Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-07-25 / 28. szám

AMERN MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 25, 1968. Bonnie és Clyde — FILMKRITIKA — I. Bonnie és Clyde után meggyőződéssel mondha- tom, ha van film, amely mély erkölcsi rombolás­ra képes fiatalok körében, úgy nem elsősorban a Pigalle és Clichy környékén tucatjával menő rém- és western filmek azok. Ellenük már-már valami r immunitás fejlődik ki az egészséges gondolkozá- su emberben. Többségük legfeljebb igénytelen, szórakozást nyújt, de nincs mélyebb hatása. Ez a film azonban más. Westernfilm ugyan, de párat- (lan erővel és hozzáértéssel használja fel a nagy jj amerikai realista filmek mesterségbeli hagyomá­nyait a szélesvásznú és colortechnika lehetősége­it, s két főszereplőjének, Warren Beatty-nek és Faye Dunaway-nek kivételes tehetségét, hogy megteremtse az amerikai banditizmus legnagyobb i eposzát. A film készítője Artur Penn Clyde alak­jában egyszerre mutat be egy férfiasán szemér­mes és gyermekein naiv, a társadalmi igazságta­lanságokra hevesen reagáló embert, s fegyverét i könyörtelenül használó, az emberéletet semmibe­vevő, vérben gázoló banditakirályt. Bonnie pedig afféle brechti ihletésű “kalózok szeretője” figu­ra, akinek szivében olthatatlan gyűlölet lobog az őt megalázó társadalom ellen, de hűséges, odaadó szenvedély él benne imádott bálványa, Clyde iránt. Véres kalandozásaikat naiv poézis lengi kö­rül: halálig.tartó barátság, sorsvállalás, egyfajta különös hűség egymáshoz és a maguk választotta utjükhöz, s elkeseredett csatájuk a társadalom­mal. Heroizált, modern odysseájukat követve a néző már-már hajlandó el hallgattatni erkölcsi há­borgásait, s befogadni Bonnie és Clyde-ot, a két csodálatos szörnyeteget. ' II. Valóban: az ember dörgöli a szemét és azt kér­di önmagától, “hol is a csapda”? Szemem előtt ömlik a vér, amelyet Bonnie-ék és hozzájuk csat­lakozott társaik kiontottak, (s amelyet a techni­color naturalizmusa olykor egy mészárszék jelene­teihez tesz hasonlatossá), rendőr, kereskedő, bank- tisztviselő, farmer hullik el, tűz emészti a polgá­rok vagyonát, rettegés ül az emberek szemében, ha meghallják a Clyde Barrow nevet. Miért ve­gyül hát bennem az irtózat mellett már-már va­lami megértésféle irántuk? És miért volt a Bon­nie és Clyde őrület Amerikában és Angliában? Mindez csak a sajtó, az üzleti reklám hatása len­ne? A film csapdája, hogy a néző Bonnie és Clyde történetében a tudatos kiemelt szociális elégedet­lenséggel azonosul. Visszataszító tetteik a har­mincas évek Amerikájának válságtól gyötört, megbomló társadalmában a felgyülemlett indula- ' tok közepette, valamilyen elégtételt képviselnek. A film készítői Clyde-ból a texasi országutak ré­méből, a bankok rettegett fosztogatójából afféle texasi Rózsa Sándort csináltak. Clyde Barrow bosszút áll a vagyonából kiforgatott farmerért a g®SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS6 ! SOBEL I OVERSEAS CORE. I IXKA Féü&YNöKSÉG, U. S. A. f | 210 East 86th Street, New York, N. Y. 10028 | ji (Second és Third Avenuek között) Telefon: 212-535-6490 Vámmentes küldemények és gyógyszerek ® I MAGYARORSZÁGRAl Csehszlovákiába! IKKA-TUZEX ! IBUSZ hivatalos képviselete | SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE § LÁTOGATÓK KIHOZATALA bankon, s menedékre