Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-07-25 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 25, 1968. 6 NYUGDÍJAS parasztok A mezőgazdasági dolgozók szociális helyzete Magyarországon Az ipari munkásság és a parasztság szociális ellátottsága sok tekintetben eltért egymástól Ma­gyarországon. Igaz, az ingyenes orvosi, kórházi, valamint gyógyszerellátást már 1949-ben kiter­jesztették a termelőszövetkezeti tagokra, 1953- ban bevezették a családi pótlékot és az anyasági segély rendszerét, 1956-ban a baleseti biztosítást, majd 1958-ban — az ipáid dolgozókénál kisebb összegű — öregségi és rokkantsági nyugdijat. A különbség azonban még mindig számottevő volt, s ez néhány kedvezőtlen jelenségre vezetett, így egyéb okok mellett közrejátszott a termelő- szövetkezetek “elöregedésében”, a túlzott mérté­kű-elvándorlásban. Azóta ez a folyamat megállt, sőt már tapasztalható is bizonyos fokú visszaáram Ms a falura. Ez egyfelől a személyi jövedelmek növekedésének köszönhető — a termelőszövetke­zeti tagok közösből származó évi részesedése 1961 óta 7,7milliárd forintról 1966-ra 13 milliárd forint fölé emelkedett, — másfelől a szociális jel­legű intézkedések is elősegítették, hogy a fiata­lok mind nagyobb számban válasszák élethivatá­sul a mezőgazdasági munkát. 1966-tól kezdve sorra jelentek meg a nagyjelen­tőségű rendelkezések, amelyek eredményeként a termelőszövetkezeti parasztság szociális ellátott­sága lényegében elérte az ipari dolgozók ellátott­ságának színvonalát. A rendelkezések között a legnagyobb jelentőségű az 1967 január 1-én élet- belépett nyugdíjrendelet volt. A termelőszövetke­zeti tagok számára eddig keresetüktől függetle­nül állapitották meg a 900 forintos nyugdíjala­pot, s ennek 33 százaléka képezte a törzsnyugdi­jat, amelyhez évente még 1 százalék járult. Most »ténylegesen elért jövedelemhez igazodik a nyug­díj. Tíz évi nyugdíj idő után a jövedelem 33 szá­zalékát fizetik ki, s ehhez járul minden további év után még 2 százalék. A korhatár 65 év. A nyug­dijak összegét egyébként minimálták, s' ez nem lehet havi 400 forintnál alacsonyabb. Azok az idős parasztemberek, akik nyugdíjra nem jogosultak és semmiféle jövedelmük nincs, úgynevezett öreg­ségi járadékot kapnak. Ennek összege havi 260 forint. A nyugdíjrendszer része a baleseti ellátás. Az uj rendelkezések fokozott figyelmet fordí­tottak az anyákra és számukra jelentős kedvez­ményeket írnak elő. Az a termelőszövetkezetben dolgozó nő, aki évente 120 munkanapot teljesít, gyermekgondozási segélyre jogosult. Ennek ősz- szege a gyermek két és fél éves koráig, azaz 30 íónapon át, havonta 500 forint. A szülő nőt 20 leti szülési szabadság illeti meg, s ez idő alatt a ermelőszövetkezettől szülési segélyt kap, amely llandó munkaviszony esetén a kereset 100 szá- aléka. A hivatalos intézkedéseken túlmenően a terme­lőszövetkezetek maguk is hozzájárulnak az idős emberek, csökkent munkaképességűek és egyéb rászorulók támogatásához: szociális alapot képez­nek, s ebből egészítik ki az öregségi járadékot pénzben vagy természetben. Magyar ösztöndíjasok a Szovjetunióban A Szovjetunióban jelenleg mintegy 1,100 ma­gyar ösztöndijas tanul a különböző egyetemeken, főiskolákon. A magyar államtól havi 70 rubel ösz­töndíjat kapnak, a Szovjetuniótól pedig igen ked­vezményes áron lakást a diákotthonokban és tel­jesen ingyen legmagasabb szintű tanulási lehető­ségeket. A tanulmányi idő általában öt év. A diákok ai legkülönbözőbb egyetemeken, főis­kolákon folytatnak tanulmányokat. Vannak akik az Energetikai Főiskolára, vannak akik a Hajó­építő Egyetemre járnak, akad magyar ösztöndí­jas a moszkvai Kőolajkémiai és Gázipari Intézet­nél és akad a leningrádi Filmmérnöki Főiskolán is. Ám tanulnak olyan egészen különleges fakul­tásokon is, mint például az automatikai-számitás- technikai, a matematikai-mérnöki, a mérnöki-fi­zikusi, az elméleti rádiófizikai, a szárazföldi hidro­lógiai, az óriásturbinaépitési karon, vagy az atom­müvek tervezése és üzemeltetése fakultásán. 