Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-19 / 49. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 19; 1968 Elkészüli Magyarország legkorszerűbb hütőháza Budaörsön átadták rendeltetésének Magyarország legkorszerűbb hütőházát. Az uj hütőházat a HUNGAROFRUCT megbízásából az olasz Frick Európa-cég építette. Az ezer vagonnyi áru, elsősorban gyümölcs tárolására alkalmas létesítmény 150 millió forintba került. Avatásán Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a jó és gyors munkáért elismerését fejezte ki a fővállalkozó és az alválalkozó olasz cégeknek, az építésben és a berendezésben közreműködő olasz munkásoknak, s hang súlyozta, hogy hasonló magyar-olasz gazdasági kooperációra a jövőben is van lehetőség. Magyarországon egyébként a néhány esztendeje folyamatban levő nagyszabású zöldség-, gyümölcsös szőlőtelepitési program eddigi eredményeként megkétszereződött az árugyümölcs termőterülete, s kiterjedése jelenleg mintegy 120,000 hektár. A gyümölcsctermés mennyisége 1967-ben több mint 125,000 vagon volt, a háború előttinek több mint háromszorosa. Ugyancsak 1967-ben a gyümölcs- export volumene 25,000 vagonnyit tett ki, s ezzel a kertészeti termékek exportja az élő állat és az állati termékek után a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek exportjában 41 százalékos részesedéssel a második helyet foglalja el. Szentmise a tam-tam nyelvén a Mátyás templomban A budapesti Mátyás templom lelkes fiatalokból álló kórusa nemrégiben másodízben szolgált ünnepi meglepetéssel az idén, a teenager-mise után előadták a Missa Lubát. 1953-ban érkezett Kongóba Guido Haasen ferences szerzetes missziós munkára. Ott-tartózko- dása alatt néger fiatalokból kórust szervezett és az általuk ismert népi dallamokra betanította a latin miseszöveget. A müvet soha sem rögzítették hangjegyekben, s valahányszor különböző helyeken betanulták és előadták, újabb és újabb változat alakult ki a négerek rögtönző kedvének és tehetségének következtében. A világ eddig csak lemezfelvételekről ismerhette az afrikai néger zenének ezt az eredeti megnyilvánulását, mely a lemezgyárak közvetítésével jutott el Magyarországra is. A Mátyás templom kórusának tagjai majdnem három hónapig készültek a mü előadására. A bemutatón Réti József, az Operaház magánénekese adta elő a tenor szólót, az eredeti dallam és szin tökéletesebb visszaadásában Magyarországon tanuló néger diákok is segítettek. A diákmisén zsúfolásig megtelt a hatalmas templom. Hívők és érdeklődők egyaránt helyetfoglal- tak a padokban és ott voltak a Magyar Televízió, valamint a lapok munkatársai is. Megperdültek a dobok; a tam-tam nyelvén csendült fel a Missa Luba. A Kyrie és a Credo hagyományos kongói énekesstilusban készült, a Sanctust és a Benedic- tust csodálatos kiluba bucsuének ihlette. A Hozsanna a kasai törzs eredeti ritmikus tánca, az Agnus Dei pedig tipikus néger dal volt. Ezután a szólóénekes által ütőkiséret nélkül előadott ősi “klio” (elégikus halotti ének) következett. A Missa Luba “kongói módra” tartott magyarországi bemutatója rendkívüli élményt nyújtott a Mátyás templomban összegyűlt hallgatóságnak. • • Uj “tengerszem” a Mátrában. Az északmagyarországi Mátra-hegység uj “tengerszemmel” gyarapodott, elkészült a hegységben az ország (legmélyebb mesterséges tava. A mintegy hat hektárnyi kiterjedésű, 21 és fél méter mély mesterséges tó 30,000 hektárnyi területről gyűjti össze a forrásvizeket és a csapadékot. A tó mellett még az idén elkészül egy vizmü, amely Parád-gvógy- iidülőt és a környékbeli üdülőket látja el ivóvízzel. , A Magyarok Világszövetségéből jelentjük — Tizenegy uj tag a Szövetség elnökségében — Hatvanhétezer rokonlátogató — — Fontos uj bizottság alakult — A Magyarok Világszövetsége legutóbb tartott ülésén tizenegy uj taggal bővitette ki a Szövetség elnökségét. Az uj tagok: Károlyi Mihályné, Szabolcsi Miklós irodalomtörténész. Szabolcsi Bence zenetudós, Lőrincze Lajos nyelvész, Ruttkai Éva szinmüvésznő, Kovács András filmrendező, Fach Zsigmond Pál, a Történettudományi Intézet igazgatója, Palotai Sándor, a Szabad Egyházak Szövetségének elnöke, Volentik Béla sporttréner, dr. Zsebők Zoltán orvosprofesszor és Boldizsár Iván újságíró. Az elnökségi ülés megállapította, hogy az idén nőtt a hazalátogató külföldi magyarok száma. Ez év augusztus végéig a nyugati államokból több mint 67,000 rokonlátogató érkezett Magyarországra. Legtöbben, mintegy 24,000-en a Német Szövetségi Köztársaságból, csaknem 8,000-en az Egyesült Államokból, több mint 12,000-en Ausztriából, mintegy 4,500-an Kanadából, 3,500-an Svédországból, 2,500-an Franciaországból, a körülbelül ugyanennyien Angliából jöttek. Több magyar egyesület az idén vette fel az érintkezést a Magyarok