Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-12-05 / 47. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 5, 1968. BIZTOS GYŐZELEM Ferencváros-Egyetértés 2:0 (1:0) Soroksár, 15,000 néző. Vezette: Müncz — jól. Soroksárott már déli 12 órakor zsúfolásig meg­telt a pálya, többen voltak “a lelátókon”, mint az utolsó öt hazai mérkőzésen összesen. . . Még a pénztárfülke tetején is álltak. És — bosszankodott mindenki. Még az Egyetértés vezetői is, akik — jobb hiján — mit tehettek mást, mint sportszerű­en elismerték: ilyen mérkőzésre, bizony, már nem alkalmas a pályájuk. Dicsérni való viszont, hogy legalább azt igyekez­tek “menteni”, amit lehetett: a tartalékmérkőzést az edzőpályán játszották, s igy az első csapatok vi­szonylag jó talajú gyepre futhattak ki. Az első eseményt Rákosi, majd Szűcs 20 méte­res lövése jelentette, a labdák azonban elkerülték a kaput. Az FTC többet támadott, s különösen fel­tűnt Albert nagy játékkedve és néhány szép át­adása. A 8. percben felhördült a tömeg: Branikovics holtbiztos helyzetben mellé rúgta a labdát. A 18. percben góllá érett a fölény. Branikovics kitört, jobbra-balra döntötte kisérőit, majd a kifu­tó Landi mellett elegánsan, laposan, a háló köze­pébe guritott (1:0). Az Egyetértés szórványos ellentámadásokkal kí­sérletezett, Géczinek azonban kevés dolga akadt. A 22., majd a 26. percben Albert két lövését, rö­viddel utána Novák pazar keresztlabdáját tapsolta meg a közönség. A másik oldalon Vári kitört, és Szűcs csak nehezen tudta szerelni. Ettől kezdve az Egyetértés folyamatosabban támadott, Vári és a fiatalosan mozgó, jól játszó Vasas elől azonban Géczi biztosan tisztázott. Az utolsó tiz perc megint a zöld-fehéreké volt. A második félidő elején hevesen rohamozott az Egyetértés, 10 perc elteltével a Ferencváros enyhe fölénybe került. A két csapat között különösen technikai vonatkozásokban mutatkozott igen nagy különbség. A 65. percben Albert nagy kapáslövését védte Landi, a másik oldalon Vári elől Géczi bra­vúros előrevetődéssel tisztázott. A 75. percben Al­bert 20 méteres szabadrúgását Landi a kapufa se­gítségével mentette. A 85. percben a kitörő Katonát a 16-oson belül buktatták. A büntetőt Novák laposan a kapu bal oldalába vágta (2:0). A Ferencváros minden részében jobb volt, fö­lénye azonban gólokban nem mutatkozott meg. A helyzetek alapján a Ferencváros akár három-négy góllal is győzhetett volna. Egyénileg Albert volt a mezőny legjobbja, rajta kivül a csúszós, mély pályán is szenzációsan mozgó Novák, a rendkívül nyugodt és magabiztos Pán- csics, a jól romboló Szűcs, valamint a nagy munka­bírású Rákosi érdemel elsősorban dicséretet. Az Egyetértésből a közvetlen védelem és Vasas volt a legjobb. FERENCVÁROS: Géczi — Novák, Páncsics, Ha­vasi — Juhász, Szűcs — Karába, Branikovics, Al­bert, Rákosi, Katona. EGYETÉRTÉS: Landi — Sátori, Józsa, Varga — Galambos, Szántai — Gór, Vasas, Vári, Harangi, Pál. KÉT PERC ALATT KÉT GÓL Videoton-MTK 2:0 (0:0) Székesfehérvár, 5,000 néző. Vezette: Szegedi — több kisebb hibával. Eseménytelen volt az első 45 perc, s csak né­hány feljegyezni való akadt. A 6. percben például Csukovics lövése a kapufa tövéről pattant ki, majd a 18-ik percben sajnálatos sérülés történt. Kiss Tibor belerúgott a fejelni akaró Kovács L. arcába. A jobbhátvéd, akit az öltözőbe támogat­tak, a jobb szemén sérült meg, az orvos nem en­gedte tovább játszani. A szünet után úgy látszik, a fehérváriakat meg­rémítette a nem éppen megtisztelő utolsó hely le­hetősége, igy alaposan rákapcsoltak. Igaz, előbb az ö kapuj uk