Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-09-26 / 37. szám
Thursday, September 26, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Ki volt Anonymus? Az utóbbi években kiváló történészek és irodalomtudósok fogtak neki,, hogy legrégibb, feltételezhetően eredeti formájában fennmaradt ges- tánk szerzőségének kérdésében állást foglaljanak. Mint ismeretes, a gestaszerző csak nevének kezdőbetűjét ((P nek mondott magister) és azt árulja el, hogy a boldogult Béla király nótáriusa volt. Egyetemi végzettségére a magisteri cim, kancelláriai szolgálatára a jegyző (nótárius) szó utal. Hogy melyik Béla király szolgálatában állott, s mi volt a neve — két évszázad óta tudományos vita tárgya. A P betü felderítésére eddig is történtek kísérletek. E feltételezések szerint leginkább a Petrus (Péter), vagy a Paulus (Pál) nevű személyek jöhetnek számításba. III. Béla kancelláriájában az egykorú oklevél ismer egy Pál székesfehérvári prépostot és kancellárt. Ezt a Pált azonban az Anonymus jelöltek közül ki kell zárnunk, mert még III. Béla király életében meghalt, s igy ő már nem Írhatta, hogy a “hajdani dicsőséges Béla királynak jegyzője” volt. Marad tehát a Péter név. A nemrég megjelent Magyar Irodalmi Lexikon adata szerint “legtöbb alapja a III. Béla jegyzőjével, a későbbi Péter mester esztergomi főegyházi préposttal való azonosításnak van.” Az ugyanakkor irt magyar irodalomtörténeti kézikönyv Kla- miczay Tibor irodalomtörténész véleményét közli, aki “felette bizonytalanénak tartja ezt az állítást, mert a Péter prépost szövegezésében fennmaradt néhány oklevél stílusa eltér a gestáétól, s az is feltűnő, hogy bár ő esztergomi prépost, saját városáról sehol sem tesz említést, Pannonhalma és a bencés monostorok helyei viszont gyakran szerepelnek müvében. Klaniczay álláspontját fejleszti tovább Csóka J. Lajos kutató most megjelent mélyreható, hatalmas monográfiája (A latin nyelvű történeti- irodalom kialakulása, a XI-XIV.. században Bp. 1967. 683 1.) Kutatásának egyik fontos feltétele- lezése az, hogy az Intelmek, az összes legendák (a Margit legenda kivételével) és Anonymus ges- tája is bencés scriptorumban, a legtöbb Pannonhalmán készült. Ez a felismerés módositja az Árpád-kori művelődéstörténetre vonatkozó eddigi ismereteiket is. Csóka elsősorban szöveg- és sti- luskritikai módszert alkalmazott, de ezeken kívül komoly értékű tárgyi bizonyítékokkal is szolgált. A mondottakból könnyen következtethetjük, hogy Csóka a gesta szerzőjét egy XII. század derekán élt pannonhalmi szerzetesben véli felfedezni. Ugyanakkor Csóka támadást intéz III. Béla kora ellen is. II. Béla és II. Géza kora mellett súlyos érvül hozza fel, hogy az Anonymus által használt primates szó előfordulását a III. Bfla korát állító Szilágyi Loránd kutató csak 1172 ig tudja kimutatni. Ha viszont a primates szó teljesen eltűnt III. Béla király idejére az okleveles frazeológiából, akkor nehéz elhinni, hogy ezt a szót éppen III. Béla egykori jegyzője használta volna. Ugyanezt mondhatni a szintén főurat jelentő nobilis szóról is. Csókának ezt az érvét megdönti Sólyom Károly történész, most megjelent érdekes tanulmá nya (Uj szempontok az Anonymus probléma megoldásához). Ebben a tanulmányíró hivatkozik II. András 1217-ben kelt, Péter győri püspök számára kiadott oklevélre, mely kifejezetten említi a “nobiles et primates” szavakat. Nem lehet tehát azt állítani, hogy e két szó III. Béla király uralkodása. idejére eltűnt az okleveles frazeológiából. Ugyanő Anonymus személyét oklevéltani stilus- vizsgálattal a Velek nemzetségből származó Péter győri püspökben látja, aki II. Andrást elkísérte a Szentföldre és Damietta ostrománál elesett. Lényegében ugyanerre az eredményre jutott ifj. Horváth János kutató is, aki P. mester és müve c. átfogó tanulmányában elsősorban azt igazolja, hogy a gestában a vérszerződés szövegezése félreérthetetlenül a XIII. század elején kiélesedő hatalmi és pártküzdelmek idejére utal. A gestában leszögezett tételek (“a közösen szerzett jóban való részesedés és az ország tisztségében való rész követelése”) a II. András által bevezetett uj rendszer politikai tükörképe s eszerint a gesta nem más, mint II. András politikájának történeti és ideológiai igazolása. Ezen az alapon a gesta megírásának legkésőbbi időpontját az 1217 es évben jelöli meg. Ifj. Horváth János kimutatja, hogy a gesta szerzője a. legvalószínűbben annak a Velek-dux- nak a nemzetségéből származhat, akinek a történeti szerepét a gesta írója oly módfelett eltúlozza. Ez nem más, mint Péter győri püspök, mivel ebben a korban csak egy P.