is csak az egyszerű,kallódó, sorsverte emberek körében talál, mikor bandáját szétszórta sebesülten menekül a golyótól talált Bonniéval együtt. Ha nem éppen azon háborog- nék, hogy a film páratlan és kihivó apologetikája a bűnözésnek, azt mondanám, a két jelenet, ami­kor a nyomorúságos holmikkal megrakott ócska Fordon ülő elűzött családdal találkozik, s amikor meghajszolt vadként betéved egy munkanélküli­ekből összeverődött telep sátortáborába, az Érik a gyümölcs felejthetetlen képeit idézi. III. A világirodalomban nem újdonság, hogy a szo­ciális lázadást egy csavargó, vagy éppen rablók élére állt hős képviseli. Villon társadalmon kívü­liségét nem egyszerű erkölcsi alámerülés, hanem a kihivó lázadás torz, de a középkorban érthető formájának ismerjük. Schiller haramiavezére el­lenpontja egy hazug, álszent, pénzsóvár és er­kölcstelen társadalomnak. Móricz Rózsa Sándora a kettős elnyomás alatt nyögő parasztság indulatait jelképezi, amely letépni igyekszik magáról bék­lyóit. Ezekben a társadalmakban még hiányzik a reális erő, amely képes lenne megváltoztatni az alapvető bajokat. Az irodalom romantikus betyár­hősei mintegy tükrözik a lázadó, de kiutat nem. lelő ember vágyálmait, amelyekben a jobbratörő képzelet megkapaszkodhat. A XX. század bandi­taromantikája azonban izig-vérig reakciós. Bonnie és Clyde fenomének. Emberfeletti em­berek, akik tizszer-százszor kitörnek a rendőrgyü- rüből. Hidegvérű rajtaütéseik elképesztik a hét­köznapi embert. Csodálják őket és ők táplálják a csodálatot, mert Bonnie “költői naplóját”, ver­seit, s Clyde a szenvedélyes fotóamatőr képeit megküldi az újságoknak. Amikor azonban egy­másközt vannak, valami familiáris egyszerűség és természetesség, szörnyű tetteikkel rejtélyes ellentétben álló infatilis kedvesség sugárzik be­lőlük. A külvilággal való kapcsolatuk vad, ellen­séges és kegyetlen, de egymásközött mindennél komolyabban veszik a hűséget és barátságot; mint egy oroszláncsalád, amely vérszomjas és ke­gyetlen az antilop szemével, de övéit soha nem hagyja cserben. E két emberben van valami, ami azonos az elégedetlen, de elégedetlensége okát nem ismerő emberével, a bandákba, galeriba tö­mörült fiatalok életérzésével. Kifelé ők is szembe- állnak és hadakoznak a társadalommal, befelé pe­dig harmóniát keresnek, barátság és hűség köti össze a bandát. VI. A film, amely most a nyugati világ egyik slá­gere, nem azért veszélyes, mert a bűnről és a bű­nözésről szól, hanem azért, mert jó film. Legaláb­bis abban az értelemben, hogy szugesztiv hatású. Bonnie és Clyde ugyanis eszménypótlék egy esz­mény nélküli világban, amelynek félelmetesen csi­szolt és hatalmas propaganda-apparátusa milliók­nak sugalmazza, hogy mit egyenek, mit igyanak, mibe öltözzenek, mit táncoljanak — és mit gon­doljanak. Az újságíró noteszából Egyesek, akik csupán a visszaverődő fény se­gítségével világítanak, azt hiszik, hogy jobban fognak világítani, ha az eredeti fény kialszik. • Mindenki szeret valakit, kivéve azt, aki előtte ment be a telefonfülkébe.' • Egymillió év múlva a Föld talán tele lesz olyan lényekkel, akik felháborodva tiltakoznak majd az ellen az elmélet ellen, hogy ők az embertől szár­maznak. Az értelem velünk születik, s csak akkor hagy néha cserben bennünket, amikor már felnőttünk. • “Doktor ur, vizsgálja meg a