előtt akadt kétszer is meleg helyzet, Takács lövése a felső kapufáról pattant vissza, majd fejesét védte nehezen Tímár. Ezt követően viszont két gyors gólt szerzett a hazai együttes. Az 53. percben egy jobboldali beadás után. Karsai fejesét Bodnár toldotta meg —- a bal al­só sarokba (1:0). Két perccel később Csukovics futott el a balol­dalon, keresztbe iveit, s a 16-oson álló Pintér ka­pásból óriási gólt ragasztott Hajdú kapujának jobb sarkába (2:0). A kiesés ellen küzdő Videoton második félidő­beli lendületes és főleg eredményesebb játékával megérdemelten győzött. Ahol a Földön ember él, mindenütt megtalál­ható a kutya is. A civilizált és a természeti népek­nél, a palotákban és a kunyhókban, a városi bérhá­zakban és a tanyákon a pásztoroknál, a vadászok­nál, a rendőrségen, a katonaságnál — mindenütt. A mai házi kutyáéhoz hasonló felépítésű csont­leletek kb. 20—25 millió évesek. Azóta a kutyafé­lék a különböző éghajlati és táplálkozásbeli válto­zások hatására erősen differenciálódtak és a Föl­dön mindenütt megtalálhatók. Az emberhez való kapcsolatuk valószínűleg azért alakult ki, mert mindkettőnek szüksége volt a másikra. A kutya és az ember is veszélyben volt az állatvilág raga­dozóitól és a fennmaradáshoz, a táplálék könnyebb megszerzéséhez feltétlen kellett a másik segítsége. Az ember és a kutya szükségszerű kapcsolatá­nak, vagyis a kutya háziasításának ideje mintegy 8—10 ezer évvel ezelőtt kezdődött. A kölcsönös egymásrautaltság tette a kutyát az ember leghí­vebb, leghűségesebb barátjává. A kutya volt az em­ber legelső háziállata, legelső munkatársa. Éppen ezért ne csodálkozzon senki, ha az ember még ma is szereti a kutyát. Az emberek közül viszont vannak, akik kifogá­solják, főleg a városiak, hogy miért kell kutyát tartani városban, különösen bérházban, kislakás­ban? Vannak, akik a nyugalmukat féltik a “szom­széd” kutyájának az ugatásától, de akadnak, akik higiéniai, egészségügyi okokra hivatkoznak, em­berre is veszélyes betegségek terjesztőinek tart­ják a kutyát, s éppen ezért ellenzik a kutyatartást. De, hogy városokban is szolgálatot tesz a kutya az embernek, arra csak a vakvezetésre speciálisan ki­képzett, továbbá a családi házak házőrző kutyáit említjük. A kutyának az ember szolgálatában vég­zett igen sokoldalú munkáját sem más. állat, sem semmiféle találmány nem tudja pótolni. Találé­konyságával a kutya valóságos segéde lett az em­bernek, vigyáz családjára, vagyonára (házára) — ha kell élete árán is —, jelzi a veszélyt előre vagy akár az érkező barátot is. Minden gyanúsnak és rossz szándékúnak eleve ellensége. A kutya táplálkozásában kiegészíti az embert, ha­sonul, módosul hozzá. Megeszi az ember által el­dobott csontokat, szívesen elfogyasztja a különbö­ző ételmaradékokat. Ez a főtápláléka. Mindamellett tartsuk szem előtt, hogy a beteg kutyát környezetünkből el kell távolítani, semmi­féle közvetlen érintkezést ne tartsunk fenn vele. Amennyiben a majdnem kilátástalan eredményű gyógykezelés mellett dőntenénk, az előbbieken ki­vül ügyeljünk a maximális higiéna betartására. Ha a gazda számára pszichológiailag megoldható, he­lyes, ha állatorvostól a kutya szakszerű kiirtását kéri, saját maga, családja és embertársai (főleg a gyermekek!) érdekében. Legveszélyesebb betegség, amit a kutya az em­ber felé közvetíthet, a veszettség, amelynek veszé­lyessége napjainkban ismét fenyeget. A korábbi évszázadokban embernél és állatnál súlyos járványformában fellépő bántalom a XX. században a legtöbb kultúrál!amban teljesen vagy A két csapatból Kerecsényi, Kovács J., Pintér és Karsai, illetve Hajdú, Dunai és Takács ját­szott jól. VIDEOTON: Tímár — Kovács L., Posch. Fejes — Kovács J., Kerecsényi — Pintér, Balogh. Kar­sai. Bobori, Csukovics. MTK: Hajdú —Szántó, Dunai, Készéi — Kéke­si, Csetényi — Török, Takács, Oborzil, Szuromi, Kiss T. LEGÚJABB SPORTEREDMÉNYEK FTC—Vasas 2:1 Újpesti Dózsa—Videoton 6:1 Egyetértés—Diósgyőr 1:1 Csepel—Pécs 1:0 Dunaújváros—Szeged 3:1 Honvéd—Salgótarján 2:1 Szombathely—Győr 2:0 Tatabánya—MTK 1:0 ................................. ....