Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-07-25 / 28. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 25, 1968. Két hét az ; Good news is no news — monjda a sajtó-tapasztalat, de az újság két heti szünete alatt nem is volt az U.S. beléletében jelenteni való javulás, mig a súlyos problémák megmaradtak, sőt súlyosbodtak is. Az elnökválasztási jelölések harcában megnyilvánul a politika minden visszássága: az egyetlen jelölt, McCarthy, akiről legalább feltehető a jószándék, hogy morálisabb, békésebb külpolitikát folytasson, befejezze a vietnami háborút, hiába győz a primaryk-ban, a demokrata boss-ok nem adják meg neki a kellő számú electort, előre meghamisítva az egész választást. A többi jelölt — illetve ghosfwriter-jeik, akik beszédeiket Írják — kapkodva igyekszik lemosni magáról múltbeli politikája foltjait és kétértelmű halandzsával vezeti félre a választókat jövő céljait illetően. A megbízhatatlan és hamis poll-ok (közvéleménystatisztikák) ellentmondó össze-vissza adatai bizarr koalíciók keresésére késztetik a jelölteket: a “liberális” Rockefeller (valóban a legharciasabb “héja”) hajlandó a félfasiszta Reagan-nal szövetkezni, az idáig vad háborús uszító Humphrey — aki most azt mondja, lelkében galamb lakozik — a politikai múlt nélküli legifjabb Kennedyt kívánja alelnöknek. És a Dél rossz szelleme, a demagóg fajvédő Wallace Északon is talál híveket az agymosott tömegek sorában. Jót nem lehet várni a választástól, komoly programot még az illem kedvéért sem adott egy jelölt sem. A feketék egyes szimbolikus sikereket arattak, igy a tanítók szervezete színes nő-pedagógust választott elnökének, lényegeset nem értek el, ami még a konzervatív Urban League-t is arra késztette, hogy a "Black Power" elvét elfogadja, ami azt jelenti, hogy a négerek megszerezzék a politikai hatalom őket megillető részét. A tavalyi nagy nyári felkelések nem ismétlődtek s igy a feketék embervesztesége is csekélyebb, de a' rendőri brutalitások sok városban vezettek zavargásokra, igy Patersonban, Akronban, San Franciscóban, Coney Islandon. A rendőrség előnytelenül szerepelt az elmúlt hetekben. Letartóztattak két jersey-i rendőrt, mert törvény ellenére fegyvert adtak el a szökött bolgár náci gyilkosnak, amellyel ez a Central Parkban két embert megölt (öt rendőrgolyó terítette le). Hivatalos vizsgálatok megállapították, hogy a zavargásoknak sok esetben maga a rendőrség az oka — más vizsgálatok a rendőrség körében elharapódzott korrupciót leplezték le. Az egyenruhások — rendőrök, sőt a tűzoltók is — maguk is szenvednek amiatt, hogy ők képviselik a szegény tömegek előtt az elnyomó hatalmat; az utóbbiakat sokszor megtámadják, amikor az oltáshoz robognak. Pedig sehol a világon nincs annyi tüjzkatasztrófa, mint itt (a legsúlyosabb Queens- bdn volt, ahol 11 személy, 9 gyermek, halálra é^ett). Sok más szerencsétlenség — mint Chicagóban, 40 sebesülttel — onnan eredt, hogy a hálózató^ leromlottak és elavultak, de a Kongresszus nem hajlandó a szükséges ellenőrzést megszavazni* A pénzt sem — az a háborúra kell, holott a csatornák modernizálása a városi lakosság csak évnegyed része számára 48,000 millió dollárba vajgy többe kerülne. így a szociális helyzet nem javulhat. Johnson szerint ugyan túlságosan gyors a berek emelkedése — de a statisztika szerint a reálbérek, a drágulás miatt, az utolsó három évben csökkentek. A munkanélküliség viszont komolyan emelkedett — amit azzal okolnak meg, hogy sók fiátal keres munkát. De hiszen minden munkanélküliségnek van valami oka. Ami a bűnözést illeti, a törvény lesújt az ellene vétőkre. Dick Gregory a nagy színész fogházban volt, mert a kisemmizett indiánok halászati jogát védte: egész idő alatt éhségsztrájkot folytatott és 50 fontot vesztett; kérdés, meddig