Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-11-07 / 43. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 7, 1968. Megérte, nagyon megérte! MICHIGAN. — A pótlólag küldött könyveket is megkaptam, igy együtt van a remek tiz kötet magyarnyelvű könyvtár, mint örök emlék és remek olvasmány. Végtelen boldogság ez nekem, higyjék el, drága magyar honfitársaim! Az is igaz, hogy nagyon megdolgoztam érte. Hétről-hétre kiteregettem magam körül minden lehető magyar vonatkozású újságot, kalendáriumot, “Magyar Panorama”-t, térképeket, amiket magammal hoztam az óhazából hét évvel ezelőtt. De megérte, nagyon megérte. íme az eredmény: a harmadik dij egyik boldog nyertese lettem. A szellemi torna vénülő embereknek sem árt, Sőt nagyon is használ. Hálás köszönettel és szívélyes üdvözlettel: [ J. H. A “Mit tud szülőhazánkról” verseny egyik nyertesének köszöneté DENVER, Colo. — Köszönettel igazolom a húsz nyeremény kötet megérkezését. Olvasásuk éppoly örömet fog okozni, mint amilyen a versenyben való részvétel volt. Még egyszer köszönöm önöknek a verseny nyújtotta lehetőséget. Halasi Kálmán Igazat ir a lap Magyarországról AKRON, 0. — Szeretnék információt, hogy kül- dik-e a lapot és a Nők Világát Magyarországba? Én ugyanis mindkettőt szeretném karácsonyi ajándékul megrendelni egy-egy évre, hogy megkapnák az óhazában ugyanúgy, mint itt minden héten, illetve minden hónapban. Én most jöttem vissza okt. 7-én és nagyon megegyezem azzal, amit a Magyar Szó és a Nők Világa ir Magyarországról, mert minden igaz. Ezt most saját szememmel láttam. Jó egészséget kivánok nehéz munkájukhoz. i Rose Csizmadia Értékelik a lapot Az alábbi levelet Reich Klára kapta Budapestről, a Star Ktsz egyik dolgozójától, akivel a nyáron Budapesten megismerkedett. BUDAPEST. — El nem tudtam képzelni, mi jöhet nekem az U.S-ból. Arra nem is gondoltam, hogy kérésemet komolyan vetted és küldöd az újságot. Ha tudnád, milyen örömet okozol vele nemcsak nekem, de az egész irodának és különösen férjemnek, akit minden érdekel, ami a világban történik. Kedves meglepetés volt az újságcikk is, roppant büszkék lettünk, hogy most már Amerikában is tudnak rólunk. Kedvesen, színesen és érdekesen írtad le, amit itthon láttál. Ki lehet érezni belőle az óhaza iránti szeretetet. Köszönjük. Hálás köszönet minden további lappéldányért és nagyon remélem, hogy ha mégegyszer hozzánk jössz, most már egy kicsit az én vendégem is leszel. Tóth Mihályné A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! I AMERIKAI MAGYAR SZÓ I 130 East 16th Straat J New York, N. Y. 10003 | • Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve! I küldök megújításra $..................-t. I [Név:............................................................. I I Cim:.........................................................................J I Város:..........................................Állam:............J ■ Zip Code:.............. I Egy kellemes szabadság emlékére ANAHEIM, Cal. — Szeptember 18-án feleségemmel Clevelandba mentünk. Négy órás repülés után érkeztünk meg. Bátyám, Joe Halász várt, aki szintén Magyar Szó olvasó, sőt az öcséin is ott volt Lorainból a családjával. Meg volt tehát a nagy öröm, hogy viszontláthattuk egymást. Azon tárgyaltunk, kinél legyünk előbb, majd úgy határoztunk, hogy Clevelandon leszünk pár napot a fivéremnél. Négy nap után átvitt bennünket Lorain- ba, ahol 44 évig laktunk. Laci