Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-12 / 48. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 12, 1968. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A kis segélyből is támogatja a lapot COLUMBUS, 0. — Látom, hogy lapom ismét lejárt és igyekszem meghosszabbitani, ahogy tőlem telik, ebből a kis segélyből. Tudom, hogy nagy szükség van a segítségre is, hogy jó harcos lapunk éljen még sokáig. Tehát amig csak élek, mindig segíteni fogom, igaz, hogy 85. évemet taposom. írják a lapban, hogy ne küldjünk készpénzt, mert sokat kiloptak a levelekből. Én már 1912-től fogva mindig készpénzt küldtem, mert igy könnyebb volt, dehát mit csináljunk ebben a gazdag országban, ahol a rablás nem bűn. Az ohioi kvótára 10 dollárt küldök. Wm. Tóth Bárcsak minden magyar olvasná... NORWALK, Conn. — Én is kaptam egy gyűjtő- ivet a Kiadóhivataltól, de sajnos betegség és öregség miatt nem tudok kollektálni, bár nagyon szeretnék segítségükre lenni. Nagyon szeretem a Magyar Szót, mert sok hasznos és tanulságos irás van benne. Bárcsak minden magyar testvér olvasná. De ki akarom venni részemet és a gyorssegélyre küldök öt dollárt. Sikeres kampányt kivánok. Julia Imri lit nem szabad megbetegedni NEW YORK, N.Y.—1927 óta olvasója vagyok ennek a lapnak és most sajnos lemaradtam az előfizetésemmel. De két éven belül ötször voltam kórházban és ez több mint háromezer dollárba került. Itt ha az ember megbetegszik, számíthat rá, hogy ki is rabolják a pénzéhes orvosok. Most küldöm hátralékomat és két évi előfizetésemet, valamint adományomat. A. Y. Igaz lélek csak egészséges testben lakhat ELSINORE, Cal. — “Egy normális amerikai gyilkos” címen irt életrajzot Robert G. Sherrill a “The Nation” liberális magazinban olyan emberről, aki — ha a sors úgy intézte volna — 1969-ben a washingtoni kormányzatba kerül, mint alelnök és onnan kiáltotta volna világgá Hitlert követő nem éppen magasztos tanait. Az életrajz Curtis E. LeMay nyugalmazott generálisról szól, aki saját bevallása szerint már kisgyermek korában minden örömét az ölésben, pusztításban lelte; madarakat lőtt le a szomszéd asszony macskája részére, hogy költőpénzhez jusson. Boldog gyermekkori visszaemlékezései közé tartozik az is, amikor pillangókat, bogarakat elevenen eltemetett és élvezettel nézte szenvedéseiket. Barátai nem voltak az iskolában és egész különleges karakterré fejlődött. Csak akkor találta meg önmagát, amikor besorozták az amerikai repülő hadosztályba. Támadni, ölni, gyilkolni, ez jelentette számára az életet. 1940-ben szívbajt kapott, hallását, látását 60 százalékban elvesztette. Lelkes hive volt Oroszország megtámadásának, elpusztításának. Titkos gyűléseken sürgette ezt, azzal érvelve, hogy talán már kissé elkéstünk vele, de megpróbálhatjuk. Legújabban Kínát szerette volna megtámadni, de erről bizonyos okok miatt lemondott. Egy könyvet irt, amit sokan a reakció bibliájának neveztek. Többek között azt irta, hogy hive minden népjóléti intézménynek, mint pl. a Medicare, stb., de mivel ezek kommunista elgondolások, jól meg kell fontolni azok életbeléptetését. Wallace és LeMay, e két kegyetlen szörnyeteg megválasztása elképzelhetetlen világot teremtett volna. Ilyen embereket le kell fegyverezni, mert még álmodni is borzalom arról, hogy betegagyu emberek kerüljenek be jobb sorsra érdemes országunk vezetésébe. Csak beteg emberekben fejlődhet ki ilyen kegyetlen gyűlölet, mert egészséges emberek szeretik, megértik embertársaikat, keresik a békés utat. Tragikus fejezete életünknek manapság, hogy ilyen beteg emberek még csak gondolni is mernek arra, hogy milliók sorsát kezükbe vegyék. J. Schubert SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS»-' A JÓLÉTBEN DÚSKÁLÓ AMERIKAIAK Általánosan elterjedt a hit, hogy minden amerikai jólétben él. Tényleg, van olyan ember, mint pl a Los Angelesben élő Howard Hughes, aki ötJiázaí tart fenn csupán saját használatára. Ő nemcsak a? Egyesült Államok, de a világ egyik leggazdagabb embere. Vagy tekintsünk Carole Wells színésznő ruhatárára. Találunk benne 55 pegnoirt. Ha a kedves olvasó nem tudná, mi az a pegnoir, hát megmondjuk: fésülködő köpeny, vagyis olyan ruhanemű, amelyet akkor vesz fel egy nő, amikor a haját fésüli. Vagy nézzük meg a san-francisco-i Hilton szálloda igazgatójának manzsettagomb-készletét: 500 manzsetta gomb van venne. Vegyük még számításba a következő adatokat — A családok 27 százalékának két autója van. — 73 millió autó rádióval van felszerelve. — Az amerikai családoknak 270 millió rádiójuk van. Minden férfire, nőre és gyermekre