-betüs püspök szerepel. Már emlitettíik, hogy Csóka a gesta szerzőjét bencés szerzetesben véli látni. A Gesta Hungaro- rum szövegkezdő iniciáléjából, a díszes P-betiiből kiindulva Karsai Géza publicista és történész, nem bencés, hanem domonkos szerzetest gondolt szerzőül. Karsai többszörös nagyításban tanulmányozta a zöld és vörös színekben pompázó, addig stilizált virágoknak és leveleknek vélt ábrákat, s megállapította, hogy a díszes vonalak nem öncélúak, hanem a szerző vagy a másoló jelképei. A P öblében például tüzből kirepülő könyvet, liliomot, csillagot világtérképpel, kutyával, létrát, gyertyát tartó majmot, óriásgyikot, csillagot fedezett fel. Ebből azt a tanulságot vonta le, hogy ezt a kéziratot Domonkos-rendi illuminátor készítette 1200 körül. De ki volt ez a szerzetes ? Karsai Géza az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött eredeti gesta üresen hagyott első oldalát a legmodernebb kutatási eszközökkel, a palimpszeszttel átvilágította, s a vibráló fényben megjelent a szöveg: aus eps dyacov. Ha ehhez hozzáolvassuk a szövegkezdő P-betüt, akkor Pausepiscopus Dia- kovár, vagyis Pausa (Pósa) gyakovári püspök lép ki az ismeretlenségből. S hogy a “jóemlékü Béla király” idején Pausa domonkos élt, s 1238-ban püspökké szentelték, oklevél bizonyítja. Az elmondottak igazolják: az utóbbi évek nagyarányú kutató munkája ellenére is a városligeti Anonymus arc még nem ragyog tisztán. A Balaton partján Dorkának jó volt a bizonyítványa, szülei jutalomképpen elviszik a Balatonra. Dorka szereti a vizet, megjárta már az összes pesti strandokat. Szülei izgatottan figyelik a kislányt, amikor első alkalommal sétálnak le a nagy viz partjára. Dorka azonban nem sok lelkesedést mutat, helyett# ezt kérdezi édesanyjától: — Mondd Anyu, itt csak egy medence van ? Ballagás - hatvanhárom év múltán Ritka érettségi találkozót tartottak a Debreceni Református Kollégiumban. A 63 esztendővel ezelőtt végzett diákok közül nyolcán vettek részt a nem mindennapi összejövetelen. Az “öregdiákok” végigjárták egykori osztálytermeiket, és felidézték a régi emlékeket. A találkozón részt vett egykori tanáruk, Kisgyörgy János máramarosszigeti nyugalmazott liceumigazgató is, aki az évszázad első éveiben tanított Debrecenben. Rekonstruálják a világ legrégibb orgonáját Muzsikáltak a magyarok a honfoglalás előtti időkben is, de muzsikáltak azok a népek is — rómaiak, avarok —, amelyek a honfoglalás előtt lakták Pannóniát. Dunaújvárosban, Aquincumban számos ITV. századi római dombormű került elő, lant* és fuvolaszóra táncolok alakjával. A III. század elején faragott dunaujvári EuridikéOrfe* usz relief Orfeusza szintén lantot penget. Szőny területén egy — nemcsak ábrázolt, hanem — valóságos zeneszerszám is előkerült: csontból s bronz lemezekből készült fuvola az. Mindezeknél nagyszerűbb s az egész világon egyedülálló lelet, az az ezerhatszáz éves fujtatós (hidraulikus) orgona, amelyet Aquincumban találta meg. Jelenleg — magyar és külföldi szakértők konzultációja alapján — kísérlik meg hiteles rekonstruálását s megszólaltatását. Az avarok időszakából kerültek elő YI-VIII. századi kétágú csontsipok; ezek egyikét a jeles magyar iró, a mindentudó Tersanszky Józsi Jenő szólaltatta meg. Honfoglaló eleink sírjaiban a régész gyakran akad kis csontsipokra: a régi vadászok madár csalijai voltak azok. A jászberényi Lehel-kürt, a szép monda ellenére sem Lehel vezér szerszáma volt, hanem bizánti, cirkuszi viadaloknál használt jelzőkürt. • Rózsát neveztek el Kodály Zoltánról. — Márk Gergely, a magyar Kertészeti Kutatóintézet tudományos munkatársa — több mint 600 keresz- tezési kísérlet eredményeként — egy franciaországi és egy németországi rózsa keresztezéséből uj fajtát nemesitett. Az uj virágot, amelynek szine tüzes-piros, Kodály Zoltánról, a nagy magyar zeneszerzőről nevezte el. Az intézet egyébként Európa egyik legnagyobb rózsagyüjteményét gondozza, a rozsáriumban a hazai rózsafajtákon kivül 1,700 külföldi rózsafa található meg. • A statisztika tanúsága szerint — 1953-ban még 2,989, 1954-ben pedig 2,703 analfabéta vonult be Magyarországon katonai szolgálatra. 1958- ban már csak 38 analfabéta öltött egyenruhát, 1967-ben pedig egyetlen írástudatlan sem akadt a bevonultak között. • A Hárv-film külföldön. — Kodály müvének, a Háry János színes filmváltozatának forgalmazási jogát megvásárolta egy angol filmcég —■ nyugat-európai, amerikai és kanadai bemutatásra. A Kodály-opera filmváltozata egyébként a közelmúltban szerepelt az NSZK valamennyi televízió állomásának műsorán. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táboráhozl RÖVIDESEN ÜZLETBE KERÜL A MINISUPER A Videoton gyárban megkezdték a rövid és közép nuilámu 7 tranzisztoros Mi lisuper sorozatgyártását. A Videoton rádió "család" leg könnyebb és legfiatalabb készülékét (súlya 36 dkg.) színben gyártják és még a hónap végén megkezdik szállítását a kereskedelem részére. Képünkön: Pál Angéla cső magoláshoz készíti elő a Mi nisuper rádiót.
