Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-10-31 / 42. szám
Thursday, October 31, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ft AZ APOLLO-PROGRAM I PflflL MftTHÉ ROVATA | AZ ORSZÁG KENYERE Két jelentés van előttem. Mind a kettő szülőhazánk élelmiszer-ellátásával foglalkozik. Az egyiket a magyar kormány adta ki, amelyben jelenti, hogy az idei rendkivül száraz időjárás ellenére több búza termett, mint a múlt évben. Nemcsak az évi szükségletet fedezi, hanem tartaléknak is marad tekintélyes mennyiség. A másik jelentést egy magát az amerikai magyarság “csucsszervezetének” tisztelő társaság nyújtotta be az amerikai kormányhoz, amelyben arra szólítja fel a kormán}!, hogy tegyen komoly lépéseket az öt szocialista ország, köztük Magyarország ellen és védje meg a “liberális Csehszlovákiát” ezek inváziójától. Felhivja az amerikai kormány figyelmét arra, hogy az “elnyomott és éhező” magyar nép rokonszenvezik Csehszlovákiával. Ebből az alkalomból érdemes foglalkozni — nem ennek a társaságnak a jelentésével (ma már évente többezer amerikai magyar látogat haza és nagyon elenyésző rétege hiszi el azt, hogy a magyar nép éhezik és elnyomott), hanem a magyar élelmiszer- ellátás kérdésével. A búzatermelés A magyar kormány a kenyérgabona termeléssel kapcsolatban érdekes jelentést tesz a búzatermelés terén elért fejlődésről és tervekről. Magyarországnak a kenyérgabona termelése mindenkor nagyon fontos volt. A kisgazdáknak a búzatermés nemcsak az évi kenyeret jelentette, hanem az eladott búza árából tudták kifizetni az adót és a bank kölcsönt is. A rossz termés után bizony felhangzottak a dobok, az árverésre kerülő kisbirtokokat hirdetve. A földnélküli parasztnak az aratás adta meg, ugy- ahogy, az évi kenyeret. Ezerholdas nagybirtokosoknak a jó búzatermés biztosította a nagyúri életet, persze a rossz termés idején sem kellett nekik összehúzni a nadrágszijat. Ma a búza már nem kiviteli cikk. A kenyérszük- séglet megteremtése a fontos. Az amerikai, kanadai és ausztráliai búza “dumpingok” oly alacsonyra szorították a búza árát, hogy nem érdemes kivitelre termelni. A felszabadulás előtt Magyarország búzatermése holdanként átlagosan 6—7 mázsát hozott. A múlt aratásnál viszont, a nagyon kedvezőtlen időjárás ellenére elérte a 14 és fél mázsát, vagyis ma több mint kétszerannyi búza terem egy holdon, mint a felszabadulás előtt. Ez azt is jelenti, hogy ugyanannyi búza egy és félmillió holddal kevesebb területen termett meg, mint annak előtte. Az igy felszabadult területet más szükséges és jól kifizetődő terményekre alkalmazták. A szikes s homokos területeken, ahol valamikor a bevetett másfél mázsa vetőmagot csak duplán, vagy jó esztendőben háromszorosan adta vissza a homok, ma már nem termelnek búzát. Helyette gyümölcsfákat és szőlőt telepítettek. A magyar gyümölcsnek frissen és konzervdobozokban is jó ára van külföldön, úgyszintén a szőlőnek és a jó magyar bornak. A búzatermés megkétszereződését elősegítette a kis, nadrágszij-szélességü búzaföldek megszüntetése. Az eredményt ma már egyszerre ezerholdak megmunkálásával, a legmodernebb gépekkel, a szükséges műtrágyázással, vegyi gyomirtással érték el. A szántás-vetés, az egész mezőgazdaság ma már nem inszakasztó robot, hanem mindinkább ipari Úgy tűnik, hogy az űrkutatás — és ezen belül az Űrrepülés, tehát az ember közvetlen részvételével folyó űrkutatás — mintegy kétévi kényszerpihenő, a fárasztó és aprólékos okkeresés, majd pedig céltudatos javitó-, tökéletesitőmunka után, megint “egyenesbe jött”. Szeptember utolsó napjaiban a szovjet Szonda 5. teljesítette maradéktalanul a Hold- expedició sokféle programpontját, és ezzel nyitotta szabadra az utat újabb, többre törő kísérletek előtt, most pedig az amerikaiak kívánják az egész világ előtt demonstrálni, hogy az Apolló űrkabin pályafutását megzavaró, sajnálatos balesetsorozatból levonták a kellő tanulságot. Október 11-én került sor az Apolló 7. űrkabin indítására, mégpedig a Satum 1B., vagyis a második legnagyobb amerikai hordozó-rakéta segítségével. A Saturn-terv James Webb, a NASA (az Amerikai Űrkutatási Hivatal) most leköszönő vezetője állította — a többi között az amerikai szenátus illetékes bizottsága előtt is —, hogy a Saturn-terv az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb tudományos-technikai vállalkozása, amelynél nagyobb, de hasonló program megvalósításán csak egy ország dolgozik: a Szovjetunió. Webbnek hihetünk, hiszen olyan hírforrásokhoz is hozzájut, mint például az amerikai kémholdak kiértékelt felvételei, amelyeket a szovjet kozmodrómok (Bajkonur és vidéke) környékéről készítettek, és amelyeken már évek óta akkora asztronautikai hordozórakéták figyelhetők meg, hogy hozzájuk képest még a Satum V., a legnagyobb amerikai hordozórakéta is eltörpül. Ezt egyébként tudnunk kell a helyzet tárgyilagos értékeléséhez. Nem az amerikai technika fejlettségét, érdemeit akarjuk lekicsinyelni, de ez a tény. A Satura-tervet még a néhai John F. Kennedy elnök hagyta jóvá (róla nevezték el a floridai félsziget partjánál megépült nagy amerikai “kozmo- drómot” is.) Ez a program, amelynek első kidolgozásában Wernher von Braun német származású rakétaszakember is részt vett, azt Ígérte, hogy 1970-ig eljuttatja a Holdra az első amerikai űrexpedíciót. A Saturn-terv valóban alkalmas volt jellegű. Nemcsak a gépek miatt, hanem azért is, mert a mezőgazdaság, csakúgy mint az állattenyésztés egyre több szakembert kíván. Fiatalok, nők, férfiak szakiskolák elvégzésével mennek a mező- gazdaságba. Az egész termelést tudományos alapra helyezték. Laboratóriumi kísérletekkel állítják elő a legjobb állattakarmányt, műtrágyát és a vetőmagokat is. U'[ magyar búza A kormány uj kísérletet jelentett be: 1969-ben 35 ezer holdat vetnek be egy igy kikisérletezett magyar búzával és ezen a területen a mostani 14 es fél mázsa holdankénti termés helyett 35 métermázsa búzát akarnak learatni. Ennek reális alapja van. Több állami és termelőszövetkezeti üzem ezt a vetőmagot és a termelési technológiát teljes sikerrel kipróbálta és nemcsak elérték, de túlteljesítették a 35 métermázsás tervet. Gondoskodás törerre. Az időbecsléseket azonban két tényező megzavarta: a szovjet űrkutatás eleve szédületes tempója (bár ott is okozott zavart a Szojuz 1. balesete), valamint az amerikai tervekbe bucsuszott műszaki hibák, téves elgondolások. De nincs ezen mit szégyellni: a szovjet és az amerikai űrkutatók egyaránt sokszorta bonyolultabb feladatokon dolgoznak, mint amekkora az atommag energiájának felszabadítása volt (persze az űrkutatás többe is kerül; ez az oka éppen annak, hogy az amerikai űrkutatási programok az utóbbi két évben háttérbe szorultak, mert a vietnami háború túlságosan sokba kerül). A Satura I. és a Satura V. A Saturn-terv