több mint egy rádió jut. — Egyedül az elmúlt évben 41 millió rádiót gyártottak és adtak el. Ebből 9 millió autórádió volt. — Mig 1945-ben a lakások 6%-ában volt melléktelefon, addig ma 50%-ában van ugyanez. — A fényképező gépek milliói kattognak országszerte. Minden 85 másodpercben készül egy felvétel, vagyis évente 2.7 milliárd. — Sok privát házban nemcsak a konyhában van jégszekrény, hanem a pincében is. Sok háztulajdonosnak két füvágó gépe van. Egyre több lakásban van léghűtő készülék és mind több autóba vezetik be a léghütést. Miután mindezt leírtuk, ki kell hangsúlyozni, hogy az ország lakosainak csak kisebbsége élvezi a jólétet. S ezek közé főleg azok tartoznak, akiknek családjában legalább ketten dolgoznak. így is a lakosságnak csupán 30%-a keres 10,000 dollárt, vagy ennél többet és a családok 45%-ában ketten, vagy többen dolgoznak. Az érem másik oldalát mutatja be Nicholas KLs- burg, a teherautósofőrök szakszervezete 16. kerületi bizottságának közgazdásza, aki jelentésében kihangsúlyozza: 1. 7.3 millió fehér család, vagyis az összes fehér családok 16.4 százalékának jövedelme nem érte el az évi $4,000-t az elmúlt esztendőben. 2. 1.9 millió néger család, az összes néger családok 38.6 százaléka keresett kevesebbet, mint évi 4 ezer dollárt. 3. Fehér családok 44.3 százalékában, ahol az évi jövedelem ötezer és $6,999 között mozgott, ketten vagy többen dolgoztak. 4. Az összes fehér családok 50 százalékának — VÁMMENTES IKKA-CS0MÁG0K megrendelhetők különböző cikkek és szabad választás vagy KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről ahol csak egy kenyérkereső volt — kevesebb évi jövedelme volt, mint $7,283. Az egy kenyérkeresővel rendelkező néger család átlag évi jövedelme $3,966 volt. Hozzátehetjük ehhez, hogy ► California mezőgazdasági munkásai már harmadik éve sztrájkolnak a szőlőültetvényesek ellen a minimális $1.50 órabérért. ► Egyedül New York városában egymülió lakos él közsegélyen. ^ A nagyvárosok gettói, nyomortanyái egyre nőnek. ► Az ország lakosainak egészségi állapota mind jobban leromlik, az állandóan emelkedő orvosi és kórházi költségek miatt. Folytathatnánk a végtelenségig ezt a felsorolást. Ez azonban nem szükséges, mert nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hihetetlenül gazdag ország, megáldott érccel, fával, olajjal, stb. A tömegtermelés a legmagasabb fokra hágott a technika és technológia fejlődésével és annyit tudnánk itt termelni, annyi házat, kórházat, iskolát tudnánk építeni, hogy mindenki szépen, kényelmesen és gondtalanul élhetne. De a profitrendszer megakadályozza, hogy mindez valóra váljon. Gondolkodjunk, vajon nem érdemes-e küzdeni azért, hogy e nagy bőségből mindenki kivehesse a részét? A SZAMARITÁNUS SORSA Charles Bivens, 37 éves newyorki lakos azt mondotta egyik este a feleségének, Patríciának, hogy öltöztesse fel kislányukat, mert vásárolni mennek. Patricia felöltöztette a 9 hónapos gyermeket, karjára vette és elindult férjével a 125. utcán az Ötödik Avenue irányába. Amint az Avenue közelébe érkeztek, Bivens meglátta, amint két suhanc egy idős asszonyra támad, az egyik elkapta az asz- szony táskáját és az ő irányukba futott. A szörnyű látvány felháborította Bivens és az eléje futó suhanc elé tette a lábát, úgyhogy az elesett, kiejtette kezéből a táskát, melyet Bivens felvett és vissza- nyújtott az idős nőnek. A másik suhanc, aki a színhelyen maradt, kést rántott és rátámadt az asszony segítségére siető Bivensre. Közben a másik suhanc visszatért és most már mindketten rávetették magukat Bivensre. ő látva, hogy a suhancok fölénybe kerültek, futásnak eredt. A suhancok utána. Egy utcával odébb utolérték, földre lökték és késükkel vagdalni kezdték arcát és testének különböző részeit. Amikor a járókelők felfigyeltek a gaztettre, a suhancok elszaladtak és otthagyták a sok sebből vérző férfit a földön. Mire a mentők megérkeztek, Bivens már nem élt. Felesége özvegyen és kisleánya árván maradt. Történt mindez az Ur 1968. évében, november hó 20-án, a világ legnagyobb városának, New Yorknak Harlem negyedében. Alcamo, Olaszország. — Az önérzetes Franca Viola 20 éves leány megszegte az ezeréves szicíliai hagyományokat: nem ment feleségül a gazdag Filippo Melodia-hoz, aki erőszakott követett el ellene és igy akarta kényszeriteni, hogy hozzá menjen. A leány a bíróságon kijelentette: “Nem szeretlek és nem megyek hozzád.” Helyette régi iskolatársához, a 25 éves Giuseppe Ruisi-hez ment feleségül. A gazdag ifjút 11 évi börtönbüntetésre ítélték. A vádat elejtették volna ellene, ha Franca hozzámegy.