öcsémnél három hétig tartózkodtunk. PAUL NEWMAN Amikor Az ifjúság édes madara cimü filmet bemutatták Magyarországon, kivált az ifjú hölgyek körében rajongva mondták Paul Newmanről: “Nagyon szép fiú”. Newman valóban remek megjelenésű férfi, aki viszont fent idézett filmjében is bebizonyította: kiváló színész. S ezt a film világsztárjaival kapcsolatban még mindig szükséges hangsúlyozni — hiszen nem minden filmsztárról mondhatjuk, hogy nagyszerű szinész is. Ám Paul Newman játékából pontosan kiderült, hogy a róla szóló életrajzi adatok igazak. (A legújabb Who’s Who közli, 1925-ben született.) Newman ugyanis Clevelandben, szülővárosában az egyetemi színjátszóknál kezdte a pályáját, s utá na elvégezte a Yale egyetem drámai fakultását. Már ez is azt igazolja, hogy nemcsak filmsztárnak készült. Ezután abban a hires szinésziskolá- ban tanult, ahol Lee Strasberg, Elia Kazan és Arthur Miller tanítanak; egyebek között itt tanult Marylin Monroe is. Newunan első sikereit színpadon aratta; hamarosan felfedezte a tv, s az ötvenes évek elején a film is. Úgy hírlik, először színpadon játszott Tennessee Williams színmüveiben, talán ezért is emlékezetesek ezek a szerepei a filmvásznon is. Az ifjúság édes madara férfi-főszereplőjeként olyan “szépfiut” játszott, akiben nemcsak a gátlástalan zsarolót és szívdöglesztő hóditót látjuk, hanem egy könyörtelen életforma üldözött vadját — úgy, amint e müvét Tennesee Williams megírta. Ebben a remekül, brilliáns realizmussal ábrázolt figurában Paul Newman — felejthetetlen partnere, Geraldine Page oldalán — éppolyan kiváló színésznek bizonyult, mint A macska a forró bádogtetőn cimü Williams-dráma férfi főszerepében. Több mint húsz filmben játszott — igy az Exodus, a Lady L., Az ember címűben, — s a kritikusok éppúgy, mint a nézők a világ különféle tájain — tipusteremtő művészetét és bensőséges jellem- ábrázolását értékelték. S színészi talentumát mindig legalábbis egyenranguként emlegették remek külsejével. Két magyar vonatkozású hirt is tudunk róla; az egyik ellenőrizhetetlen, s eszerint Paul Newman szülei Magyarországról vándoroltak volna ki a huszas évek elején. A másik hir: Bilincs és mosoly cimü filmjét októberben bemutatják Budapesten. Azt, hogy magyar származású, jogos egykedvűséggel fogadhatjuk, hiszen ha a legangolabb angol szinész, Leslie Howard magyar származású lehetett, miért ne lehetne az Paul Newman is. Egy pillanatra térjünk vissza a magyar filmlexikon Paul Newmannal foglalkozó cikkecskéjére, mely szerint P. N. “A hidegfej ü, céltudatos amerikai fiatalok típusa.” Alkalmasint írhattak ilyet róla külföldi értékelői, talán ábrázolhatott ilyesféle figurákat egy filmjében, — de ez mint művészeti értékelés, alighanem téves. Paul Newman ugyanis kitűnő szinész, aki olyan figurákat kelt életre, amilyeneket mindenkori Írója és rendezője elképzel. S végül, de nem utolsó sorban hadd szóljunk Paul Newman emberi tulajdonságairól; hogy ez a kiváló szinész mennyire jeles humanista is. Newman a leghaladóbb amerikai művészek közé taröcsém elvitt bennünket Sanduskyba, ahol nővérünk leánya lakik, ott is voltunk három napot. Érdeklődtem Frank Varga felől, meg is találtuk az öregotthonban, ami Avon és Lorain között van. Varga aki azelőtt Clevelandon lakott, szintén olvasója volt régen az Uj Előrének, majd a Magyar Szónak, egyébként sógorom. Jól volna, csak már 80 éves. Lorainban sok jó ismerőssel találkoztunk, az egyik