Világszövetségével, amelynek igy jelenleg több mint száz külföldi magyar egyesülettel, szervezettel van kapcsolata. Az elnökségi ülés határozatot hozott a Kulturális Bizottság felállításáról, amelynek elnökévé Beöthy Ottót, a Világszövetség korábbi főtitkárát válaszották. E bizottság segítséget nyújt majd a magyar nyelv oktatásához, megfelelő, színvonalas kiadványok szerkesztésével igyekszik kielégíteni a magyar kultúra iránti igényeket, felméri és a szükségleteknek megfelelően javítja a film- ellátást. A külföldi magyar egyesületek, klubok ugyanis mind nagyobb számban kérnek a Világ- szövetségtől magyar filmeket. Uj kezdeményezés a Világszövetség filmhira- dója, amely negyedévenként jelenik meg “Pillantás Magyarországra” címmel. Az első hii-adó már el is készült, s ezt is, valamint a továbbiakat is rendszeresen elküldik majd az érdeklődő magyar szervezeteknek. Jó termés - sok bor A szüret három héttel korábban érte el tetőpontját az idén Magyarországon. A terméskilátások jók, e becslések szerint 5,3 millió hektoliter bor kerül az idén a hordókba. A minőségre se lehet panasz ez ideig, vannak 20—23 cukorfokos mustok is. Tokaj-Hegyaljárói is érkeznek jelentések a szüret megkezdéséről. A szeszélyes időjárás miatt itt csaknem négy héttel korábban aszusodtak a szőlőszemek. A termés itt is jó. Amerikai Bartók-kufató Budapesten ] Nyolc napot töltött Magyarországon dr. Benjamin Suchoff, kinek neve jól ismert a Bartók-ku- tatók körében. A New York-i Bartók Archívumnak néhány hónapja lett a vezetője és — Bátor Viktor halála után — nemrégiben a “trustee” címet és feladatot is örökölte. Mint ismeretes, hosszú évekig nem állt kapcsolatban egymással a két intézmény, a budapesti és a New York-i Archívum, s az egész Bartók-kér- dést — különösen annak anyagi vonatkozásait — állandó viszály jellemezte. A legújabb időkben “enyhült a légkör” és Suchoff professzor látogatása után a jelen már sokkal biztatóbbnak tűnik... Dr. Suchoff találkozott Budapesten a magyar Bartók-kutatás irányítóival, többek között Szabolcsi Bencével a budapesti Bartók Archívum vezetőjével. Tárgyalásokat folytatott az ARTISJUS (Magyar Szerzői Jogvédő Hivatal) vezetőivel is a vitás kérdések rendezéséről. Járt a Zeneműkiadóban, ahol a közös kotta- és könyvkiadványokról esett szó. Ellátogatott a Széchenyi Könyvtárba és az esztergomi Kodály-kiállitásra, felkereste otthonában Bartóknét, Pásztory Dittát. Dr. Suchoff feltűnést keltő előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián “Bartók Béla népzenegyűjtésének kiadási és rendszerezési prob- lémái”-ról. Az előadás egyik legérdekesebb része a New York-i Bartók Archívumról szólt. Az intézményt — amely egyébként éppen költözés előtt áll, s a jövőben, mint “Bartók Ház”, az egyik! egyetemen folytatja majd működését — teljesen automatikussá alakítják át. Ez nemcsak computerek segítségével történik, hanem a meglevő anyagok sokezerszeres kicsinyítésével, uj raktározásával is. Az előadó külön megemlékezett arról, hogy náluk az eredeti Bartók-kéziratokat különleges, átlátszó műanyag bevonattal védik, amely megakadályozza a papirok elszíneződését, romlását. Dr. Suchoff magyarországi látogatása elsősorban tájékozódási jellegű volt, — mégis több annál. A Bartók-kutatás jelenlegi stádiumában ugyanis elképzelhetetlen a két, jórészt önálló anyaggal rendelkező Bartók-Archivum egymástól független munkája. Az első lépések már megtörténtek: Kroó György kandidátus hosszabb ideig tanulmányozta a newyorki gyüteményt, jelenleg pedig a budapesti Archívum munkatársa, Somfi László dolgozik a testvérintézményben. Dohányfák a Magyar Alföldön Az Alföld két mezőgazdasági termelőszövetkezetében idén valóságos “dohányfákról” törik a termést. A két termelőszövetkezet a Balkánról származó Burley-nevü dohányfajta termesztését néhány évvel ezelőtt honosította meg. A kezdeményezés sikerült, idén az ültetvényeken két-két és fél méter magasra nőtt a dohány, s egy-egy száron 30—40 levél termett. A két szövetkezet a következő években tovább bőviti a Burley-dohány- fajta termőterületét. • “Magyar-román viszony 1940—1945”. Csatári Dánielnek, az ismert magyar történésznek uj müvét ezzel a címmel jelenteti meg a közeljövőben a Magyar Tudományos Akadémia kiadója. A mü 480 oldalnyi terjedelemben tárgyalja a témát. — Dunaújvárosban, a közel múltban fejezték be az uj városközpont Dózsa György úti részének épitését. Rendezettségével ez a negyed érdekes szinfoltja a városnak. Legújabban szövetkezeti lakótelep, uj iskolák és fedett árucsarnok épitését fejezték be. Képünkön: Az uj városközpont Dózsa György utí negyede tw+'k'kTrk'kIr'kirkic'kic'k'ir'k'k'k'k+rie'kIrlr'ir'kir+ir'kir'kirik'kiriri A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához!
