte Truong Dinh Dzut. Dzu "bűne", hogy a saigoni kormány és a Nemzeti Felszabaditó Front között tárgyalásokat javasolt, a háború felszámolására. "Pirul Johnson, Humphrey és a többi héják arca" — jegyezte meg a New York Times Dzu börtönbe vetésével kap-( csolatban. A CL EVELANDI RENDŐRÖK VÉRESRE VERTEK EGY IAGYARSZÁRMAZASU FÉNY’ TT CLEVELAND, 0. — A clevelandi lázongások egyik áldozata Boros Gyula, a National Broadcasting vállalat egyik fényképésze. Boros képet akart venni két néger letartóztatásáról. A körülötte álló rendőrök kiütötték kezéből a fényképező gépet. Az ütéstől Boros elszédült és amint leesett, keze kiütötte a mellette álló rendőr revolvertokjából a fegyvert. Boros felvette a pisztolyt és odanyujtotta a rendőrnek, de közben a körülötte álló rendőrök ütni-ver- ni kezdték. Bedobták a rendőr kocsiba, ahol tovább ütlegelték és égő cigarettát nyomtak az arcára. Több bordája eltört és egyéb sebesüléseket is szenvedett. Charles Ray fényképésztársával, akit szintén ösz- szevertek, a Lutherén kórházba szállították. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.