400 éves a magyarországi Unitárius Egyház A magyarországi unitárius egyház az idén ala­pítása négy századik évfordulóját ünnepli, s ebből az alkalomból Budapesten rendezi ülését az Inter­national Association for Liberal Christianity and Religious Freedom (IARF). A magyar unitárius egyház augusztus 21-én jubiláris zsinati közgyű­lést tart. Magyarországon egyébként jelenleg mintegy huszonötezer az unitáriusok száma. Az egyházi szervezet tizenegy önálló eklézsiából és tiz szórvány-gyülekezetből áll. Magyar püspököt neveztek ki a keleti kongregációba Dudás Miklós hajdüdorogi görögkatolikus me­gyéspüspököt nemrégiben a Keleti Kongregáció tagjává nevezte ki a pápa. Magyar pap az elmúlt három évtizedben nem töltött be ilyen magas tisztségek A püspök — aki a napokban Rómába utazott — kinevezéséről és római látogatásáról a következőket nyilatkozta: — A római szent kongregációk reformja során a pápa a Keleti Kongregáció tagjai közé a biboro sokon és pátriárkákon kívül hét megyéspöspököt nevezett ki a világ különböző részeiből. Ezek a keleti egyház különböző rítusait képviselik a Kongregációban: a malabárt, malankárt, bizáncit, Befejezés előtt a FORTE Fotokémiai Gyár moderni­zálása. — A rekonstrukció kb. háromszázmillió forint­ba kerül. Elkészült az emui ziófőző tiz szintes üzeme. Az épületet az Iparterv tervez te és a Vegyterv technoló­giája alapján rendezik be a legkorszerűbb import be­rendezésekkel. Szerelik az uj NSZK emulzió öntőt és a sok egyéb, a többterme lést elősegítő korszerű be­rendezést. — Képünkön: Az uj üzemi épületek madár­távlatból. görögöt, rutént, románt és — én — a bizánci ma­gyar ritmust. — Az a feladat vár rám, hogy a bizánci magyar szertartás képviselete mellett« részt vegyek a Kon­gregáció teljes (plenáris) ülésein, melyeken a ke­leti egyházak nagyobb jelentőségű ügyeit tárgyal­ják, vagy fontosabb elvi döntéseket készítenek elő, A rám váró feladatok részleteit egyébként Rómában tudom majd meg. — Azzal, hogy öt« évre tagja lettem a Kongre­gációnak, mód nyílik számomra a magyar gö- rögkatolikusság helyzetének alaposabb ismerte­tésére, problémáink feltárásárai. Ez bizonyára elő­segíti majd, hogy a Kongregációban ügyeinket az eddiginél is nagyobb megértéssel kezeljék, s bizvást remélem, hogy problémáink várakozása­inknak megfelelően nyernek megoldást. — Szeretném alaposabban megtárgyalni az Észak-Amerikában (Egyesült Államok, Kanada) élő magyar görögkatolikusok lelkipásztor ellátá­sát is. Több tízezer magyar hitöestvérünk él ugyanis ott és régi vágyaik teljesülése érdekében évek óta kérik az óhazai magyar görögkatoliku­sok, elsősorban pedig főpásztoruk, a hajdüdorogi püspök támogatását. Dudás Miklós magyar görögkatolikus megyés­püspök egyébként előreláthatólag három hetet tölt« Rómában. Mohamedán templomot építenek Magyarországon Gül Baba budapesti síremléke körül érdekes építkezési tervek merültek fel, amelyeknek elő­munkálatai még ebben áz évben megkezdődnek. A terv szerint Gül Baba türbéjének két oldalán, a két kisebb, a síremlékkel egybevágó stilusu épü­letet emelnek. Áz egyik oldalon, Pest felé néző, keleti stíluselemeket érzékeltető, de teljesen mo­dem mohamedán templom emelkednék, a Buda­pesten élő több száz és az idelátogató, zarándoko­ló mohamedán hivők számára. A felszabadult te­rület másik oldalán egy kisebb — 50 személyes — korszerű szállodát építenek majd és stílusában ez is alkalmazkodik a türbéhez. A honfoglalás előtti Magyarország Sajátos és tematikailag merőben uj sorozatét indít a budapesti Corvina Könyvkiadó: gazdagon illusztrált kötetekben ismerteti a honfoglalás előt­ti Magyarország kultúráját — a feltárt régészeti leletek alapján. Az egyes munkák a nagyközönség számára ed­dig hozzáférhetetlen magyarországi régészeti em­lékeket dolgoznak fel, ugyanakkor terjedelmes és távoli időszakot fognak össze; a neolithikumtól a honfoglalásig. A rövidesen megjelenő első mü a neolithikum és a rézkor emberének mindennapi életét, vallását, művészetét ismerteti. Ezt« a kö­tetet különösen érdekessé — és aktuálissá — te­szi, hogy napjaink művészetének számos irányza­ta nyúl vissza az őskori művészethez, felhasznál­va annak formakincsét, sajátos látásmódját. A második kötet — magyar múzeumokban őr­zött leletanyag alapján — a Kárpátmedencében az i. e. II.-I. században letelepülő kelták történeté­ről, szokásairól, művészetéről ad képet. A Kárpát-medencében uralkodó illyr és kelta törzseket Augustus uralkodása alatt hódították meg a római légiók. A rómaiak nagy hatást gya­koroltak a kelta-illyr őslakosság művészetére, de át is vettek tőlük bizonyos művészeti elemeket, melyek újabb színekkel gazdagították Róma kultur kincsét. A sorozat harmadik kötete Pannónia pro­vincia magasrendü művészetét mutatja be. A jövő esztendőben megjelenő munkák kö­zött szerepel Dienes István könyve, amely a nép- vándorlást lezáró kor, a magyar honfoglalás és az azt követő évszázad izgalmas krónikáját nyújtja, — régészeti kutatások eredményeinek és írott for­rások anyagának felhasználásával. A további kö­tetek a bronzkor és a korai vaskor, az iráni lovas­népek, valamint a vandálok, gepidák, gótök, lon- gobárdok kultúrájával foglalkoznak majd. A hazai és külföldi olvasók érdeklődésére mél­tán számot tartó Régészeti sorozat egyes kötetei — a magyaron kivül — angol, német és francia nyelven látnak napvilágot.

Next

/
Thumbnails
Contents