kisfiámat. Nem akar gitározni.” A lelke hétpecsétes könyv, elég Ízléstelen kö­tésben. ROMÁNIAI HÍREK Idénykezdet előtt A meggyesfalvi konzervgyárban A gyártási idény megkezdése előtt alapvető kér* dés mindig a nyersanyag szerződéses biztosítása. A meggyesfalvi konzervgyár idei zöldség- és gyü­mölcsszükségletét teljes egészében szerződéssel biztosította Marosvásárhely körzetében. Jól halad, a gépek és felszerelések javítása, előkészítése is, megelőzve a más évek hasonló időszakához mért színvonalat. Az idén összesen 5,500,000 kiló zöld­ség kerül ki a meggyesfalvi konzervgyárból. Emel­lett 470,000 kiló különböző gyümölcskompót 170 ezer kiló dzsem és 410,000 kiló gyümölcsszörp ké* szül. Tovább folytatják a sertés- és marhahus-kon- zerv gyártását, disznóhus, füstölt oldalas, sertés- kolbász fehérbabbal, valamint májpástétom ké­szül 100, 200 és 300 grammos dobozokban. Az eddigi választékot gazdagítja a marhahús­ból készült gulyás. 400 grammos dobozokban ke­rül a kereskedelembe, s a fogyasztó tetszés szerint burgonyával, galuskával, vagy más körítéssel tá­lalhatja. Ebből mintegy 350,000 kilót gyártanak. A félkészitmények sorában említésre méltó a “gyümölcs vízben” elnevezés alatt forgalomba ke­rülő alma- és szilvakészitmény. Ezeket 3 kilós do­bozokban árulják majd, levesek, mártások, süte­mények készítéséhez nagyon alkalmasak. Kere­sett újdonságnak szánják az apró burgonyát víz. ben. Ez utóbbit félkilós dobozokban, üvegekbe® hozzák forgalomba. , Kinek vannak a “HARC” hetilap régi példányai? Ha valakinek birtokában van a régen Amerikában megjelent “Harc” haladó szellemű hetilap akár teljes sorozata, akár egyes példányok, kérjük, hogy küldjék el ezeket szerkesztőségünkbe. Mi ezeket a történelmi lapokat elküldenénk legméltóbb helyükre Budapestre* a Magyar Munkásmozgalmi Muzeum számára. Maradandó emlékek vannak ezekben a lapokban, amelyeket ha nem őrzőnk meg, olyasmi kallódik el bennük, aminek nem szabad elkallódnia. Tegyük lehetővé az 1969-es NAPTÁG megjelenéséi Mint az elmúlt 66 esztendőben, úgy ez évben is szép kiállításban fog megjelenni az Amerikai Ma­gyar Szó “NAPTÁRA.” Olvasóink évről évre nagy érdeklődéssel tekintenek ezen kiadvány elé, mert sok kellemes estét szerez az részükre egész éven át. Az 1969-es Naptárban sem fognak csalódni, mely 160 oldalon sok érdekes, hasznos, élvezetes Írást tartalmaz majd, ugyancsak gyönyörű képeket, raj­zokat, akárcsak az előző években megjelent Nap­tárak. ' Kérjük olvasóinkat, hogy a naptárüdvözletüket küldjék be julius és augusztus hónapokban és te­gyék ezzel lehetővé, hogy az 1969-es Naptárt korán küldhessük széjjel. örökítse meg nevét az 1969-es Naptárban, küld­je be üdvözletét minél előbb. Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East !6th Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1969-es Nap­tár előállításához és ide mellékelem adományo­mat $ ..............összegben. Kérem, nyomtassanak részemre .................... példányt a naptárból, hogy ismerőseim és bará­taim körében terjeszthessem. Név: . . . .................................................................. Cim: .................................................. ................ Város: ...................................... Állam: ............... Zipszám:.............. 4______

Next

/
Thumbnails
Contents