bírja ezt a már- tiriumot. Az egyik legnagyobb amerikait, dr. Spock-ot egy 85 éves biró két. évre Ítélte (társait is — egyiküket, dr. Coffint, a Yale Egyetem lelkészét Arthur Goldberg védi majd a fellebbezésnél) mert törvénytelennek és erkölcstelennek tartja a vietnami háborút, amelyben ennélfogva erkölcsi alapon senki sem köteles résztvenni. Viszont állítólag még nem lehetett kinyomozni, ki lqtt rá a Kennedy-gyilkossággal vádolt arab Shirhan testvérére Kaliforniában és kik fenyegették halállal ugyanott a baloldali ifjúság ideálját, a tudós dr. Marcuse-t — aki elmenekült lakásáról. Sem nem jutottak állítólag nyomára a kubai ellenforradalmi terrorszervezetnek, amely egy tucat bombamerényletet követett el a Fifth Avenue-tól Los Angelesig olyan államok hivatalai ellen, amelyek Kubával kereskednek, valamint az East 16. utcai baloldali Jefferson könyvesbolt ellen — amely már több hasonló támadást szenvedett el. Ezek behatoltak a szélső jobboldali Kuba-ellenes rádió helyiségébe is New Yorkban és ott lázitó beszédet intéztek Kuba népéhez. E kérdésnek azonban két oldala van. Amilyen szeretettel fogadja be az U.S. a kubai ellenforradalmárokat, olyan nehezen engedi vissza azokat, akik megelégelték a vendéglátást. Ezért egyre több elszánt kubai fegyverrel kényszeritette utasszállító gépek pilótáit, hogy Havannában szánjanak le. Végül is az U.S. kormánya kijelentette, hogy nem tartja többé vissza a kubaiakat, akik haza akarnak térni. Majd meglátjuk... A repülés történetében viszont jó hir is van, megindult a Moszkva—Newyorki légi közlekedés. Az itteni sajtó elismeri, hogy a szovjet gépek a legmagasabb színvonalúak — mintha ezt eddig nem tudtuk volna; csak azt kifogásolják, hogy nem díszítik őket az itt előírásos sok chrommal és festékkel. Végül a szociális kérdésről szólva megemlítjük, hogy a kizsákmányolt kaliforniai kertészeti munkásság sztrájkja tovább tart. mi N.Y.-ban bojkottra vezetett a kaliforniai gyümölcs ellen; és kérdéses, meg lehet-e tartani Chicagóban és Miamiban a nagy pártok jelölő konvencióit, a szerelő munkások sztrájkja miatt. Fenyeget a kikötői sztrájk is: az ILA korrupt, szélső soviniszta, uszító vezetősége napi 6 órai munkaidőt, 20 év után teljes nyugdijat, 12 dollárig terjedő órabért követel! Éppoly kevéssé lehet bízni e követelések teljesítésében, mint abban, hogy a Kongresszus megszavazza azt a törvényjavaslatot, amely megszüntetné, hogy a milliomosok minden adófizetés alól szabaduljanak. Hogy mégis jó hírrel fejezzük be a beszámolót: megindult a Daily World napilap, a Kommunista Daily Worker hetilap utóda, amely üzleti érdekek befolyásától szabadon, őszintén informálja az olvasókat. Még egy jó hir: az ABM (Antiballistic Missile: rakétaelháritó rendszer) 100,000 millió dollár költséggel fenyegető fegyvernem javaslói azzal biztatják az optimistákat, hogy ha ez megvalósul, egy hidrogén háborúban az amerikai halálos áldozatok számát le lehetne szállítani 120 millióról 80 millióra, legkedvezőbb esetben 40 millióra is! R Két hét a nagyvilágban Két hét telt el — vágj' két év? Mert két évre is sok volna, ami történt — igy csak sürgöny-stílusban vesszük sorra a főbb eseményeket. Az U.S.-ban a kormány két évtized legalacsonyabb összegének megszavazását kérte a külföldnek nyújtandó segélyek számára, de a Képviselőház ezt is leszállította 2,000 millióra, annak a felére, amit az U.S. akkor nyújtott, amikor nemzeti jövedelme a mainak csak a fele volt. Ez is nagyrészt Kina-ellenes bábkormányok hadseregének finanszírozására szolgál. A Kína ellen tervezett, de most már nyíltan a Szovjetunió elleni védelemre szánt ABM (Anti- Ballistic Missile) rendszerről McCarthy szenátor tudományos tanácsadói, Kistiakowskv és Wiesner kimutatták, hogy az felesleges és értéktelen. Salvadorban