—-b Vége a lakodalomnak (Folytatás a 3-ik oldalról) kitűnő helyen igen reményteljesnek látszó csirke­farmot létesített Kaliforniában. Természetesen a jelzálog kölcsön részleteit jelen körülmények kö­zött nem képes fizetni, igy az eddig befizetett 20 ezer dollárja is elveszett. Fred W. Geiger 51 éves fizikus már két hónapja hasztalanul kutat újabb munka után, miután évi 13,700 dolláros állását felmondták. Egyszerűen nincs szükség egyetlen vállalatnál sem arra a spe­ciális szakmai tudásra, amit Mr. Geiger nyújtani képes. Jelenleg a thermodinamika fejlődését tanul­mányozza és a házát készíti elő festésre. Felesége segít a család megélhetési költségeinek előterem­tésénél, mert varrással átlagosan heti 30 dollárt keres. Kenneth C. Elkins a Chrysler Corp. űrkutatási osztályának főmérnöke volt. Elmondta, hogy a vállalat felajánlotta részére fizetésének 10 százalé­kos csökkentését és alacsonyabb beosztást, amit nem fogadott el. Sokáig pereskedett, mert a válla­lat azzal érvelt, hogy önkényesen lépett ki és meg­tagadták tőle a munkanélküli biztosítás folyósítá­sát. Végül is megkapta! Eddigi kísérletei uj egzisz­tencia létesítésére nem jártak sikerrel. A család négy gyermekkel szeretne Huntsville-ben maradni, de neki határozott szándéka a ház eladása, amely a jelek szerint legalább 3,000 dolláros deficittel fog járni. Huntsville legforgalmasabb helye jelenleg az állami munkáselhelyező hivatal, a “State Employ­ment Service”. Az eredmény azonban elszomoritó- an szegény! A munkapiac dédelgetett elitjeinek el­helyezése, legalább hasonló pozíciókba, csaknem megoldhatatlan feladat. Az elmondottakhoz nem kell sok kommentár! A kis csokorba kötött adatok és tények minden szónál ékesebben bizonyítják, hogy a tőkés terme­lés még legjobbjainak sem képes megteremteni a “job seeurity”-t, az egzisztenciális biztonságot. «MAfMAMVUMAMVVimMVWVVUVWWAMVtAAmW majdnem teljesen megszűnt. Védőoltások révén a veszettség többször is teljesen megszűntnek volt tekinthető. Az időnkénti kisebb fellobbanásokat (többek között a jelenlegit is) beteg rókák, farka­sok okozzák. Mivel a veszettség sem embernél, sem állatnál nem gyógyítható, hanem idejében adott védőoltá­sokkal csak megelőzhető bántalom, ezért fontos a szakszerű, többirányú megelőző védekezés: a ku­tyák évenként megismétlődő beoltása, veszettségre utaló tünetek (reflexingerlékenység fokozódása, stb.) azonnali bejelentése, kutyától (macskától) va­ló harapás esetén az ember azonnal forduljon or­voshoz! A fertőző betegségeken kivül veszélyt jelenthet a kutya az ember számára különböző belső és kül­ső paraziták terjesztésével. Legveszélyesebbb a “hőromtagu” galandféreg. Az emberben kifejlődő hólyagférgek igen súlyos szervi elváltozásokat (megvakulást, stb.), sőt, kellő időben való fel nem ismerés esetén halált is okozhatnak. Mindezeket azért szükséges elmondani, mert a közelmúltban igen erősen fellendült a kutyate­nyésztés, a kutyatartás, és igen megnövekedett a kutyabarátok tábora is. NÖVEKSZIK A KUTYABARÁTOK TÁBORA

Next

/
Thumbnails
Contents