kidolgozásakor a helyes tervezői elgondolás éppen abban rejlik (amint ezt sokszor láthattuk a szovjet rakétáknál is), hogy nagy megbízhatóságú részegységeket készítettek el, és ezekből az épitőszekrényelvnek megfelelően építették fel a hordozórakétákat. Amint a technika tökéletesedett, a részegységek, például a rakétafokozatok is egyszerűbb megoldásúak lettek. W. von Braun kezdetben a hatvanas évek elejéig elkészült legnagyobb amerikai rakétahajtómüből “nyolccsöves” első rakétafokozattal készítette el a két fokozatú Satura 1. rakétát, amely kereken 680 tonna tolóerejü volt. Az első fokozat 8, a második 6 hajtóművel működött. Közben az első fokozat hajtóműveit tökéletesítették, úgyhogy a tolóerő 740 tonnára nőtt, a második fokozatot pedig a legjobb hajtókeverékkel (hidrogén és oxigén keverékével) tették sokkalta jobbá. Ez az együttes kapta a Satura 1B. nevet. Ez volt a mostani kísérletnek és néhány korábbi kísérletnek is a gerince. A Satura 1. csupán fejlesztési, mérési célokat szolgált. A Satura 1B. már ember (űrkabin) nélkül a Hold közelébe is eljuthatott, a Föld körül távolabbra eljutó holdpályára kerülhetett, s a programba eredetileg még űrszondák indítását is beiktatták. A Satura 1. körülbelül 11 tonnát tudott Föld körüli pályára állítani, a Satura 1B. már 16,2 tonnát, a Satura V. pedig 127 tonnát. A Satum 1B. körülbelül 68, a Satura V. pedig kereken 120 méter magas. Jelenleg a Satura V. a legnagyobb amerikai hordozórakéta. Ezt kifejezetten űrkutatási célok- (Folytatás a 12-ik oldalon) irtó szerek rendelkezésre álljanak anélkül, hogy más üzemek hátrányba kerülnének. Ha ez sikerül — és semmi ok sincs arra, hogy ne sikerüljön —, akkor 1970-ben már mindenütt az uj magot és technológiát alkalmazzák. Ezzel hatalmas területek szabadulnak fel, ahol takarmányt, kerti növényeket termelhetnek. Ezzel javul a dolgozók életnívója, úgyszintén az élelmiszer mennyisége és minősége is. Valamikor a mezőgazdaság szezonmunka volt. Az őszi betakarítás után a paraszt a kuckójába vonult, mert nemigen akadt napszám. Ma már a szezonmunka jellege mindjobban megszűnik. Nemcsak az állattenyésztés fokozása ad erre lehetőséget, hanem az is, hogy a termelőszövetkezetek jól jövedelmező melléküzemeket alakítanak ki. így mind több tagnak tudnak egész évi foglalkoztatást adni, alkalmazzák a gépesítés által feleslegessé vált munkaerőt s a nők munkalehetőségét is biztosítják. Az ilyen melléküzemekben a termelőszövetkezetek saját maguk dolgozzák fel és konzerválják főzelék és gyümölcs terméküket. Uborkát, paprikát, káposztát savanyítanak, saját termésű borokat palackoznak, vajat, sajtot állítanak elő Vendéglőket, vegyesáru üzleteket nyitnak, faáru, gépjavító, házépítő vállalatokat alakítanak. Termékeiket a városi piacokon közvetlenül adják el. Ez az ipari és kereskedelmi tevékenység megnöveli a termelőszövetkezetek jövedelmét és elősegíti a falu és a város közti különbség csökkenését. Ez abban is megmutatkozik, hogy a városokba vándorolt fiatalság nagy számban tér vissza a falvakba, ahol anyagilag megtalálja a számítását. Kulturális téren is eltűnőben vannak a különbségek. Az itteni 45-ös és 56-os emigrációnak ne fájjon a magyar falu sorsa! Eligazítja azt a falu népe nagyon jól nélkülük is! tént, hogy a szükséges gépek, műtrágyák es gyomVAIHEMES IKKA-CSdAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárai a Second Avenue-ről