öt közép-amerikai kormány, Johnson elnök részvételével, értekezletet tartott az eddig eredménytelen közös piac kifejlesztése érdekében. Mindenütt, ahol az U.S. elnöke leszállt, tüntettek ellene. Bolívia elnöke nemrég kijelentette, hogy az októberben meggyilkolt Guevara szabadsághős naplóját nem adják el külföldi kiadónak és amikor most Kubában a naplót kiadták, előbb azt hamisnak mondták, de utóbb elismerték, hogy az autentikus. Most az a bolíviai ezredes, aki a naplót Kubába juttatta, Chilébe menekült. A nagy DC-8 csapatsszállitó gépet, amelyet e,ry szovjet sziget felett leszállásra kényszeritettek, a szovjet kormány szabadon engedte. A PueL'o kém haj óról, amelyet egy észak-koreai kikötőben őriznak,' elterjedt, hogy az U.S. bocsánat- kéréssel cs kártérítéssel visszakapja; a hir nem bizonyult igaznak. Egy U.S. parti hajó kambócjiai vizekre “tévedi” és az állam flottillája lefogta. Az U.S. mini ilye í esetekben szokta, követelte a hajó kiengedését a :- zal, hogy “tévedésből” került belvizekre.. Siha n k azonban kijelentette, hogy az U.S. annyiszor me ;- sértette Kambódia semlegességét, hogy a személyzetet bíróság elé állítják. „ Az U.S. sajtó nem igen említi, de a világsajtó megírta, hogy Laosra ugyanannyi amerikai bomba, esik, mint Vietnamra. Japán szenátusi választásait az U.S. sajtó az Amerika-barátság nagy győzelmeként ünnepli. De a szavazatok és a mandátumok megoszlása keveset változott. Itt megemlítjük a francia választá-ck- ról.hogy miután ott az U.S. előbb De Gaulle bukását remélte és ez nem követekezett be, az amerikai sajtó a francia kommunisták bukását ünnepelte. Valójában azonban a különbség nem n r . A gaulleisták 6.7 millió, a baloldal 6.1 millió szavazatot kaptak. Csak a francia választási rendszer az oka a mandátumok egyenlőtlen megoszlásának. Rockefeller vietnami programja azonos Rusk kül ügyminiszterével. Ugyanakkor Harrimán a párizsi fegyverszüneti tárgyalások jobb reményeiről nyilatkozott; Hanoi azonban ezt meghazudtolta, szerinte ez csak az amerikai választók megtévesztésére szolgál. “Nagy önuralom kell — mondotta Hanoi küldötte — Kegyelmes Urnák szólítani Harri- mant, amikor Vietnamban kiirtják családunkat.” Pekingben Észak-Vietnam és Kina változatlan barátságukat hangsúlyozzák, megcáfolván a híreket, hogy ellentétek merültek fel közöttük. Hanoiban három U.S. repülőtisztet szabadon engedtek, átadván őket egy pacifista küldöttségnek; de ennek már pár napja, azóta nincs hire, hová vitték a repülőket. A latin-amerikai püspökök konferenciája tiltakozott az ellen, hogy országaik gazdagjai és a külföldi, főképpen U.S. tőke, változatlan nyomorban tartja népeiket; elismerték, hogy ilyen viszonyok között jogosult a felkelés. Bosch, Dominika száműzetésben élő volt elnöke (egy CIA-puccs távolította el a kormány éléről) nyilatkozott, hogy az ő országában már csak proletár diktatúrától lehet remélni a viszonyok megjavítását. (Itt ezt nem közölték.) Nasser Moszkvában volt, állítólag még több szovjet fegyvert és segélyt kért. Közben Irakban ellenforradalom volt., jobboldali katonai klikk száműzte az elnököt és visszavonta a szerződést, amelyet az előbbi kormány Bcry francia társaságnál kötött újabb .olaiforrások feltárására: lzr?e!:e?c Szuezt bombázták, a lakossau vesztesébe 43 halott cs sok CrTGC^^o szovjet hpdiWvrmmcztor Airtg. riáb^n voH* áliitóls*? 3 szoviot flott?. hasznslliatia 0 pl Knbir-i t'''niR^ZDOntot I^thgI o'wk kánott 37 II S -fdl' a. a/.^ orn^clb^ ^ végeztek 3 Csondss-óceánon. pM *. '.......... IAM0RIIW '•>*» I \ Published weekly^except 2nd & 3rd,week in July J V 1C aiY.Ik.-g 1- v\ ,1 Uitf. fJxObkti. i, L j 1 . . .í Cb i .1-. ii:...cjj1 - ct $10.uö, . vre 1 85.50. Minden más külföldi ország- * ; . ba egy évre 12 dollár, félévre ; 9