család vacsorára hivott bennünket, a másik meg ebédre, igy hát ettünk és ittunk egész idő alatt. Clevelandon jártunk a Buckeye Roadon, a West 25. utcai Marketházban, ahonnan sok mindent magunkkal hoztunk, amit Kaliforniában nem lehet kapni. Okt. 14-én jöttünk vissza, pedig még ott akartak tartani bennünket. Ezúton köszönjük meg testvéreim szívességét, és a barátokét is, ugyancsak köszönet a Lorain és Vidéke lapnak, hogy írtak rólunk. Steve Halász és neje APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Megint komoly tudományos dologgal kell foglalkoznom, mert nem csak engem, de egész biztos vagyok benne, hogy a kedves olvasókat is érdekelni fogja. Az utóbbi években az orvostudomány igen sokat foglalkozik a szívrohamokkal, érelmeszesedéssel és a gutaütéssel. (Nem tudom az elegáns magyar nevét, angolul szebb neve van: stroke.) Amerikában különösen igen sok ember hal meg ebben a három betegségben. Dr. E. Cuyler Hammond közel 800 ezer emberen végzett kísérletet, amig megállapította, hogy a sok alvás — 10 órai éjjeli alvás — sok esetben szivattakot, stroke-ot és érelmeszesedést okoz. Nem sikerült megállapítani, hogy miért, de nyilvánvalóvá vált, hogy azok az emberek, akik tiz órát alszanak éjjelenként, háromszorosan ki vannak téve ezeknek a súlyos betegségeknek. Akikkel kísérleteztek, azoknak fele férfi, fele nő volt. Dr. Hammond szerint, ha a véredények elmesze- sednek, lassúbb a vérkeringés és ez maga is lany- haságot idéz elő az illetőben. De maga a lustaság is hosszabb alvásra készteti az illetőt és súlyos következményei lehetnek. Persze van más oka is a szivattakoknak. Kövérek között háromszor annyinak van, mint a soványak között. Eszerint, aki sokáig akar élni, az ne egyen, ne dohányozzon, de dolgozzon, vagy szaladgáljon sokat és aludjon keveset. Hát erről megint csak a Kaszonyi bácsi jut eszembe, aki valamikor az Előrénél volt házgondnok. Évente ő maga .készített 365 gallon bort és mindennap megivott egy gallonnal. Az orvos aztán leszidta, hogy ezt nem lehet csinálni, hagyja abba a borivást, mert meghal. Kaszonyi bácsi erre azt felelte, hogy inkább meghal, de a borról nem mond le. Meg is halt 84 éves korában. Szóval, nem tudom, hogy hogyan is számítják ki az emberek maguknak, hogy milyen korban, mikről érdemes lemondani. Engem ez az alvási kérdés nem igen érdekel, mert én már régen hét órát alszom minden éjjel. Ez rendben is volna. De a dr. Hammondtól szeretném megkérdezni, hogy mivel ebéd után igen szeretek egy kicsit aludni, az beleszámit-e a napi alvásba? Mert arról már én se szívesen mondanék le, akárcsak a Kaszonyi bácsi a borról. tAAMAAAMUWIAn/WVWWWWWWWWMWWWWVIMAA# tozik, aki következetesen áll mindig a legnemesebb ügyek oldalán. A világ közvéleménye, mely a filmekből a jeles művészt ismerte meg, jól tudja, s emlékszik Paul Newman állásfoglalásaira a vietnami háború ellen. Fontos szerepet vállalt a polgárjogi küzdelmekben az elnyomott négerek oldalán, emiatt a fajüldöző déli államok filmszínházaiból száműzték filmjeit. A művész, aki a négerek oldalán részt vett sok felvonulásban és menetben, gyűléseken és tüntetéseken sokszor emelte fel szavát a meggyilkolt Martin Luther King védelmében s ő maga vallotta, hogy mint művésznek és mint állampolgárnak egyformán kötelessége kiállni az igaz ügy mellé. Ilyen ember és ilyen művész Paul Newman. D. I. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség áliáspontjával.
